Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-14 / 190. szám

A ) Jelentés a határból Kukoricakörkép a végekről Még mindig kevés a csapadék Időjárásunk szeszélyei közé tartozik, hogy még az olyan valóban csapadékos héten mint a magunk mögött ha­gyott,* egyes körzetekben ma­kacsul fenntartotta „állásait” a szárazsága Ahogyan arról hét­főn reggel tájékoztattak, a nagykőrösi Mészáros János Tsz környékén a múlt kedd óta mindössze másfél milliméter eső volt, s jelenleg igen ala­csony kukoricahozamokra, hektáronként 25 mázsára van kilátás. A közös gazdaság 645 hektáron termeszt tengerit, a terméskiesés tehát érzékenyen érinti pénzügyi helyzetüket. Kényszerűségből máris hozzá­láttak a silózáshoz, s hogy ez mekkora területet tesz majd ki, az az elkövetkező napokban dől el. A nagyüzem szakembe­rei ugyanis még reménykednek abban, végül a nagykőrösi ha­tárt sem kerüli el az eső, s ta­lán ■ kukoricáik sem fizetnek olyan rosszul, mint ahogy most látszik. Erre a változás­ra márcsak azért .is nagy szük­ség van, mert a Mészáros János Tsz-ben a közelmúltban 260 hektár másodvetésű mag ke­rül földbe, s ennek sikere azon múlik, lesz-e időben kel­lő csapadék. A termelőszövetkezetben egyébként a hét végén folyta­A hűvös időjárás miatt idén később érnek a szabadföldi zöldségek: Túrán, a Magyar—Kubai Barátság Termelőszövetkezetben busz hektá­ron szedik az uborkát. tódott a tarlóhántás, illetve ezt megelőzően a műtrágyá­zás. Egyelőre kedvező képet mutat szőlészetük. Itt a 112 hektár átlagában 80 mázsás hozamot jósolnak a hozzáértők. Ugyancsak a végekről — a megye déli részén gazdálkodó Örkényi Béke Tsz-böl már több bizakodásra okot adó hír érke­zett. A növénytermesztők egy REMÉLHETŐ E sztendők óta épül a csatornahálózat Viseg- rádon, amit persze a látogató főként csupán úgy észlel, hogy közlekedési kor­látozások, nehézségek van­nak, az állandó lakosság viszont, ha tehetné, néhány hónap alatt szeretne a vé­gété jutni annak, ami bi­zony még eltart egy ideig. Idényben, amikor üdülők, kirándulók ezrei vannak jelen, mi tagadás, a tele­pülés legtöbb részén köny- nyü meggyőződni arról, miért is kell, nagyon kell a csatorna ... Az idén egy ki­lométer hosszúságú szakasz készül el, ami nem kicsiség — ismerve e közmű kiala­kításának költségeit —,■ hi­szen a megyében három ki­lométerrel már rekorder egy-egy község. Ami érzé­kelteti szükségletek és lehe­tőségek viszonyát, az óhaj­tott és a remélhető változá­sok arányát. , Meghökkentő adat: a megyében egyetlen nap alatt 2ÜÓ kilogramm szinte­tikus mosószer kerül a fel­színi vízfolyásokba kellő tisztítás híján, s ez. nem a legfőbb szennyező tényező! Nem a legfőbb, mert ott sorakozik .mellette két ton­nányi zsír és olaj, másfél tonnányi anirnóniumjon tar­talmú vegyiíífetr a huszonöt tonnát meghaladó szerves anyag ..., azaz hosszú a lista, gazdag az indokolás, mi sürgeti a sok évtizedes adósság, a csatornázás, a szennyvíztisztítás mai álla­potának megszüntetését. Eh­hez a sürgetéshez mostaná­ban — tanácsülések bizo­nyítják — új,elemként csat­lakozik a települési ejleszté- si hozzájárulás 1985-től al­kalmazható, 1986-tól alkal­mazandó rendszere. Ez a rendszer kétségtelenül sok­kal igazságosabb, mint volt az ún. községfejle.sztési adó gyakorlata, de •— és erre utalnak , az előbb említett taná'csülési tapasztalatok — hozzátapadnak némelyek ré­széről általuk remélhető- nek vélt, valójában azonban irreális .elképzelések, ter­vek. így egyebek között a csatornázás ,,megoldása”. Az idézőjel közélteit meg­oldáson azt kellene érteni, hogy a sulykot elvető ta­nácstagok szerint a remél­hető több forintot semmi másra, csakis a csatorná­zásra adják ki. Elfeledkez­nek azonban arról, az új el­vek alánján fizetendő ősz- szegekről, azok befektetési céljairól előzetesen a lakos­ság többségének egyetérté- sét kell eelnyernie a tanács­nak — ás bizony kérdés, a most hamarj módon gon­dolkodó. tanácstagok akkor része kényszerpihenőre vonul­tak, szombat-vasárnap ugyan­is 20 milliméteres csapadék hullott birtokukon. Egyedül a talajművelő gépek maradtak talpon: ezek egy új lucerna te­lepítés alá készítették elő a föl­det. S ha már az időszerű munkáknál tartunk, két fon­tos adat a nagyüzemből: ezer hektárnyi tarlójuk 70 százalé­káról gyűjtötték be a szalmát, a tarlóhántás 60 százaléknál tart. Kevésbé örvendetes viszont, bogy a 716 hektár kukorica 30 százaléka megsült, á silókuko­ricának' — ezt 800 hektáron ve­tették — pedig 60 százaléka károsodott. .. , Afféle indikátor, jelzőrend­szer szerepét is betölti az abo- nyi József Attila Tsz, ha a me­gye déli, szárazabb területei­nek aszályáról akarunk képet alkotni. Pásztor Pál, a szövetkezet elnöke : tegnap elmondta, ná­luk későn jött az eső a kuko­ricákra. Akad olyan 140 hek­táros tábla, amelynek silózá­sát holnap megkezdik. A töb­bit meghagyják, de a osŐkö- tés itt is hiányos. Abban bíz­nak, hogy a szemek nagyobb telítődése valamelyest ellensú­lyozza majd ezt. Közepes termés várható a szövetkezetben napraforgóból, a tavaszi hideg és a víz hiánya miatt pedig, gyenge a paradi­csomból. Jelenleg a gazdaság­ban a mák betakarítása van soron. E növény szép termést ígér, s egyelőre, mily paradox módon, az eső miatt állnak a gépek. V. B. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÄM Ár«: 1,40 forillí 1984. AUGUSZTUS 14., KEDD 3. oldal: Ä KSH msgycí igazgstóságánsk jelentése 4. oldal: Életre kél itt a holt anyag 8. oldal: Ingatag menetrend Virágvásár A Piknik Tours Utazási. Iroda szaktanácsadással egybekötött vi­rágvásárt rendezett a Rozmaring Tsz termékeiből a Halászbástyán. A Hilton Szállóban pedig virág­kompozíciókban gyönyörködhettek az érdeklődők, amelyeket a tsz virágboltjainak dolgozói kötöttek. Van anyag, de nincs elég kapacitás Exportra - társulásban Már az esztendő elején is sok gonddal küszködött a PEXI, . az ipari szövetkezetek exporttársulása. Mint közis­mert, az első negyedévben sok helyen arról panaszkodtak, hogy nem érkezett be időben a megrendelt alapanyag. Ez alól a társulás tagjai sem voltak kivételek. Ahogy Bán Antal, a PEXI gesztorságéi vállaló Pomázi Háziipari Szö­vetkezet elnöke találóan megfogalmazta: tavasszal volt elegendő megrendelés, de nem volt szövet, most van elegen­dő szövet, de nincs akkora kapacitás, mint amennyire szükség lenne. A társulásnak jelenleg ti­zennégy tagja van, közülük öt a Pest megyei. Szűkebb pát­riánkból a Péceli Ruhaipari Szövetkezet, a Péceli Háziipa­ri Szövetkezet, a Texgráf Ipa­ri Szövetkezet, a Szentendrei Ipari Szövetkezet, valamint a pomáziak csatlakoztak. A PEXI ugyanis közvetlenül a külkereskedelmi vállalatokkal tárgyal, a megrendeléseket összesíti és a társult szövet-' kezetek kapacitását ennek megfelelően szerződéssel le­köti. A különböző alapanya­gok, kellékek, és más fontos áruk beszerzését is közösen intézik, a tagoknak „csak” dolgozni kell. A PEXI-nek erre az esz­tendőre 120 millió forintos megrendelése van. Bár a ha­táridők szorítanak, Bán An­tal szerint van remény arra, hogy pontos munkaszervezés­sel, a még mozgósítható tar­talékok feltárásával, decem­ber 31-ig mégiscsak sikerül teljesíteni a tervet. S ez nem kis feladat, ha figyelembe vesszük, hogy a textiliparban tapasztalható nehézségeket kihasználva, a vevők möstaná- : ban nemcsak a pontos szál- i lítást, hanem az átlagosnál sokkal jobb minőséget is megkövetelik. A tagszövetkezetekben je­lenleg női könnyű konfek­ciót, fehérneműt és szoknyá­kat varrnak a megrendelők­nek. A társulás legnagyobb partnerei a szovjet vállalatok, ezenkívül exportálnak még Csehszlovákiába és az NDK- ba, a tőkés országok közül pedig Kuvaitba, í&édorszá"- ba, Norvégiába és az NSZK- ba. Finisben az építők Szépülő iskolák, óvodák Megkezdődött a visszaszám­lálás, hamarosan indul az új tanév. Megyeszerte jó ütem­ben halad az óvodák, az isko­lák fölújítása, tatarozása, az egészségügyi szempontból is fontos meszelés, takarítás. A soros és a kisebb-nagyöbb .tatarozásokon túl összesen 36 intézményben volt szükség na­gyobb felújításra. — tudtuk meg Martinusz Ferenctől, a Pest megyei Tanács művelő­dési osztályának csoportveze­tőjétől. Többségük milliós ér­tékkel gazdagodik, mint pél­Szambaten és vasárnap a megyében Tovább él a locsolást tilalom Pontosan jósoltak a meteo­rológusok erre a hétvégére: az utóbbi napok helyenként borús, esős időjárása, kedve­zett ugyan a mezőgazdaság­nak, a kirándulók és a turis­ták viszont, csak ernyővel / a hátizsákban indulhattak út­nak. Bár megerősített ügyelet volt a Budapest-vidéki Pos­taigazgatóság üzemeiben, szombaton és vasárnap kevés munkája akadt a szerelők­nek. Mindössze két nagyobb beázáshoz riasztották őket: Dobogókő és Pilisszentkereszt között, a víz használhatatlan­ná tette a kábeleket, a doro­gi távkábel Pilisvörösvár és Budapest közötti, szakaszának pedig a szigetelése sérült meg. Mint Szabó Béla, a távköz­lési műszaki osztály hálóza­tos csoportvezetője, elmondta, mivel a lehullott csapadék ál­talában nem azonnal, hanem csupán három-négy nap múl­va okoz átnedvesedést, to­pábbra is megerősített ügye­letet tartanak, számítva az újabb beázásokra. Jelenleg azonban a megyében a tele­fonhálózat a kisebb-nagyobb hibáktól eltekintve használ­ható. Ugyancsak jó híreket kap­tunk a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalattól. Szíjjártó Tibor fő- technológus kérdésünkre ell mondta, hogy a nagy vízhiány egyelőre megszűnt. Az első fokú vizkorlátozás — tehát a löcsolási tilalom — azonban topábbra is érvényben van! Betartását * rendszeresen el­lenőrzik. Legutóbb például a megyei tanáccsal, a Közép- Dunavölgyi Vízügyi Igazgató­sággal és a rendőrséggel kö­zösen Gödön három, Szent­endre és Leányfalu térségé­ben pedig tizenkét emberi bírságoltak meg, vagy jelen­tettek fel. A vízmű szakemberei sze­rint, augusztusban várható még kánikula, amelyre már most megkezdték a felkészü­lést. Szerződést kötöttek pél­dául a váci kommunális üzemmel, amely állandó ügye­letben tartja lajtkocsijait. Megszervezték a lakosság ki­értesítését' is, hogy veszély esetén azonnal tájékoztathas­sák az émbereket az intézke­désekről. A borús, esős időjárás, a strandokon is éreztette hatá­sát. A Dunakanyar nagyobb uszodáiban nem volt telt ház, ezen a hét végén csak az új váci fedett állított fel helyi rekordot. Vasárnap ugyanis ; 109-en váltottak jegyet, főb­ben, mint azelőtt bármikor. Szentendrén a város egyet­len kempingjében, még akadt egy-két hely, a Danubius szál­lóban, és a Hotel Party-ban, valamint a két magánkézben lévő panzióban, a Coca-Colá- ban és a Hubertusban csak előzetes jelentkezés alapján lehetett szobához jutni. A megye több településén — eső ide, eső oda —, sokan a hét végén is dolgoztak. Épülnek a szép családi há­zak, ilyenkor rokonok, bará­tok is segítenek. Budaörsön például az őszibarack, a Tu­lipán és a Szegfű utcák kör­nyékén, a legtöbb az építke­ző. Megkezdődött a Szabad­ság és a Budapesti út középü­leteinek tatarozása is, a meg­újulás jelei jól látszanak a posta és az ABC falain is. dáu! a vád Sike.tek Általános Iskolája és Nevelőotthona, a törökbálinti, vagy a gyáli is­kola. Az átalakítások azt a célt szolgálják, hogy a gyerekek, a pedagógusok jobban érezzék magukat a megszépült környez zetben. Ennek jegyében kor­szerűsítik a fűtést, a világítást, a vizesblokkot, a konyhát, cse­rélik a padlót, a nyílászárókat, építik át a tetőszerkezetet a pilisszentiváni, a mendei, a nagykátai, a kókai és még szá­mos iskolában. Monoron a közigazgatási átszervezés nyo­mán megüresedett tanácsházát állítják az oktatás szolgálati­ba: zeneiskola és napközi ott­hon költözik a falai közé. A megyei tanács jelentős :á- mogatást nyújt a felújítások­hoz. Helyenként nagy erőfesz: - tésre van szükség a határidő betartásáért, ám az építők és önkéntes segítőik sokat tesz­nek érte, hogy a munkát az első tanítási napig befejez­zék. Közélet e Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter szakmai küldöttség élén au­gusztus 6—13. között a Szov­jetunióban tartózkodott V. K. Meszjac mezőgazdasági mi­niszter meghívására. ¥■ V1. majd mire mennek válasz­tókerületükben —, ami nem lesz egyszerű. Nem lesz az, mert a mindennapi élet szemszögéből nézve szorí- tóbb gond a vízellátás, a gyermekintézmények bőví­tése, az utak javítása, mint a kevésbé észlelhető, de éppen ezért veszedelmeit alattomosan fölhalmozó tisztítatlan szennyvíz. A la­kossági tapasztalatnak, az erre alapozódó közvéleke­désnek sajátos- jellemzője a rövid távú érdekek kieme­lése, a hosszú távú össze­függések hatáselemzésének mellőzése, ezek következté­ben olyan erkölcsi nyomás kialakulása, amely elkerül­hetetlenül befolyásolja a képviseleti, a testületi munkát, a döntéseket. Amit — leegyszerűsítve ugyan a dolgot — igazol, hogy az idén a megyében harminc­két jelentősebb vízhálózat­fejlesztési, bővítési beruhá­zás van folyamatban, míg a szennyvíztisztításnál, csa­tornázásnál tizenkilenc...! A korábbi gyakorlathoz mértein ez már jobb arány, de mondhat- juk-e, a remélhető legjobb?! Nem mondhatunk ilyet, hi­szen az eszményi az lenne, hogy ahpl vízhálózatot épí­tenek, bővítenék, ott ugyan­ez történjék a csatorna- rendszerrel is, lévén min­dennapos a tapasztalat: a vezetékes víz használata a család szennyvízkibocsátá­sát a megelőzőhöz képest a nyolcszorosára, tízszeresé­re növeli. S ez még csak a lakosság köre. A zért szükséges hang­súlyozni, hogy ez csu­pán a lakossági kör, mert tudunk termelőszövet­kezetről, amelynek sava- nyitóüzeme a szennyvizé­vel tág- körzetben a talajvi­zet nécnhogy emberi fo­gyasztásra, hanem még ön­tözésre is alkalmatlanná tette. Ami apró példa, de sajnálatosan gyakori az ipari, a mezőgazdasági !üze- mek körében, a gazdaság más terepein, ráadásul oly­kor már nem is aprók, ha­nem nagy horderejűek a példák, az esetek. Kézenfek­vő a következtetés: lépni kell itt is, ott is, azaz mind a lakosság, mind a terme­lőegységek, intézmények szennyvíz-kibocsátásánál, az azonban nem remélhető, hogy néhány év alatt ren­deződnek a viszonyok. Re­mélhető ugyanakikor a las­sú javulás, változás. Ami szó szerint létkérdés. Mert ma á megye településeinek negyedén a vizek nitráttar- tálma jóval felette van a megengedhető mértéknek. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom