Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-08 / 159. szám

1981. JÚT JITS 8 . VAS IHN W HÉT VILÁGPOLITIKAI KÉRDÉSEI Az űrfegyverek ügye első számú térne Hme moszkvai útja — A Reagan kormányzat szavai és szándéké Az USA továbbra is támogatja a mmmgmi„contrákat" A nyugati sajtó változatlanul megosztott az előző heti szov­jet tárgyalási ajánlatra adott amerikai válasz értékelését il­letően. Mint emlékezetes, a szovjet kormány nyilatkozat­ban javasolta az Egyesült Ál­lamoknak: még az idén szep­temberben kezdjenek kétolda­lú tárgyalásokat Bécsben a műholdelhárító rendszerek ki- fejlesztésének és a világűrbe telepítésének megtiltásáról. A rendkívüli visszhangot keltett moszkvai megnyilatkozás egyébként felhívta a figyelmet az űrfegyverkezés veszélyessé­gére, s rámutatott: ez a fegy­verkezési versenynek olyan új szakaszát nyitná meg, amely­nek megelőzése az egész embe­riség érdeke, hiszen a világűr militarizálása beláthatatlan kö­vetkezményekkel járna együtt. Az is tudott dolog, hogy Wa­shington huszonnégy órán be­lül McFarlane nemzetbizton­sági főtanácsadó megnyilatko­zása által állítólagos „elvi készségét” jelentette ki egy szeptemberi bécsi tanácskozá­son való részvételére. Csak­hogy egész sor előfeltételt sza­bott. Első helyen lényegében azt. hogy Bécsben előzőleg ne az űrfegyverekről, hanem a ta­valy . ősszel megszakadt genfi tárgyalások felújításáról foly­tassanak eszmecserét. Ezek a közép-hatótávolságú és hadá­szati nukleáris rakétarendsze­rekről zajlott tárgyalások azért szakadtak meg, mert az Egye­sült Államok a NATÖ-álla- mokkal karöltve megkezdte az erőegyensúly megbontását cél­zó Pershing-2 rakéták nyugat- európai telepítését. Mint szov­jet részről eddig már nemegy­szer a Nyugat tudomására hoz­ták: addig nem hajlandók ezekben a kérdésekben, vissza­térni a genfi tárgyalóasztal­hoz, amíg le nem állítják a további rakéták telepítését és ki nem vonják a már hadrend­be állított Pershing-2-ket és manőverező robotrepülőgépe- ke.t, azaz helyre, nem áll az az egyensúlyi helyzet, amely­nek alapján újra érdemes e fegyverrendszerek csökkentésé­ről eszmecserébe bocsátkozni. MI A NYUGATI SAJTÓ véleménye? ____________ A nyugati sajtó egy része egyszerűen nem vett tudomást az alapvető amerikai előfelté­telről,, mint a szovjet javaslat által kezdeményezett tárgyalás útjába került akadályról. A washingtoni választ „igenlő­nek”, igyekezett feltüntetni, s úgy tett, mintha készpénznek venné azt a későbbi amerikai kijelentést, hogy a „genfi tár­gyalások felvetése” állítólag nem jelent semmiféle előfel­tételt. Tette annak ellenére, hogy a Reagan-kormányzat állítólagos „igen”’ válasza han­goztatása mellett, ismét erőtel­jesen felmelegítette azt a régi vesszőparipáját, hogy mielőtt az űrfegyverkezés korlátozásá­ról érdemi tárgyalásokba bo­csátkoznának, tisztázni kell, hogyan lehet ellenőrizni egy esetleges szerződés megtartá­sát... A nyugati sajtó másik része egyébként nyíltan arról írt, hogy kételkedik abban, hogy az amerikai elnök valóban őszintén akarja-e az űrfegyver­kezéssel foglalkozó tágyalá- sok megkezdését. Csattanósan fejtette ki véleményüket a bé­csi’Arbeiter Zeitung: „Az ame­rikai elnökválasztási harc a magyarázat arra. hogy Reagan miért lett a békés tárgyalások híve. Az elnök igyekszik elosz­latni azt a véleményt, hogy ő a hidegháború bajnoka és ez­zel próbálja kifogni a szelet a demokraták vitorlájából.” HOGYAN TÜKRÖZŐDÖTT EZ HOWE MOSZKVAI ÜTJÁ- NÁL? ____________________ A brit külügyminiszter több megbeszélést folytatott Gromi- kóval, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökének első helyet­tesével, külügyminiszterrel és fogadta Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP KB főtitká­ra, államfő. így Howe-nak al­kalma nyílt arra, hogy legma­gasabb szinten ismerje meg a Szovjetunió véleményét az alapvető világpolitikai kérdé­sekben, csakúgy, mint a két­oldalú angol—szovjet kapcso­latok problematikájában. Mi­vel Howe az ismert NATO-ál- láspontokat fejtette ki vendég­látói előtt, így természetes, hogy eltérő nézetekről és „tárgyszerű légkörről” adhat­tak számot azok a sajtóközle­mények, amelyek Howe meg­beszéléseiről tájékoztattak. Szovjet részről Howe látoga­tását mindazonáltal hasznos­nak nevezték, hiszen — mint a kommentátorok rámutattak — a jelenlegi bonyolult és fe­szültebb nemzetközi légkör­ben szükség van arra, hogy megbeszélésekre kerüljön sor kölcsönös látogatások alkalmá­val és így az érintkezés fenn­maradjon, s a felek személye­sen is megismerhessék egy­más nézeteit és azok indíté­kait. Londonba visszatérve azon­ban Howe nyíltan hangot adott állítólagos csalódásának. Ko­rábban ugyanis Thatcher asz- szony kormánya azt remélte, hogy Howe moszkvai útjával valamilyen diplomáciai sikert tud elérni, s az angol kormány azzal növelheti tekintélyét, hogy valamiféle „közvetítő szerepet” játszik a szovjet- amerikai tárgyalások felújítá­sában. A sztrájkolok elle­ni rendőri fellépések nagy visszatetszést és tiltakozást keltettek a dolgozók kö­rében, s a belpolitikai feszült­ség növekszik. A Közös Piac­cal szemben támasztott angol pénzügyi visszatérítési követe­lések egy része teljesült ugyan, de Thatcher asszony szemé­re vetik bírálói, hogy a fon- tainébleaú-T, nemrég lezajlott csúcsértekezleten olyan komp­romisszumos megoldást foga­dott el, amely kedvezőtlenebb a megelőző brüsszeli csúcs ajánlatánál, amelynek elfoga­dására pedig akkor egyáltalán nem volt hajlandó ... Howe azonban Moszkvában az amerikai álláspontot igye­kezett mindenképpen védel­mezni, s arról szerette volna meggyőzni vendéglátóit, hogy Reagan elnök állítólag való­ban „őszintén törekszik a gen­fi tárgyalások felújítására” és hogy a szovjet kezdeményezés­re adott válasza a szeptembe­ri bécsi tárgyalást illetően „minden előfeltétel” nélküli beleegyezés ilyen megbeszélé­sekbe. Mivel azonban a té­nyek — még a nyugati sajtó nagy részének megítélése sze­rint is — ellene mondanak mindennek, Howe és a brit kormány nem lehet meglepve, ha a külügyminiszteri utazás nem járult hozzá ahhoz, hogy a szovjet—amerikai tárgyalá­sok útjából elhárulhassanak az akadályok, s Nagy-Britan- nia valamiféle „közvetítő sze­repet” tölthessen be... MIÉRT KERÜLTEK SÚ­LYOS HELYZETBE A NICA­RAGUÁI ELLENFORRADAL­MAKON? Elsősorban azért, mert Ni­caraguába behatolt és ott ga­rázdálkodó fegyvereseikre a nicaraguai népi milícia súlyos vereségekét mért. Az ország számos területén morzsolták fel az ellenforradalmárok fegy­veres csapatait, illetve vissza­szorították őket a hondurasi és Costa Rica-i határvidékre. További csapásként érte a „contrákat”, ^kiknek fő tá­maszpontjai és kiképző tábo­rai elsősorban g szomszédos Hond urasban vannak, hogy az amerikai kongresszus megvon­ta azt -a pénzügyi támogatást, amelyet a CIA útján eddig fo­lyósított számukra. (Washing- ton eddig több mint -50 mil­lió dollárt juttatott nekik, de a héten a szenátus elvetette Reagan elnöknek azt a javas­latát, hogy további 21 millió dollárt folyósítson az ellenfor­radalmatoknak.) Ez rögtön aggodalommal töl­tött el bizonyos hondurasi kö­röket, amelyek joggal tarta­nak attól, hogy a hiányzó pénz­ügyi támogatás nyomán, a „contrák”, akiket mindinkább kiszorítanak Nicaraguából, Hondurasban „fejtik ki majd tevékenységüket”, s igyekez­nek majd garázdálkodással anyagi alapot teremteni a „ven­déglátó országban”. Ugyancsak nyugtalanságot keltett a wa­shingtoni hír Costa Ricában is, amelynek nincs reguláris hadserege, s attól tart, hogy ha nemi utasítja ki az ott fő­hadiszállását felütött ARDE nevű ellenforradalmár szerve­zetet, a helyzet később ellen­őrizhetetlenné válik, s „Közép- Amerika Svájca” Libanon sor­sára juthat... Mindezekre az aggodalmak­ra nem kisebb katonai szemé­lyiség, mint Paul Gorman tá­bornok, a Panamában állomá­sozó amerikai déli parancsnok­ság vezetője igyekezett meg­nyugtató választ adni. A kong­resszusi döntés — mondotta — nem vet véget a „contrák” se­gélyezésének, hiszen „különbö­ző pénzügyi források” állnak rendelkezésükre az Egyesült Államokban. Való igaz, hogy a CIA a leghangzatosabb ne­veket viselő, nemegyszer ke­reskedelmi-ipari vállalkozá­soknak álcázott fedőszervei útján — mint ezt nemegyszer a nyugati sajtóban is megír­ták — nagyszabású pénzügyi műveletekre is képes. így te­hát a dollármilliók a to­vábbi Nicaragua-ellenes fel- forgatásra — ha megválto­zott csatornákon át is — de tovább áramlanak So­moza egykori elitcsapataiból, a CIA által modern fegyverek­kel ellátott és kiképzett ellen­forradalmároknak. A pénz azonban nem minden, s a for­radalom védelmét olyan el­szántan ellátó nicaraguai népi miHciák a hadsereg egységei­vel együtt gátat képeznek az­előtt, hogy Washington elkép­zelései teljesülhessenek. Árkus István r Bafjjződűtt a gmi konkremia A -nemzetközi űrkutatá­si bizottság (COSPAR) 25. ülésszaka, gz ausztriai Graz­ban befejeződött. A tanács­kozás résztvevői olyan haté­kony intézkedéseket szorgal­maztak, amelyek lehetővé tennék, hogy a világűrt kizá­rólag békés célokra lehassen felhasználni. Hangoztatták, hogy a világűr militarizálása megakadályozásának nagy je­lentősége van a béke és a biz­tonság megőrzése szempontjá­ból A kéthetes ülésen negyven­négy ország képviseletében több mint ezer tudós vitatta meg a kozmikus térség kuta­tásának és békés célú kiakná­zásának kérdéseit. Több be­számoló foglalkozott azzal, miként lehetne felhasználni az űrkutatás eredményeit a mezőgazdaságban, a földtan­ban. az oceanográfiában és egyéb területekén. Szovjet-egyiptomi nagykövctcsere Javulófélben a A Szovjetunió és az Egyip­tomi Arab Köztársaság kor­mánya között létrejött megál­lapodás értelmében a két or­szág helyreállítja nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatát. A nagyköveti szintű kapcso­latok akkor szakadtak meg, amikor 1981-ben, Anvar Sza­diit elnöksége idején az egyip­tomi kormány különféle vá­daskodásokkal kiutasította az országból Vlagyimir Poljakov nagykövetet, s néhány más szovjet diplomatát. A Szovjetunió és Egyiptom 1943 óta tart fenn diplomáciai kapcsolatot, s a két ország együttműködése a hetvenes évek legelején érte el csúcs­pontját, amikor 1971-ben alá­írták a barátsági és együttmű- ködési/ szerződést. Szadat el­nök azonban már 1974-ben A TÁSISI-ny.h'kozat visszhangja Kétértelmű amerikai válasz Az amerikai kormány ille­tékesei kétértelműen reagál­tak a TASZSZ pénteki nyilatkozatára, miszerint to­vábbra is érvényes a Szov­jetunió javaslata, hogy kezd­jenek tárgyalásokat a világűr militarizálásának megakadá­lyozásáról. „Ott leszünk Bécsben szep­temberben, készen a tárgya­lásokra” — mondotta Larry Speakes, fehér házi szóvivő „Elfogadtuk a szovjet javasla­tot, s nem támasztunk előfel­tételeket a tárgyalási javaslat elfogadásához” —, nyilatkoz­ta Alan Romberg külügyi szóvivő. Speakes ugyanakkor meg­ismételte: nincs változás ab­ban a korábbi amerikai állás­pontban, hogy a Szovjetunió által javasolt tárgyalások na­pirendjére fel kell venni a „fegyverzetellenőrzés” kér­dését: Mint jelentettük, a TASZSZ pénteki nyilatkoza­ta érteimében a Szovjetunió csakis az űrfegyverkezéssel kapcsolatos tárgyalásra hívta fel, az Egyesült Államokat, s Gorskov a hsditengzrésiol harci erejéről Elrettenti A szovjet haditengerészeti flotta feladatait elemezte szombaton Szergej Gorskov, a szovjet haditengerészeti erők főparancsnoka, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének he­lyettese. Hangsúlyozta: a legkorsze­rűbb technikával felszerelt szovjet haditengerészet egy esetleges imperialista támadás esetén képes hatékonyan meg­oldani minden harci feladatot. A háború hívei tudják ezt, és kénytelenek számolni a' szov­jet haditengerészet erejével. A szovjet hadsereg lapjában megjelent írásában Gorskov emlékeztet arra, hogy a má­sodik világháború után min­den amerikai katonai doktrí­na a világóceánokon való ura­lom elérését tűzíé ki célul. Ez a törekvés különösen meg­erősödött az elmúlt években: a part menti területekkel együtt — „életfontosságú érde­keinek szférájává” nyilvání­tott. Példaként hozza fel Gors­kov, hogy az elmúlt negyed­században pz amerikai hadi­flotta vízkiszontasára három­szorosára, az egy hajón elhe­lyezett nukleáris töltetek. szá­ma tizenkétszeresére, a raké­ták hatótávolsága négyszere­sére nőtt. Amerikai részről nagy fontosságot tulajdoníta­nak a hadiflotta — elsősorban Tomahawk-rakétákkal Való felszerelésének. Ebben a helyzetben az egyet­len lehetséges megoldás az volt — írja Gorskov —, hogy a szovjet haditengerészet fej­lesztésével rákényszerítsék Washingtont a felismerésre: az óceán, amely korábban meg­védte az Egyesült Államokat a válaszcsapástól, ma már el­vesztette ezt a szerepét, s egy agresszió esetén az Egyesült Államokat a válaszcsapás ve­szélye fenyegeti. A rakéta­fegyverek és más korszerű harci technika alkalmazása a szovjet haditengerészetben mi­nőségileg magasabb szintre emelte a szovjet haditengeré­szetet, kiszélesítette az agresz- szió elrettenté ének és m .gaka- dályozásának lehetőségeit. Moszkva elvárja, hogy Wa­shington erre a javaslatra ad­jon pozitív választ. több szovjetellenes nyilatkoza­tot tett. A szadati politika teljesség­gel az Egyesült Államokhoz Kötötte Egyiptomot. Szadat 1976-ban felmondta az alig öt évvel korábban 15 éves idő­tartamra megkötött szovjet— egyiptomi barátsági és együtt- • működési szerződést Nem sókr kai ezután került sor Szadat és Menahem Begin akkori iz­raeli kormányfő jeruzsáleml találkozójára, a Camp David-i kttlönalku megkötésére. A kü- lönalku nemzetközileg, minde­nekelőtt, az arab országok kö­rében elszigetelte Kairót. Ez a tény, s az ország mind sú­lyosabbá váló belpolitikai-gaz­dasági helyzete vezetett el a Szadat ellen 1981-ben elköve­tett merénylethez. Ezt követően a Szovjetunió és az immár Hoszni Mubarak elnök vezetése ^latt álló Egyip­tom kapcsolatai javulásnak in­dultak. 1982-től számos külön­böző szintű megbeszélésre ke­rült sor, a két ország vezetői között mind Moszkvában, mindpedig Kairóban, s fellen­dültek a gazdasági kapcsola­tok is. Még egy ember volt a ládában Izrael tagadja részességét Az angol biztonsági szolgálat szerint izraeli zsoldosok ját­szottak kulcsszerepet abban a nigériai vonatkozású ember­rablás! kísérletben, amelyre csütörtökön derült fény — bi­zarr körülmények között. Mint jelentettük, a londoni Stansted repülőtéren egy „dip­lomáciai poggyász” feliratú lá­dában találtak rá az elkábított Alhadzsi Umaru Dikko volt nigériai miniszterre. Izrael ugyancsak tagadja ré­szességét az ügyben. A brit biztonsági szervek által kiszi­várogtatott információk sze­rint a Stansted repülőtéren őri­zetbe vett 17 személy egyike egy 44 éves izraeli orvos, akit Dikkóval egyazon ládában fe­deztek föl. ö azonban — ellen­tétben a nigériaival — öntuda­tánál volt, s fecskendőt és ká­bítószert találtak nála. műhold elhárító rakéiahgyverek ügyében Washington kitér a elől Az Egyesült Államok a je­lek szerint figyelmen kívül hagyja azt a szovjet javasla­tot, hogy a műholdelhárító fegyverek eltiltásáról szóló tárgyalások megkezdésével egy időben vezessenek be mo­ratóriumot az ilyen fegyverek kipróbálására. A szovjet tár­gyalási javaslatokról eddig közzétett amerikai hivatalos állásfoglalásokban nincs uta­lás erre a kérdésre, s egyelő­re nem hangzott el közlés ar­ról sem, fenntartja-e Wa­Gus H U beszéde az Amerikai KP PB ülésén Az emberiség jövőjéről van szó Az amerikai kommunisták feladatait körvonalazta a kö­zelgő elnökválasztással" kap­csolatban Gus Hall, az Egye­sült? Államok Korrímunistá Pártjának főtitkára a párt Központi Bizottságának leg­utóbbi 'ülésén. A Reagan-kormány külpoli­tikájáról szólva Hall hangsú­lyozta, hogy abban semmilyen alapvető változás nem követ­kezett be. Reagan folytatja a nukleáris fölényszerzésre irá­nyuló leplezetlen, esztelen és veszélyes politikáját annak érdekében, hogy visszasze­rezze az amerikai imperializ­musnak a vezető gazdasági és politikai pozíciókat a vilá­gon, megsemmisítse a szocia­lista világrendszert, gyarma­ti státusba süllyessze vissza a fejlődő országokat. A választási kampány me­netét elemezve Gus Hall megállapította, hogy annak minden korábbinál nagyobb tétje van. Az ország, az egész emberiség fennmaradásáról van szó, mivel a mai ameri­kai kormány a Szovjetunióval szembeni nukleáris fölény meg­szerzésének és a szocialista vi­lágrendszer megsemmisítésének politikáját folytatja. Gus Hall rámutatott az amerikai kor­mány politikájának szakszer­vezetellenes. fajüldöző és mi­litarista Jellegére, kiemelve, hogy Reaganre és hívei te csak össznépi front létrehozá­sával lehet vereséget mérni. Az említett össznépi koalíció megteremtésében, politikája kialakításában kulcsszerep il­leti meg az Egyesült Államok Kommunista Pártját — emel­te ki Gus Hall. shington korábbi terveit egy ilyen fegyver késő őszre ter­vezett kipróbálására vonatko­zóan. Mint ismeretes, a mű­holdelhárító: rakétafegyvert, amelyet egy repülőgépről , in­dítanak, a közelmúltban pró­bálták ki először, s novem­berre újabb kísérletet tervez­nek, amelynek során a raké­tával egy — mesterséges holdként szereplő — célpontot kell megsemmisíteni. Az amerikai külügyminisz­térium, szóyivője pénteken is­mét kitért annak a kérdésnek meg.válaszolása elől, ragaszko­dik-e Washington ahhoz a — szovjet részről elfogadhatat­lannak tekintett — követelé­séhez, hogy a tárgyalásokon felvesse a hadászati és a kö­zepes hatótávolságú rakéták kérdését is. A szóvivő mind­össze annyit mondott, hogy Washington diplomáciai úton kívánja folytatni az esetleges tárgyalás előkészítését. Lassú normalizálódás Libanonban Titokban tartott fogolycsere A libanoni nemzeti egy- Sjégkoirmány a hét végén nem tudta tartani a normalizálás irreálisan gyors ütemtervét, a kettészakított főváros újra­egyesítését célzó biztonsági in­tézkedések bevezetését. Kése­delmet szenved a Bejrút keleti és nyugati felét összekötő há­rom új átkelőhely eredetileg csütörtökre ígért megnyitása, mert elhúzódik a polgárhábo­rús frontvonalon kiépített erő­dítmények lebontása, az akna­mezők felszámolása, a fel nem robbant lövedékek eltávolítás sa. az utak kijavítása. A leg­frissebb értesülések szerint a jövő hét eleje előtt nem vár­ható a bejrúti repülőtér meg­nyitása sem. Súlyosbítja a helyzetet, hogy szombaton már a máso­dik egymást követő napon zár­ták le a bejrúti nemzeti mú­zeumnál működő egyetlen át­kelőhelyet a különböző párt- milíciák által elrabolt emberek szabadon bocsátását követelő hozzátartozók tüntetése miatt. A szemben álló felek képvise­lőiből alakult katonai ve­gyes bizottság megállapodásra jutott ugyan a fogolycserében, de ennek helyét és időpontját titokban tartják: A lakossági bejelentések szerint több mint 3500 személy tűnt el. dé.a mi­líciák csak 150 fogva tartását ismerik el. BúaTzsti közhméfiy Bukarestben közleményt hoztak nyilvánosságra Cons­tantin Dascalescu román mi­niszterelnök pénteken véget ért háromnapos törökországi hivatalos látogatásáról. Das- calescut, aki török kollégája, Turgut özal meghívásának tett eleget, fogadta Evren tö­rök köztársasági elnök is. A közlemény szerint a fe­lek jegyzőkönyvet írtak alá a két ország gazdasági, ezen be­lül is kereskedelmi kapcsola­tainak fejlesztéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom