Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-12 / 189. szám

VÁCI xJCula A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 12., VASÁRNAP Tanuszoda vagy strandfürdő? Egyetlen remény a fejlesztés A tilalom ellenére akarnak bejutni Az elmúlt napokban nem panaszkodhattak a nap sze­relmesei. A késve érkezett meleg, szinte kánikulai hő­séggé fokozódott. Fürödni vá­gyott hát az emberek többsé­ge. De hol tehették mindezt a Vácott és környékén élők? A zsúfolt helyi strand, aligha vonzott bárkit is. Ilyenkor szívesebben keresik fel az emberek a kevésbé ismert, kevésbé látogatott helyeket. Csakhogy a kisebb, története­sen a Dunakanyar üdülőtele­pein lévő strandok, inkogni- tója nem tart sokáig. Elő­nyeiket szeretnék kihasználni a helyben lakók is. Így itt is csak olyan kép fogadja a pi­henni vágyókat, melynek lát­tán a szardíniás dobozra asz- szociál. Göd határában tavasszal át­adott tanuszodához ellátoga- tókat gyakran zárt kapuk fo­gadták délutánonként. Ez elvileg telt házat jelentett, s közben a‘zöld gyep tátongott az ürességtől. Értetlenül cso­dálkoztak hát az eseten a víz után sóvárgók. Egyesek a tilalom ellenére is megpró­báltak bejutni. Mások viszont elszabadult indulataikat pa­naszos levelekben fogalmazták meg. Ezekből tesz elém egy párat Temesvári Zoltán, a DMRVV. Üzemigazgatóságá­énak párttitkára. Melsgvízforrás — Eddig két megnevezés­sel is találkoztam a létesít­ményt illetően. Hogyan jött létre ez a kis vízi paradicsom, és mi a pontos elnevezése? — kérdezem Bayer Sándor üzem­igazgatót. — Három évvel korábban a helyi termelőszövetkezet megbízásából végeztek fúrá­sokat a területen, és ötvenkét fokos melegvizet találtak. Mi­vel ezt gazdasági célokra nem tudták hasznosítani, így fel­ajánlották a területet a víz­műnek. A vállalat jó lehető­séget látott a kivételes minő­ségű vízforrásban. A köz- kinccsé tétel érdekében, egy több medencéből álló strand­fürdő tanulmánytervét készí­tettük el. Ennek megvalósí­tása azonban több száz millió forintos beruházást igényel. A hs VI meglévő vizet azonban' mielőbb hasznosítani kíván­tuk. A különböző gazdasági egységek, intézmények össze­fogásával végül is építettünk egy 20x11 méteres korszerű medencét. Ebbe 28 fokos vi­zet engedünk be. Ezenkívül rendeztük a terepet, füvesí­tettünk és körbekerítettük a létesítményt. Egy faházban kialakítottuk a szükséges szo­ciális egységeket. Mindezt át­adtuk a helyi általános isko­láknak, hogy a tanévben óra­rend szerinti úszásoktatást tartsanak a gyerekeknek. Tu­lajdonképpen csak erre a cél­ra kívántuk hasznosítani az szódát. Az emberek többsége iszont úgy tudta, hogy itt strandfürdőt építettünk. Ta­lán mi sem propagáltuk kel­lően, hogy csak a gyerekek úszásoktatást kívánjuk elő­segíteni. A nyári hónapokban úszómestereink tanfolyam ke­retében szervezték meg a gye­rekek oktatását, melyet a dél­előtti órákban tartanak. Dél­után és a hétvégeken a nagyközönségnek lehetőséget adtunk a fürdőzésre. KÖJÁL-rendcikczés Elmegyünk a területre, a község határában már csak földúton jutunk ki a t vn- uszodához. -Ragyogó tiszta víz, valóban jó lehetőség len­ne az idelátogatóknak úszás­ra, napozásra, a nyár örömei­nek élvezésére. Minden helyi vízimádó örömmel fogadta hát annakidején a hírt, hogy igénybe vehetik a létesít­ményt. Érthető és indokolt volt a helyiek felfokozott vá­rakozása, és meglepetése, amikor esetleg nem juthattak a kapun belül. — Miért csak ilyen kis szá­mú közönség látogathatja a tágasnak tűnő fürdőhelyet? — A strandfürdőket ma már nem lehet vízvisszafor­gató rendszer nélkül üzembe helyezni. A szűkös anyagi le­hetőségek viszont itt csak a higiéniai követelményeknek megfelelő kialakítást tették lehetővé. A rendelkezésre álló vízmennyiséggel csaik olyan vízcserét tudunk elérni, hogy a KÖJÁL rendelkezése sze A börzsönyi napok előkészületei A hagyományokhoz híven Sport, vásár, árubemutató A Börzsöny Baráti Kör a na­pokban értekezleten vitatta meg a szeptemberben magren dezésre kerülő börzsönyi napok programjával kapcsolatos fel­adatokat. A hagyományokhoz híven most is tervezik a térségi együttesek részvételével a szinpompás kultúrprogramot. Lesz árubemutató és vásár, ahol iparművészek és a kör­nyék gazdasági egységei mu­tatkoznak be. Különböző tu­risztikai, természet- és kör­nyezetvédelmi események vár­ják majd a látogatókat, az idén sem maradnak el a kü­lönböző sportrendezvények. A börzsönyi napokon meg­tartják a Baráti Kör köz­gyűlését is. Mozi bbbh Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): augusztus 13-tól 15- ig, délután fél 4 órakor a Hugó, a víziló című színes, magyar—amerikai rajzfilmet vetítik. — Este fél 6 és fél 8 órakor, a Három fivér című olasz—francia filmet játsszák. Madách Filmszínház (a mű­velődési központ nagytermé­ben): augusztus 15-éii, dél­után 5 és este 7 órakor, az Amerikai nagybácsim című színes, francia filmvígjáték szerepel a műsorban. Váci Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): augusztus 13-tól augusztus 15 ig II. helyáron, este 8 órai kezdettel, az Indiánkaland Ontarióban című román— francia—angol kalandfilm szabadtéri mozi műsora. DCM (Ságvári Klub, Deák­vár): Nyári szünet. rint egyidejűleg csak 100 em­ber tartózkodhat a tanuszo­dában. További megkötést je­lent az is, hogy naponta 400- nál többen nem vehetik igénybe. A tapasztalataink szerint, ennek a többszöröse is szeretne bejutni egy-egy nap. Néha kint sokkal többen várakoznak bebocsátásra, mint ahányan már bent van­nak. Az első napokban a kinnrekedt emberek például egy szakaszon a kerítést is kidöntötték, kitörték a bejá­rati ajtó üvegét, leverték a tiltó táblát. A rend helyreál­lítására a rendőrség segítsé­gét kellett' kérni. Gyermekpancsoló — Milyen kiút van a jövőt illetően? — Erre csak egyetlen re­ményünk van, a fejlesztés, új medencék építése. A meglévő medence mellé jövőre feltét­len szeretnénk kialakítani egy gyermekpancsolót. A bővítésig azonban szigorúan be kell tartanunk az egészségügyi előírásokat. Így hosszú ideig nem marad más hátra, mint­hogy maguk a fürdőzni sze­retők is fokozottabb figye­lemmel óvják, védik a me­dence vizét, a zöld területek tisztaságát. Remélem, hogy az erőfeszítéseink és a nagy- közönség jóirányú segítése mellett, kellemesen eltölthet­nek majd egy-két kánikulai napot a tanuszodában. Surányi János Ú| guiüiikeítíeS építenek Eredményes félév, jé távlatok A kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek többsége régen felismerte: ah­hoz, hogy jobb eredményeket érjen el, illetve megteremtse fejlődése anyagi alapjait, a melléküzemági tevékenységgel is érdemes foglalkozni. Ezt az utat választotta a püspökhat­vani Galgavölgye Termelőszö­vetkezet is, ahol nagy hagyo­mányai vannak e gazdálkodási formának — évek óta jó ered­ményekkel biztatva a további fejlesztésekre és munkára. Az első félév mérlege most is megfelel a várakozásnak: az elhatározott árbevételi tervet sikerült teljesíteni. Választék — Az évek során fokozato­san fejlesztettük a mellék­üzemági tevékenységet — tájé­koztat Majer Károly, az ipari főágazat vezetője —, aminek ojka nem más, minthogy a töb­bi, jó adottságú termelőszövet­kezettel nekünk is lépést kell tartani. A mi sajátos viszo­nyaink között ez a megoldás látszott a legjobbnak, tehát tudatosan hozzáfogtunk a ki­egészítő tevékenység megszer­vezéséhez. Az első partnerünk a Transvill volt — ez a kap­csolat már több mint tízesz­tendős —, de aztán egyre több vállalattal építettünk ki együttműködést. Hogy néhá­nyat említsek, köztük van az Ipari Műszergyár, a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek, az Él­gép, de ugyanígy kereskedelmi vállalatokkal is kapcsolatban állunk. Alapvetően forgácsolás­sal és lemezlakatos munkával foglalkozunk, illetve van egy gumiüzemünk. A gyártott termékeknek gaz­dag a választéka, a főágazatve- zető sorolja: a gumiüzemben mezőgazdasági laposszíjakat gyártanak — ettől az évtől kezdődően svájci gépekkel és svájci technológiával újabb tí­pusokat is átvéve a rákospalo­tai bőrdíszműgyártól —, a vas­ipari termékek között a he­gesztett toldatos csőkarimák a legjelentősebbek, amelyekből 300 tonna tőkés exportra megy, de ugyanígy kiemelkedő cik­kek az Élgépnek készített cső­szerelvények, illetve a teher­autókhoz nélkülözhetetlen vo­nóháromszögek. S talán a leg­fontosabb, amit meg kell em­líteni, hogy például a lakatos- ipari termékek nagyrésze hát­téripari igényeket elégít ki. Korszerűsítés — Ebben az évben — foly­tatja a főág,azatvezető — 86 millió forintos árbevételt hatá­roztunk el, s ebből már 47 mil­liót realizáltunk. Az a törek­vésünk, hogy túlteljesítsük a tervet, s úgy tűnik: ehhez adot­tak a feltételek. Hangsúlyozni kell azonban: a megváltozott követelmények ide is „begyű­rűznek”, ezekhez nekünk is igazodni kell. Ma már például elengedhetetlen a jó minőség, illetve a szállítási határidők pontos betartása, s nagyon fontos az árak kérdése. A jó eredmények, s a továb­bi fejlődés feltétele többek kö­zött a technológiai és techni­kai fejlesztés. A Galgavölgye Termelőszövetkezetben erre is jelentős erőket fordítanak: év­ről évre igyekeznek a gyártási körülmények korszerűsítésében előrelépni. — Terveink között szerepel — mondja Majer Károly — egy új gumiüzem megépítése, ami egy év alatt készülne el, s mintegy három-négymillió forintba kerülne, illetve kor­szerűsíteni kívánjuk a csóká­id magyártó üzemet. Ez utób­bihoz a gépi berendezéseket egy osztrák vállalkozótól kap­juk, s az üzembehelyezést a negyedik negyedévben szeret­nénk megvalósítani. Ezek a feladatok a közeljövő nagyobb anyagi áldozatokat igénylő fej­lesztései lennének, de ugyanígy folyamatban van a hagyomá­nyos forgácsoló és hegesztő géppark lassú lecserélése is — ezek a berendezések öregek, használtak, mgr nehezen fe­lelnek meg a kívánalmaknak. A további jobb eredmények egyik alapja tehát a fejlesztés. Ez azonban csupán az egyik követelmény, nagy lehetőséget rejt magában a kapcsolatok és együttműködési formák továb­bi bővítése is. Az ezirányú el­képzeléseket a főágazatvezető így összegzi. — Mindig is probléma volt, hogy a partnerek területileg távol vannak tőlünk, s érdekes módon éppen ott ahol előnyös lenne — tehát a vonzáskörzet­ben — nincs kapcsolatunk. A mai világban, amikor a szál­lítási költségek rohamosan nő­nek. kedvezőtlen ez nekünk — lényegesen csökkenti ugyanis a gazdaságosságot. Azt szeret­nénk, ha sikerülne közelebb is partnereket találni, ezért már felkerestünk több gyárat, így a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyárát és a Taurus váci gyáregységét. Kiváló minőség Az első félév eredményei jó reményekkel biztatnak a jövőt illetően is, a jelenlegi alapokra lehet építeni. Ahogy azonban azt a termelőszövetkezet illeté­kes vezetői tudják és hangsú­lyozzák, a követelmények az elkövetkezőkben is nagyobbak lesznek: mindenekelőtt az a feladat, hogy a megrendelőt jól, azaz kiváló minőségű mun­kával szolgálják ki. Ezt kell tehát célul tűzni, s ehhez kell a feltételeket megteremteni. Vasvári Éva Tábor negyedik alkalommal Mozgáskorlátozottaknak A Magyar Vöröskereszt vá­rosi vezetősége negyedik al­kalommal sze rvezi an eg az általános iskolás korú, moz­gáskorlátozott gyermekek üdültetését. Számos üzem, gazdaság, termelőszövetkezet támogatásával, ötven lány és fiú számára teremtették meg augusztus 12-től 18-ig az in­gyenes táborozást. A személy; zet társadalmi munkában lá'f-' ja el a gyerekek felügyeletét. A kicsik a törökmezői tu­ristaházban fokozott egész­ségügyi gondoskodásban ré­szesülnek. JuSsiScami hangverseny Nagymaroson A dal összeköt bennünket Nagymaroson 1904-ben dal­egylet alakult a település ze- nét-éneket szerető iparosai­ból, munkásaiból. Nyolcvan esztendeje szárnyalnak im­már a dalok kétféle diadal) hirdetve: az összefogni tudó akaratét és az ének szeretetét. Elsősorban a magyar és a nemzetközi munkásmozgalmi dalokból, a nemzetiségi ha­gyományokból táplálkozó re­pertoárjuk megérdemelt sike­rét különböző oklevek, pla­kettek, kitüntetések fémjel­zik. A nyolc évtizedes fennállási a helyi művelődési ház nagy­termében, jubileumi hangver­senyen ünnepelte meg a szö­vetkezeti' férfikar. A jeles eseményen az NDK-beli Lehrerchor aus Grevesmüh- len vegyes kar is fellépett. Né­met barátaikkal tizenhét éve vannak baráti kapcsolatban a nagymarosiak. Kitüntetések Az est kezdetét felfokozott várakozás előzte meg. Az előadásra korábban érkező közönség, az énekkar műkö­dése alatt kapott emléktár­gyakból rendezett kiállítást tekinthették meg. A dalosok közül Szikriszt József érkezik elsőnek. — Az alakulást 1904-től Számítjuk, de már előkerült egy 1896-ban készült bélyeg­ző is, amely azt tanúsítja, hogy ekkor már hagyomá­nyokkal rendelkező iparos dalkör működött a községben. . — mondja, miközben megte- VSStSpS kintjük a kiállítást. — Nehéz volt összeszedni a bemutatott anyagokat. Van olyan is kö­zöttük, amely már Németor­szágból került haza. Érdekes­sége a kiállításunknak, hogy több ■ olyan rézdombormű emlékplakett is látható itt, melyeket az egyik dalostár- sűnik. Békd Mátyás készített. A közelmúltban egy nagysi­kerű kiállítása is volt a mű­velődési házban. Az ünnep­ség gyönyörű díszlete is az ő munkája. Az énekkar igen gyakran áll dobogóra. Szinte alig van olyan része az országnak, ahol ne szerepeltek volna. Több rádiófelvételt készítet­tek már velük. Fellépnek a Vándor-fesztiválokon, emlék­ünnepségeken, kiállítás meg­nyitókon, társadalmi esemé­nyeken. Eddig összesen száz­hat különböző elismerésben részesült a kollektíva. — A kapott díjak közül, melyik a legbecsesebb? — kérdezem kísérőmet. — Nekem a legnagyobb- díj az, hogy együtt vagyunk — mondja szinte meghatottan Szikriszt József. Hantos István lép hozzánk, ö már tizenkét éve nem éne­kelhet, mert gégeműtétje volt. Beszél, a hangját alig hallom inkább a szájáról olvasok: — Nagyon szerettem éne­kelni. Amikor megműtötték, felkerestek a dalostársak és azt mondták, hogy akkor is mennem kell velük minden­hová, ha már nem tudok éne­kelni. Nagyon jólesett, hogy így törődnek velem a tár­saim. Három alkalommal kap­tuk meg az aranykoszorús diplomát. 1979-ben pedig a Szocialista Kultúráért kitün­tetést. A régi ban nagy kórushagyományok- szerepe volt • az énekkar zászlójának. Bár a nagymarosiak eredeti zászló­ja elveszett, a kiállításon lát­hatót a 60 éves jubileum al­kalmával avatták fel, ame­lyet Hutter István zászlóvivő azóta féltő gonddal őriz. Ki­csit rácsodálkozom a szala­gokkal, díszített, szögekkel, jelvényekkel kivert zászlóra. — Minden szögnek, jel­vénynek ára volt — meséli Szikriszt József. — Elsősor­ban azok vásárolták és ver­ték saját kezűleg a zászló- rúdba a szögeket, akik támo­gatni kívánták pénzzel is az énekkart. A szalagok pedig mind egy-egy rangos ese­ményhez kapcsolódnak. Kö­zülük legszomorúbb a fekete, melyek dalostársaink halálát jelentik. Elérkezik az ünnepség kez­detének pillanata. A harminc­két tagú énekkar felvonul a színpad előtt. A zsúfolásig megtelt nagyterem közönségét a jubilálók a századfordulón keletkezett munkásmozgalmi dallal köszöntik. Kismartoni Ferenc vezényel. A dalt dü­börgő vastapssal fogadja a közönség. A Pest megyei KISZÖV el­nöke: Dr. Bernáth Tibor mondott köszöntőt. Hangsú­lyozta, hogy az első évek lel­kes tenniakarását, rövid ideig a háborús bénultság követte. Ekkor a különböző munkás- mozgalmi dalok éneklésével fejezték ki tiltakozásukat a szörnyű pusztítás ellen. Ese­tenként a kórus működése is lehetetlenné vált. Ekkor Lé- nárd János villanyszerelő karnagy lakásán csendültek fel a dalok. A háború után az új, megváltozott életről szárnyaltak a dalok. A fejlő­dés azóta töretlen, munkájuk színvonala egyenletesen emel­kedik. Gyakran szerepelnek szemléken, ünnepeken, feszti­válokon. Ezek közül az egyik legjelentősebb esemény 1982- ben Kodály Zoltán születésé­nek centenáriuma alkalmá­ból rendezett díszhangver­seny volt. A kialakult hagyo­mányaik szerint énekelnek a kórustagok, vagy közeli hoz­zátartozóinak esküvőin, teme­tésein is. Művészetüket or­szágszerte, sőt határainkon túl is ismerik, értékelik. A tanulóktól a nyugdíjas mun­kásokig, alkotó közösségben egyesíti az éneklést szerető embereket. A bensőséges ba­ráti kapcsolatok, nemcsak próbák, szereplések idején, hanem a hétköznapokban is erősödnek. Sikereik forrása a tagok művészet szeretete. Kis­martoni Ferenc karnagy oda­adó munkája. 1971-től az ipa­ri szövetkezetek patronálják az énekkart. Közös éneklés A Kórusok Országos Taná­csa nevében, Kovács Lajos karnagy, a KOTA Pest me­gyei titkára szólt elismerés­sel a kórus munkájáról. A német barátok nevében Paul Kosakovszky köszöntötte a jubiláló férfikart. Ajándék- tárgyak, elismerő oklevelek sokaságát vehette át az ese­ményen Kismartoni Fererjc. Az elmúlt években nagy veszteség is érte a kórust. El­hunyt Hernádi Ferenc, aki 1930—69-ig volt az énekkar vezetője, Maurer János, a kó­rus elnöke, Maurer Jánosné zászlóanya, Bermann József és Nádor István dalostársak. A közönség egyperces néma felállással adózott emlékük­nek. Befejezésül csodálatos mű­sorral örvendeztette meg a két kórus a közönséget. A finá­léban, mint a nagy kórusta­lálkozók alkalmával, Nagy­maroson már hagyományossá váló Verdi-kórusmű, most is közösen hangzott el a Nabuc- co című operából a rabszol­gák kórusának éneke. S. J. ISSN Oin-m (Vád Hírlap*

Next

/
Oldalképek
Tartalom