Pest Megyei Hírlap, 1984. augusztus (28. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-12 / 189. szám
1984. AUGUSZTUS 12.. VASÁRNAP sSirewn Az igényekhez igazodva A Budapesti Porcelángyár fejlesztési terveiben figyelembe veszik a magánépítkezések arányának növekedését, ezért hozzájuk „igazított” termékekkel bővítik választékukat. Az idén 424 ezer négyzetméter falburkoló csempét gyártanak, valamint készítenek a csempékhez illő kézi festésű fürdőszobai, porcelánberendezéseket. Hazai találmány Kukcricczsiérífó A Bajai Mezőgazdasági Kombinát magyar találmány alapján új kukoricaszárító berendezés gyártását kezdte meg. A berendezés — melynek gyártási és hazai forgalmazási jogát a Licencia Vállalat átadta a kombinátnak — a számos gazdaságban működő forrólevegős kukoricaszárító gépekhez kapcsolva 20 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást. Magyarországon mintegy 1500 hagyományos kukoricaszárító berendezés működik, így a találmány hasznosításával számottevő energiamegtakarítás érhető el. A gyártók úgy számolnak, hogy a hazai felhasználóknak — amennyiben energiaracionalizálási pályázaton kedvezményes fejlesztési forrást is igénybe vesznek — a berendezés ára egy év alatt megtérül. Nemcsak hazánkban, küjföldön is érdeklődnek az új gép iránt. A Licencia közreműködésével Ausztriában megkezdték az első gép kísérleti üzemeltetését. Ha a tapasztalatok kedvezőek lesznek, a közeljövőben sor kerülhet a korszerű kukoricaszárító exportjára is. SCfiSgépgyáfi beszélgetés Mikor az előny hátránnyá válik Létszám van, de kevés a képiéit munkaerő Az 1960-as évektől — többek között a nagyvárosokban állandósulni kezdő munkaerőhiány miatt — egyre több nagyvállalat létesített az ország különböző pontjain gyárat vagy üzemet. Hasonló — racionális — meggondolás késztette ugyanilyen akciókra az EVÍG-et is. A munkaerőhiány „réme” azonban az elmúlt években megjelent vi- .déken is. Erről beszélgettünk Szakái Miklóssal, a ceglédi Kisgépgyár személyzeti és szociális osztályának vezetőjével. — Nem könnyű erről a témáról beszélni — mondja Szakái Miklós —, hiszen a jelenlegi munkaerőhelyzet kialakulásának rengeteg oxa van. Ráadásul ez a probléma nem mindenütt jelentkezik egyformán. Gyárunkban például, ha szigorúan csak a létszámot nézzük, mindössze 6—8 ember hiányzik a termelésből. Cegléden három jelentős üzem működik. ígv az iparba igyekvők értelemszerűen ezeknél keresnek munkát. Szak* és betanított — Mi okoz gondot, ha adott a létszám ? — A rendelkezésre álló munkaerő minősége. Amit az előbb előnyként említettem, ebből a szempontból hátrány- nyá válik. Munkásaink döntő többsége úgynevezett első generációs ipari munkás, akiket főként segédmunkásként tudunk alkalmazni. Nekünk pedig elsősorban szak- és betanított munkásokra lenne szükségünk. Mint közismert, kezd megfordulni a munkaerő útja, sokan visszatérnek a mezőgazdaságba. Ebből adódig másik, ugyancsak a munkaerő minőségét meghatározó problémánk. Több nő jelentkezik felvételre, mint férfi. Ez komoly fennakadást okoz például a kismotorüzemben, ahol egyes gépeket nem tudunk üzemeltetni, mert a munkavédelmi szabályzat értelmében csak férfiak dolgozhatnak rajtuk. Létszámunk van — munkaerőnk viszont nincs. — Ezt a kitételt a munka- fegyelemmel laapcsolatban szokták emlegetni. — Minden mezőgazdasági környezetben működő gyárnak számolnia kell azzal, hogv a nagvobb földmunkák idején „eltűnik” dolgozóinak egy része. Az elmúlt években nálunk ilyenkor lépett akcióba a beteglátogató, és akiről kiderült, hogy a táppénzes papír fedezete alatt otthon kapált — bármilyen jó szak ember volt is — menthetetlenül megkapta a munkakönyvét. Ugyanígy jártunk el az igazolatlanul hiányzókkal, illetve az alkoholistákkal szemben. Az intézkedések eredményeként javult gyárunkban a munkafegyelem. Szerződéssel — Visszatérve a munkaerő- helyzetre: a vidéki gyárakban gyakran gondot okoz a technikus — technológus — mérnökhiány. — Nálunk sem jobb a helyzet, mint máshol. Pár évvel ezelőtt sikerült néhány mérnököt és üzemmérnököt felvenni. Lakást biztosítottunk részükre. Erre ma már nincs módunk, ezért a tanulmányi szerződés adta lehetőségekkel élünk. Jelenleg nyolc fiatallal állunk szerződéses viszonyban. Hatan közülük szakközépiskolába tanulnak, egy üzemmérnöknek és ugyancsak egy gépészmérnöknek készül. — A szakmunkások számának növelésére milyen módszert alkalmaznak? — Évek óta működik gyárunkban egy jól felszerelt tanműhely. Tanulóink száma 64, közülük idén 13-an végeztek mint szerszámkészítők, villamosgép-szerelők, esztergályosok és géplakatosok. A tanulók több mint 50 százaléka tanulmányi ösztöndíjas volt. ök — az állami támogatás mellett — a gyártól havonta kaptak 500—700 forint közötti ösztöndíjat. így is előfordult, hogy ketten-hárman „zsebből” visszafizették a gyári támogatás több ezer forintos összegét és .kiléptek. örabérrendezés — Mennyien maradnak a Kisgépgyárban közülük? — Tapasztalataink alapján a végzettek körülbelül 70 százaléka. Az ő útjukat továbbra is figyelemmel kísérjük, bérhelyzetüket évente felülvizsgáljuk, s ha valahol feszültség keletkezik, rendezzük az órabéreket, fizetéseket. Szükségünk van rájuk, hiszen a külföldi és a hazai piac igényeinek megfelelő, kiváló minőségű terméket csak hozzáértő és jó szakemberekkel lehet gyártani. H. J. Közös vállalkozás Eriedésgycrsiló A silózott takarmány tartósítására alkalmas adalék gyártását kezdték meg a Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki takarmánykeverő üzemében. Az amerikai Pioneer cég receptje szerint készülő kon- centrátum meggyorsítja a tejsavas erjedést. A terméket Szekszárdon hazai szükségletre és osztrák exportra gyártja közös vállalkozásban a Szekszárdi Állami Gazdaság, a Kukoricatermelési Szocialista Együttműködés (KSZE) termelési rendszer, és a Pioneer cég. Életre kel a mozi is Lelkesedésben nincsen hiány Hét végi bjró Fanncson Bizony kétkedő pillantásokkal méregettem érkezésemkor a farmosi új iskolát, melynek nem egészen három hét múlva kellene fogadni a község nebulóit. A vakolatlan falak, testetlen ablakok, az udvaron csúfoskodó törmelékhalmok, nem sok jóval biztattak. Ugyan, hol fogadják átvészelni az épület elkészültéig diákok, tanárok az átmeneti időszakot? Ám, a helybélieket szemmel láthatólag nem feszélyezik hasonló gondok. A tanácsháza szokatlan forgalma, az élénk sürgés-forgás, jelentős események előhírnökének bizonyult. Bencze József tanácselnök szobájában is egymásnak adják a kilincset a látogatók, hol a tanácstagok egyike, hol az előadók közül valaki tesz újabb és újabb listákat asztalára. Mindenhova bekopogtak — Június óta, minden hét végén teljes erőbedobással dolgozunk — mondja Bencze József, de nyomát sem látni rajta a fáradtságnak. — Mi, tanácsi alkalmazottak, és a tanácstagok vállaltuk, hogy utcáról utcára, házról házra végigjárjuk a falut, minden lakásba bekopogtatunk, s összeírjuk, ki melyik szombaton, vagy vasárnap vállalkozik társadalmi munkára. Igyekezetünk nem volt hiábavaló. A múlt hét végén, augusztus negyedikén, például, 142-ten ragadtak szerszámot, hogy hozzájáruljanak az iskola építéséhez, és a hátralévő rövid idő alátt, minden fontos munkát befejezzünk. — Milyen feladatokat vállalt magára a falu lakossága? — Nehogy azt higgye, hogy csak egyszerű segédmunkák jutottak nekünk. Társadalmi munkában készült a lépcsőház műkőburkolata, az épüié- tet körülölelő járda, magunkra vállaltuk az alsó szint szociális blokkjának festését, s persze ránk vár a tereprendezés, a parkosítás, az udvari, betonba ágyazott járdalapok lerakása, az asszonyokra pedig talán a legnagyobb feladat, a piszok, a törmelék eltávolítása, a takarítás. S bár nem mondhatnánk, hogy az itt élőknek — akikre az egész heti ingázás után még a kert, a halaszthatatlan háztáji gazdaság is vár —, nem akadna bőven elegendő elfoglaltság, mégis minden család elküldi képviselőjét, nincs olyan szombat, vasárnap, Sárkány szál fönt a magasban A legelső repülő szerkezetek, amelyeket ember készített,1 s amelyek valóban huzamosabb repülésre, képesek lehettek, valószínűleg a kínai sárkányok voltak. A sárkány szerkezete erős, hajlékony és könnyű, azonban így is jóval nehezebb, mint a levegő. Mitől emelkedik hát mégis fel? Erre a kérdésre jó kétezer évig nem tudtak pontosan felelni. A repülés elvét csak századunk magyarázta meg. A sárkány levegőbe emelke. déséhez a sárkányvitorla síkját úgy állítjuk be, a kengyel- szárakkal, hogy a levegőáramlás irányával megfelelő szöget zárjon be. Az emelkedés attól következik be, hogy a vitorla a levegő áramlásának ellenáll, s ezért hat rá az úgynevezett légerő, amely úgy keletkezik, hogy a légáramlás útjába helyezett merev akadály irány- és sebességváltoztatásra kényszeríti az áramló levegőrészecskéket. Az emelkedéshez persze nemcsak a szélnek ellenálló vitorlára van szükség. Az eresztőzsinórnak viszonylagosan álló helyzetben kell tartania a sárkányt, miközben a levegő mozog körülötte és nyomja. A sárkány hatásfokát az emelkedési és a' húzás közti arány fejezi ki. Ha a sárkány szerkezetileg jól ki van egyensúlyozva, s típusának megfelelő támadási szögre van a kengyel beállítva, jó lesz az arány az emelkedés és a húzás között. Ekkor a sárkány egyenletesen mászik fölfelé a pályá. | ján. Ha rossz ez az arány, még a legkönnyebb sárkány is csak alacsonyan repül. Fontos a vihogy száz, százhúsz ember ne venné ki a részét közös erőfeszítésünkből. Eltérő lelkesedés A lelkes segítőkészség, az eredményes összefogás feletti örömünk csak akkor lohad le némiképp, amikor az új épület falai között járva, a kivitelező nagykátai építőipari szövetkezet dolgozói részéről, nem tapasztalunk hasonló odaadást. Az emeleti zsibongó éppen kényelmes terep» az asztalos brigád délutáni sziesztája számára, s nem mondhatnék, hogy a vidám fecsegést a megrendelő váratlan érkezése félbeszakította volna. — A szekrények beépítése, szegése, az üvegezés hibáinak a javítása, a mi dolgunk — mondja Barát Pál, a brigád vezetője. — De úgysem lesz ez kész elsejére, még sok szekrény meg sem érkezett a műhelyből. Szerencsére, a tapasztalatlan ember kishitűségének ellentmond az udvaron égyen- letesen zakatoló erőgép, mely reggel óta egyengeti a terepet, hogy megkönnyítse a fanmosiak hét végi feladatát. A gépet a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat társadalmi munkában küldte ide, s vezetője nem fizetéséért rá- zatja ma magát masinájával. — Szívesen fogadok bármilyen javaslatot — mondja Fejes János építésvezető. — Tizenhét éve dolgozom a pályán, de még nem jöttem rá a titkára, hogyan lehetne intenzív munkára rávenni az építőipariakat. A kőműveseket például megpróbáltam némi igyekezetre bírni, mert már másfél hónapja úgy áll az épület, hogy csak egyheti munka van hátra. Az . lett a következménye, hogy ma már abból a brigádból senki nem dolgozik nálunk. Biitctóbb a kép Kissé lehangoltan ballagunk a kongó folyosókon, a tágas, világos osztálytermekben. Vajon, a hivatásosok közönyével szemben, fel tudjak-e venni a versenyt a lelkes önkéntesek? — Nincs mit tennünk, el kellett vállalnunk az alsó szint festését is, mert a szövetkezet nem készült volna el vele hó végére. Ismét végigjárhatom a falu iparengedély- lyel és anélkül működő festőit, mázolóit, hogy itt a helyük hét végén, veszélyben az átadás. Azt látná, ahogyan ég a kezük alatt a munka! A farmosiak azonban úgy látszik, nem elégszenek meg ennyivel. Pezseg az élet újabban a vasútállomás, s az egykori mozi körül is. — Van már tizenöt éve, hogy meg se nyitották a mozi ajtaját, annyira rossz állapotban volt az épület — mutatja a tanácselnök a frissen vakolt kúriát. — Most mégis életre kelt a régi ház, s a mozin kívül az ifjúsági klubtól a falugyűlésig, sok közösség, fórum kap majd itt helyet. A falak tövéből már eltakarították a törmelékeket, de a ház mögött, a gazos parton évtizedek alatt felhalmozódott hulladékkupacok éktelenkednek. Bencze József szerint . télen már szánkódombnak használhatják a gyerekek. — Erőgépek, egy egész brigád és négy lováskocsi áll majd neki a tereprendezésnek — mondja. — A tsz gyomirtóval tünteti majd el a derékig érő gazt. A harmadik társadalmi munkabrigád a vasútállomás környékén, az autóbusz új fordulóját rakja rendbe. De már készülünk a következő feladatra, a művelődési ház leégett tetejének kijavítására. Az összegyűlt pénz itt is kevés, a lakosságnak is segítenie kell, ha eredményt akarunk. Ismét az iskola felé tartunk, s a kép most lényege^ sen biztatóbb, mint első látásra volt. Hétköznap van ugyan, de már szállingóznak az asszonyok, hogy a felső szint elkészült tantermei tisztán ragyoghassanak elsejére. Az utolsó két heti hajrá, reméljük elegendő lesz a befejezéshez. Márványi Ágnes torla hosszúságának és szélességének aránya is. Ha a sárkány sokkal szélesebb, mint amilyen hosszú, bár könnyedén repül, nagyon nehéz kiegyensúlyozni. Ellenkezőleg — ha tehát a vitorlája hosszúkás és keskeny — a sárkány stabil, de erősen süllyed. A legmagasabbra csak akkor emelkedik a sárkány, ha iránytartása. vagyis oldalsó egyensúlya tökéletes. Ennek elérésére számtalan mód van. Az első kínai sárkányokon ezt a farokkal érték el. A sárkányeresztés történetének legújabb korszaka az amerikai Franciás Rogallo munkásságával kezdődött, aki azt vallja, hogy a sárkánynak kell a levegő áramlási vonalát követni, nem pedig a levegőnek a sárkányét. K. S. SEGÍTŐKÉSZEN Gyakran jelennek meg az újságokban felhívások: X. Y.-nak gondozóra lehne szüksége, mert kórházból haziatért és nincs, aki ellássa; Z-nek hiányzik egy alkatrész a varrógépéből és nem kap sehol, akinek van, küldjön; egy kismamának ikerbabakocsi, egy rokkant fiatalembernek motoros tolókocsi kellene és így tovább, és így tovább. A lapokban megjelent kérések rendszerint nem maradnak hatástalanok és jelentkezik gondozó, jelentkezik. akinek van varró- gépalkatrésze és egy másik asszony ingyen, ajándékba elküldi a kismamának az ikerbabakocsit. A szerkesztőségekben dolgozó és ezzel foglalkozó munkatársak a megmondhatói, milyen sok a segítőkész ember, akkor, ha a segélykérés nyomtatva jelenik meg. Ez nagyon jó dolog; tisztelet, becsület jár érte az önzetlenül segítőkész embereknek. Ám — sajnos — van az éremnek egy másik oldala is. Gyakran a szemünk, az orrunk előtt látunk olyan eseteket, ahol segítségre lenne szükség és nem teszünk semmit. Közömbösség? Talán nemcsak az. Talán csak megszoktuk, hogy a szomszéd néni ú~g él, ahogyan él. talán azt gondoljuk, ez így meg is felel neki és nem fogla'kozunk a dologgal. Ha azonban ugyanez a szomszéd néni levelet ír egy újságnak, hogy szíve vágya lenne egy használt, öreg televízió, akkor bosszankodunk, miért nem jutott ez eszünkbe akkor, amikor nem tudtuk, hova sózzuk el fekete-fehér régi tv-készülékünket. Vagy lehet, hogy a szomszéd néni tőlünk szégyellte volna elfogadni?! Lehet, hogy a segítség is jobban esik ismeretlenektől, akik nem is várják a hálát? Meglehet, hogy így van. De segíteni úgy is lehet, hogy a szomszéd néni ne vegye észre. Avval is lehet, hogy felhívjuk a helyi tanácsi vagy társadalmi szervek figyelmét arra, hogy itt valakinek valamire szüksége van; vagy úgy segítünk mi magunk, ha módunkban áll, hogy az természetesnek hasson. Sokszor azzal, ami nekünk apróság, jelentősen megkönnyíthetjük a környezetünkben élő, bizonyos tekintetben másokra szoruló — rendszerint idős — emberek életét. Néha egy kis figyelem, egy kis segítség a bevásárlásban, a gyógyszerrecept kiváltásában, de akár csak egy félóra az időnkből egy kis beszélgetésre, nagyon sokat jelenthet annak, aki egyedül, mozgásában korlátozottan él. Figyeljünk rájuk akkor is, ha nem az újságban olvassuk gondjukat-bajukat, hanem csupán a környezetünkben élnek. S. M. k
