Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-08 / 159. szám
l*rvr MHIE 1984. JÜLIUS 8.. VASÄRNAP Szeptemberben Bé'kelolóSkozó Nyolc ország vasutas szak- szervezeti vezetői béketanácskozást tartottak Szombathelyen. A tegnap véget ért kétnapos konferencia résztvevői nyilatkozatot írtpk alá a béke védelmének szükségességéről, a vasutas szakszervezetek nemzetközi békeértekezlete összehívásának fontosságáról. Ausztria, Belgium, Csehszlovákia, Franciaország, Luxemburg, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió vasutas szakszervezeteinek einökei. főtitkárai, illetve titkárai megállapodtak abban, hogy szeptemberben Bécsben rendezik meg a nemzetközi békeértekezletet. Tudományos szervezetek ffoeráliiácsés illés öt nemzetközi tudományos szervezet, a Nemzetközi Automatizálási Szövetség (IFAC) — amely e héten fővárosunkban rendezte meg kongresz- szusát —, a Nemzetközi Információfeldolgozási Szövetség, a Nemzetközi Operációkutatási Szövetség, a Számítógépes-Szimulációs Nemzetközi Társaság és a Nemzetközi Mérés- technikai Szövetség képviselői szombaton koordinációs ülést tartottak Budapesten. Az e szervezetek közötti kapcsolatok szervezésére 1969 óta működik — budapesti székhelyivel — koordinációs bizottság, A mostani együttes ülést Manfred Thoma NSZK-beli professzornak, az IFAC elnökének vezetésével tartották. A koordinációs értekezletet megelőzően az IFAC újonnan választott tanácsa ülést tartott, és a szövetség új főtitkárává, Hencsey Gusztávot, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos titkárságának vezetőjét nevezte ki. A munka hozta őket össze Nyáron perzsel a kemence A Zrínyi üeraa szocialista brigádból valók Amikor kinn is meleg van, s a kemencék mellett már-már kibírhatatlan az élet. hajlamosak vagyunk hősöknek titulálni az ott dolgozókat. Elismeréssel beszélünk arról, vajon hogy bírják ki a férfiak. Igen, férfiakat mondunk, mert az már végképp megfoghatatlan hogy nők is vállalják e munkát. S ha nem is a martinkemence mellett, de bizony épp oly melegben s talán még nagyobb bűzben — mert miért is ne lehetne néven nevezni az égetett műanyag émelyítő szagát — ismertem meg a Zrínyi Ilona női szocialista brigád néhány tagját. Helyben van A Pest megyei Vegyi és Divatcikk Ipari Vállalat gyomról gyáregységében, a színtér - üzemben dolgoznak ők. tizenhatan. Ketten előkészítők, tizennégyen szinterezők. Színtér ezés: valamilyen fémtárgy műanyaggal való bevonása, úgy, hogy a műanyagot szórópiszíollyal viszik fel a kilincs, szék, autóbuszkapaszkodó, sőt, ma már a radiátor felületére is, és azt kiégetik a kemencében. — A, mi dolgunkat egy kon- vejorpálya segíti — mondja Kónya Józscfné brigádvezető. — Jó találmány, megkönnyíti a munkát, de azért nem szívesen cserélnék Donáth Lászlónéval vagy Nagy Imrénével. Nem nőknek való ennyit emelgetni — mondaná egy kívülálló. Felakasztják a pályára a különféle fémtárgyakat, kézipisztollyal beszórják, és még meg sem várják, amíg a kemencéből kijövet kihűl, máris leemelik és kézikocsira teszik, s azzal tolják a helyére. — Párosával dolgozunk, és váltjuk egymást a szórásban, a rakodásban, a kocsizásban, mert ha mindig csak egy-egy mozzanatot csinálnánk, kidőlnénk a sorból. Nem bírnánk fizikailag. — A brigádvezető szavai meggyőznek arról, hogy ezt a munkát nem szerelemből választották. — Nem nagyon bírjuk, de megszoktuk, helyben van, s itt Gyomron nemigen lehet válogatni. Npgy Imréné temperamentumos, ami a szívemen, az a számon elvet valló fiatalasz- szony nem csatlakozik a pa- naszkodókhoz (bár a többiek sem szánták kimondottan annak). Műszak után Kern szégyenli, bánja — Lusta voltam a tanuláshoz, nehezen ment, könnyen felejtettem! Tizennyolc évesén férjhez menteni, ’76 óta itt dolgozom, mert a pénz kell, és itt aránylag jól keresek. (Ez a jól, mint megtudtam átlagosan 4500 forint havonta, ami az órabérből és a normából adódik.) Két kislányom van, alsósok, jó tanulók, s tanítónők szeretnének lenni. — S nem mondja az édesanya, csak gondolja, hogy csak tanuljanak! — Ezt azért ne írja, hogy nem fogott a barátnőm feje — védi munkatársát Donáth Lászlóné. De a barátnője leinti, ilyen ő, nem szégyenli, csak bánja, hogy mindezt későn ismerte fel. Kézár Lászlóné, aki 13 éve dolgozik a gyömrői vegyigyárban, csendesebben, megfontoltabban beszél. — Megszoktam, tulajdonképpen szeretem is a munkámat. Jóleső érzés azt kimondani, hogy a margisztigeti szabadtéri színpad székeihez is mi csináltuk a tartókat. Csak teljesen egészséges ember dolgozhat itt. Jó a kollektíva. Munkán •' kívül Ilona-napkor szoktunk összejönni, szórakozni, saját Ilonánkon kívül Zrínyi Ilonát is megünnepeljük. Szabad idő? Ott van a háztartás, meg egy-két malacot is tartunk. A gyár után szívesen folytatom a munkát a kertben. S ha már mint brigádról esett róluk szó, a társadalmi munkáikat sem szeretném kifelejteni. A strandkertben, az óvoda építésénél segédkeztek, és saját nyugdíjasaikat is meglepik karácsonykor egy kis ajándékkal. S bár örülnek neki, jó, hogy ez is van, mégiscsak a munka szoktatta őket össze. Például amikor a kiállításokra igen nagy gonddal elkészítik a mintadarabokat. Vagy a mindennapok, önmaguk meózzák például azt, amit csinálnak, mert ha valamit elrontanak, s azt már csak a vevő veszi észre, az akár a vállalat hírnevébe is kerülhet. Eller Erzsébet Az Országos Szövetkezeti Tanáís ülése ívenként más megyében Az Országos Szövetkezeti Tanács szombaton kibővített ünnepi ülést tartott Szombathelyen a 62. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából. Az ülésen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. A szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazatát, a mező- gazdasági. ipari és általános fogyasztási szövetkezeteket összefogó tanács ülésén Szabó István, az OSZT soros elnöke, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke tartott vitaindító előadást. Méltatta a nemzetközi szövetkezeti mozgalom fejlődését, eredményeit, s tolmácsolta a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének a szövetkezeti nap alkalmából kiadott üzenetét, s a hazai szövetkezeti mozgalom kérdéseiről szólva hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek fejlődése is tanúsítja a gazdaságirányítás reformjának jelentős eredményeit. 1MÁ HÉT FILOZÓFIAI FÉNY © Lezajlott a Magyar ENSZ Társaság közgyűlése. © Budapest volt a színhelye a Nemzetközi Automatizálási Szövetség IX. világkongresszusának. © Országos konferenciát rendeztek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, Kémia a mezőgazdaságban címmel. © A hét híre az is, hogy a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége a gázszolgáltató vállalatok munkáját tekintette át. séglet ekkel. Ezért ismétlődnek gyakran a zavarok a filozófiai fény körül, s bár általában fény derül arra, egy-egy településen, körzetében, mi az oka a zavaroknak, az okok, a tafilösoíycgúőtunk rajta, mert ma úgy hangzik, mint a mese, de tény: annas, idején, amikor — a 17. szazadban — Joachim Beckei elsőként állított elő a kőszénből gázt, a roppant büdös, illékony, fura valamit, mert meggyújtva libegó-lobogó titokzatos lánggal égett, filozófiai fénynek nevezték el. Bizonyítékaként annak, hogy akkori eleink többet tudtak a filozófia elvont tudományáról, mint a gázok kémiájáról, fizikájáról... Annak ellenére tudtak keveset vagy nem tudtak semmit, hogy régtől fogva volt ismeretlen ismerős a gáz, mivel az ókori görögök, rómaiak mitológiájában oly fontos szerepet játszó öröktü- zek — így nevezték el azokat — a valóságban a természet teremtette, meggyúitotta gázfáklyák voltak. A földből feltörő illékony anyagok többsége ugyanis a levegővel keveredve könnyen gyúló elegyet alkot, ezért, hogy a mocsárgáz libegő lángjai a lúdbő- röztető lidérc rangot kapták, ezért, hogy a rétegnyomás felhajtotta szénhidrogének ,.örökké”, azaz hosszú éveken át égtek. Ma mozdulni sem tudnánk a gáz, a gázszolgáltatók nélkül. Semmi titokzatosság nem tapád már a palackokba zárt, csövekbe préselt közönséges energiahordozóhoz. A megyében a propán-bután gázt — ez az ún. palackos gáz — használó háztartások száma fölötte van a háromszázezernek, 1975-ben még nem érte el a kétszázezret. A vezetékes gázszolgáltatás előnyeit kamatoztató családok tábora ugyanez idő alatt megháromszorozódott, meghaladja a huszonötezret. A gáz fokozatosan olyan természetes eleme lesz a mindennapi életnek, mint a villamos áram, a víz, s ennek tagadhatatlanul nagyok az előnyei, mind a néo- gazdaság, mind a felhasználó szemszögéből, de az igények ilyen gyors növekedése teremt. feszültségeket, ellentmondásokat is. Például abban, hogy nem sikerül lépést tartani a szállításnál, a töltőállomásokon, a cseretelepek hálózatánál — de mostanában az úri. tartalékpalackok kiszolgáltatásában sem —, a háztartások teremtette szüknulságok korántsem filozófiai töltetűek, sokital inkább a reáltudomáJiyok némelyikéből, közgazdaságtanból, háló-* zatszervezésből stb. kínálnak megszívlelendő tapasztalatokat. Igaz, a gáz múltbéli történelme is tele-tele van ilyen tapasztalatokkal. Joachim Becker után ugyanäs — a 16. században — már sokan foglalatoskodtak a filozófiai fény titkaival, különféle anyagokból állítva elő a lángot tápláló — akkori nevén — szubsztanciát, csak éppen gyakorlatilag senkinek sem jutott az eszébe, kezdeni lehetne ezzel valamit. A szenzáció kedvéért ugyan olykor-olykor egy-egy báltérmet — mint 1801-ben Baltimoréban — feldíszítettek a filozófiai fénnyel, de végül is csak 1814-ben Londonban jött létre — kísérleti jelleggel — az első utcai gázvilágítás. A pesti dátum: 1850. A meghonosítók Maier, Kapferer és Stefani urak. Hatalmas üzemhálózat rejlik az otthonunkban feilob- banó gázláng mögött. Idén például, az ev első négy hónapjában tovább növekedett az importált földgáz meny- nyisége, havonta 300 millió köbméter felett van. Amil akkor ítélhetünk meg reálisan, ha tudjuk: a már említett, -több mint 25 ezer megyei háztartásnak az egész évi gázfeihasználása ennek a 10 százalékát sem éri el... A gázszolgáltató vállalatok — tagadhatatlan igyekezettel, de nem mindig fennakadások nélkül — a megyében egy- egy háztartásnak, évi állagban vezetéken 1100 köbméter, palackban 103—110 kilogramm filozófiai fényt adnak el. Mivel a kitermelési, meg az importköltségek emelkednek, az eladási ár is egyre borsosabb. Nem filozófiai következtetések. nagyon is naturális, azaz pénzügyi okok hatnak tehát arra. hogy a háztartások gázfelhasználása a megyében — egy családra számítva — mind a vezetékes, mind a palackos ellátásnál kisebb, mint volt 1975- ben. Mészáros Ottó Kiváló minőségű a termés Málnaország Berneceharáfiban ÖSSZETÉTELE, AZ A TITOK Hiába vitatkoznak a szakemberek arról, hogy a rágógumi egészségtelen vagy sem. a fiatalabb nemzedék immár végérvényesen eldöntötte. A rágógumi összetétele a Rákos- völgye Tsz mogyoródi rágógumiüzemében is titok, de -a munka három fő mozzanata íme látható: a masszát kis golyókká sodorja egy csiga- rendszer (1. kép), majd forgó üstökben fényezik (2. kép), végül ügyes gépek csamogolják gyümölcs-, mentol- vagy negróízű édességet. Az itt gyártott havi 80—90 tonnából exportra is jut bőven. Trencsényi Zoltán felvételei A VÁLTOZÉKONY, borongós idő a Börzsönyben erős széllökésekkel társul. Viharfelhők tornyosulnak, majd amilyen gyorsan jött, olyan hirtelen elvonul a zivatar. Nap, meleg kellene — mondja Urbán Vilmos, a ber- necebaráti Börzsöny Termelő- szövetkezet elnöke. Málnából jó termés ígérkezik, ha nem marad hideg az idő ... Az elmúlt napokban agrár- szakemberekkel beszélgettem: az egyik a szárító széltől félt, a másik a vihartól, a harmadik az erős naptól, a negyedik a jégveréstől. Mindebben közös volt a termésért való aggodalom. A betakarítás idején méregetik a várható termést. E áhítat utolsó mozzanata, amikor a pirosló málnaszemet megroppantva fogaik között, kóstolgatják a friss gyümölcs aromáját. A többi aztán már üzem- és munka- szervezés dolga. Ügy tűnik, az idén is — az elnök íróasztalán lévő részletesen kidolgozott terv szerint — a legnagyobb figyelmet a bogyós gyümölcsűek igénylik. Sok év tapasztalatai alapján a szamóca, a málna, a ribiszke, a szeder részes művelése bizonyult legeredményesebbnek. A tsz tagjai, alkalmazottai is vállalhatnak szerződés alapján részes művelésben területet. Közéjük tartozik Pálinkás Tiborné közgazdasági elnök- helyettes is. — Mi már el sem tudnánk képzelni életünket a málna nélkül. Ebbe születtünk bele, megszoktuk a rengeteg munkát, de nemcsak a mi családunk, hanem szinte valameny- nyi bernecebaráti és kemencéi lakos. A KÉT FALU halárában gazdálkodik a szövetkezet. Nem is rosszul, amit bizonyít az 1980-ban elnyert kiváló szövetkezeti cím is. — A saját és a szerződéses területről, valamint a Szobi Áfész-től csaknem 500 tonna málnát várunk — tájékoztat az elnök. Mintegy 100 tonna málna pedig a perőcsényi Vörös Csillag Tsz-től érkezik. Velük együtt üzemeltetjük immár harmadik esztendeje a hűtőházunkat. Most a szedéstől számított két-három órán beiül fagyaszthatjuk a gyümölcsöt. Az eredmény: a gurulós málna aránya ugrásszerűen megnövekedett és eléri a 60 százalékot. A szedés napjaiban az 5 hűtőkamra 24 óra alatt 30 tonna gyümölcsöt képes lefagyasztani. Tőlünk tehát már fagyasztva, hűtőkocsikkal szállítja el a Magyar Hűtőipar dunakeszi gyára a gyümölcsöt, az idén mintegy. 300 tonnát. A málnából 100 tonnát a Budapesti Konzervgyárnak szánnak, 60 tonnát pedig frissen exportálnak Csehszlovákiába. A többi a szobi Gyümölcsfeldolgozó Közös Vállalathoz kerül, amelynek alapító tagjai. Hat éve a bogyós gyümölcsűek termelési rendszerének gazdája a bernecebaráti tsz. A termelési rendszerhez 21 partnergazdaság csatlakozott, elsősorban Pest és Nógrád megyéből, valamint Győr-Sopron megyéből. A zalai hűtőházzal kötött egyezség értelmében 15 zalai tsz szaktanácsadói. Ez a termelési rendszer fogja át a nagyüzemi bogyósgyümölcs- telepítések 80 százalékát. . AZ IRODÁBÓL, amely a kéj; falu — Bernecebaráti és Kemence — közötti úton épült fel, a környéket látni. Ablakaiból szinte ellenőrizni lehet a 3500 hektáros területet. A szüretre váró málnabokrok már távolból is sok mindent elárulnak. A termést közelebbről szemlélve szinte el- ámul az idegen. Nem annyira a málnában szorgoskodó emberek jókedvén, sokkal inkább a szamócának is beillő nagyságú mólnaszemek látványán. — A bogyósok is jó tíznapos késéssel érnek az idén — magyarázza Pálinkás Tiborné —, aki útitársamul szegődött a rögtönzött határszemlére. Ez gondot jelent, mert a betakarítási munkák így torlddnak. A málnával viszont nem lehet tréfálni. Megmozgatunk mindent, hogy mielőbb biztonságba helyezhessük a termést. — Eddig mindig megtaláltuk a számításunkat — kapcsolódik a beszélgetésbe Sve- lák Lajos részesművelő. — Remélem az idén sem lesz másként. De ahogy lenni szokott, irigyeink is akadnak. Egészen addig, amíg ki nem. próbálják ezt a munkát... Béna Zoltán
