Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

Äz L félév eredményei Ä KSH megyei igazgatóságának jelentése * . t Barátságos sziget a város határában Vendéglátásból jeles Itt érdemes megpihenni Ebéd utáni terefere Piciny eldugott sziget az ér­di házrengetegben a Duna- tours kempingje. Kedves pi­henőhely azok számára, akik innen, a főváros szomszédsá­gából indulnak az ország fel­fedezésére, vagy éppen ellen­kezőleg, hosszú barangolás után itt pihennek' meg. Többnyire zsúfolásig tele a táborozohely. Rosszmájban az­zal indokolhatnánk a sikert, hogy ilyen kis területet nem nehéz belakni. Ám — bár új a személyzet; Falusi Ferenc és társai — a szépszámú vendégre az udvarias, mondhatnánk há­zias vendéglátás is lehet ma­gyarázat. A három lurkóval utazó román Chiru Ion, a sváj­ci Walter Heike egyaránt úgy •került ide, hogy ismerőseik, barátaik ajánlották: itt érde­mes megpihenni. Miért? Első­sorban azért, mert ide köze­lebb van a főváros, mint bár­melyik kempinghez. Családia­sabb is a tábor mint máshol, ahol a 60kszáz lakókocsi és sátor között elsősorban nem barátot, hanem tolvajt kutat­nak a szemek. Máshol estén­ként nem lobban tábortűz, a parkőrt nem lehet keresztne­vén szólítani. A szomszédos kisvendéglőben ismerősként köszön a pincér, csak eey ke­rítés választ el az uszodától. A jó hangulat, a baráti lég­kör a legjobb reklám J— vall­ja a kemping vezetője. Olyan befektetés, ami biztosan jól kamatozik. A vendégfogadás szakma, gyakorlásához azon­ban a hozzáértésein kívül min­denekelőtt emberség szüksé­geltetik. Például az, amire az utóbbi hetekben többször is szükség volt; esős időben hely­hiány miatt senkit sem külde­Világjárók Lengyelországból — ke­rékpárral llancsovszki dános felvételei nek tovább, vagy az az eset, ami ennek a 'látogatásnak ap­ropójául szolgált. A kemping közelében el­romlott egy csehországi, kisis­kolásokat szállító busz. Ogy tűnt nincs segítség, de a tábor vezetőjének eszébe jutott va­lami. Valaha itt Érden is jár­tak Skoda-buszok. Gyors te­lefonálás, utánjárás. A buszt — ingyen, barátságból — megja­vították. S ez, úgy gondolom, igazán becsülendő vendéglátói érdem. Cs. A. A megye L félévi fejlődésének főbb mutatói: Az IMS. I. félévi Megnevezés Az Ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipai? saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) A fizikai foglalkozásúak havi átlagbérei iparban kivitelező építőiparban állami gazdaságokban, kombinátokban mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (össze* hasonlító áron) százalékában 103.2 93,« 107,9 106,1 103.2 102,1 106,0 100.2 Beruházás Tovább mérséklődött a me­gyében a beruházási tevékeny­ség. A szocialista szervek fej­lesztésekre 4,4 milliárd forin­tot fordítottak folyóáron számolva — 2,0 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A teljesítések csök- kenését az ipari és a mező- gazdasági beruházások erőtel­jes visszaesése okozta, a nem anyagi ágakra fordított összeg körülbelül 20 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor. Tanácsi beruházásokra az első hat hónap alatt 1 075 mil­lió forintot használtak fel, 28 százalékkal többet, mint a bázisidőszakban. A kommuná­lis létesítmények fejlesztésére változatlanul a , pénzeszközök 41 százalékát fordították, s ezen belül is a kulturális cé­lok megvalósítása volt az el­sődleges. Ipar A megyébe települt szocia­lista ipar első félévi termelé­se 3,2 százalékkal nőtt. Az országos átlagot meghaladó emelkedést a szövetkezeti szektor dinamikus (15 százalé­kos) fejlődése eredményezte. Különösen gyors növekedést értek el a gépipari és a köny- nyűipari szövetkezetek, s ez utóbbiak tevékenysége az egész ágazatra is meghatáro­zó jeliegű volt. A szocialista iparon belül a legdinamikusabban a könnyű ipar fejlődött, termelése 8,6 százalékkal bővült. A nehéz ipari ágazatok együttesen 3,1 százalékkal termeltek többet a megelőző évinél. Ezen belül az egyes ágázatok termelése igen eltérően alakult; g gépipar­ban az átlaggal megegyező mértékű, a vegyiparban azt jóval meghaladó volt a növe­kedés, az építöanyagipar vi­szont nem érte el a tavalyi I. félévi volument. Az élelmiszer - iparnak eddig nem kedvezett az idei év időjárása. A gyű mölcsérés elhúzódása, egyes gyümölcsféleségekből a tava­lyinál kisebb termésmennyi­ség következtében az ágazat termelése 2,2 százalékkal ma­radt el az 1983. I, félévitől. Az iparban az első félév folyamán 87 ezren dolgoztak, számuk tovább csökkent, de már mérsékeltebb ütemben, mint a korábbi években. Az ágazatok közül a villamos energiaiparban, a gépiparban es a könnyűiparban változat­lanul mérséklődött a létszám, együttesen több mint 1100 fő­vel, létszámbővítés az egyéb iparban, a vegyiparban és az épftőanyagiparban tapasztal­ható. Javult az élőmunka ter­melékenysége, az egy foglal­koztatottra jutó termelés mennyisége 4,1 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. Az év első öt hónapjában a megyei székhelyű miniszté­riumi iparban a fontosabb alapüzemi gépek munkarend szerinti időalapjának mintegy egynegyed része esett ki a termelésből, valamivel kisebb hányada, mint egy évvel ko­rábban. Az iparból történő létszámeláramlás következté­ben a munkaerőhiány miatt kiesett gépórák aránya a leg­jelentősebb. Tovább mérséklődött az Iparvállalatok és szövetkeze­tek energiafelhasználása is, szinte teljes egészében az építőanyagipar csökkenő fel­használása miatt. A megyei székhelyű válla­latok és szövetkezetek saját termelésből származó értéke­sítése a félév folyamán — összehasonlítható áron szá­molva — 1,3 százalékkal el­maradt az elmúlt év azonos időszakáétól. Mind a belföl­dön, mind a külföldön eladott termékek mennyisége mérsék­lődött, de a csökkenés az exportcélú értékesítésnél volt a nagyobb. Ez utóbbin belül míg a nem rubel elszámolású kivitel visszaesett, addig a ru­bel relációba irányulóé viszont emelkedett. Idén az I. félévben 13 ipar­ba sorolt kisvállalat és 28 kis­szövetkezet működött a me­gyében. A kisvállalatok szá­ma nem változott, a kisszövet­kezeteké viszont 11-gyel nőtt. A kisszervezetek együttesen több mint 2200 főt foglalkoz­tattak és 388 millió forint ár­bevételt realizáltak. kákon belül valamelyest nőtt a fenntartási, felújítási mun­kák aránya, ugyanakkor mér­séklődött az export és export célú tevékenységé. Az építőipar több mint IS ezer főt foglalkoztat, számuk valamelyest nőtt, 1,8 százalék­kal. Létszámnövekedés csak a közös vállalatoknál követke­zett be. összességében 6,1 szá­zalékkal romlott «z élőmunka termelékenysége, teljes egé­szében az állami vállalatok csökkenő színvonala miatt. Az építőipari szervezetek is mérsékelték energiai elhasz­nálásukat, mintegy 20 száza­lékkal, legnagyobb arányban a fűtőolaj- és a szénfogyasz­tást. Az I. félévben 11 építőipar­ba sorolt kisvállalat és kisszö­vetkezet tevékenykedett a rhegyében. Az itt dolgozó 1088 fő 193 millió forint árbevételt ért el. Építőipar Az építőipari munkák iránt az idén tovább mérséklődött a kereslet. Ezt jelzi többek között, hogy az éves munkák rendelésfedezettsége kedve­zőtlenebb a bázisidőszakénál, csökkent az elutasított építé­si igények értéke és aránya, a gazdálkodó egységek egyre több szerződést kötnek ver­senytárgyalások alapján. A megyei székhelyű építő­ipari vállalatok és szövetkeze­tek által végzett munkák mennyisége együttesen 6,4 szá­zalékkal maradt el az egy év­vel korábbitól. Az állami vál­lalatoknál és a szövetkezetek­nél jelentős mértékben vissza­esett, a közös vállalatoknál vi­szont erőteljesen emelkedett a termelés. Az építőipari mun­AZ IPARÍ ÜZEMEK mun­kájában mindig fontos — ha bem éppen kulcsszerepet — játszottak a középszintű veze­tők. Egy időben technikusok­kal oldották meg a munkakö­rök betöltését. A középszintű oktatás átszervezésével- azon­ban a technikumok helyét át­vették a szakközépiskolák, amelyek azonban néni tudták betölteni, a nekik szánt szere­pét. A technikusok képzése ismét napirendre került, s az­zal a Minisztertanács is több­ször foglalkozott, legutóbb ^ e? év januárjában. A kormány határozatot hozott-, hogy idén ősszel ismét meg keli indítani először az esti-levelező tech­nikusképzést, majd egy évvel később a nappali tagozatos oktatást. Lassan közeledik tehát az első időpont. Érdemes áttekin­teni, hogyan áll a kormányha­tározat végrehajtása. Az első és legfontosabb megállapítás, hogy tartható lesz az eredeti ütemterv. Az őszi tanévkezdés idején 16 is­kolában tíz szakon kezdődhet meg a felnőtt technikusképzés, mégpedig a legjobb színvona­lon, mert csak azokban a szakközépiskolákban határoz­tak az oktatás megszervezésé­ről, ahol erre a személyi, anyagi és műszaki feltételek a legjobb garanciát nyújtják. Valamennyi szakon elkészül­tek a nevelési-oktatási tervek és a használandó jegyietek és könyvek is. Bár a nappali tagozatos ok­tatás elindításához még csak­nem másfél év áll az illetéke­sek rendelkezésére, a munka ott is jó ütemben folyik. El­készültek a tantervterveze- ték. Ezeket október végéig hagyják jóvá, és jövő tavasz­ra már kiadhatóvá válnak. Bizonyos tanikönyvváltozta- tásokra is számítani kell. El­sősorban a matematika, fizi­ka, kémia, biológia és termé­szetesen a szakmai tárgyak tankönyvei változnak jelentő­sen. (Ezekből 1985-ben ideig­lenes kiadványok jelennek Weg.) A többi közismereti tárgyból — például a magyar, a történelem, az idegen nyelv — útmutatók könnyítik meg az eddigi tankönyvek haszná­latát. Az említett 16 iskola termé­szetesen csak töredéke a technikusképzésben részt vevő tanintézeteknek. Előrelátható­lag mintegy 85—99 középisko­lában képeznek majd a jövő­ben technikusokat, de az újabb iskolák bekapcsolására csak valamennyi feltétel meg­léte esetén kerül sor. Célsze­rűnek látszik például a máso­dik idegen nyelv oktatása, ehhez azonban még nincsenek meg mindenhol a feltételek. (A 87 iskola közül például csu­pán 56-ban van második ide­gen nyelv oktatására szakoso­dott pedagógus és számuk még így is csupán 97.) Az oktatás eredményességé­nek fontos gáloga az új rend­szerű képzésben részt vevő iskolák és a közreműködő bá­zisvállalatok kapcsolatának el­mélyítése, az együttműködés kiszélesítése és hatékonnyá tétele. De legalább ennyire fontos az a változás, amely a technikusképző szakközépisko­lákat — néhány kivételtől el­tekintve — a helyi tanácsok hatáskörébe utalja. Ennek az az indoka, hogy a képzés be­vezetéséhez és kibontakozásá­hoz mind a tervezés-szervezés, illetve a fejlesztés terén szük­ség van az összehangolt irá­nyításra. BÁR AMINT LÁTTUK, biz­tatóan haladnak 'az előkészü­letek, a képzés alapos meg­szervezése még sok munká igényel. Reméljük, hogy az új technikusok tehermentesítik majd az üzemekben dolgozó mérnököket, s hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabban dolgozhasson a műszaki veze­tés. Az ipar, az építőipar és más. népgazdasági ágak ver­senyképességének fokozása ugyanis elképzelhetetlen enél- kül. Árvay Tivadar Mezőgazdaság A szántóföldi növényter­mesztés szerkezetén belül megállt a kalászos gabonafé­lék területének növekedése. Ugyanakkor a tavalyi aszályos időjárás okozta takarmány­gondok ellensúlyozására nőtt a takarmánygabonák vetéste­rülete. Az ipari növények kö­zül változatlanul a naprafor­gó a legelterjedtebb. A zöld­ségfélék termesztésében to­vábbra sem tapasztalható ked­vező változás, vetésterületük csökkent. Kedvező, hogy a szántóterületen belül tovább mérséklődött a vetetten terü­let aránya. Az idén a betakarítási mun­kákat a gazdaságok később tudták megkezdeni a tavalyi­nál. Július végéig a legjobb ütemben az őszi árpa aratása haladt, míg a rozs és a tava­szi árpa többsége még a föl­deken volt. A rendelkezésre álló adatok alapján a búza fi­zikai jellemzői az elmúlt évi­nél kedvezőbbek, de beltartal- mi értéke elmarad attól. A vízdíj eltörlése, illetve csökkenése ellenére a gazda­ságok kisebb területem* öntöz­tek, holott a talaj vízkészle­te nem töltődött fel, s különö­sen a kapások és a zöldség­félék igényelnék a víz pót­lását. Június 30-án a megyében kevesebb állatot tartottak, mint az elmúlt év azonos idő­pontjában. A főbb állatfajok létszámának csökkenése szinte valamennyi szektorra jellem­ző volt. A háztáji kisegítő és egyéni gazdaságokba kihelye­zett állatok száma is — a ju­hok kivételével — kevesebb volt ebben a félévben, mint tavaly. Az első félévben az állami gazdaságokban foglalkozta­tottak Száma 2,7 százalék­kal nőtt, míg a termelőszö­vetkezetekben folytatódott a létszámcsökkenés, az idén kö­zel 9600 fő távozott. Életkörülmények A megye lakosságának kész- pénzbevételei gyorsabban nőt­tek a tavalyinál. Ezen belül változatlanul a társadalmi jut­tatásokból származó bevétele­ké emelkedett a legnagyobb mértékben, s ezt követte sor­rendben a bér- és bérjelle«- gűeké, valamint a mezőgazda­sággal kapcsolatos bevételeké. A bér- és bérjellegű bevéte­lek változásában az átlagbé­rek alakulása a meghatározó. A fő népgazdasági ágakban — a mezőgazdaság kivételével — mindenütt fokozottabb növe­kedés következett be, mint ta­valy ilyenkor. A lakosság takarékbetét-ál­lományának összege a félév végén lí milliárd forint volt, 11 százalékkal több, mint a múlt év azonos időpontjában. Ugyanekkor a lakosságnak nyújtott hitelek aránya elérte a 15 milliárd forintot, amely 21 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, döntően a hosszú lejáratú hitelek dinami­kus emelkedésének hatására. A kiskereskedelem I. félévi összes eladási forgalma 15,5 milliárd forint volt — fo­gyasztói folyó áron számolva — 8,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Figyelem­be véve a kiskereskedelmi ár­színvonal növekedését a for­galom mennyisége lényegében változatlan maradt. Az egyes árufőcsopertok közül a ve­gyes iparcikkek és a ruházati cikkek forgalma emelkedett, a bolti élelmiszereké és a vendéglátásé pedig csökkent. Szinte minden területen hát­ráltatták a lakosság vásárlá­sait a mennyiségi is g válasz­téki hiányosságok. A legtöbb gond áz iparcikkeknél volt, ezen belül is az »gyes tartós fogyasztási cikkeknél, vala­mint az építőanyagoknál. Az év eddig eltelt Időszakában zöldség- és gyümölcsfélékből jóval kisebb és drágább volt a kínálat, mint a* elmúlt év hasonló időszakában. Jelentő­sen csökken a piaci felhozatal például karalábéból, karfiol­ból, uborkából, paradicsomból, burgonyából és zöldpapriká­ból. Ezek hatására az idény­áras cikkek együttes árszín­vonala minden hónapban jó­val magasabb volt az előző év azonos hónapjainál. A megyében az I. félév vé­gén 2879 bolt és 1297 vendég­látóegység állt a lakosság ren­delkezésére. Az elmúlt félév folyamán folytatódott az üz­lethálózat korszerűsítése, szá­mos településen új létesítmé­nyeket adtak át: többek kö­zött Budaörsön 842 négyzet­méter alapterületű ABC áru­házát, Dunabogdányban 228 négyzetméter alapterületű szö­vetkezeti élelmiszerszaküzle- tet, Tápiószelén csaknem 1500 négyzetméter alapterületű TÜZÉP telepet, Vácott utas­ellátó büfét, Gödöllőn ÁFÉSZ kezelésű cukrászdát, Túrán és Budakeszin egy-egy éttermet. Tovább bővült a kiskereske­delmi üzlethálózatban az új típusú elszámolási formában üzemelő egységek köre. A fél­év végén a boltok 10, a ven­déglátó egységek 61 százaléka működött ilyen rendszerben. A lakosság életkörülményei­nek javítását az év folyamán 1,9 milliárd forint fejlesztési alap szolgálja, kevesebb, mint tavaly. Az első félévben vál­tozatlanul az oktatási, a kultu­rális, a lakás és az egészség- ügyi ellátás fejlesztése volt az elsődleges. Az értékelt időszakban 1631 lakásra adtak ki használatba­vételi engedélyt, 328-cal több­re, mint az elmúlt év azonos időszakában. A lakások szá­mának emelkedésében a pénz­ügyi hitelrendszer tavalyi kedvező változásának áthúzó­dó hatása jut kifejezésre. Ez év első félévében ugyanis már csökkent az építési, ezen be­lül az új családiházas köl­csönkérelmek száma. A laká­sok jelentős része, 95 száza­léka változatlanul magánerő­ből épült. Az egészségügyi és szociális fejlesztésekre előirányzott összeg fele a fekvőbeteg ellá­tás javítását szolgálja, ezen belül is döntő a Semmelweis kórház bővítése. A rekonstruk­ció során újabb felújított épületrész készült el. A szakorvosi intézményhá­lózat a félév folyamán átadott vecsési 8 munkahelyes ren­delővel gyarapodott és az ér­di 10 munkahelyes rendelő bővítésének újabb szakasza készült el. Az egészségügyi alapellátást 336 általános és 109 gyermekorvosi körzet biz­tosítja. 3-mal több, mint az év elején. Üj általános orvo­si körzetet Budaörsön és Szi- getszentmiklóson, gyermekor­vosi körzetet pedig Érden szerveztek. A kulturális célú fejleszté­sek első félévi teljesítése nem éri el a 30 százalékot sem. A lemaradásban alapvető szere­pet játszik, hogy az általános iskolai tantermek többségét csak augusztusban adják át. Műszaki készültség alapján a tantermek nagy részének be­fejezése az iskolai tanév kez­detéig biztosítottnak látszik. Az 1983/84. tanévben a me­gye általános iskoláiban közel 13 ezer 8. osztályos tanuló fe­jezi be tanulmányait. A to­vábbtanulási szándék minimá­lisan javult, az intézménytí­pusok iránti igények megosz­lása azonban a korábbi évek tendenciáját követi. Nőtt s gimnáziumban, szakközépis­kolákban, gyors- és gépíró is­kolákban továbbtanulni szán­dékozók aránya, csökkent vi­szont a szakmunkásképzőkbe és az egészségügyi szakisko­lákba-jelentkezettek száma és aránya. Ősziismét Megkezdődik a technikusképzés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom