Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-12 / 189. szám
Mr csendes a határ Helytálltak az emberek, a gépek Leálltak a gabonakombájnok, elcsendesült a gépek zaja, befejeződött területünkön minden idők legeredményesebb gabonabetakarítása. A jók között is a legjobb eredményt — 68,7 mázsát hektáronként — a pilisi Aranykalász Tsz búzatábláin érték el. Ä dézsaelmélet Sokan teszik fel a kérdést, minek köszönhető ez az eredmény? A vélemény megoszló, de sokszor hallható: a szerencse, a természeti, termesztési tényezők kedvező együtthatása. A teljesség, a tudományos megállapítások igényessége nélkül vizsgáljuk meg a vélemények hátterét, igazságát. A múlt század közepe táján Liebig német tudós, az agrokémia megalapítója, egyszerű példával magyarázta meg, mi a meghatározója egy adott termésmennyiségnek, ez az úgynevezett „dézsaelmélet”. Liebig egy fadézsával szemlélteti a termésre ható tényezőket. A dézsa minden egyes dongája egy-egy ilyen embertől függő vagy független tényező (például víz, levegő, fény, talaj, elővetemény, tápanyag stb.), s ha a dongák hossza (a hatótényezők nagysága) nem egyenlő, a 'dézsába csak annyi víz (termés), fér amennyi a legrövidebb donga felett ki nem folyik. Röviden megfogalmazva: egy adott termés nagyságát a minimumban levő tényező határozza meg. Hiába kedvező a tényezők jelentős része, de ha például kevés a víz, az fogja meghatározni a termés nagyságát. Kitérő után Ez az elmélet alapjaiban napjainkig is érvényes, de a tudományos-technikai fejlődés eredményeként a dézsa befogadó képessége — a termésátlag — nagyobb lett. Nemcsak a dongák hossza, de száma is szaporodott, az ismeretek gyarapodásával egy-egy donga is előbb részegységre bomlik, az ismert hatótényezők száma jelentősen gyarapodott. A természeti tényezők nagysága csökkent, az embertől függő, befolyásolható tényezők növekedtek. Ezen kitérő után feltehetjük a kérdésit: valóban csak a szerencse, a természet kedvező hatása okozta a kiugró tér mést? A válasz egyértelmű: nem. A termelés ilyen szintjén nem hagyhatók figyelmen kívül a természeti tényezők, de a termesztési technológiának maximálisan alkalmazkodni kell az adott körülményekhez, a természeti tényezőkön kívül figyelembe kell venni a köz- gazdasági, gazdaságossági, munkaszervezési, egyéb viszonyokat is. Előzetesen is megállapítható már a termés alakulásában a fajta, a, víztakarékos (lazí- tásos) talajművelés, az osztott fejtrágyázás, a légi növényvé' delemhez kapcsolt lombtrágyázás, a gyors, jó minőségű betakarítás fontos szerepet kapott. Átalánydíjas javítás (/ Veszteségből nyereség lett A gyömrői székhelyű Lakatos- és Szolgáltató Ipari Szövetkezet vezetősége lehetőségeihez mérten igyekszik a körzetben a szolgáltatások színvonalát javítani. Nemrégiben új női-férfi fodrászrészleget nyitottak Úriban, a lakosság jogos igényét kielégítve ezzel. Tervezik egy üveges, képkeretező részleg megnyitását Gyömrőn. Ugyanott kialakítás alatt van fényképészrészlegükben az új műterem. A január 1-én bevezetett szerződéses rendszer a szolgáltatórészlegek java részében beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Tavaly az első félévben ezek a részlegek 380 ezer forint veszteséget „produkáltak”, az idén viszont a hasonló időszakban 78 ezer forint volt a nyereségük. Éppen ezért máris elhatározták, hogy korszerűsítik és szélesítik ezt az üzemeltetési formát. Az Alsó-Tápiőmenti ÁF^SZ-szcl kötött szerződés alapján a háztartási és kisgépjavító részleg megkezdte a szövetkezet üzleteiben az ipari hűtők átalánydíjas javítását. G. J. flem szégyen Az összefüggések tudományos értékelése elsősorban a kutatók dolga, megállapításaik helyi adaptálása a szakemberek feladata. Nem szégyen- a szomszédtól tanulni — tudják ezt a körzet mezőgazdasági üzemeiben is. Ezek a friss tapasztalatok jelenjenek meg már a következő gabonatermesztési technológiákban, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a termést meghatározó minimum tényező ne psak az embertől függjön. Karakas János, a monori pártbizottság politikai munkatársa Levelesládánkból V/ Járda társadalmi Htunkéban Nemrégiben a lap hasábjain említés történt arról, hogy Vasad község tanácstagjai nem élenjárók, ha a tanácsülések látogatottságát vizsgáljuk. Az azóta beállt kedvező változásokról számolhatok be ezúttal. A két társközség — Vasad és Csévharaszt — területén járdaépítést szerveztek'. A lakosság gyors, lelkiismeretes Megszépült a szoborpark y/ Ajó példa követhető Néhány nappal ezelőtt kicsit fájó nosztalgiával, és bevallom: egy kicsit szégyenkezve is írtam egy rádióműsor kapcsán lakóhelyünk gon- dozatlanságáról, rendjéről, tisztaságáról. Az ürügyet a műsorban emlegetett, ma lassan már csak a nótában létező kispadok adták. Példaként említettem mindazt, ami még ahhoz a bizonyos kispadhoz tartozott: a ház előtti gondozott kis virágoskertet, és a porta utcai részének rendjét, tisztaságát. Arról panaszkodtam, hogy sajnos nemcsak a kispadok, hanem mindaz, amit azok jelentettek, valahogy nyomtalanul eltűntek. (Nem az ízes pletykák, azok halhatatlanok, hanem a környezet.) Hogy magánházak és középületek előtt bizony sokszor félméteres gaz is tanúskodik a gazdák gondatlanságáról. Megemlítettem, hogy a rendelőintézet melletti szoborpark is igencsak mostoha körülmények között őrzi a pihenésre szolgáló padokat, nagyjaink szobrainak tövében. A napokban azonban megindult valami, ami az illetékesek odafigyelését, s az ott munkálkodók szorgos keze munkáját dicséri. A kis park megszabadult a térdig érő fűtől az út menti gyomoktól, szinte új életre kelt, csalogatva megújult üdeségével az arra járó, megpihenni vágyó járókelőket. Van tehát már követendő, jó példa. Köszönet előre is azoknak, akik merik követni. B. T. A Gombai-tavon Horgúszverseny Monor és Vidéke Horgász- egyesület vezetősége értesíti tagságát, hogy az idei halfogó horgászversenyét augusztus 18-án 8—11 óráig rendezi meg a Gombai-tavon. Nevezés 7-től 8 óráig a helyszínen, a gátőrháznál. Mindenkit várnak a rendezők. munkáját adta, a tanács a szükséges anyagot. Bebizonyosodott, hogy a jól szervezett összefogás, a pozitív szemléletváltozás mindig megtenni gyümölcsét. A község vezetői köszönetét mondanak a lakók eredményes munkájáért. Külön elismerésüket fejezik ki Benke Sándor és Fórizs István tanácstagoknak, lelkes szervező- munkájukért. Remélik, hogy ez a lendület folytatódik a Rákóczi utcai járdaépítésnél és Csévharaszt területén is. Mit tehetünk hozzá a tényékhez? Mulasztásainkat látványosan feledtethetjük a va- sadiakéhoz hasonló közösségi akcióikkal. Galambos Pál Vasad CSSPl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1984. AUGUSZTUS 13., VASÁRNAP Az iskola és a könyvtár vállal sokat Nőtt a résztvevők vitakészsége Maglód a fővárost körülölelő agglomerációs gyűrű egyik legjellegzetesebb települése. Az összlakosság fele — a keresőképesek túlnyomó többsége — naponta ingázik a fővárosba. Mindössze ötszázan találtak helyben munkáit. Ez a sajáitas helyzet rányomja bélyegét a település mindennapi életére csakúgy, mint a politikai-eszmei nevelő munkára. A helyi pártbizottság öt alapszervezet tevékenységét irányítja, ám a párttagság fele nyugdíjas. Máz körüli teendők Ilyen körülmények között az eredményes, munkához nagy erőfeszítésekre, sok áldozatra, elkötelezettségre van szükség. Az állami és a politikai oktatásban részt vevők számát jelentősen befolyásolja az a tény is, hogy a helybelieknek a munkahelyi feladataikon túl sóik a ház körüli teendőjük, állattartással, kis- árutermeléssel is foglalkoznak. A fentiek ellenére a párt- bizottság tizenkét éve rendszeresen és folyamatosan tudja működtetni a mjarxista— leninista középiskolát. A jelentkezők között az utóbbi években — a csoportbizal- miak, vezetőségi tagok és aktivisták mellett — egyre több intézményd, illetve gazdasági vezető található. Az úgynevezett tömegpolitikai tanfolyamokra az alapszervezetek igyekeznek olyan témákat választani, amelyek a legközelebb állnak, tagjaik érdeklődési köréhez. Ha ez sikerül, akkor a részvétel aránya és az aktivitás is megfelelő. A propagandisták szerint ugyanakkor gondot jelent, hogy a marxista—leninista tételeket sokan csak szövegszerűen tanulják meg, az értelmezés, a mélyebb megértés érdekében, a tanfolyamvezetőknek nagyon lelkiismeretesen kell felkészülniük. A sok munkának azonban .'előbb-utóbb látható haszna. Az említett tanfolyamokon az is megfigyelhető, hogy nőtt a résztvevők vitakészsége, s ez feltétlenül jó. Tapasztalható viszont az is, hogy némelyeknél ez csupán az elvek és az egyes helyeken tapasztalható gyakorlat közötti különbségek felsorakoztatására korlátozódik. Nem segíti az előadók munkáját, hogy bizonyos propagandaanyagok elavultak, túlhaladta őket az idő. Könnyen belátható, hogy ilyen körülmények között megnő a propagandisták fel készültségének jelentősége. Az iskolai végzettség ugyan nem tekinthető mindenható mércének, de egyáltalán nem is mellékes, hogy Maglódon a hét propagandista kpzül öten felsőfokú, ketten pedig középfokú végzettséggel rendelkeznek. Hatan középfokú, egy előadó pedig felsőfokú politikai végzettséggel vállalta ezt a nem könnyű megbízatást. A propagandisták tehát — gyakran a megfelelő útmutató anyagok híján — rákényszerülnek az önképzésre. Ez lenne kívánatos a többi párttag esetében is. Sajnos sokszor azonban az bizonyosodik be, hogy a többség megelégszik a rádió, a tévé, az újságok híreinek meghallgatásával, elolvasásával, s nem igyekeznek a mélyebb összefüggéseket is felkutatni. Kevesen olvassák a párt folyóiratait, a különböző politikai kiadványokat. Igaz, ez részben annak is tulajdonítható, hogy yalahol megszakad az információs lánc, még olyan esetben is. amikor csak egy újság továbbításáról van szó. ffeís kihasználva A kulturális nevelőmunkához Maglódon főleg a szak- szervezeti és letéti könyvtárak, az üzemi klubhelyiségek adnak keretet. Sajnos, az utóbbiak nincsenek kihasználva, főként az igényes kulturális programok hiányoznak. Enyhít ezen a helyzeten, hogy a főváros közelsége lehetővé teszi a szocialista brigádok számára a rendszeres színházlátögatást. I Eredményekre alapoznak A közművelődés feladataiból Maglódon egyébként az iskola és a könyvtár vállal magára legtöbbet. Az előbbi helyen főleg a felnőttoktatás fejlesztésében értek el dicsérendő eredményeket. A könyvtárban bábszakkör, kertbarátkor működik, rendszeresen szerveznek TIT-elő- adásokat, író—olvasó találkozókat. A filmszínházat már régebben bezárták, mivel épülete életveszélyes volt. A művelődési ház irányítását pedig ugyancsak hosszú ideje nem sikerült megnyugtatóan megoldani. Sok tehát a feladatuk Maglódon azoknak, akik a politikai eszmei nevelőmunka és a kulturális élet fellendítésén fáradoznak. Sok, de hem el- végezhetetlen, hiszen a meglévő eredményekre lehet, s kell is alapozni. Vcreszki János Moziműsor. Gombán, 18 órától: Kína*szindróma. Holnap: Rita asz- szony, menyasszony. Az autós kertmoziban, ma 21-től: Omega. Gyömrőn, a művelődési házban: 16.30-tól: A beszélő fontos, 18.30-tól: Bombanő: Hétfőn: A kicsi kocsi újra száguld. Maglódon, 16.30-tpl és 18.30- tól: Két fiú gitárral. Holnap: 101 kiskutya. Monoron, 16-tól: Csalogány, 18-tól és 20-tól: Családi ösz- szeesküvés. Hétfőn, 18-tól: Szamurájok és banditák I—II. Monori-erdőn, a kertmoziban, 20-tól: Fekete szakáll szelleme. Holnap: A 3. számú űrbázis. így arc az alapítóké közül Biztosat cseréit bizonytalanért Eltűnt egy idős asszony A hozzátartozók keresik Kisírt szemű fiatalasszony kereste fel szerkesztőségünket, hogy olvasóink segítségét kérje. A család nagy riadalmára ugyanis augusztus 8-án eltűnt otthonról édesanyja, özv. Hegedűs Istvánné Monor, Petőfi Sándor u. 45. szám alatti lakos. Az idős, 75 éves asszonyt az említett napon a dél körüli órákban látták utoljára a Forrás áruház környékén. Öltözéke szürke ruha, fekete fejkendő és fekete cipő volt. Özv. Hegedűs Istvánnét már a rendőrség is keresi, de a hozzátartozók kérik, aki felőle bármit tud, látta valahol, vagy felismerni véli, értesítsék őket. A segítséget előre is köszönik. Még az 1920-as évek elején kezdte az üllői Zubor Miklós bácsi a kertészkedést Vargha „Öméltósága” néhány száz holdas birtokán, aki különben miniszteri tanácsos volt, szép verseket is írt, mai szóval élve „társadalmi munkában” az írószövetség főtitkári tisztét is betöltötte. Szíves szóval Persze akkor még nem kérték, keresték a kertészeti tudományokról szóló bizonyítványt, igaz, mai értelemben vett árutermelést nem is folytának a birtokon. Csupán a konyhára szükséges nyersanyagot termelték az udvarház körül, s neveltek baromfit is, mert a könnyű fehér húsoknak nagy keletjük volt az úri vendégek között. Amikor azután az ősz, Kos- suth-szakállas költő végleg a fővárosba költözött, a szomszéd birtokon a Korbék tárt karokkal várták a jó magaviseletű fiatal embert. A birodalmát újra a konyhakertben jelölték ki, olyan messze a községtől, hogy oda még a harangszó is fáradtan érkezett... Igazi kertész akart lenni, ahol a párás meleg üvegházakban paprika meg paradicsom terem akkor is, amikor a földre lapuló tanyák között havat sikál a füttyös kedvű szék — Persze ennek az ideje is elérkezett. Alig ugrásnyira Üllőtől, az országút mellett, azon a tájon, ahol most hóvédő erdősáv kezdődik, Markos kertész nagy telepet létesített, ahol már piaci értékesítésre termeltünk. Mert természetes, hogy oda szegődtem — emlékezik Zubor Miklós. A kertész azonban nemcsak a Szakmához értett, hanem az üzlethez is. Néhány év után, amikor Vecsésen a Halmibirtokon kedvezőbb ajánlatot kapott, hát felszámolta iillői bérletét. — Jómagam pedig gyári munkás lettem. Kőbányán, a tűzállótégla-gyárban a parlagon hagyott, rideg gyárudvaron olyan parkot alakítottam ki fákkal, fűvel, virágokkal, hogy a dolgozók .a maradék ebédidőt ott töltötfék — büszkélkedik a hajdani kertész. — 1949 tavaszán azonban Üllőn is alakulóban volt Liptai Pál vezetésével a Vorosilov Termelőszövetkezet, depujáciő jött értem. Szíves szóval hívtak és én 14 év után otthagytam a biztosát a bizonytalanért. Megtelt a kamra A közös gazdaságnak ugyanis nem volt miből fizetnie, munkaegységre dolgoztunk, s lestük az újat, amikor a munkaegység arányában osztottuk a búzát, rozsot, árpát. Akik rendszeresen dolgoztak, azoknál megtelt a kamra, a padlás, hiszen a kiskönyvbe beírt munkaegységek száma meghaladta az ezret. Aztán ott volt még az egy hold háztáji terület termése is. Sok változás — A kertészkedést 50 holdon kezdtük, szinte csak házi használatra, jutott azonban a MEZÖKERT-nek is. Munkaerőben akkor még nem volt hiány. Negyven dolgos asszony kora hajnalban már a majorban gyülekezett, néhány férfiember pedig a kéziszerszámokat készítette. Mert akkor még ismeretlen volt a munka nehezét vállaló gép. — A három Folt testvér, Zubonyákék, Barta Jóska, Tóth Péter, Túrosán, Nyáradi, Habán, Ripp, Vigh bácsi — sorolja a neveket Zubor Miklós —, munkabíró cselédember volt valamennyi. Nyolc- vandekás hagymáink termettek, félkilós paprikák, ökölnyi paradicsomok, a káposztafejek mint ‘á kisdézsa. Uborka, saláta annyi, alig győzték szedni az asszonyok. Igaz, akkor 16 órákat dolgoztunk. Volt is termés a Darvasban, a nagykút győzte a vizet, még i Macourek-uraság készíttette, ásatta. Ló húzta a vizet, mi azonban benzinmotorra cseréltük. A téesz-tagok meghatározott mennyiségű kertészeti terméket kaptak MEZÖKERT- áron, mert azzal szerződéses viszonyban álltak. Volt olyan éjszaka, amikor háromszor is dorombolt a teherautó a kertész háza előtt, hogy az előkészített zöldárut felpakolhassa. — Igyekezett a kis közösség — emlékezik a helyi téesz történetének szinte legjobb ismerője, tudója. — Persze az irányításban még ijem alakult ki szervezett módszer, a tagok között csillapíthatatlan elégedetlenség ütötte fel a fejét, elnök elnököt követett. Liptai Pált Nyáradi Sándor, aztán Szendreiné következett, majd Bartha Péter, Vasas Márton. A forgószélszerű változások akkor szűntek meg, amikor Varga Pál foglalta el az elnöki széket. Új nevet is választottunk: Március 15. Tsz lettünk. Obsitos brigádvezető A kertészeti brigád persze nem hullott szét, az elkeserítő bizonytalanságot a bizakodó jókedv váltotta fel. Sajnos közülük azonban már csak hárman élnek. Az obsitos brigádvezető még az elmúlt évben is fáradhatatlanul dolgozott az ;mbert megbecsülő közös gazdaságban. Pedig már elmúlt 10 éves .., Kiss Sándor fltSSN 01 SS—2651 (Monori HiriAp)
