Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
Origód a székháznál Szaporán kopogó kalapácsok ■■ ■» A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1984. JÚLIUS 28., SZOMBAT Imherek, gépek között ca határban A jövő évi kenyerünkért dolgoznak — Jé, rámesett egy csepp eső, ez nem is igaz — mondja meglepődve a monori főtéren egy fiatalasszony. Feltekintve az égre, akár lehetne több is, mert alaposan beborult. Egy óra múlva azonban már nyoma sincs a felhőnek, szétoszlott, tova vonult. Pedig nem bánták volna a hét közepén az aratók sem, ha egy-két napos kényszerszünetet kellett volna tartaniuk. Nagyon hiányzik az eső, különösen a kukorica, a kertészeti kultúrák sinylik meg a szárazságot. Az aratásnak kedvez az idő, ezt állapíthatjuk meg mi is azon a határszemlén, amelyen részt vett Zubor György, a monori városi jogú nagyközségi pártbizottság politikai munkatársa és Fűlőp József őrnagy monori tűzoltóparancsnok. Napfény, hűvöskés meg- meglóduió szél, porfelhők, csengő-bongó kalapálás, vidám nevetgélés, szorgos munka .. . A múlt hét péntekén vonult fel az ÉSZKV a nyugdíjas vasutasok szakszervezete gyömrői székházának renoválásához, s hétfőn már munkához is látott egy egészen fiatalokból és középkorúakbol álló brigád. Szakái István brigádvezetővel beszélgetünk a székház nagytermében, ahol a régi ablakokat már nagyrészt kiemelték, hogy helyükre újakat, moderneket építsenek be. A bontókalapácsok szaporán kopogtak a téglákon, az öreg malteron. — Augusztus 4-ig tart a kedvezményes tanszervásár, de nem biztos, hogy az utolsó napokra is maradnak füzetcsomagok — tájékoztat Trasser Antalné boltvezető. — Egyezer 200 általános iskolai csomagot készítettünk, s Vecsésen mi árulunk egyedül ilyet. A környező községekből is érkeznek vevőink, s rohamosan fogy a készlet — A középiskolásoknak nem készítettünk csomagokat, de a meglevő lista. alapján tetszés szerint vásárolhatnak füzeteket. Nincs hiánycikkünk, hiszen megfelelő az ellátásunk más tanszerekből is, Van elég ceruza, toll, festék, gyurma, színeslap, vonalzó, stb. Nyolcfajta táska és hétféle tolltartó várja a kisiskolásokat és természetesen szüleiket. A táskák nagyon szépek, modernek. Van köztük örkános külsejű, lemosható, fényvisszaverővel ellátott, amit idén műanyag talppal! szereltek fel. Ennek segítségével könnyebben megáll és az alja sem piszkolódik olyan gyorsan. Súlya Öröm az új iskolatáska Páré János {elvétele — Négy kőműves dolgozik itt, a többi segédmunkás, de olyanok, akik, ha itt maradnak a vállalatnál, ötesztendei szakmai gyakorlat után betanított kőműves képesítést kapnak — kezdi Szakái István, amikor embereiről kérdezzük őt, majd sorra bemutatja a tapasztaltabbakat, Nagy Tibort, Pető Jánost, Mészáros Lászlót, akik zömmel húsz év körüli munkaviszonnyal rendelkeznek. Benn a teremben éppen a fiatal Pássá Tamás kíváncsiskodik, nemcsak a szakma csínját-bínját igyekszik ellesni, hanem az idősebbek róluk alkotott véleményét is. nem haladja meg a 70 dekagrammot. — Csütörtökön és szombaton a két piaci napon van nálunk is a legnagyobb forgalom. Ilyenkor 6-700 vásárlónk mintegy 30-40 ezer forintot költ áruinkra. A nyár elejei úgynevezett uborkaszezon után most már fokozatosan növekszik a forgalmunk. Ezt gyorsan megrendelt beszerzéseinkkel és árleszállításainkkal érjük el. Ha vevőink kérik és üzletünkben nem található, nyakunkba vesszük az országot. Addig járunk, amíg nem kapunk! Általában két nap alatt hozzuk a kívánt terméket. Különöséül a játékáruknál van így. Az ébresztőóra is a keresett cikkek közé tartozik, s előfordul, hogy nekünk is 1-2 hétig kell utánajárnunk. Nagy siker volt nyár elején úszóövakciónk, mely keretében 50 százalékkal olcsóbban tudtuk vásárlóinkat hozzájuttatni. Jelenleg kerámiáinkat és üvegáruinkat adjuk 20 százalék engedménnyel. —* Hetente 250-350 nyulat veszünk át a lakosságtól — tájékoztat Balogh Géza az ócsai Vörös Október Tsz vecsési felvásárló telepének vezetője. — Ez a szám jelentősen kisebb, mint amennyi az előző években volt. Sajnos negatív irányba hatott az új minősítés bevezetése. Eszerint a selejt öreg nyúlért, illetve a három és fél kilogramm feletti állatért kilónként 27 forintot fizettek, s ma sem többet 32-nél. A súlyhatárt is megemelték. Amíg régen 220 dekagramm volt az átvehető alsó határ, addig ma 240 dekagramm. A táp is drágább lett hat forint 70 fillér. A minősége azonban nem javult. — Havonta változik a tapsifülesek átvételi óra is. Most a fehér színű nyúl kilójáért 45 forintot, a színesért 43 forintot fizetünk. Ez ugyan nem kedvezőtlen, de az emberek nem bíznak abban, hogy a későbbiekben is hasonló összegért vesszük át tenyészállataikat. Kérésre a környei telepről te— Állják a sarat ezek a fiatalok, éspedig annyira, hogy sok, 5—10 éves szakmai gyakorlattal bíró felnőtt nem képes arra — veszi mindjárt védelmébe embereit Szakái István, amikor a fiatalok szorgalmára célozgatunk, s az ablakon túlra mutat. Kinn a szabadban a 17 éves Papp Attila és Száméi János, valamint az esztendővel fiatalabb Kovács Zoltán lapátolja a sittet, s talicskázza az ideiglenesen kijelölt depóhoz. Később ők folytatják a vízóraakna ásását, de addig még a brigádvezetőt és Nagy Tibort faggatjuk tovább. Elmondják, hogy van még a brigádnak további négy tanulója, akik most éppen szabadságolnak, a fiúkról pedig kiderül, hogy már második éve dolgoznak a brigádban. A várható munkálatokról is kérdezünk, válaszuk szerint körülbelül egy hónapig tart majd a felújítás, természetesen az anyagellátás függvényében, s mintegy 500 ezer forint az előzetes költségvetési terv (nem hivatalosan, hiszen nem arra illetékes szakembertől kaptuk a tájékoztatást.) A kőművesmunkán kívül lesz festés, mázolás, burkolás, lambéria-visszahelyezés és más asztalosmunka, az elektromos hálózat kicserélése. Amikor a két évtizednyi egy helyben letöltött munkaviszonyok felől faggatódzunk. Mészáros László és Nagy Tibor szinte megrökönyödve mondja: — Hát ha egyszer megfizetik a munkánkat, s nem ijedünk meg a lapáttól, csákánytól sem. ugyan miért mennénk el innen?! Nos. ez a szemlélet, úgy gondoljuk, azt sejteti, jó kezekbe került az öreg székház épülete... A. L. A. nyésznyulákat helyezünk ki házhoz. Ezek minimum három kilogrammosak, s áruk egységesen 150 forint. — A korábbi környékbeli 5-600 család helyett csupán 50-60 tenyészt nyulat. Köztük sok az új tenyésztő, aki most próbálkozik, hogy mennyire jövedelmező. Számításaink szerint egy anyanyúl átlagban 5-600 forint hasznot hoz. Munkaigényes állatok, hiszen mindig kell etetni, pároztatni, gondozni. Aki azonban megfelelően tenyészti annak megéri. Én személy szerint is foglalkozom nyulak szaporításával és hizlalásával. Nálam beváltak a környei tenyésznyulak is. — Az átvételt vasárnaponként végezzük, hogy ne okozzon senkinek se kiesést munkájában, utazásában. Innen a környei kisállat-vágóhídra kerülnek a tapsifülesek, ahonnan szinte valamennyien más országba utaznak. U. G. A sülysápi Tápióvölgye Tsz- ben Virág István, a közös gazdaság elnöke arról tájékoztatott, hogy 11 kombájnjuk arat. Ha az időjárás nem szól közbe, a hét végén befejezik az aratást. Ä ^aranka hálás — Három-négy kombájnt akár kölcsön is adhatunk a rászorulóknak, ha igénylik. Mindezt bejelentettük a megyei operatív bizottságnak is. Igazán szervezetten halad a munka, 1 ezer 400 hektár termését kell(ett) betakarítanunk. Biztatóak a terméskilátások, az eddigi mérleg 58,3 mázsa hektáronként. — Melyik fajta adta a legtöbbet? — Eddigi megfigyeléseink szerint a Baranka hálálta meg a legjobban a gondoskodást. Volt olyan táblánk, ahol 75,7 mázsa termett, de a leggyengébb minőségű táblákon is 46 mázsa felett volt. Sűrűpusztán Vermes Győző elnökhelyettes arról beszélt, hogy megfelelően haladnak az aratással párhuzamos tennivalókkal is. Egyelőre időben elvégeztek minden aktuális tennivalót. ötszáz vagonos magtárukban bértárolást is végeznek a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnak. Fülöp József, a tűzvédelmi előírások betartását ellenőrizte a kombájnoknál és a gépkocsiknál. Rendben talált majdnem mindent, a kisebb hiányosságokat azonnal megszüntették, A Rákosmezeje Tsz maglódi Wodiáner-telepén Müller Ferenc termelési elnökhelyettes csatlakozik hozzánk, s máris Ecserre indulunk, az ottani gabonaszárítóhoz. Amikor belépünk a műszerszobába, Lojs Jenő megbízott üzemvezető (a beteg munkatársát helyettesíti) készségesen elmagyarázza a Bábolna-típusú szárító működését. Megtudjuk, hogy tavaly tértek át a gázüzemelésre, amely jelentős megtakarítást eredményezett. A két torony kapacitása olyan nagy, hogy még bérszárítást is tudtak vállalni, így például a fói Vörösmarty és a vecsési Ferihegy Tsz-nek. A műszerfalon követni tudjuk a szárítóba kerülő búza útját. Olyan biztonsági berendezéssel van felszerelve, amely a legkisebb üzemzavar esetén azonnal leállítja a szárítót. Ez az egyik legmodernebb berendezés, amit az is bizonyít, üzemzavaruk még nem volt ebben a szezonban. A legoptimálisabb (és olcsóbb) szárítási hőmérséklet plusz 75—80 fok, ritkán megy ennél feljebb a hőmérséklet. Zubor György közben elmondja, hogy ez a termelő- szövetkezet mindig élen jár az új technológiák alkalmazásában. Ezt alátámasztja a folyékony műtrágyázás, amelyet a körzetben itt vezettek be először. Itt van a keverőtelep, két Graboplast tárolójukkal, amelyben keverik a masz- szát. Innen kerül a tartálykocsikba, s utána a földekre. Meglehetősen sima, egyenletes úton haladunk a szalmabálázók felé. Egy-egy traktorra egyszerre 24 darab két és fél mázsás bálát képesek felpakolni, s szállítani a központi telepre. Kísérleti tábla Egy táblával arrább, az út túlsó oldalán találunk rá a tarlóhántóra. Nagy András, a Rába-Steiger nyergében szórja a folyékony műtrágyát. A lészóró a traktor elejére van felszerelve, hátul a tárcsák pedig bedolgozzák a talajba. Ezt is a termelőszövetkezet fiatal szakemberei kísérletezték ki, az ő javaslatukra vezették be a technológiát. Nagy András fia, az ifjabb Nagy András édesapja keze alá dolgozik, ő hordja tartályokban a műtrágyát. Róluk tudni kell, hogy már reggel öt órakor kint vannak a földeken. Nagy ■ András így szokott fogalmazni: ekkora ez a terület, ezt ma el kell felejteni. Dolgoznak szorgalmasan, amíg be nem sötétedik. Volt olyan nap, hogy még este 10 órakor is dolgoztak ... Kombájnkeresőbe indulunk. A 31-es út mellett rátalálunk a Claas Dominátorokra, amelyek igazán klassz masinák. Egyet az idén vásárolt a Rákosmezeje Tsz, kettő tavaly debütált, a másik kettő hétéves. Győzik a munkát, meglehetősen gyorsan falják a gabonát. — A hét végére mi is végzünk az aratással, már csak a kísérleti táblák maradnak, de hát azt nagy körültekintéssel kell learatni — mondja kísérőnk, Müller Ferenc. Ezt elfelejtjük Egy óra, a kombájnosok ebédelni indulnak a telepre. Tíz perc múlva már indulnak vissza a táblára, pedig dupla ebédadagot fogyasztottak. Úgy tűnik a gyors evéshez hozzá szoktak Fűz László, Boti Géza és társai, meg aztán különben is ez magyar szokás... A vecsési Ferihegy Tsz- ben a négy darab E 516-os NDK- kombájn a rozsot vágja. A 360. hektár búzát már elfelejtettek. 46,1 mázsa termett hektárón- • ként. Müller László, a pártbizottság titkára és Tomasovszky András ágazatvezető arcán, látszik az aggódás, esőt várnak ők is. Káposztájuk, sárgarépájuk, paszternákjuk szomjazik. De hát az égi áldás úgy tűnik késik, pedig nemcsak a vecsésieknek lenne rá szükségük .,. Ebben a közös gazdaságban-, az aratást mindössze 791 hektáron kell elvégezni. Ezeknek a kombájnoknak kisebb a tel- . jesítménye, de idejében végeznek ők is. — Három termelőszövetkezetben jártunk, mindenütt jól szervezett munkával találkoztunk — összegzi véleményét Zubor György. — Az emberei: lelkiismeretes, szorgalmas munkája nyomán hamarosan biztos helyen lesz a jövő év- kenyerünk. Gér József SK ' fi v wvp» ujj* > Most még könnyű a táska Tapsifülesek exportra Baiack a szezen e'oft Titok nélkül, tiszta szívvel Amikor Fábián Józsefet, a monori labdarúgó-szakosztály vezetőjét (aki a Sportbüfé vezetője) arra kértem, vállalna-e egy őszinte beszélgetést, először vonakodott. H:::: Később azonban meggyőztem: nem kell eltitkolni a jó eredmények eredőjét, feltételét. Kötélnek állt, mondván, nem volt neki a bajnokságot nyert labdarúgócsapat kiváló szereplésében olyan említésre méltó szerepe, hiszen csak tette a dolgát, igaz, azt szívvel, sportszeretetből. Ez az, mondtam, pont ez kell nekem. Erről alkarok hallani, mert manapság nem ritka a sport különböző pénzforrásokból adódó menedzselése, finanszírozása. — Nálunk ilyen nincs, s ezt tiszta lelkiismerettel, jő érzéssel mondhatjuk. Gulácsi Sándor edzővel olyan kapcsolatot alakítottunk ki a játékosokkal, amelynek alapja a baráti, mondhatni családi közösség. — Hogy érti ezt? — Nézze, amikor én tavaly márciusban átvettem a szakosztály vezetését, akkor egy- egy mérkőzés után mindenki betért ide, megitta az egy üveg sörét, aztán elment haza. Most itt marad, pontosan itt maradnak a játékosok menyasszonyaikkal, feleségestől, ameddig jól érzik magukat: megvitatjuk, megbeszéljük a mérkőzések történéseit, tanulságait, őszintén, spontán, érti ugye? Nincs ebben különös. — S mit kapnak a játékosok? — Pénzt semmit, nálunk nem pénzért fociznak. A csapatban majdnem mindenki monori, még Tóth Gyula, Richter György is, akik már szinte lokálpatrióták. Az igaz, és ezt a jogszabály nem tiltja, szolidan a zsebünkbe nyúlunk, mi, sportbarátok: egyegy üdítő, .üveg sör, szendvics, úgy gondoljuk, jár ezeknek az amatőröknek. Hiszen a lehetősége mindig fennáll, hogy megsérül, betegállományba kerül egy-egy játékos. Mi marad akkor emlékezetében: az’elkeseredés?! Nem, mit ott vagyunk, ez lemérhető volt a bajnokság során. Ez a baráti szellem, jó közösségi kapcsolat eredményezte végül is, hogy felsőbb osztályba léphettünk. — Az edzőnek mennyit fizetnek? — Ami előírás! Gulácsi Sándorral sokat nyertünk, ö a Pest megyei Labdarúgó Szövetség edzőbizottságának elnöke. Szigethalomról jött, idén januárban vette át a csapatot. Korrekt szakember és jó pedagógus ... Sokat köszönhetünk neki. — A Sportbüfét ki üzemelteti? — A Monorvidékl Áfész. Az épület a nagyközségé, a berendezés az enyém. Évente több százezer forintot fizetek az Áfésznak, ők pár tízezer forintot az épület bérleményéért ... — Ez rendhagyó, nem? Miért van szükség egy közbeiktatott láncszemre? Miért nem adja bérbe önnek a tanács a Sportbüfét, s a nyereség a tanácsé lenne? Ez nem jogellenes, sőt... — Nézze, ez nekem is, pontosan nekünk, a szakosztálynak is fáj. Bízunk benne, hogy a tanács ismeri gondjainkat, pénzügyi nehézségeinket és felülvizsgálja e szerződés előnyeit, hátrányait. Itt tartottunk, amikor Fábián Józsefet keresték. Igazolásügyben, mert erősíteni szeretnének egy-két labdarúgóval. Elnézést kért, ment. Mert szívvel, önzetlenül teszi, a játékosokért, akikkel (Kécskeivel. Jarábikkal, Lászlóval) együtt rúgta ő is a labdát 1967-től 1971-ig. Innen ez az ambíció, igazi sportszeretet. Hörömpő Jenő Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, tanácsháza), Gyomron: központi ügyelet (Steinmetz kapitány u. 62., telefon: 70), Monoron, Monori-crdőn, Vasadon, Csév- haraszton és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a rendelőintézetben), Maglódon és Ecscren: dr. Móczár István (Maglód). Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet (Pilis, Rákóczi u. 40.), Sülysápon, Úriban és Mendén: dr. Cser- nyk Zoltán (Mende), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: központi ügyelet (a szakorvosi rendelőben, Bajcsy-Zs. u. 68.). Ügyeletes gyógyszertár: Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Ügyeletes állatorvos: dr. Csajbók Ferenc, Monor, Kistói u. 12. Beteg állatok bejelentése: szombaton és vasárnap reggel 8-tól 13 óráig Monoron, a lőtéri gyógyszertárban, vagy az ügyeletes állatorvos címén. •(ISSN 0133—2851 (Monori Hírlapi t
