Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

Man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1984. JÚLIUS 8., VASÁRNAP Olcsóbbon kínálják o termékeiket Félév után a kisgépgyárban A fejlesztést nem lehet elkeriiini Valóban látványos a fejlő­dés, ha a három évderék eredményeit egymás mellé ál­lítjuk. Az aszinkronmotor­gyártás árbevétele az 1982-es esztendő felénél 8,6 millió fo­rint volt, pontban egy év múltán már 25,1 millió fo­rintra rúgott, idén pedig az első hat hónap összesítője 26,2 millió forintot mutat. Tűi a terven A számok tetszetős növeke­dése mögött kemény munka, nem kis teljesítmény rejlik. A történet persze roppant egy­szerű: a Cegléden készülő aszinkronmotor is átesett az ismert gazdasági körülmények között szinte kötelező gyárt­mányfejlesztésen. Az új konstrukciójú motor, a hely­beli szakemberek szellemi energiáinak nyomát viseli. Nem véletlen, hogy az 1983- ban bekövetkezett árbevételi fordulat döntően az aszinkron- motornak köszönhető. Rugal­massá tette az exporttevé­kenységet, jó piacot szerzett. A júliusi mérleg arra vall, hogy kiegyensúlyozottan dol­gozik az ÉVIG ceglédi kis­gépgyára. — Hogyan sikerült az el­múlt hat hónap? — ezzel a kérdéssel kopogtattunk be a kisgépgyár főmérnökéhez. — Az első negyedévben a külhoni alapanyag hiánya okozott némi kiesést a szer- vomotor -gyártásban. A várt küldemény azonban megérke­zett az Amerikai Egyesült Államokból, így pótolni tud­tuk a lemaradást, sőt az árbe­vételi tervet 2 millió forint­tal túl is teljesítettük — mondja Rátóti János. — Az aszinkronmotorok AÜfonvétemény Széna a járdák mellől A népi kalendárium sze­rint az állatok legelőre haj­tásának kezdete Szent György napja. Mivel április végétől Intenzív a füvek, elsősorban a pázsitfüvek fejlődése, lehet legeltetni, kaszálni, sőt, a fű­nek megvan az a jó tulajdon­sága, hogyha nyesik, kaszál­ják, még jobban sarjad. Vi­szont, ha a füvet állat nem legeli le, le sem kaszálják, ak­kor magba szökik és a szé­naértéke ebben a stádiumban már felére-harmadára csök­ken. Tudja ezt minden régi gaz­da, de mert vagy a kedv, vagy a nagy szükség, vagy a kasza, vagy a gyakran hiány­cikknek számító kaszakő hiányzik — a fű lábon ma­rad! Pedig az új zengzetes tudományos név a füveknek a körét is felöleli: ez a bizo­nyos biomassza. Az előbbiek­ből következik, hogy az em­bereken múlik: a föld leg­csodálatosabb biofizikai reak­ciója során keletkező szerves anyag hasznos, vagy haszon­talan szerves anyaggá, utób­bi esetben kóróvá fejlődik, vagy sejn. Mi tagadás, a folyamatos kaszálást nemcsak a füvek hasznosítása miatt szükséges, ajánlatos elvégezni, hanem a környezetünk formálása miatt is. Az intenzíven művelt gye­pekről, amelyeket rendszere­sen kaszálnak, idővel eltűnV nek a dudvaszárú gyomok; mert a legtöbbjük nem bír a folyamatos kaszálás következ­tében megújulni. Magszár nélkül a dudvák visszahúzód­nak az értékes gyepeken, a sarjú pedig szépen fejlődhet. A kaszálókat több évre kel­lene bérbe adni, hogy a bér­lő sajátjának érezze az út menti zöldet, az árok partján a füvet. Az árokparti fű azért né­mileg más megítélés alá esik, hisz az árok és ezzel a fű gondozása a házban lakók kötelessége. A füvet vágni, a szénát gyűjteni kell. Ha vala­ki azt gondolja, hogy felesle­ges ott a fű, az vegye számí­tásba, hogy a füvek kusza gyökérzete, töve megakadá­lyozza, hogy nagyobb esők után a talajszemcsék tömegét elragadja a víz, növelve ez zel az átereszek dugulási ve­szélyét. Vagyis a tisztasági rendelet minden részének érvényt kel­lene végre szerezni. Kevésről van szó, amit el lehet várni, ha figyelembe vészük a porták utcai front­hosszát, a fű lenyírása pedig sportnak is felfogható. Aki pedig kora miatt erre képte­len, annak például egy-egy jószágot tartó szomszéd segít­hetne, a széna ellenében. Szakszerű gyepműveléssel, sok-sok mázsa takarmányt, tápot lehetne helyettesíteni a szénával. Adott tehát ez a kincs, de mert nem törődnek vele, városképi csúfság lesz belőle. Több, sokkal több le­lemény is rejtőzködik az em­berekben, amit valami delej­kővel fel kellene végre sza­badítani! Hiszen, ma már az sem mindegy, hogy milyen költségekkel dolgozik a ház­táji vagy kis gazdaság. A pia­ci kérdések a kistermelőket is érdeklik. Találkozzanak végre a kör­nyezetvédelmi és a gazdasági érdekek. Miért is ne lehetne erre jó példa az útmenti és árokparti fűhozam betakarí­tása és hasznosítása? Mi en­nek az akadálya? S. D. Iránt továbbra is élénk az érdeklődés. 26,2 millió forin­tos tőkés exportunk kulcs­masinája ez a szerkezet. Biz­tos vevőre talál Olaszország­ban, Svédországban, az NSZK-ban, de máshol is si­keresen értékesítjük. Belföl­dön a Viliért Vállalatnak szállítjuk. Hol a piac? — Jó ütemben halad a mo­sógépmotorok gyártása, fo­lyamatosan juttatjuk el ter­mékeinket a Hajdúsági Ipar­műveknek, egy kisebb tétel pedig exportra megy. — Űsprofilunk, a villamos kéziszerszámgyártás értékesíté­si gondokkal küzd. Ezért a 130 millió forintos eredeti tervet, mely az egész évre szólt, 20 millió forinttal csök­kenteni kellett. Kivitelünk eb­ből a gyártmányból mintegy ezer darab, tehát elenyésző. Hiába a rendszeres marke­ting tevékenység, a kínálás, tény, hogy a hazai piac te­lítődött import kéziszerszá­mokkal. Olyan neves vállala­tok árasztották el a boltokat portékáikkal, amelyekkel a technológiák különbözősége miatt eleve nem tudunk ver­senyre kelni. Igaz, hogy az árak sem azonosak. Mi leg­kevesebb 500—1000 forinttal olcsóbban kínáljuk e gyárt­mányokat. A nehézségek el­lenére ezen a területen is sze­retnénk előbbre lépni. Rövi­desen egy sarokcsiszoló gépet hozunk forgalomba, majd egy fordulatszám-szabályozcs, nagy teljesítméhyű, ipari célokra is használható fúrógéppel je­lentkezünk. Miíliák Az éves árbevételi terv időarányos részét teljesítették a ceglédiek. A 216 millió fo­rintból 63 millióval részesed­nek a villamos kéziszerszá­mok, 12 millióval a féklazítók, 25 millióval a szervomotorok, 5 millióval a kefetartók, 71 millióval az aszinkronmoto­rok, 27 millióval a centrifu­gamotorok, 13 millióval pedig a mosógépmotorok. Varga Sándor Bís|ü/üsi voltak a fényképészek Szolgáltatás több formában Megfcnfoli gazdálkodással erősödnek Kijelölt, tiszta profilú szö­vetkezet: ez a meghatározá­sa a Dél-Pest megyei Szol­gáltató Szövetkezetnek és egy idő óta a nevükhöz fűzhet­nénk azt is, hogy tiszta lap­pal működő szövetkezet megint. Két esztendeje még veszteséggel zártak, most a félévi eredmények ismereté­ben biztonságosabb, biztatóbb helyzetről szólhatnak. Sokféle tevékenységük kö­zül azokat, amelyek a nyere­séget nemhogy szaporították volna, hanem inkább vittek belőle, megszüntették. Ilyen volt a könyvkötészet és a fa­ipari árutermelés. Ám ettől még nem billent helyre a gazdasági mérleg nyelve, mi­vel a fodrászatból sokan ki­léptek, élve a lehetőséggel, hogy önálló üzletet nyithat­nak, iparengedélyt kiváltva. A lakossági szolgáltatás árbe­vétele emiatt érthető, hogy csökkent, kisebb lett a lét­szám is. A szövetkezetben most több mint kétszázan dolgoznak. Női és férfifodrászok, mani­kűrösök, pedikűrösök, kozme­tikusok, fényképészek és fo- tólaborosok, lakáskarbantar­tók, takarítók. Van országot járó kulcsmásolójuk, fotóri­porterük, ipari kooperáció­ban lakatosokat foglalkoztat­nak. Közvetlen területük ki­terjed Jászkar a jenötől Albert- irsáig, Abonytól Nagykőrösig, a szomszéd várost is beleért­ve, valamint Mikebudát és Csemőt is. Tápiószőlősön — friss a terv —, mostanában akarnak majd kozmetikai egységet nyitni, az ismert szó­val élve, gebinben. Szolgáltatásaikra van igény. A fodrászatnak törzsgárdája van, régi jó szakemberek és soraikban fiatalok is. Érde­kes módon fodrász szakmun­kástanulónak igen kevés fiú jelentkezik hosszú ideje, úgy­hogy ez a szakma is elnőiese­dik. Az idén szakmunkás-bi­zonyítványt szerzett fiatalok között a szövetkezetben egyetlen férfi fodrász szakos sincsen. festők az isks'ában A lakáskarbantartó részleg festéssel, mázolással, tapétá­zással foglalkozik. Fő idényük a tavasztól késő őszig terje­dő hónapok sora. Most épp Cegléden a Várkonyi István Általános Iskolában munkál­kodnak a mesterek, a belső helyiségek festésére kaptak megbízatást. A lakosságtól munkájukra megrendelést fő­ként az OTP-kölcsönnel ké­szült családi házalj tulajdo­nosaitól kapnak. Télen arra jut idő, hogy saját üzlet- és irodahelyiségeiket fessék. A takarítók munkacsapata a városi tanács épületében dolgozik, éves keretszerződés alapján. Az osztott munka­körhöz, vagyis, hogy dolgoz nak kora reggel, a hivatali Megtisztul a mester és a víz fí w.v idő előtt és késő délutántól estig, nincsen sok jelentkező, kicsi a létszám. A volt járá­si hivatal épületében mind­össze egy takarító dolgozik a szolgáltató szövetkezetből. Munkájukat rendszeresen fi­gyelemmel kíséri a hálózati ellenőr. Mivel a városi ta­nács épületében van a házas­ságkötő terem és a nagy ta­nácsterem, gyakran szomba­ton is van a takarítóknak munkája. Tavaly bajban voltak a fényképészek, rossz volt az anyagellátás országosan, és ezt az ő tervteljesítésük, fi­zetési borítékjuk is bánta. A helyzet valamit javult, bár a tapasztalat, hogy a megren­delés kevesebb. A készített képekhez jó alapanyagot hasz­nálnak fel, igényesen dolgoz­nak. Fotócikkeket kínálnak A szolgáltató szövetkezet ipari kooperációban, mellék­állásban két lakatost foglal­koztat egy idő óta. Ők ka­zánrészeket hegesztenek, il­letve centrifugapajzsokat sor­jáznak —, az előbbit a ME­ZŐGÉP, a centrifugakelléket az ÉVIG rendelésére, bérmun­kában készítik. Szolgáltatás a kiskereske­delem is, amit folytatnak. Boltjuk a Puskin utca 2. szá­mú épületben lévő raktáruk. Fodrász- és kozmetikai kellé­keket, fotócikkeket kínálnak. Törzsvevőik azok, akik szö­vetkezeti dolgozókból magán­iparosok lettek, s emellett természetesen a város és a környék lakói előtt is nyitva az ajtó. Szorgosan, számolva Ebben az esztendőben az első /félévre 11 millió forint árbevételi tervet jelöltek. Ez 11,4 millió forintra teljesült. Lakossági szolgáltatásból a bevétel várhatóan 7,2 millió forint lesz, valamivel több, mint amennyire számítottak. Biztató, jó jel ez. Nyereségből 850 ezer forintnyit lehet sum­mázni, valamivel kevesebbet, mint amennyit hozni szeret­tek yolna —, ám tavaly ilyenkor a nyereség a mosta­ninak nem sokkal több volt, mint a fele, tavalyelőtt pedig veszteséget tudtak csak ki­mutatni. Szorgos munkával, piacke­reséssel, megfontolt gazdál­kodással akarják tovább erő­síteni helyzetüket. Továbbra is feladat a veszteségek csök­kentése, az anyag- és energia­takarékosság. A helyiség- és területbérleti díjak, a szemé­lyi és az anyagszállítás sokat elvisz. Megérzik, hogy nőtt a társadalombiztosítási járulék, emelkedett az energiahordozók és egyes anyagok ára. mindezt figyelembe kell venniük. Eszes Katalin Újabb fordulat Az emeleten dolgoznék Vannak napok, amikor még a Skála kópé, a szívét s porté­káját kínáló reklámemberke is eltévedne a „kóphoz” tartozó Dél-Pest megyei Áfész ceglé­di áruházában. Többször hírül adtuk, hogy az átépítés, kor­szerűsítés miatt időnként he­lyet cserélnek az osztályok, ki­ki elvándorol, ha épp a terü­letére érnek a szerelők, kar­bantartók, mesterek. Ezen a héten az emeleti ré­szen történt lényeges változás. A lépcsőfeljárattól jobbra le­zárták a területet, így az eme­leten a megszokott helyén most csak az edény-, üveg-, porce­lán-osztályt találni.- A büfé egyelőre itt bezárt, helyére a játék-, a papír-, és írószerosz­tály került, a könyvekkel egye­temben. A földszinti rész belső frontján, ott, ahol az illatszer és végyiáru, valamint a cipő­osztály lelhető most, helyet kapott a konfekciórészleg. Vá­sárlónak, eladónak egyaránt áldatlan állapot, de a munká­latokkal jár. A városi tanács épületének földszinti, utcai frontján fo­gadja a vásárlókat továbbra is a méteráruosztály, a Családi és társadalmi ünnepségeket rendező iroda szomszédságá­ban, a Kossuth Ferenc utcá­ban pedig a Pesti út sarki fod­rászat mellett az elektromosok és háztartási kisgépet kínálók tartják a frontot, visszaköltö- zésig. Bár az áfész mindent megtesz, hogy a vásárlást a körülményekhez képest zavar­talanul lehessen lebonyolítani, a forgalmon meg lehet érezni a szükségállapotot, vagyis azt, hogy mihelyt visszalendül az élet az áruházban a rendes kerékvágásba, kisebb erőfeszí­téssel jobb forgalomra számít­hatnak. Olvasónk levele Két keréken jön a veszély Megtisztul a Gerje-patak Cegléd határában. A Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat gé­pei kitisztítják az eliszaposodott, hínáros, szennyezett medret, friss életet adva a meder élővilá­gának. A meder kotrásán Papp Ferenc és Palásti Péter dolgozik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Ha az ember csendes szem­lélőként sétál Cegléd utcáin és a forgalmat, a közlekedést figyelmesen szemléli, nem ne­héz megállapítania, hogy ab­ban nincs minden rendjén. Különösen a kerékpározókról lehet meg a véleménye, akik­nek a szabályos közlekedésé­vel sok baj van, nem törőd­nek a KRESZ rájuk vonat­kozó, 54. paragrafusával. Sokan úgy haladnak a bi­ciklin, hogy egymás mellé szegődve gondtalanul terefe­rélnek, pedig az említett pa­ragrafus 3. pontjában az áll, hogy kerékpárral a forga­lomban csak az út szélén és egymás mögött szabad halad­ni. Az 5. pont azt fogalmazza meg, hogy egy kerékpáron hány személy utazhat. Esze­rint egy 18 éven felüli szállít­hat egy 10 éven alulit. A szü­lők, rokonok felelőtlenségére vall, hogy gyakran látni egy kerékpáron két, újjabban há­rom gyeréket is, a felszerelt pótüléseken. A kétkerekű jármű megvi­lágításával is baj van. Sokan kényelmi okokból nem kap­csolják be a lámpájukat a szürkület után, vannak, akik­nek lámpa sincsen a kerék­párjukon. Retteghet tőlük gyalogos, autós, motoros: ők a közlekedés fantomjai. Tapasztalni újabban, hogy az egyirányú utcát jelző táb­lát a kerékpárosok legtöbbje nem veszi figyelembe. Mint­ha az neki nem is szólna. Gyakran találkozni a „behaj­tani tilos!’’ irányból kereke- zőkkel, s ha valaki rájuk szól, még meg is sértődnek. Elharapódzott a járdán ke­rékpározás is, főútvonalon, mellékúton. A gimnáziumnál és a Malom téri iskolánál is oda kell figyelni kerékpáros gyerekek és felnőttek közle­kedésére. Jó lenne, ha a hi­vatalos rendőri szervek, ami­kor közúti ellenőrzést tarta­nak, a biciklisekkel is épp úgy oktató, nevelő szigorral foglalkoznának, mint más járművek vezetőivel, hiszen a KRESZ mindenkire érvényes, aki az utcára kilép. Puskás János Cegléd Vízilabda Győzelem Kínosan nehéz győzelmet szerzett a CVSE csapata a mái kiesett fővárosi csapat, a CSMSK ellen. A vendégek né­ha összekeverték a durvaság­gal a kemény játékot. A ceg­lédiek kilencszer, ők tizen­négyszer kerültek emberhát­rányos helyzetbe. Eredmény: CVSE—CSMSK 10-9. Vezette Vajda, Dobrosy. Góllövők: Bó- bis (4), Ungvári (2), Papp, Tan­kó, Kis, Beck. ISSN 0133—2395 (Ceglédi EttrlAr

Next

/
Oldalképek
Tartalom