Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
Vakolják az átjárót LLOI Az aszódi általános iskola mögötti szabadtéri sporttelep építéséről már beszámoltunk. Jóval korábban kezdtek a tornacsarnok kivitelezéséhez, ám később fejezik be. Kérdéses, hogy elkészül-e az őszre, mint ahogy arról a falugyűlésen szó esett. Képünkön: az iskola és a tornaterem közötti átjárót vakolják, illetve a teendőkről tárgyalnak a szakemberek Balázs Gusztáv felvétele Légpuskával rigóra A városban és a környékén jövő-menő ember mindig lát és hall valami újat. A vasútállomáson például a pályafenntartó emberektől hallottam, hogy az elmúlt héten valaki, állítólag egy fiatalember, feketerigókra vadászott. Légpuskájával legalább 15 madarat lőtt le. Arra hivatkozott,, hogy azok károsak, .megeszik- a cseresznyét. Mondanom sem kell, az illetőnek hamar el kellett futnia a helyszínről, hiszen a felháborodástól és annak következményeitől érdemes volt tartania... A Dózsa György út végén a toronyházak előtt javában tart a nyári parképítési munka, s ez látható a Szabadság téren az Erzsébet-párk irányában a HÉV-sínek mellett is. Mi történt, csodálkoztak többen, úgy látszik eljött a csinosítás kora. Talán természetes dolog volt, hogy amíg az építkezések tartotta*, a környéket sem lehetett jobban rendbehozni. .Most azonban valóságos nagyüzem van: a Gödöllő Étterem mellett locsolják az új virágágyások helyét. A levegő is egészen felfrissül, az arra járók nem különben. Hamarosan az aluljáró felé vezet utam, és hallom, amint e&y idős férfi szitkozódik, azt emlegeti, akinek útjában lehetett az aluljáró egyik lámpája. Széttördelte a burát. Miközben hallgatom az öreget, a középső lépcsősoron egy sánti- káló asszony lépked visszafelé és elégedetlenkedik. Miért nem tudják kiírni, hova vezetnek a feljárók, az ember feleslegesen fárad, mondogatja panaszosan. Igaza van, valóban nem kerülne sokba, ha a falra vagy egy táblára fel festenék: melyik feljárón hova juthat az ember. Csiba József Szombati jegyzITÍ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1984. JŰLIUS 28., SZOMBAT Tejet a hústalan is iszik Vevő és tenyésztő mérlegel Akadnak emberek, akik' egész életükben nem fogyasztanak húst. Ám tejet isznak, sajtot, vajat, túrót, ők is esznek. Hogy ihassanak tejet, ehessenek sajtot, vajat, túrót, ahhoz valahol, valakinek állatokat kell nevelniük, tartaniuk. Az emberek túlnyomó többsége el sem tudja képzelni életét sonka, kolbász, felvágott, tarja, szalonna, zsír nél- küL Hogy legyen a hentesnél elegendő mennyiségben és választékban hús, ahhoz még több állatot kell valahol, valakiknek tartaniuk, hizlalniuk, feldolgozniuk. A lehető legtöbb A mészárszékbe betérő végigtekint a szögeken lógó húsokon, a hűtőkben tálcákon előkészített szeleteken, megnézi a felvágottakat, kolbászféléket, hurkát, szalonnát, töpör- tyűt, majd a szatyrában pihenő pénztárcában lapuló forintokat hasonlítja össze az árcédulákon feltüntetett összegekkel. Számol s dönt. Valamilyen mértékben majdnem mindig megalkuszik. A szeme a legtöbbször többet kívánna, mint amennyit a bukszája megenged. Nincs ezzel másképp a gazdálkodó, a termelőszövetkezet, állami gazdaság vezetője sem. Ezek az emberek is folyton számodnak. Mibe kerül az eíetás. az .ápolás, a hizlalás, egyszóval az állat tartása, s mi folyik be akkor, amikor el adják a sertést, a szarvasmarhát, bárányt, vagy a tejet, saj tot, sonkát, kolbászt. A henteshez járó vevő a pénzéért minél több húst akar. Az állattartó a húsáért, tejéért a lehető legtöbb pénzt szeretné. Örök ellentmondás, amelynek viszonylagos összhangját folyamatosan még kell teremteni. A képlet a valóságban nagyon bonyolult. Egyszer a húsmáskor a tejtermelés kifizetődőbb. Akadnak időszakok, amikor a szarvasmarha kelendőbb, más alkalommal a disznó, harmadszor a juh. De még ez sem minden. Ugyanabban az időben az egyik gazdaságnak érdemes, a másiknak nem sertést, marháit, birkát tenyésztenie. Mindenütt más Egyfajta átlagos szint azonban mindannyiszor létrejön. S azon belül alakulnak a gazdaságossági . mutatók. Adottságoktól, körülményektől, felkészültségtől függően az egyik termelő jobban jár, a másik kevésbé. Vidékünkön mostanában nem úgy emlegetik az állattenyésztési ágazatot, mint amelyből könnyen és gyorsan meg lehet gazdagodni. Elég sok helyen okoz veszteséget hol az egyik, hol a másik állattartási terület. Emiatt például Dányban felszámolták a juhágazatot, a tangazdaságban megszüntették a húsz éve foly tatott baromfitartást. A kartali gazdaságban a ser téstenyésztést hagyták abba, annak veszteséges volta miatt. Ugyanilyen okokból a szarvas marha-ágazatot sem kívánják fejleszteni. A juhtartás megszüntetését a kerepestarcsai termelőszövetkezetben is fontolgatják. A helyzet bonyolultságát igazolandó, említsük meg itt, hogy a Szilas mentieknek csupán a baromfi tartásuk nyere séges az állattenyésztésen be lül, áz az ágazat, amit másutt felszámoltak. Ám ez nem jelenti okvetlenül, hogy itt ügyesebben, amott ügyetlenül gazdálkodtak, ezt csak az egész gazdálkodási folyamatot átte hintve lehetne valamennyire megállapítani. Hogy legyen-e, ne legyen fejlesztés, erre, sem adnak azonnal igenlő választ, ha történetesen kedvezőek a gazdasági mutatók. Túrán a legjobb a szarvasmarha-tenyésztés eredményessége. De nem fejlesztik az ágazatot, inkább arra törekszenek, hogy a tejhozamot hatezer literre emeljék. Ezzel megközelítenék a világ legjobbjainak teljesítményét. A tejről szólva említjük meg, hogy ott tudták ellensúlyozni a költségek emelkedését, ahol egyik évről a másikra jelentős mértékben növelték a hozamot. Ellensúly Szóltunk a szarvasmarháról, a juhról. Sertést két helyen tenyésztenek a körzetben, a pé- celi termelőszövetkezetben, valamint a tangazdaságban. Mindkét helyen gazdaságosan. A szakemberek elemzései arra utalnak, hogy a belső tartalékok feltárásával a jövedelmezőség szinten tartható vagy növelhető. S végül, a kiragadott példák után néhány általánosító megállapítás, azokból a következtetésekből, amelyeket a városi párt-végrehajtóbizottság vont le a vonzáskörzet állattenyésztési munkájának, helyzetének áttekintése után. A gazdaságok a naturális mutatók szerény növelésére vállalkoztak, a költségszintet igyekeznek tartani. Ez érthető, hiszen a körülmények nem kedveznek a fejlesztésnek, beruházásnak. Könnyebb azoknak az üzemeknek, ahol sokrétű tevékenységet folytatnak, s más ágazatok nyereségével ellensúlyozhatják az állattenyésztés veszteségeit. K. P. Játék az automatákkal Néhány hete kereskedelmi őrjáratunkban foglalkoztunk a Gödöllőn és környékén is népszerű játékautomatákkal. Mi Rózsaszín levelezőlapok Az ismeretlen folyó mentén Kifakult rózsaszín tábori levelezőlap. Rajta a ' dátum: 1915. május 18. A feladó neve és csapattestének címe: Pólyák Pál, Magyar Királyi Kombinált Honvéd Gyalogezred, 129. dandár, Bartha zászlóalj, 6. század. Censurieri — adja hírül a címzettnek a lila bélyegző. Nem volt sok dolga a cenzúrának, hiszen a levelezőlapon csak néhány soros híradás. Kedves Feleségem! Kis Palikám! Tudatom veled, hogy szerdán este szerencsésen megérkeztünk. Én hála istennek egészséges vagyok, amit nektek is kívánok. Csókollak, szerető férjed, Pali. Isten velünk! Csomag, egészség A gondos feleség — két évtizeddel ezelőtt ő is elköltözött az élők sorából — megőrizte a várva várt leveleket, amelyek olyan keveset árultak el az első világháború poklából. Pontosan húsz tábori levelezőlap maradt a családi hagyatékban, amely most az unoka tulajdona, aki a legértékésebb ereklyénél is gondosabban őrzi nagyapja ma már alig olvasható sorait, amelyek bármenynyire szűkszavúak is, azért őrzik a nagyszülők életének egy nehéz karéját. Az 1915. augusztus 24-én írott levélből Idézek. Szeretett kedves Feleségem! Lapodat és a csomagot megkaptam, mind a hat pakli dohányt, papírt és a pipát is. Itt is kapunk egy keveset, így egy időre megleszünk. De csak jobb szeretném hazavinni és otthon elszívni. Különben egészséges vagyok, amit nektek is szívemből kívánok, a sírig is szerető Palid. Legalább egy nap Olvasom egymás után a húsz levelet. Ha nem beszéltem volna az első világháború véres csatáit végigharcoló bakákkal, nem érteném Pólyák Pál semmitmondónak tűnő sorait, de így tudom, hogy a gondokat, az anyagi, testi bajokat elkendőzve azért írják a frontról ezeket a híradásokat, hogy a távolban levő legalább a hírektől ne szenvedjen, hiszen úgyis tehetetlen, de a lényeget: a szenvedést, a hazavágyást így is kiolvashatjuk a sorokból: Most vagyunk egy folyónál —, hogy melyiknél, hiába írnám meg, úgysem tudod, hol van. triad, hogy soványodsz, én is sovány vagyok, de tegnap hizlaltak bennünket, ö- felsége születésnapja volt. Egész nap sorakoztunk. Hol borért, hol cukorért, hol cigarettáért, meg ki tudja, miért álltunk kaptákban. Szóval volt végre igazi gyöngy-napja a bakának, de ezeket mind elengedném, csak már otthon lehetnék legalább egy napot vagy pár órát. Nem akarok többet írni, mert nem akarlak szomorítani... Aztán hosszú hónapos szünet következik a levelekben. Hogy mi történt, mennyit szenvedett Pólyák Pál a fronton, s menynyi kínt, bajt kellett kiállnia, mennyi gondot kellett leküz- denie feleségének itthon, nem tudhatjuk, hiszen sem írásos emlék, sem szóbeli visszaemlékezés erre vonatkozóan nincs a birtokunkban. A magyarlakta területekről 3 800 000 főt, a lakosság 17 százalékát szólították fegyverbe. Embertelenül nagy szám ez. Bizony, nem egy 17 éves iskolás már Doberdónál harcolt, mint önkéntes. Gyámolító hivatal Pólyák Pálnak és több millió társának jutott a hajrá, legények, a tartsatok ki magyarok jelszava. Nekik jutott a szurony és bajonett, ők szaladtak szemközt az ismeretien halállal, az első tűzvonalban, fagytak meg az orosz hómezőkön. Aztán 1916. december 13-án érkezik egy rövid híradás. A zöld levelezőlapon vöröskeresztes jelvény. A lapot kiadta a Hadifoglyokat Gyámolító és Tudósító Hivatal, Budapest, IX. Üllői út 1. sz. alatti irodája. Feladó: Pólyák Pál. Fogolytábora: Irkutczk. Tartózkodási helye: Russland. Rajta nyomtatott betűkkel a közlés: Jól van, egészséges. Szóban is Ezt a hírt magyarul adták az aggódó feleség tudtára, de később csak német nyelven írott levelek következtek, amit a szigorú cenzúrázás követelt meg. Ez újabb gondot jelenthetett. A hadifogoly Pólyák Pál valószínűleg nem tudott németül, s akit a levél írására megkért, annak esetleg napi kenyéradagjával fizetett a munkájáért. De a feleségnek sem volt könnyű fordítót keresnie az akkori Hévizgyör- kön. összesen 41 hadifogságban írott levél őrzi a férj híradásait. Hogyan került haza Pólyák Pál, hogyan rendeződött a későbbi élete, nem tisztázhatjuk. Emlékszem, még az alacsony férfira, aki halk szavú. szapora járású, társaságot nem kedvelő, családjának élő cipészmestere volt Héviz- györknek. Mindenesetre a felesége által megőrzött levelek arról vallanak: Pólyák Pál a hazaküldött hírei mellett a saját bőrén tapasztalt keserveit szóban is átadhatta családjának. Fercsik Mihály lesz ebből, idézte többek kérdését tudósítónk. Akkor még mi sem tudtuk, mi lesz belőle. Most már igen. A játékautomaták hónapjai meg vannak számlálva. A pénznyerő automatákat ez év december 31-ig lehet működtetni. Magánszemély üzletében, szabad kasszás elszámolású vagy szerződéses üzemeltetésre átadott üzletben levő ötnél nem több játékautomatát szintén 1984. december 31-ig használhatnak. Ha ötnél nem több automata magánkereskedő játéktermében működik, az 1985. december 31-ig üzemelhet. Júniusi cikkünkben azt is megírtuk, hogy Gödöllőn három játékterem van. Ezek közül a legújabb híreink szerint kettő bezárt, egy pedig szünetelteti működését. Ennek alighanem. az a legfőbb magyarázata, hogy az adózást szabályozó rendeletet szintén módosították. Eszerint a forgalmi adó működő gépenként a bevétel ötven százaléka, de legalább ötezer forint. Pécel—Isaszeg Cukrásztermék A Pécel—Isaszeg Áfésznél igen elégedettek azzal az ellátással, amelyet a szomszédos Tápiómenti Áfész maglódi cukrásztermelő üzeme nyújt számukra. Több mint tízéves a kapcsolatuk, s a maglódi üzem tucatnyi cukrásztermékével a vásárlók is elégedettek lehetnek. Mozi A beszélő köntös. Magyar film. Csak 4 órakor! Bye bye Brasil! Brazil film. Színes. Csak 6 és 8 órakor! Vermut Egy angliai kisváros bírósága állatkínzásért száz font büntetésre ítélte azt az állattulajdonost, aki egy liter vermutot itatott meg a macskájával. Jellegzetes szigetországi történet. Egy úttörőtáborban Isa- szegi vezetők azzal tették emlékezetessé az utolsó éjszakát, hogy különféle trükökkel riogatták a többieket. A fogkrémmel be- kenést talán az angol állatvédő jogszabályok sem ítélnék el, főleg, ha emberen ejtik meg. Itt azonban más is történt. Ezek az emberek, akik arra hivatkoztak, hogy a tábor nem iskola, s itt nincs szükség a kötöttségekre, úgy szórakoztak, hogy szarvasbogarakat és békákat akasztottak a faházak ajtajaira, sőt, arra is készültek, hogy ányba b"'i- tassák a hideg vérűeket. Tipikus magyarorszagi történet. Minden településen vannak ilyen és olyan, egy mástól különböző emberek. A múltkor arról adtunk hírt, hogy Isaszegen búvárklub működik, s tagjai ar ra törekednek, hogy az iskolás gyerekeket is bevon ják munkájukba. Többek között feltérképezik a környéken élő védett növényfajtákat. Amit más isasze giekről írtunk, annak most bizonyára nem örülnek. Vajon kitől várhatja el az ember, ha nem a felnőttektől, hogy a természet tiszteletére neveljék a gyereke két. Magától senki sem sajátítja el ezt az erkölcsöt Miért? Azért, mert nincs rá szüksége mindennapi élete során. Mi mindent megka punk — véljük —, bármit is csinálunk. Bezzeg, ha közvetlen kapcsolatban vol nánk a természettel, rá kényszerülnénk igazságai felmérésére. Derszu Uzala, a regénybeli szibériai va dász nem hagyott el kuny hót oda készített tűzrevaló nélkül. Egy kirándulásom során csoportom egyik tag jn földből feltörő forrásra akadt. Jót ittunk vízéből' aztan — még szólni sem tudtam — felkavarta. Aki utánunk jön, hadd bosszún kodjon — mondta. Tudják, mennyibe kerül egy szarvasbogár? ötszáz forintba. Ez a törvényűén kifejezett értéke. A magyar állam ugyanis 1982 óta gerinctelen állatfajokat is védi. Persze csak azokat, melyek erre rászorulnak, illetve melyek nem veszedelmes kártevői kertjeinknek, szántóföldjeinknek. Biztosíthatom, önöket, a szarvasbogár senkinek sem árt. A béka pedig egyenesen hasznos állat, bármilyen csúnya is. Szintén védett. De ki tudja ellenőrizni, hol, ki, hány példányát pusztítja el? A védett állatok eszmei értéke valójában azt jelzi, egy-egy egyedük. kivégzése hány forinttal károsítja a természetet, világunkat. Kérem szépen, ma már az ürge is védett! Lassan egyszerűbb lesz azokat az állatokat felsorolni, melyeket nem fenyegeti a kipusztulás réme. Egy tudományos-fantasztikus novellában két szereplő arra fogad, hogy az egyikük által megszerkesztett számítógép képes-e mindenre? Ha igen, hát akkor csináljon semmit! És a masina hozzálát a világ lassú eltüntetéséhez. Mire embereink észbe kapnak, s megállítják a gépet, már több a semmi, mint a valami. Szerencsére vannak józan elmék is. Egy bernece- baráti agronómus nem hagyta szótlanul, milyen sok béka pusztul el a 2. számú úton, fejlődésük egy időszakában. Akkor, mint egy hadsereg, vonulnak egyik helyről a másikra a békák, és a közlekedés nem kíméli őket. A szakemberek most azon fáradoznak, miképp előzhetnék meg ezt Bizonyára találnak megöl dást. Balázs Gusztáv ISSN «1 leOdöllöl Hírlap)
