Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

Helybeliek a képernyőn Kábelen érkező jelek A város adottságai kedvezőek Ellentmondásos tapasztalat: elhanyagolható azok száma, akiket nem érdekel az, ami lakóhelyükön történik, kik és hogyan döntik el a felmerülő kérdéseket, ám ha megkapják a lehetőséget, kíváncsiságuk kielégítésére, kevesen élnek ve­le. Gödöllő csaknem harminc­ezer lakosa közül minden ösz- szejövetelen a megszokott né­hány tucat látható. Népfront­tanácskozásra, tanácstagi be­számolóra, lakógyűlésre is csupán az érdekeltek kisebb hányada megy el. Kíváncsiak, kimozdulni azonban nem na­gyon akarnak. Mai technikai fejlettségi színvonalunkon feloldható az ellentmondás. Mégpedig a ká­beltelevízió révén, amely a fej­lett ipari országokban az utóbbi időben rohamosan ter­jed. Az első fecske nálunk ta­valy jelent meg. Méghozzá Pécsett, ahol tévémentes na­pokon sugároznak helyi mű­sort. Mozgolódnak más tele­pülések is. Gödöllő vezetői szintén túljutottak már a pusz­ta érdeklődésen. Városunk sok tekintetben igen alkalmas volna kábeltele­víziózásra. Viszonylag kis su­garú körben helyezkednek el azok a lakónegyedek, ahol a népesség körülbelül negyven százaléka él. Már most is meg­felelő a közösségi fogadó an­tennarendszer a Szabadság téri, a Mosolygó Antal utcai és részben a János utcai la­kótelepen. Részleges felújítás­sal alkalmassá tehető a Strom­feld lakótelepi. Arról sem fe­ledkezhetünk meg, hogy a la­kótelepek közvetlen közelében számos családi ház áll, ame­lyeknek tulajdonosai szintén rákapcsolhatnának a kábelre. Hogy mit tud, mire jó a kábeltelevízió, arról a közel­múltban itthon is többször ol­vashattunk. Például olyasmit is, hogy a városi néző ottho­nából kísérheti figyelemmel a tanács ülését, válaszolhat, mondjuk szavazhat arról, hogy legyen-e egy bizonyos létesít­mény avagy sem. Milyen jó lett volna ez Gödöllőn, amikor arról kellett dönteni, hová építsék a buszpályaudvart, fel­új ítsák-e a blahai strandot. Ebből a példából is kitűnik, hogy a kábeltelevízió elősegít­heti a demokratizmus fejlesz­tését, szélesítését. Sok másra is használható a kábeltelevízió. Javíthatja az or­szágos adásvétel minőségét, lehetővé teszi a környező or­szágok műsorainak vételét, s nem utolsósorban lehívható a műhold által közvetített prog­ram. A kábeltelevíziónak nem csupán a műsorszórásban lehet szerepe. Legalább ilyen fon­tosnak tekintik újabban a munkahely és az otthonok, il­letve a központi számítógépek közötti kapcsolat megteremté­sében. Ilyen szempontból is jelentős lenne Gödöllőn a he­lye, hiszen itt az egyetem, a mezőgazdasági jellegű kutató- intézetek, amelyeknek létfon­tosságúak ezek a kapcsolatok. Másfelől azért is kedvező a város helyzete, mert az itteni műszaki értelmiség közremű­ködhet a kábeltelevízió meg­tervezésében, -valósításában és karbantartásában. És még egy kedvező tényező: itt működik a mikrohullámú állomás, amelynek szakemberei máris felajánlották, társadalmi mun­kában adnak segítséget a rendszer kiépítéséhez és üze­meltetéséhez. Ha időszerűvé válik. K. P. Városi kispályások Itt az új intéző bizottság A városi tanács művelődési és sportosztálya testnevelési és sportfelügyelője kinevezte az új intéző bizottságot a váro­si kispályás labdarúgó-bajnok­ság ügyeinek vezetésére. Au­gusztus elsejétől a következő összetételű szervezet irányít­ja a nagy hagyományokkal rendelkező küzdelemsorozatot: Adám József elnök, Kaiser László titkár, Adám Mihály, Molnár András és Papp Gyula intéző bizottsági tagok. Az ifjú titánok és nagy múl­tú sportemberek öt évre kap­ták megbízatásukat. Elsődle- leges feladatuk lesz a sport­szerűtlenségek. tisztázatlansá­gok megszüntetése a bajnok­ságban. Felhatalmazták őket arra, hogy a rendzavarók ellen a legnagyobb szigorral járja­nak el. Az első szövetségi napot au­gusztus 9-én tartják. Megejtik a sorsolást, behívják a játékve­zetőket. hogy egységes szemlé­lettel bíráskodhassanak a ti­zenegyedik bajnoki évben. Itt is megemlítjük, hogy a nevezé­si díj ötszáz forint csapaton­ként. Az új bajnokság indulá­sakor a mérkőzéseket pontos időpontban kezdik el, a csatia­tokra való várakozás megszűnt. A szigorítások remélhetőleg meghozzák a várt eredményt, és ismét rend lesz a pályákon. L.LÓI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1984. JÚLIUS 8., VASÄRNAP Ganz Árammérőgyár, Ipari Muszergyár A brigádok verseny vállalásai Az egység és az összefogás jegyében A szocialista munkaverseny a dolgozók alkotó kezdeménye­zése az üzemeik előtt álló fel­adatok jobb végrehajtására, a gazdasági eredmények növelé­sére. Ez a mozgalom sajátja körzetünk legnagyobb ipari vállalatai, a gödöllői Ganz Árammérőgyár és az ikladi Ipari Műszergyár munkásai­nak, alkalmazottainak is. Most két sajátságos esemény, az MSZMP XIII. kongresszu­sa és április 4. negyvenedik ünneplése tiszteletére bonta­kozik ki országszerte a szocia­lista brigádok kezdeményezése. Gazdasági cél A Ganz Árammérőgyárban 1983-ban sok olyan külső és belső feszültség nehezítette a gazdálkodást, amely kiegyen­súlyozatlanná tette a termelést, munkatorlódásokat okozott. Az országosan is jellemző alap- anyaghiány, az egyes esetek­ben rossz minőségű anyagellá­tás, az elavult technológiák te­remtette szűk kapacitás és a munkások létszámának továb­bi csökkenése ebben a nagy­üzemben is gondokat szült. Mégis mindhárom piacon jövedelmezően tudták értéke­síteni termékeiket. S ebben nem kis szerepet játszott az 1983. évi vállalati munkaver- seny-mozgalom, amely a terv teljesítésének elősegítésével, a termelés belső tartalékainak részbeni feltárásával, haszno­sításával elérte gazdasági cél­ját. A dolgozók önkéntes kezde­ményezése alapján 75 szocialis­ta brigád 884 fővel vett részt a munkaversenyben. Ez — a ve­zető beosztású dolgozókat ki­véve — a vállalat teljes mun­kaidőben foglalkoztatott lét­számának 37,5 százaléka. Többek között ezeket állapí­totta meg a szocialista mun­kaverseny helyzetéről és ten­nivalóiról szóló jelentés, me­lyet a pártszervezet végrehaj­tó bizottsága is megtárgyalt. A vb úgy értékelte az anyagot, hogy az helyenként erőtelje­sen fogalmaz, de ez nem hiba, hiszen a továbblépés útját lát­hatjuk a jelentésben. A munkaverseny gyakorlatát fel kell zárkóztatni az érvé­nyes szabályzatban foglaltak­hoz. Csökkenteni kell a for­mai elemeket, a tartalomra kell ügyelni, arra, hogy marad­janak magukra vállalásaikkal a brigádok! Növekszik az egyes területek gazdasági vezetőinek szabadsága, és felelőssége a munkaverseny szervezésében is. A továbbiakban még inkább összehangolják a vállalásokat a nagyüzem és a népgazdaság céljaival. Erről gondoskodik többek között a Ganz Áram- mérőgyár munkaverseny-fele- lőse és a szakszervezeti bizott­ság kijelölt tagja. Személyenként tíz óra A nagyüzem gyártmány fej­lesztési és szerkesztési főosz­tálya Kandó Kálmán és Ság- vári Endre aranykoszorús szo­cialista brigádjai a vasasszak­szervezet központi felhívásá­hoz is csatlakoztak, mely Egy­ség és összefogás néven hir­dette meg a jeles események­hez kapcsolódó munkaver­senyt. A két munkaközösség egyben felhívta a gyár összes többi brigádját, hogy ők is csatlakozzanak a mozgalom­hoz. A vállalások általánosan minőség javítására, az anyag- és időmegtakarításokra vonat­koznak, s igen jelentős a fel­ajánlott munkaóra, egyénen­ként tíz óra. Az ikladi Ipari Műszergyár sajtoló üzemének egyik bri­gádja szintén felhívással for­dult a kollektívához, 24 mil­lió forintos költségmegtakarí­A nyitott kapu elve l Megtanulják az alapfogásokat Domonyban, a Fő úton, csaknem száz éve áll már a klasszicista stílusban épült kastélykúria, amely hetven­hét, elméjükben sérült em­bernek ad otthont. A művé­szien kovácsolt, zöldre fes­tett kerítés, nemcsak a rég­múltban, hanem bizonyos ér­telemben még ma is elválaszt­ja az ott lakókat a falu éle­tétől. A falubeliek sokszor bá­mulnak át a kerítésen, vala­mi izgalmas eseményre vár­va ... Pedig a betegek több­ségét személyesen is ismerhe-' tik, sokszor találkozhatnak velük az üzletekben, a pos­tán. összetűzésre még soha­sem volt példa, de azért igyekeznek elkerülni őket, ha egyfelé mennek a járdán. Ünnepi alkalom A betegek a nagykapun járnak ki és be, amit egy társuk kezel. Állítom, hogy gondosabb és lelkiismerete­sebb portással nem találkoz­tam, mint ott. Az egyik va­sárnap délután, csodák cso­dájára, mind a két kapu­szárny tárva-nyitva fogadta az odaérkező vendégeket és a betegek hozzátartozóit. A meghökkentő tény magyará­zata egyszerű volt. Létrejöt­tének harmincadik évforduló­ját ünnepelte az elmebetegek szociális otthona. Six Edit igazgatónő rövid bevezető szavai után, hama­rosan felhangzott az ünnepi alkalomra szerződtetett zene­kar táncra hívó zenéje. A meghívott vendégek és a há­zigazdák szórakozását nem zavarta, megkértük az igaz­gatónőt, hogy ismertesse az otthon életét, feladatait. Korlátozott időre — Otthonunkban az ideg- gyógyászat területéről kerül­nek be a betegek. Mindazok, akik gondnokság alatt állnak, tehát önáiló életvezetésre kép­telenek, cselekvésükben kor­látozottak. Sajnos, betegeink többsége már megjárta a kü­lönböző kórházak elfekvő részlegeit, az egészségügyi in­tézetek süllyesztőit, tapasztal­hatták a családok taszító ere­jét is — Egyszóval, olyan betegek vannak itt, akiket a társa­dalom nem vállal. Otthonunk Pest megyében egyedülálló, mert mi a nyitott kapu rend­szernek vagvunk a hívei. Fő­képp középkorú betegeket gondozunk. Kiemelném, hogy a gondozáson belül nagy hangsúlyt fektetünk a mun­kára, hiszen mi korlátozott időre, öt évre fogadjuk be gondozottatokat. — Ez idő után általában védett munkahelyre kerülnek, de már felkészülve az alap­fogásokkal. Jelenleg mező- gazdasági munkákat gyako­roltatunk. Nagy veteményes kertünk van, amelyet kizáró­lag betegeink gondoznak. In­nen kapja a konyhánk a friss zöldséget. A húsról sem fe­ledkezünk meg. A konyhai hulladékot sertéstelepünk hasznosítja. Rendszeresen vá­gunk disznókat, ezzel is se­gítjük a változatosabb ét­rend összeállítását. A huszon­öt sertést szintén gondozott­jaink látják el. Séta, szórakozás — Akik sem az egyik, sem a másik munkát nem tudják elvégezni, azok sem marad­nak tétlenül. Ök hímezhetnek, vagy különböző házimunkát végezhetnek. Ebben az évbfen próbálkoztunk először egy hatvani szövetkezettel együtt­működni. Gombválogatást vál­laltunk. így jutott rendszeres keresethez harminc személy, akiket teljesítményük után díjaznak. Talán mondanom sem kell, havi zsebpénzük- több mint elegendő. — Az épület háta mögötti ősparkot is rendszeresen gon­dozzuk. Talán az idén elké­szül az átfogó rendezési terv. így jelentősen megnövekedik majd a sétára való zöldterü­letünk. A munka utáni szó­rakozásra is bőven jut idő. Négy televíziónk van. Egy színes, amelyet az egyik gon­dozottunk vett. Minden szo­bában, s a közös helyiségben van rádió. Kéthetenkéni klubdélutánt rendezünk. Ha­vonta egyszer mozielőadás is van. Sok kötetes könyvtá­runkat rendszeresen látogat­ják. Türelem, szeretet — Akinek az ízlését még ez sem elégíti ki, az beirat­kozhat a községi könyvtárba. Rendszeresen járunk kirán­dulni. Már szinte valameny- nyi magyarországi tájat be­jártunk azokkal a buszokkal, amelyeket a galgamácsai tsz adott nekünk kedvezményes áron. Segítőkészségük nem­csak ebben nyilvánul meg. hanem egy szárítóhelyiség építésében is. Ha nem társa­dalmi munkában építik fel. negyvenezer forintunk bánta volna. — Betegeinket nagy ta­pasztalaid, csaknem húszévi munkaviszonnyal rendelkező gondozónők és nővérek látják el. Szerencsésnek érzem ma­gam, mert mindannyian szak­képzettek. Amikor a bete­gekkel foglalkozunk, az em­berséges bánásmód vezérel bennünket. Nemcsak magam­tól, de a munkatársaimtól is megkövetelem a betegek irán­ti fokozottabb türelmet, sze­reteted megértést. Mi a be­tegekért vagvunk. Szeretnénk, ha ezt éreznék mindannyian, akik itt élnek. Kovács I. Csaba tás elérésére buzdítják társai­kat. A vállalatvezetés az üze­mi újság következő számában jelenteti meg a felhívást. Gon­doskodni fognak arról, hogy helyhez kötött feladatokkal, si­keresen elérjék a munkaver­seny célját Növelik az exportot A költségmegtakarítás mel­lett a tőkés export növelését is célul tűzték ki, 180 millió forintról 250 millióra. Ennek teljesítéséhez főként a minősé­get kell javítaniuk a dolgozók­nak. Az exportnövelés feladata elsősorban az egyes gyáregy­séghez kapcsolódik, de a koo­perációs folyamatok révén át­fogja a termelés egészét, hi­szen a jó alkatrészeket is el kell készíteni. A továbbiakban újabb fel­ajánlások várhatók. Balázs Gusztáv Állvány nélkül Az Agrártudományi Egyete­men is véget ért a tanév, el­kezdődött viszont a nagy nyári karbantartás. Kívül-bclül el­végzik a szükséges felújítást az egyetemi negyedben. Felvé­telünkön a gépészmérnöki kar épületének fémkercteit festik állványozás nélkül, mondhatni hegymászó módra. Igen ám, de ezt a feladatot az egyetem barlangászklubjának tagjai végzik Balázs Gusztáv felvétele Mogyoród Bútorra Több, mint hatszáz tagja van jelenleg a takarékszövet­kezetnek Mogyoródon. A Ve­resegyház és Vidéke Takarék- szövetkezet kirendeltsége a fiatalok előtt azonban ma még csak részben népszerű. Ennek ellenére május elseje óta tízen vették igénybe az egyik leg­újabb szolgáltatásukat: a fiatal házasok kölcsönét, amelyben maximálisan harmincezer fo­rintot adhatnak a legifjabb tagjaiknak. A kirendeltségben az a tapasztalat, hogy a leg­több ifjú házaspár bútorvá­sárlásra költi ezt a pénzt Mo­gyoródon. Kereskedelmi őrjárat A hét vége a legjobb Megjelent a körte Egyre-másra nyílnak az üz­letek Gödöllőn. Vállalkozó szellemű emberek vágnak ne­ki a kenyérkereset ezen útjá­nak. Ez ideig az új üzletesek többsége állja a sarat. Ügy látszik, bírják a versenyt. Az elmúlt év novemberében csinos kis presszó nyílt Gödöl­lőn a volt GÖFÉM épületében. A műemlék jellegű épületnek a 30-as út felőli részét a Dia­na Ruhaipari Szövetkezet, míg a parki részt ifjabb Tamás Rezső hozatta rendbe. A két üzlet azóta is funkcionál, vá­sárlói, fogyasztói körük kiala­kult. A presszónál az elmúlt hóna­pokban nagyobb külső munká­latok folytak, teraszt, építet­tek. Tamás Rezsővel, az üzlet tulajdonosával beszélgettünk. A huszonhét éves fiatalember elmondta, hogy a vendéglátó- ipar a tanult mestersége. A kereskedelmi hajlamot szülei­től örökölte. Minden vágya egy komoly kis üzlet kialakítása, fogyasztókörének megtartása, növelése. Tartja magát a nyitáskor tett ígéretéhez, nem engedi lekocs- másítani a presszót. Saját cuk­rászata van, ahol minden igényt kielégítő süteményeket készítenek. Az épületben 50, a külső teraszon 70 vendég szá­mára van hely. A művelődési központ szomszédságában igyekeznek a vendégeknek jó zenével, udvarias kiszolgálás­sal jó hangulatot teremteni. Ilyen szép nyilatkozat után mentünk a piacra, hogy a nyá­ri meleget nélkülöző július eleji reggelen megnézzük, mi­lyen is a kép. Az emberek fá­zósan mozogtak. Ügy látszik, sokaknak a keze is fázott, mi­vel nem írták ki az árakat. Valósággal faggatni kellett az eladókat, mi mennyibe kerül. A hét második felében min­dig megnő a forgalom, a ke­reskedők azt tartják, legjobb a péntek és a szombat. A paprika kilóját 28—30, de 38—40 forintért is kínálták. A paradicsom ára 30—44 forint. A karfiol 20, az uborka 14—16, az újburgonya 10—12, a zöld­bab 38 forint. A tök, a kelká­poszta és a borsó kilója 8-8 fo­rint. Jó a gyümölcskínálat. A cse­resznye 24, a meggy 24—30, a körte 24, a málna 50, a ribiz­li 20 forint. A virágstandokon 4—6 forin­tért kínálták a szegfűt, négyért a rózsát. Cs. J. Vácszentlászló Szerződés vadkacsára 1/ Szerződést kötött a vácszent- lászlói Zöldmező Termelőszö­vetkezet a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdasággal, hat­vanezer vadkacsa szakítására. A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: A Horus Archívum újabb kiállításának megnyitója. (Amatőr fotók magángyűjte­ményekből), 18 órakor. A kiál­lítás megtekinthető 15—19 óráig. , Kertmozi. A birodalom visz- szavág. Amerikai film, 21.30 órakor. Kerepestarcsa, Szilasmenti Tsz: Besendorfer Ferenc szíjgyár­tó mester, népi iparművész ki­állítása, megtekinthető 9—16 óráig. Domony, művelődési ház: Lapozgató (hová menjünk kirándulni). ímMoziMS Házasság szabadnappal. Ma­gyar filmvígjáték. Kísérőmű­sor. Családrajz. 4, 6 és 8 óra­kor. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom