Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-12 / 189. szám
4 195J. AUGUSZTUS 13., VASÁRNAP Nyáresti mulatságok Ráckevén Kavics az állóvízbe Kistestvére született a Szentendrei nyárnak. A ráckevei Nyáresti mulatságok sorozata ugyanarról a tóról fakad, mint Dunakanyar béli társa: kellemes szórakozást kínál az. üdülőknek, a kirándulóknak és az őslakosoknak. Nincsenek egy súlycsoportban, hiszen ahogy lustul a folyó a Csepel-sziget mentén, annyival kevesebb a lehetőség, a pénz. is ezen a vidéken. Mégis, ha az állóvízbe kavicsot dobnak, az is ver hullámokat. Nincs hagyománya A Trabant állandó őrjáratot teljesít. Stróhmayer Mária viharvert kocsija olyan, mint egy jó ló, talán már vezető nélkül, becsukott szemmel is eltalálna a művelődési házból a Savoyaá- kastélyba. Az Ács Károly művelődési ház igazgatója ugyanis naphosszat a két helyszín között ingázik. Az imént érkezett a barokk palotából, ahová máris visszavárják. — Nem látványos, amit teszünk, mégis van munka vele — mondja a székbe roskadva. — Tavaly három hangversenyt rendeztünk, s eleinte bizony nem, tülekedtek az emberek. Újdonság, amire ugyan van igény, ám nincsen hagyománya. Az első estén harmincán voltak, az utolsón viszont másfél száznál is többen. Folytatni kellett. Az idén hat koncertet tartunk, s ebből kettőt adnak a Savoyai-kastélyban otthonra lelt barokk zenei tábor tanárai, tanítványai. Sokat tettek a Nyáresti mulatságok sikeréért, de kellett is a segítség, mert nekünk még nincsenek tapasztalataink. Meg kevesen is vagyunk: a módszertani feladatokat is ellátó házban velem együtt három népművelő dolgozik. A szabadságot alig tudjuk kivenni, pedig még tavalyról is maradt. A tanács engedélyezte, hogy júliusban bezárjunk, pihenjünk, de azért csak itt voltunk az első két hétben. Másként nem megy, hiszen az őszi programokra is készülni kell. Ne gondolja, hofey panaszkodom, de ezek a tények. A bűvös 118-as — Ahhoz is varázslónak kell lenni, hogy a pénzből kijöjjünk — folytatja az igazgató. — Elvileg hétszázezer forintból gazdálkodunk, ám ebből háromszázezret kapásból elvisz a ház bére. A nyári programokhoz szerencsére találtunk mecénásokat. A Közép-Dun,avölgyi Intéző Bizottságtól harmincezer forintot, a a tanácstól tizenötezret kaptunk. Ez még mindig kevés volt, de támadt egy merész gondolatom. Megkerestem a hanglemezgyárat, hogy mi történne, ha a Nyáresti mulatságok idején komolyzenei hanglemezeket árulnánk? Húszezer forintot ért nekik a reklám. A költségvetés emelésére nem számíthatunk, de ha tovább akarunk lépni, akkor még több pénz kell. A nemrégiben megjelent, bűvös Ú8-as rendelet lehetőséget ad a saját bevételek növelésére. Nyomdagépet akarunk vásárolni, amivel bérmunkát vállalnánk. Másutt is akadnak ilyen próbálkozások, az eredmény kecsegtető. Újra útjára indul a Trabant, s hamarosan a Savoyai-kastély díszes kovácsoltvas kapuja előtt fékez. A kívül-belül rendbe tett barokk palota mélíóság-- teljesen simul a Duna-parti környezetbe. A tartalom és a forma egysége természetessé válik. Az előtérben a tizenöt esztendeje alakult Nagy István képzőművészeti csoport kiállítása látható, az egyik teremből hegedűszó hallik. Bár éppen ebédidő van, a fiatal muzsikusok egyetlen percet sem szeretnének elmulasztani. — Ennél jobb helyszínt szinte el sem lehet képzelni, az akusztika is kiváló — mondja L. Kecskés András lantművész, a tábor vezetője. — Ismétlése következik. A találkozót mesterkurzussá szeretnénk fejleszteni és legalább kétévente megrendezni. Saját mértékkel Jósé Vasquez, a bázeli Scola Cantorum és a bécsi Hochschule für Musik tanára is elégedett..kedélyes mosollyal tereli tanítványait a park árnyas fáinak védelmébe, egy kis közös muzsikálásra. Európából, Amerikából, Ausztráliából jöttek el a kedvéért. A lépcsősor elé állított pódium már sejteti, hogy hamarosan a közönség is részesülhet a műélvezetből. Ha csatát nem is, egy ütközetet mindenképpen megnyert a Nyáresti mulatságok. A kalandozások során érdemes Ráckevét is útba ejteni. A kultúra hagyományos, elfogadott központjaihoz mérten szerény, saját lehetőségeikhez képest viszont figyelmet keltő, ami itt történik. K. L. Ruttkay György életműve Reneszánsz művészegyéniség Aragon mondta Zolával kapcsolatban: „Folytatjuk életművét ott, ahol ő abbahagyta”. Ez a teremtő folytonosság törvénye a magyar képzőművészetnek is. Ha festészetünk legújabb fejlődés- menetét vizsgáljuk, kitűnik, hogy a megújulás három szálon összegződött. Munkácsy örökségét szélesítette Tornyai János, a vásárhelyi műhely, az alföldi festészet. Nagybáj nya a müncheni finom naturalizmuson nevelkedett. A párizsi eszményeken érlelődő Nyolcak következő állomása lett a magyar aktivizmus az első világháború esztendeiben, immár nemcsak a stílus finomításának szándékával, hanem az életjobbító forradalom igényével is. Ennek az irányzatnak lett irodalmi, képzőművészeti és eszmei vezetője Kassák Lajos egyik új festője: Ruttkay György. Egyszemélyes műfaj Vágsellyén született 1393- ban. Édesapja neves jogász. A lipóti táj — ahol élt —, segítette látásmódjának fejlődését. Első rajzai még az 1919- es évekből e vidéken készültek. A dombok, a hegyek, a patakok voltak az ő első személytelen tanítói. Kassán végezte gimnáziumi tanulmányait, első rajztanára Csordák Lajos. Hadi érettségit tesz. Az olasz frontra kerül 1917-ben, ahol tífuszt kap. Ruttkay György egyszemélyes műfaj képírásunk történetében, tehetsége és sorsa jóvoltából. A háború befejeződik, a Tanácsköztársaság elbukik, s a béke ellenforradalommal érkezik. Megszűnik Kassák közelsége, támogatása és iránymutatása. Ruttkay egyszerre végez műszaki stúdiumokat és képzőművészeti tanulmányokat Radnai Bélánál és Glatz Oszkárnál. És a család kívánságára jogi diplomát is szerez. Ettől kezdve kettős életet él. Hétközr napjait a szikszói, gönci, miskolci, kassai, szegedi joggyakorlat határozza meg. Szabad idejében azonban hivatásának él. / Tatlin hatása Magára utalva, de annál erőteljesebben küzd meg a festői kifejezés értékrendjéért. Berlinbe utazik, megnézi az első szovjet-orosz kiállítást, nagy hatással van rá Tatlin. Alkotásainak gyöngyszemei közé tartozik a Téi című Ruttkay György: Tánc kompozíció, a Dante-sorozat, az Ady költészetét értelmező Hadak útja sorozat. A 30-as években festett miskolci, szikszói, lovranai képek alliterál- nak Egry Légiességével. Lelkületűk találkozik, a téma eltér, hiszen Ruttkay tutajo- sokat, csókányosokat, disznóölést, napraforgókat, ródlizó- kat, lovranai házakat, sótinyi utcákat és szegedi pinceajtókat fest. Őrizve újított Rüttkay György indulása a magyar aktivizmus egyik változata. Őrizve újított, a szecesszió, a realizmus és a magyar avantgarde törekvéseit egyeztette és egyenlítette ki müveinek összetett harmóniarendszerében. Ez jellemzi szobrait is. Lendülete, hajlékony vonalvezetése Teutsch János társává avatja. Kérdezhetnénk: szükség volt-e a sok Ruttkay-elágazásra? Arra, hogy nemcsak Dante világát kísérte színes rajzokkal, nemcsak balatoni sorozata ismert, hanem írásai, könyvei, tanulmányai, amelyek Kassán, Miskolcon jelentek meg jogról, képzőművészetről. Sőt, több fontos dokumentuma, naplója vár kiadatásra, leveleiről nem is beszélve, melyek közül különösen a Kassákkal folytatott eszmecsere Tények, dokumentumok Együtt a nemzetiségekkel lil ilyen a nemzetiségi politika a mai Magyarországon? Erre a kérdésre válaszol a Kossuth Könyvkiadónál most megjelent kötet, amely tartalmazza a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának határozatát a nemzetiségi politika néhány időszerű kérdéséről, a párt XII. kongresszusának ide vonatkozó határozatait, valamint a Hazafias Népfront VII. kongresszusának dokumentumaiból a nemzetiségekkel foglalkozó részoket és a nemzetiségi kongresszusok anyagait. A könyv egyben közli azokat a tanulmányokat is, amelyeket neves tudósok, mint Fach Zsigmond Pál, Joó Rudolf és mások írtak. Az utóbbi két évtizedben folyóiratokban a nemzetiségi, kérdésekről megjelent cikkeket is egybefogja a kötet, amelyek különböző oldalakról világítják meg a magyarországi nemzetiségek helyzetét, viszonyait. A függelékben pedig válogatott bibliográfia látott napvilágot és ez a rész tartalmazza a nemzetiségi oktatás adatait, a közművelődést és a nemzetiségügyi címtárt A kötet tehát teljesnek mondható és hézagpótló szerepet tölt be, hiszen ilyen tartalmas, sokoldalú mű, mint a mostani, az utóbbi évtizedekben a nemzetiségiekről nem jelent meg Magyarországon. A kötet időszerűségét jelzi az is, hogy a nemzetiségi szövetségek a múlt év végén tartották meg kongresszusaikat. Politikai jelentősége is van e könyv megjelenésének, hiszen pártunk nemzetiségpolitikai elveit, azok mindennapi érvényesítését mutatja meg, és bőven foglalkozik a magyarországi délszlávok, németek, románok, szlovákok mai életével. Pest megyében három nemzetiség is megtalálható, németék, délszlávok, szlovákok. S éppen a Pest megyei példák mutatják, hogy milyen nagy az egyetértés a magyarok és a különböző nemzetiségiek, a németek, szlovákok és déjszlávak között. Sokszor egyetlen településen három-négy anyanyelvű emberek laknak a legteljesebb megértésben. Miért van napjainkban olyan érdeklődés a nemzeti-nemzetiségi kérdés iránt? Azért, mert az emberek békében akarnak élni, és el akarják felejteni a háborút, a gyűlölködést, szeretnék megteremteni az egymás iránti megbecsülés teljes bizalmát. Sajnos, a nemzetiségi kérdésre adott rossz válaszok Kelet- Európábán többször vezettek már konfliktushoz. S éppen a szocializmus az a társadalmi forma, amelyben a megbékélés, az egymásra találás lehetséges és szükségszerű is. Nekünk nincs szégyell- nivalónk, sőt büszkék lehetünk rá, hogy a nemzetiségi kérdésben nagy eredményeket értünk el. Napjainkban hazánkban a meghatározó a kölcsönös bizalom és megértés, s érvényesül az alapvető társadalmi egység, illetve a nemzetiségiek otthonosságtudata, kultúrájuk kibontakozásának erősödése, ami egyúttal hazánk nemzetközi tekintélyét is szilárdítja a világban. Pártunk szent meggyőződése, hogy kelet-európai nemzetiségi kérdések megválaszolásához csakis a szocializmus építése és távlatai nyújtanak reális esélyt; s ehhez mi mindenekelőtt hazai nemzetiségpolitikánk- kal tudunk közvetlenül hozzájárulni. A könyv arra is rámutat, hogy hazánkban lényegében szórványnemzetiségek léteznek, hiszen egy tömegben nemigen élnek, mégis ugyanúgy foglalkozunk velük, mintha nagyobb területen és nagyobb létszámban laknák egy- egy területet. Teljesen más súllyal esik latba olyan országokban, ahol nagy és összefüggő területen élő nemzeti kisebbségek vannak, mint ott, ahol számuk nem jelentős. A szocialista nemzetiségi politikát azonban olyan elvi kérdésnek tekintjük, amely nem lehet függvénye a nemzetiségi lakosság számának, azért a marxizmus-lenin,izmus nemzetiségpolitikai alapelveit teljes mértékben saját szocialista államunkra, saját nemzetiségi politikánkra is vonatkoztatjuk. „Az a nép, amely egy másik népet elnyom, saját láncait kovácsolja” — hangsúlyozza Marx, s amelyet a könyv idéz, egyben kifejti, hogy Lenin is milyen nagy jelentőseget tulajdonított a nemzetiségi viszonyoknak, s figyelemmel kísérte a nemzetiségpolitika megvalósulását. Pizonyítja azt a tételt is a kö- tét, amelyet Aczéí György, pártunk Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének őszi kongresszusán így fogalmazott meg: „Társadalmi fejlődésünk egyik fontos értéke, hogy a nemzetiségiek nemcsak házat építenek maguknak, hanem hazát is leltek ebben az országban! És a költő szavaival élve: „Haza csak ott van. ahol jog is van”. Ezt a jogot a nemzetiségeknek — mint közösségeknek és minden egyes egyénnek is — biztosítja a szocializmust építő Magyarország.” Gáli Sándor izgalmas és érdekfeszítő olvasmány. Reneszánsz egyéniség volt. Minden érdekelte, nemcsak a befogadás, hanem a kifejezés szintjén is. így lett grafikus, szobrász, festő, jogász és író egysfemélyben. Ruttkay György 1974-ben hunyt el, de művészetét, melyet Móricz is nagyra becsült, az 1918-as emlékezetes MA-kiállítástól kezdve, számos hazai és külföldi tárlaton mutatták be. Losonci Miklós A múlt vallatása Tari castellum A szomszédságban lévő középkori Szent Mihály templom restaurálása után megkezdődött a Zsigmond uralkodása idején épített tari castellum romjainak feltárása. A harminchat méter hosszú, nyolc méter széles, téglalap alaprajzú, részben alápincézett és részben kétemeletes palota romjainak vizsgálata a mellett szól, hogy e feltárással értékes felvilágosításokat kap a történettudomány a kor életviszonyairól, életmódjáról, építési szokásairól. Ennek az a körülmény ad jelentőséget, hogy bár az adott korban sok száz, a tanhoz hasonló kis vár épült, de valamennyi közül a tari castellum az első, amelynek teljes feltárására sor kerülhet. Építője — Tari Lőrinc — élete végéig Zsigmond király bizalmas udvari embere volt. Ö építette a tari Szent Mihály templomot és a tari castellumot, amivel csupán osztályos társai példáját követte. Miután Károly Róbert leverte a földesúri kiskirályokat, az évtizedes anarchiát viszonylag békés, konszolidált idők követték, fel. lendült a kereskedelem, a gazdasági élet. A földesurak rendre elhagyták nehezen megközelíthető, hideg, szeles, dohos, nedves váraikat, hogy a fennsíkokon, völgyekben építsék mag lakásaikat. A tari ásatások körülbelül négy-öt évet vesznek igénybe. Megnehezíti a régész dolgát, hogy a Tard-család fiága az ezernégyszázas évek végére kihalt, ami meggyorsította a kastély romlását, pusztulását. Másfelől viszont a mélyben megőrződött kő- és cserépmaradványok, edény-, korsó-, pohártöredékek a kor pontos üzenetét közvetíti a mának. RA DIÓ FIGYE LŐ KASSÁK LAJQg. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer Mátyus földjén egy szegény iakafoslegény, aki gondolt egyet magában, s nekivágott a világnak. Tarisznyájában hamuba sült pogácsa helyett mindenre szomjas kíváncsisággal és mindenre elszánt akarattal. Valahogy így, a népmesék modorában lehetne jellemezni annak a sok hányattatással teli, küzdelmes művészi pályának kezdetét, ahogyan Kassák Lajos a század- forduló utáni években elindult. Nem sok irodalmi pogy- gyászt hozott magával, amikor megérkezett a fővárosba. Éppen ezért nyiladozó alkotói ösztöne elsősorban nem a már megkövesedett hagyományokkal került szembe, hanem a benne mocorgó, majd egyre jobban feszülő mondanivalójához kereste az annak megfelelő kifejezési formákat. Hihetetlenül fogékony volt minden új iránt. A művészeti életbe belecsöppenve vele született mértéktartással, egész életére jellemző szigorú kritikával szűrte ki mindazt, ami egyéni látásmódját alakította. Hamarosan Braque, Picasso, Cézanne bűvöletébe került. A zenével ismerkedve Bartók muzsikája babonázta meg. A Fából faragott királyfi merőben új látomásokat szabadított föl benne. ■ Már mint érett művész azt vallotta: Tudom, nem mondok vele újat, de mindig a szó, a szín, a hang ötvözetére törekedtem. Egyszerre fejezni ki a látható és a láthatatlan világot. Vagyis, ami az emberben és ami körötte van. A vers nekem sem volt soha cifra szolga, mindig is úgy nyúltam és nyúlok a szavakhoz. mint ahogy annak idején a vashoz és az acélhoz nyúltam. Velük pedig nemcsak a meglévő . kifejezésére törekszem, hanem arra is, hogy a bennem dobogó állandó nyugtalanságot közvetítsem. Eszembe jut egy kép óbudai lakásának falán. A síkot kitöltő geometriai formák, az utramarinakók, az égővörös, a bágyadtszürke és az éjfekete színek sajátos összhangja. A síkban szétválasztott, mégis olyannyira együvé tartozó színek egyszerre idézték föl bennem a Mesteremberek, az Aratók, vagy éppen a Menetelés közben varázsos hangulatát. Azt a páratlanul megragadó költészetet, amely nem téveszthet meg látszólagos hűvös józanságával. A sorokon átlobognak a szenvedély lángjai is; nyugtalanító lázadással, sokszólamúan, a modern költészet lírai hang- szerelésében. De nemcsak verseire, hanem prózai munkásságára is ez a jellemző. Hadd említsek meg csupán két nagy művet, az Egy ember életét, és az Angyalföldet. Ezekben is a célratörő egyszerűség, az alkotó póztalanság ragadja meg a mai olvasót is. Ugyanakkor nem idegen tőle a szelíd hangú líra sem, mely tulajdonképpen művészetének egyik meghatározó jellemzője. Reá emlékezve — most amikor a rádióban a hét egyes napjain költészetében gyönyörködhettünk —, talán azt tartom legfontosabbnak, hogy ismét egy kivételes nagyságú alkotó művészete kapott széles körben hangot a hét költőjeként, hozzáértő válogatásban. RÉVKALAUZ. Nem irigylem a gyermekműsorok szerkesztőit. Nagyon nehéz azt a hangot megtalálni, mellyel a legfiatalabb korosztályokkal szót válthatnak, s alakuló ízlésüket kedvezően befolyásolhatják. A Révkalauz című adás pedig éppen az utóbbit tűzte ki elsődleges föladatának. Olyan művekből, kulturális eseményekből igyekszik ínycsiklandó étlapot összeállítani, mely étvágyat kelt a szellemi nyalánkságokra kevésbé szokott fiatalok körében is. A legutóbbi műsor igazán kedvet csináló összeállítás volt. Komolyan, ám a mértéktartó játékosságtól sem riadva vissza, hívták föl a kis hallgatóság figyelmét olvasnivalóra, látnivalóra. Vágó Péter eligazító szóval tartott rendet a különféle kis riportok között, amelyeknek szereplői jobbára gyerekek voltak, akik a saját hanghordozásukban természetes kapcsolatot tudtak teremteni a hangszórók mellett ülő pajtásaikkal. Iioz- zátehetem a felnőttek 'szá- .mára sem csekély tanulsággal. Sz. E.
