Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-07 / 158. szám

1984. JULIUS 7, SZOMBAT; Kívül kúria — belül iskola Szeptemberben szél a csengő Húrom szénien minden korszerű lesz 3 Dabas, ahogyan egy ősla­J kostól hallottam, Közcp- í Európa leghosszabb közsé- £ ge. Elég egy pillantást vét­eni a térképre, hogy el- ^ higgyük ezt az állítást, és í ha az egyik sokat tudó J autós térképkönyvben há- "f, túlra lapozunk, azt is meg- ^ tudhatjuk, hogy nemcsak ^ erről híres, de klasszicista ^ kúriái is említésre méltók. ^Közülük az egyik a Ha- í lász kúria, amely az or- ; szágban található számos ^ sorstársával egyetemben, £ bizony meglehetősen ros- ^katag volt még nemrég. Érdekek találkozása A kúria sorsa nem csupán a műemlékekkel hivatalból foglalkozókat aggasztotta. a kozségbeliek is fájó szívvel nézték a hámló vakolatot, a korhadó ablakkereteket, a ki­tört üvegeit, melyeken befü­tyült a szél. Helyreállítani egy effajta épületet igen drága mulatság, vállalkozó kereste­tett tehát, s a dabasi Halász kúria esetében ez sikerrel járt. Aminthogy sikerrel járt a felújításra vállalkozókat ta­lálni, mégpedig nem is mesz- sze, hiszen a nagyközségi ta­nács építőipari költségvetési üzeme dolgozik az új tulaj­donos, az Információtechni­kai Vállalat részére. A köz­ség ingyen adta át az ITV- nek az 1821-ben épült kúriát, s újjászületéséhez a Műem­lék Felügyelőség adott sze­rény segítséget. Ez azonban inkább erkölcsi támogatásnak fogható fel, a 13 milliós költ­séget úgyszólván teljes egé­szében a vállalat állja. ú Két érdemi*- közösségi és vállalati — szerencsés talál­kozásának megtestesítője lesz áz oktatóbázis, amely otthont kap a műemlék falak között. Visszanyeri eredeti szépségét a több mint másfél évszáza­Szeptemberre már kívülről is eltüntetik az idő rombolásának nyomait dós épület, amely ugyanak­kor korszerű feltételeket nyújt az információtechnika okta­tásához. Az ITV szakemberei eddig az NDK-ban tanultak; minden egyes munkatárs képzése naponta 4500 forint­nak megfelelő rubelbe került. Itt ennek az összegnek hoz­závetőleg a tíz százaléka ele­gendő, úgyhogy 3—4 év alatt megtérül a helyreállításra fordított összeg. Gondos szakértelem S most szóljunk az építők­ről. A dabasi építőipari költ­ségvetési üzem neve eddig is jól csengett, ennek az épület­nek a renoválása újabb bizo­nyítéka szakértelmüknek, vállalkozókedvüknek. Mert talán mondani sém kell, hogy egy ilyen munka sokkalta bo­nyolultabb, mint egy;,hagypr, mányos új épület felhúzása. Nézzük például a vakolást. A homlokzat kiugró díszei jócs­kán megnehezítik a kőműve­sek dolgát (mégsem számol­nak fel többet, mint egy sima • 'iii •„ •• jC- ... Épületek a szigeten Egyetemisták gmk-ban Betonkehely hajük a víz fölé A váci rév szigeti oldalán az elmúlt év ősze óta építkez­nek. A Duna-partra érkezők előbb egy betonkehely körvo­nalait láthatták kibontakozni, amely a víz fölé hajolva gyö­nyörködik önnön karcsúságá­ban. Aztán a furcsa tető is rá. telepedett a falakra, a csere­pese azonban a csúcsig nem kúsztak föl. hanem meztele­nül hagyták a léceket. Később aztán még két hasonló épüle­tet emeltek a buszváró mellett. Természetes formák A figyelmes utasnak az is feltűnhetett, hogy fiatalok szorgoskodtak a létesítmények körül. A brigádvezetőjük Sa- lamin Ferenc, a Budapesti Mű­szaki Egyetem építészmérnök hallgatója. — A büfét, a WC-t és á buszvárót a tahitótfalui tanács megrendelésére készítjük. A kivitelező a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság. A tervezőjük Makovecz Iván. A formájuk azért szokatlan a szakmán kí­vülieknek, mert sajnos Ma­gyarországon még nem dívik az organikus építkezés. Azaz, a természetből adódó formák betonba, fába öntése. Itt ez történik. A tetőn nincs cserép, mert oda üveg kerül. Így old­juk meg az épületek világítá­sát. A hagyományos és orga­nikus stílus közötti alapvető különbségeket kitűnően szem­lélteti a régi és az új buszvá­ró megjelenésének eltérése. — S miért az egyetemisták dolgoznak a Duna partján? — A tervező régi ismerő­sünk. Felajánlotta ezt a lehető­séget. Számunkra kettős örö­möt jelent a munka. Szép há­zakat építhetünk, s pénzt is ke. résünk. Tucatnyi fiatal szor­goskodik a sziget partján, im­már nyolc hónapja. A távlati terv értelmében A beszélgetés következő résztvevője Lévai Gézáné, Ta­hi tótfaiu tanácselnöke. — A Középdunavolgyi Inté­ző Bizottság átadott a tanács­nak egymillió 300 ezer forintot az említett épületek költségei­nek fedezésére. Mi 350 ezret tudtunk hozzátenni, s ezzel az összeggel kezdettük el a mun. kát a szigeten, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság'területén. A terület távlati rendezési tervé­hez szorosan kapcsolódik ez a lépés. A létesítményeket a ta­nács üzemelteti majd, remél­jük különösebb gondok nélkül. Egy dolog azonban aggaszt. Nem tudjuk, hogy fogják tisz­títani a WC-t, miként biztosít­ják a büfé vízellátását. Regio­nális vezeték nincs, a csöveket csak úgy lehetne eljuttatni a vízpartig, ha a papszigetihez hasonló hidat építenének a je­lenlegi révbejáró helyett. A híd alatt futna a vezeték, mi­ként itt Tahi ás Tótfalu között. Az ismert anyagi körülmények között erre azonban aligha van mód. A nyUás eája a választ A kérdésre rövidesen választ kapunk. A tanács az épülete­ket júliusban már üzemeltetni szeretné. V. M. vakolásért), egyáltalán — az építkezés valamennyi mozza­natában nagy figyelemre van szükség, hogy ne csorbuljon az eredeti arculat, ám mégis minden megfeleljen a ma követelményeinek. Aprólékos munka, de szép — Vörös Fe­renc üzemvezető szinte a há­zigazda büszkeségével vezet végig a leendő oktatóköz­pontban, amely, bár kívülről ez még nem látszik, szeptem­berben megnyitja kapuit.. Tágas a kúriaépület, föld­szinti helyiségei azonban nem lennének elegendők minden célra. Ott csak az oktatóter­mek kapnak helyet. Az ét­kezés, a tévézés és kikapcso­lódás színterei a gyönyörű dongaboltozatos alagsorban találhatók. Rendkívül tetsze­tős a klinkertégla burkolat, amelynek esztétikumát a ki­vitelezés minősége még job­ban kiemeli. A legalsó szint után, a tetőteret mutatja be áz üaértívézét®, ahöl IS' a hall­gatók — kettéh’egy szobá­ban —. laknak a tanfolyam idején. A mennyezet öles ge­rendái a múltat idézik, a zu­hanyozófülkék . a huszadik század kényelmét. nyújtják. Itt okulni felér egy üdülés­sel! <f V ’ Maguknak építik Fentebb azt mondtam, az építőipari költségvetési üzem vezetője úgy büszkélkedik a házzal, mintha az övéké vol­na. De hisz nem is esik mesz- sze ez az igazságtól. Az új­jászülető Halász kúria a da- basiaké is. Ha szép, nekik is szép! A községi építők, amit létrehoznak — legyen Szó bölcsődéről, orvosi rendelő­ről, vagy arról az impozáns iskoláról, amit ugyanez a Csapat hoz tető alá —, azzal saját pátriájukat szépítik, gyarapítják. Szívvel-lélekkel és — takarékosan. Szigetül Teréz Hibakereső spray Mínusz 50 fokon Elektronikus berendezések — közöttük rádió- és televí­ziókészülékekhez használható hibakereső spray gyártását kezdték meg a szegedi Medi- kémia Ipari Szövetkezetben. A leggyakoribb érintkezési hibák felderítésére alkalmas. A készüléket a feltételezett hibaforrásnál befújják az ön­kiszóró flakonból kiáramló vegyszerrel, amely az egész területet mínusz 50 Celsius- fokra lehűti. A mélyhűtés hatására az alkatrészek ösz- szehúzódnak, megváltoznak az áramvezetési feltételek, s ilyen körülmények között a hozzáértő szakember már gyorsan felfedezi a hibát. Beruházás a Papírgyárban Zárt rendszerű előkészítés Lassan a végéhez közeledik az új anyagelokészítő meg­építése a Szentendrei Papír­gyárban. A mintegy 80 millió forintos beruházás befejezésé­re, várhatóan jövőre kerül sor, és akkor 1985. negyedik negyedévében, a termelés is megindulhat. Az anyag előkészítés a pa­pírgyártásban nem más, mint a cellulózok, hulladékpapírok, különféle töltő-, enyvező- és színezőanyagok összekeverése, rostos péppé alakítása. Ehhez az első gépet még 1938-ban építették meg Szentendrén, amit ’41-ben ugyan felújítot­tak, és később is toldozgatták- foldozgatták, de az úgyneve­zett „Hollander”, nyitott rendszerű technológiát mos­tanáig nem váltotta fel új. Csakhogy ez a technológia a gépek ereje helyett, az embe­ri munkaerőre épül. S ami 1938-ban nem volt gond — embert szerezni —, annál inkább az ma. Az új technológia zárt rendszerű, őrlőberendezések­ből áll, és kevesebb ember, fizikailag sokkal könnyebb munkájára alapul. Az elő­irányzott 80 millió forintból még körülbelül 30 millió fo­rint beépítése van hátra. El. E. Nemcsak látni AZ IDEGEN NYELV di­vat, pontosabban az ide­gen nyelvek tanulása. Ki angolul, ki németül akar tudni, mások oroszt vagy spanyolt tanulnak. Hódíta­nak a világnyelvek, de akad olyan is, aki inkább a ke­vésbé felkapott és szükebb határok között beszélt nyelvek iránt érdeklődik. Komoly összegeket adunk ki tanfolyamokra és ma­gánórákra, nyelvkönyvek­re, nyelvleckéket tartalma­zó hanglemezekre és mag­nószalagokra, idegen nyel­vű napi- és hetilapokra, fo­lyóiratokra és könyvekre. Dolgozó, gyermekeket ne­velő, ezer gonddal küszkö­dő felnőttek ■— munka­vagy szabad idejükből — értékes órákat szentelnek a nyelvtanulásnak. Luxus mindez? A gyerekek szótárfüze­teket írnak tele az iskolá­ban, nyelvtani szabályokat fújnak, gyakran értelmet­len olvasmányok szövegét próbálják kisebb-nagyobb nehézségek árán átültetni magyarra. Csak éppen be-, szélűi nem tudnak! Sem oroszul, sem angolul, sem más idegen nyelven. Be­szélni nehéz ... Beszélni luxus? A legfontosabb mégis­csak az, hogy mindenki saját anyanyelvével tisztá­ban legyen, tudja helyesen használni, mégpedig igé­nyesen és választékosán. Nagy eredmény, ha társa­dalom- vagy természettu­dományos szakszövegek sem okoznak nehézséget. Élmény, ha a szépirodalmi alkotások stílusát élvezni tudjuk. Luxus, hát, ha a magyar nyelven kívül más népek nyelve, kultúrája iránt is érdeklődünk? Akad szakmai és szóra­koztató irodalom szép számmal magyarul. Az időnk viszont kevés. Minek még a külföldi is? Több szem. azonban többét lóti'-A> máshonnan származó infor-j mációt adó olvasmányok tágíthatják nézőpontunkat, alakíthatják ítélőképessé-: günket; egyszóval gazdagít- , hatnak bennünket. A ma­gyarra fordítás néha üó- rat magára. Meg aztán az eredetiben való olvasás kü­lön ízt, külön élményt nyújt. Olyasmi az, mint . amikor valaki más országban ott­honos ételeket és italokat kóstolgat, ízlelget. Divat a tünzmüs. Nagyon sokan utaznak. És miért ne értethetné meg magát az a magyar utazó, aki vala­melyik külföldi országba látogat — emberi módon, tudniillik emberi beszéd­del. Szólnia kellene velük, mert lennének kérdései. Ha idegeneket látunk, kézzei- lábbal magyarázkodni, jót derülünk rajtuk, de vajon észrevesszük-e önmagunkat is? Külföldön, amikor nem tudunk semmit a vendéglá­tók nyelvén? Nem azt mondom, hogy addig ne utazzunk sehová, amíg nem vagyunk meste­rei a nyelveknek..Azt sem mondom, hogy minden európai nyelvvel foglalkoz­nunk kellene, hiszen az képtelenség,- de meggyőző­désem, hogy valamelyik világnyelv, csak egyetlen­egy a több közül mindenki számára elérhető, legalább olyan szinten, hogy rajta olvasni, írni vagy beszélni tudjon. Határozottabb az ember, ha egymaga tájéko­zódni tud, ha nincs hídrq, tolmácsra vagy szótárra utalva, és főleg, ha nincs kiszolgáltatva. Közvetle­nebb és mindenképpen meggyőzőbb, ha szavakkal adjuk tudtára partnerünk­nek, beszélgetőtársunknak, mit is akarunk. HOGY MIT JELENT va­lójában egy idegen nyelvet jól beszélni — tehát nem­esük szótári alakokban, szavakat felsorolva, minden ragozás nélkül, hanem hi­bátlan mondatokban, még ha egyszerűen is, ám iga­zán társalogni tudni —, azt csak az látja, aki anyanyel­vűn kívül. legalább egy ide­gen'nyelvet jól,.beszél. , • v..Luxus? Igen, de az a lu­xus nekünk, magyaroknak, ha nem; beszélünk egyetlen világnyelvet sem. ­Niedzielsky Katalin Tervek a gyorsításra és a pontosságra Csomagjaink útja a jövőben A postánál — műszaki, szervezési megoldásokkal — folyamatosan korszerűsítik a csomagok felvételét, to­vábbítását. Ennek köszönhetően a postára adott csoma­gok 95 százaléka már a feladást követő napon megérke­zik a címzetthez; s ez nem kis eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy az országban évente tíz és fél millió bel­földön, illetve 400 ezer külföldön feladott csomagot visz­nek házhoz a postások­Felvétel a feladónál Ha nem is túl gyakran, de még mindig adódnak rekla­mációk elveszett, sérült, késve érkező küldemények vagy té­vesen megállapított díj miatt. A posta igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy ezek a panaszok csők­Üzlet a havaskertieknek Xagykáta egyik leggyorsabban fejlődő területe, a havaskerti rész, melynek lakói régóta hiányolták már egy könnyen meg­közelíthető élelmiszerbolt létesítését. A tanács és a Nagykáta és Vidéke ÁFÉSZ közös beruházásaként most megvalósul a terv. Áll már az előregyártott elemekből épült faház, ahol az új lakónegyed ABC-jc kap helyet. A belső szerelés, áruszállí­tás után, még a nyár folyamán megnyílik az élelmiszerbolt. Erdősi Ágnes {elvétele kenjenek. A küldemények el­juttatásának további gyorsítá­sára, a csomagok épségének megóvására, s nem utolsósor­ban a postai munka megköny. nyítésére több új intézkedést vezetnek be, illetve általános­sá teszik a kedvező eredmé­nyekkel zárult kísérleteket. Budapesten például a legna­gyobb csomagfeldolgozó — a 78-as számú — hivatalban már évek óta sikeresen alkal­mazzák az úgynevezett telep­helyi csomagfelvételt, vagyis azoktól az ügyfelektől (általá­ban intézményektől), akik rendszeresen adnak fel na­gyobb mennyiségű csomagot, a saját telephelyükön veszi át a küldeményekét a posta a szerződésben meghatározott időpontokban. Konténeres szállítás Kísérleteznek a vasúton tör­ténő konténeres csomagszállí­tással is. Néhány régi MÁV- személykocsit átalakíttattak, s alkalmassá tették postai kis- konténerek szállítására (eddig csak közúton fuvaroztak kon­ténerben postai csomagokat),. A konténeres csomagszállító lánc létrehozása óriási elő­nyöket rejt magában, hiszen a csomagok megmozgatásához kevesebb ember kell, mégis gyorsabbá válik az átrakás, s ugyanakkor csökken a külde­mények sérülésének veszélye. A konténeres vasúti csomag­szállítást is megpróbálják ál­talánossá tenni, de egyelőre gondot okoz, hogy sok pálya­udvar még nincs felszerelve a konténerek ki- és berakására szolgáló berendezésekkel. Ugyancsak nehezíti a kontq.- neres szállítás elterjesztését a feladott csomagok aránytala­nul sokféle alakja, mérete. Hiába árusítanak a posta- hivatalokban egységdobozokai (kétféle, méretben is), ma még viszonylag kevesen csomagol­ják ezekbe a küldeményeiket. A csomagok között szembe­szökően sok a kosár, a heve­nyészett tákolmány. Ezekke’ pedig csak gazdaságtalanul lehet megtölteni a konténere­ket, sok helyet elfoglalnak, s emellett könnyen szétbonta­nak. Áruházi szolgálat A csomagtovábbítás színvo­nalát, gyorsaságát Javítja majd az a csomagszétosztó be­rendezés. amelyet a hamaro­san elkészülő balatonszent­györgyi posta gócüzemben ál­lítanak munkába. A gép órán­ként 1700 csomagot kezel, s kézi kódolással 27 irányba osztja szét a küldeményeket Ezt a berendezést követi majd a székesfehérvári — ugyan­csak most é©ü!Ő — gócköz­pontban üzérribe állítandó gép. amely hetven irányba fogja majd szétküldeni a csomago­kat. ■ r­A csomagstállítással kap­csolatos szolgáltatások körét is igyekszik szélesíteni a posta. Így például, ha igény lesz ar­ra, vállalja, hogy bekapcsoló­dik az áruházak tervezett cso­magküldő szolgálatába, $ az áruházaktól közvetlenül ösz- szegyűjti — a vevők áltál ka­talógusból kiválasztott — fel­adásra szánt cikkeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom