Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-28 / 176. szám

^ Közvetlen kapcsolat a községekkel A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX vili. ÉVFOLYAM, 176. SZÁM 1984. JÚLIUS 28., SZOMBAT M egfogalmazták a feladatokat Eseményekben gazdag KISZ-élet Tanulás, eszmecsere, nemes verseny A közelmúltban hagyott jó­vá intézkedési tervet a KISZ városi bizottsága az 1984185-ös politikai képzési év előkészíté­séről és feladatairól. Az ismert képzési célokon, feladatokon kívül új elemekkel bővül az éves terv, hiszen bel- és kül­politikai életünk bővelkedik majd az eseményekben. Már szeptemberben hozzálátnak a felkészüléshez hazánk felsza­badulásának 40. évfordulójára és pártunk XIII. kongresszu­sára. Oktatási terv A napokban elkezdődtek az üzemi rétegtanácsok, melyeket majd a gyári, vállalati ifjúsá­gi parlamentek sora követ, 1085 nyarán Moszkvába men­nek a világ haladó ifjúságának követei; Az . eseménysorozatok politikai összefüggéseit hiva­tott magyarázni és megértetni a KISZ-es politikai képzés 84—85-ben. Az intézkedési terv feladatul tűzi ki - valamennyi dolgozói és tanulói KlS'Z-tbi- zottság és alapszervezetnek, hogy elkészítsék saját beisko­lázási és oktatási tervüket. A beiskolázási tervben szerepel­jen a vállalt oktatási formák megjelölése, a résztvevők vég­zettsége, funkciója. Az oktatási tervben az alap- szervezeté titkár, illetve a kör­vezető részletesen rögzítse a foglalkozások időpontját, he­lyét,. a kiválasztott témakörö­ket, előadójukat és a témafely dolgozás módját- Az eredmé­nyesség fontos feltétele, hogy a feldolgozandó ?vitaanyagc>kat maguk az érdekeltek válasszák meg, a megbízott propagandis­ták felkészítése ,még a képzé­si év indítása előtt megtörtén­jen,: és ahol indokolt szervez­zék át, erősítsék meg a politi­kai képzési munkabizottságo­kat. ' Éves tematika szerint, spe­ciális képzési körben készítik fel az iskolai KISZ-titkárokat és szervező titkárokat, az ipa­ri, intézményi és a mezőgazda­ságban dolgozó bizottsági tago kát, alapszervezeti titkárokat és szervező titkárokat. Az 1985-ben megválasztandó funkcionáriusok részére re­szortod képzést indítanak ter­melési, sport-, kultúr- és gaz­dasági felelős szakokon. Az agitátorok és propagan­disták felkészítése ebben az évben is fontos teendője a vá­rosi KISZ-vezetőknek. Az év során összehívandó hat propa­gandista konferencia biztosít­ja majd az ott résztvevők módszertani, szakmai tapasz­talatcseréjét és ismeretbővíté­sét. Az elsőn, október 18-án meghirdetik a kiváló képzési kör-versenyt, majd a politikai képzés szerepéről tartanak eiő_ adást a KISZ-bizottság mun­katársai. A propagandisták kö­rében megvitatják az előké­szítő munka tapasztalatait és az éves tennivalókat. Újdon­ság ebben az évben, hogy sor kerülhet majd kihelyezett konferenciák megtartására is Abonyban és Albertirsán. Kiváló körök Diákpoiitikusok részvételé­vel, a Kossuth Gimnázium közreműködésével kívánják beindítani a marxista diákaka­démiát. Jelentős szerepet kell magukra vállalniuk az ifjúsá­gi vitaköröknek, hiszen ez az a képzési forma, melyben a szervezeten kívül fiatalok is részt yesznek. A KISZ városi bizottsága három alkalommal szervez if­júsági fórumot, három külön­böző helyszínen. A vallás nap­jainkban címmel Nagy István, a városi pártbizottság politikai munkatársa tart előadást Jász- karajenőn, a nemzetközi hely­zetről és a katonapolitikáról Burján Jenő őrnagy ad tájé­koztatást Abonyban és az if­júsági mozgalom mai szerepé­ről Tolna Sándor városi KISZ- titkár beszél majd Albertirsán. Szórakozva is A képzési évadot az október 18—25. közötti politikai képzé­si hét rendezvénysorozata nyitja meg. Színesíti a progra­mot a könnyed, szórakoztató jellegű politikai kaszinó Törte­ién és Albertirsán. Nagy feladat előtt állnak az ifjúsági szervezet propagan­distái. Reális jövőképet kell adni a fiataloknak, meg kell őket nyerni társadalmunk cél­jainak, hogy cselekvőképes nemzedékké váljanak — fo­galmazta meg intézkedési ter­vében a városi KlSZ-bizott- ság. Sándor Béla Vakációban sportnapközi legyeinek a tehetségekre Évek óta fokozódó igény, hogy gyermekeinknek a nyári szünetben hasznos, kellemes időtöltést találjunk. A dolgo­zó szülők elfoglaltsága miatt jelentős feladatok hárulnak e területen is a pedagógusokra, a sportvezetőkre. Örömmel ol­vashattunk a művelődési köz­pont és sportcsarnok kezde­ményezésében szervezett sportnapköziről. A szórakoz­tató programok mellett a sportolói utánpótlás nevelésé­nek, kiválasztásának is gya­korlati színtere lehet egy ilyen nyári tábor. A foglalko­zásvezetők között található edzők, Szatmáry János, Je- zerniczky Attila, Nagy Ká­roly közvetlen kontaktusba kerülve a még nem sportoló gyerekekkel, kiválaszthatják az esetleges tehetségeket. lííElítás a gazdaságban kapcsolat erős szálai * / Somogyi Árpád Munkácsy- / díjas szobrászművész, lassan a hazai képzőművészek leg­ismertebb személyisége lesz Abonyban. Az Új Világ Ter­melőszövetkezet központjában a minap megnyílt kamara­kiállítása már második sze­replése ebben az esztendő­ben. Elfogadta a kiállítást szervező falumúzeum meghí­vását és eljött a nagyközség­be. Mint Győré Pál megnyitó beszédében elhangzott, a mű­vész szülőföldje a Nagykun­ság, lévén karcagi. Az abo- nyiakhóz hasonlóan, szívesen vallja Petőfi Sándor kedves versének gondolatsorát: „Lenn az, Alföld tengersík vi­dékéit, Ott vagyok honn, ott az én világom”. Bár ő ismert „e hazában” és határain túl, mégis ez a szűkebb tájegység, az itt élő emberek ihletik kisplasztikáinak és a sok köz­téri szobrának megalkotásá­hoz. Somogyi Árpád és a nagy­község kapcsolata Időben és térben egyaránt szélesebb, mint amennyit az említett két kiállítás képes megteremteni. A Budapesti Kertészeti Egye­tem Somogyi Imréről — Abony szülöttjéről — elneve­zett kollégiumának névadá­sakor az ő alkotását leplezte le az abonyi küldöttség. Ugyancsak az ő munkája a Kossuth-relief, amely az or­szág első termelőszövetkeze­ti emlékeként a nagyközség határában, a Piócás dűlőben hirdeti az abonyi Kossuth Tsz megalakulását. Nincs még egy esztendeje, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom 35 évfordulója alkalmából, a te­lepülés belterületén felavat­ták a Kenyér című szép szob­rát. A művész a közelmúlt ban kapott a helyi József At­tila és Ságvári Endre Tsz-től megbízást, névadóik portréjá­nak elkészítésére. Somogyi Árpádot az al­földi világ, a gyepek, mezők, vizek és a tanyák körüli vi­lág érdekli. Részben ezeket láthatja viszont az abonyi közönség a most megnyílt ki­állításon. Egyéb sportagak felé Is Irá­nyíthatják a gyerekeket. Amíg az ilyen táborban a nem sportoló diákok kapnak foglalkozási lehetőséget, addig a Ceglédi VSE napközijében főleg sportoló fiúk. lányok al­kotják a résztvevőket. Az 50— 70 fős csapat 80 százaléka egyesületi sportoló, az asztali- tenisz-, a torna-, a vízilabda­szakosztály tagjai. A változa­tos, színes program mellett a sportegyesület edzésein is részt vesznek a gyerekek. A programokat Hegedűs Ágota, Gyarmati Erika, Polgár Gyu­la, Sallainé Veres Éva irá­nyítja, a sportági edzéseket pedig a sportkör edzői veze­tik. A nyári sportnapközik váro­sunkban tehát nemcsak a va­kációzó gyermekek szabad idejének hasznos eltöltését szolgálják, hanem a sport- mozgalmunk utánpótlásának nevelését is elősegítik. A ki­választás, a sportági felkészí­tés területén pedig talán meg több lehetőséget is jelent a későbbiekben. P. I. Köszöntő virággal, szóval Az anyakönyvvezető is tanulja Családi, társadalmi ünnep' ség, futószalagon: ez jellem­zi most nyáridőben a ceglédi Családi és társadalmi ünnep­ségeket rendező iroda munká' ját. Van olyan hét vége, ami' kor nyolc-tíz család követi egymást a tanácsháza ünne­pi termében, részvevőként i legifjabb családtag névadá sán déltől. Délutántól estig azután a holtomiglan-holto- diglan ígéretek jönnek, há zassági anyakönyvi bejegy­zésekkel, dokumentum érté kű autogrammokkal, és do­kumentum értékű helyszíni riportfotókkal, egyebekkel, amik az ünnepséghez tartoz­nak. Szép feladatkör Nem csoda, ha az, aki épp az anyakönyvvezető ügyele­tes tisztét betölti, beleizzad a mindenkinek kijáró kedves mosolygásba, ünnepi alka­lomhoz illő szívélyes pártfo- golásba és este nyolc felé úgy roskad a legközelebbi székbe, mint valami mario­nett. Bár nem bábu: épp, hogy ember ő is. Mások bol­dogságának ceremóniameste­re. Júliusban nem ritka, hogy egy-egy szombatra másfél, két tucat megrendelt rende­zésű családi esemény jut Cegléden. Az, hogy év eleje óta az államigazgatás korsze­rűsítése folytán, egy sereg feladatkör megváltozott, és vele együtt számos tennivaló is, azt megérezni itt, hiszen az anyakönyvezés, a születés­től, párra találástól a halálig itt bonyolódik papíron, jele van a tanácsi hivatali mun­kában. Év elejétől kiszélesült a ceglédi ünnepségrendező iroda feladatköre is. Tanácsi vezetőket hívnak össze egy- egy bemutatóra, eszmecserét folytatnak arról, hogy a ki­sebb községekben mi mindent tudnának segíteni. Abony, Al- bertirsa kicsit kivétel, ott van megfelelő helye, környezete, háttere az ilyen rendezésnek s gyakorlata is. Legutóbb Ceglédbercelen tartott bemutatót az iroda 2. számú együttese. Másodszor­ra is meghívták őket, például az utóbbi időben Újszilvásra, tetszett az ünneplő famíliá­nak Bán Bea, Hajdú Gábor, és Fésűs Ferenc szereplése. Népes közönség gyűlt egybe azon a névadón, melyen be­mutatóként szerepeltek Cse- mőben a ceglédiek. Törtellel szintén közvetlen kapcsolat alakult ki .ebben az igényes szép feladatkörben. Tervezi most a ceglédi Családi és társadalmi ünnep­ségeket rendező iroda, hogy módszertani előadásra hívja össze a községi anyakönyv­vezetőket. Akkor gördülé­keny, szép egy-egy ünnep, ha a kiválasztott zene, vers, kö­szöntő beszéd összehangolt, az ünnepeitekhez illő. Ezt sze­retnék most több variációban formába foglalni. Ne menje­Zuhanyt kap a rönkhegy A Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárának udvarán, állandó zuhanyt kapnak a feldolgozásra váró bükk- rönkök. A túlnedvesítcssel védekeznek a faanyag befülledése, gombásodása ellen. A vizet saját kútjukból nyerik hozzá. Apáti-Tóth Sándor felvétele nek egy kaptafára semmi­képp a családi ünnepségek, ha hivatalt bíznak meg a szervezéssel, rendezéssel. Társadalmit kérnek Különben, ebben a munka­körben képzettek, jók szinte mindenütt az anyakönyvve­zetők. Szükség is van erre, hiszen a tanácsi munka kife­lé látványos része épp az a feladatkör, amelyben ők is munkálkodnak. A másik a szomorúbb, a befejeződéshez, elmúláshoz kötődik. Cegléden az utóbbi időben, mióta az újvárosi te­mető láthatóan kialakult, és tiszteletre méltó kegyeleti hely lesz, több család kéri, hogy hozzátartozójukat, el­hunyt rokonukat, társadalmi szertartás mellett helyezzék örök nyugalomra. Észrevehe­tően több a községekben is a társadalmi temetés, és ebben mindenképpen köze van an­nak a tapasztalatnak, han­gulatnak, amely a lakosságot közvetlenül érintette, egy-egy eseményen való részvétele al­kalmával. Az iroda most, hogy elké­szült a ceglédi újvárosi te­metőben a kegyeleti ese­ményhez illő, korszerű rava­talozó, az alkalmanként sze­replésre felkért énekesek mellett kialakítja a sztereo hatású, ünnepséget kísérő ze­neanyagot is, amelyhez a szükséges kellékek, drága be­rendezések már megvannak. A tanács az idén a kegyhely rendezésére, közvilágítására, útépítésére, víznyerő helyének kialakítására, másfél millió forintot költhetett, bekeríté­séről gondoskodtak, megha­tározták a konténerek helyét, ahol a feladatukat teljesített csokrokat, koszorúkat el le­het majd helyezni. Tervezett, s készülőben van a kolumbárium helye. Az ilyen temetésre is fel kell készülnie az ünnepségeket rendező irodának, mivel eb­ben gyakorlatuk még nem le­hetett. Nyár derekát jelzi a nap­tár most itt, a városi tanács földszintjén lévő irodában is. A naptárban ezeregy bejegy­zés, a munkájukkal kapcsola­tos. összevissza négyen van­nak az irodavezetővel együtt. Évek óta jól összeszokott tár­saság. Mint színpadon a mű­vészek a végszót hallva, ők is tudják, kire milyen fel­adat jut, s mikor. Most azért kicsit sűrűsödtek a tenniva­lók, roppant egyszerű okok­ból: a családi és társadalmi ünnepségeket rendező iroda dolgozói is emberek, akiket sorra utólérnek a családi és társadalmi ünnepségek, egye­bek. Előáll a kis csapat Ketten felvételt nyertek a nyíregyházi főiskola tanár­képző, nappali tagozatára, egy munkatársnőjük harma­dik csemetéjével tölti gyer­mekgondozási idejét. Mindezt persze az ünnep­ségeket igénylők nem érzik, észre sem veszik. Minden megy szépen, gördülékenyen. Az újak is beletanulnak hi­vatalukba. Az ünnepségekről nem hiányoznak a daloló, szavaló gyerekek sem, pedig javában tombol a szünidő. A Táncsics iskola Z-tagozatának osztá­lya, Bán Gusztávné tanítvá­nyai úgy tanulták meg műso­rukat, hogy ki-ki tudja a másik szerepét is. Így azután könnyen helyettesítik egy­mást, tizenkettőből sikerül egy-egy eseményre össze ver­buválni a háromszemélyes úttörő előadó stábot. Jönnek is, nagy örömmel. E. K. Fogadóórák Cegléden a városi tanács, épületében, hivatali helyiséri. gében fogadóórákat tart au­gusztus 1-én, szerdán reggel" 8 órától délig Sárik Jánosné, tanácselnök-helyettes. Különvélemény Még szebb lehet városunk Ha egy idősebb ember a múltról, fiatalságról, hajdan! munkáiról szól, megértőén hallgatjuk, még illedelemből is. Példálózás, jó és rossz, eredmény és balsiker emlege­tése, nosztalgia — természe­tes dolognak tartjuk, ha mondja, De az már koránt sincsen rendjén, szóljon bár idős, vagy fiatal, ha vélt vagy valós közéleti korlátáinkat, ebben-abban elmaradásunkat az ország más településein szerzett egyoldalú tapasztala­taikhoz, vagy épp külföldön futólag látottakhoz, tapasztal­takhoz hasonlítják. Ne le­gyen mindenki rossz szájízzel lokálpatrióta, de ne is essék abba a hibába, hogy folyton másholi és máshoni példákkal másokat is elámítson. Van egy kicsit fenegyerekes római mondás: „Hic Rhodos, hie sal- ta" — vagyis: itt van Rodosz, most ugráljI Városunk történelmi, ter­mészeti és demográfiai adott­ságai, lehetőségei, nagyobb és kisebb távlatban értve jobbá­ra ismertek. Többnyire tudott az is, hogy anyagi lehetősé­geinknek most hol a határa. De e mögött a kötöttség mö­gött még mérhetetlen emberi tartalék rejlik, tétlenségéből szabadítva felszínre kerülhet, egyenesen Cegléd életterébe. Azon kell munkálkodni, hogy a jószándékú, de néha szóra vagy cselekvésre lassan ké­szülő városlakók is megtalál­ják tevékenységi körüket, a település, a közösség érdeké­ben. Ami most nemtörődömség, közéleti hiányosság, az mulan- dóvá válhat könnyen, ha tényleg azt mondjuk, hogy „Itt van Rodosz” — vagyis itt van Cegléd, tessék: tenni kell. Nemcsak felmérni, kí­vánságot benyújtani, morgo­lódni, megkapni, elvárni, megsértődni, hanem inkább tenni, mozgósítani, akarni, se­gíteni. Biztos, hogy akkor még szebb lehetne városunk. Gon­dozott parkjai lennének, ke­vesebb őr kéne a szépet meg­tartani. Különböző fórumokon sem az hangzana gyakran, hogy bezzeg a szomszéd kert­je zöldebb — holott csak a lo­csolókannába kellett voina vi­zet tenni és szintén locsolni vele. Tulajdonképpen egysze­rű ez. Jobbik eset lenne, ha például mások velünk példá­lóznának, legalábbis ami - a sok-sok tennivalót, azok meg­oldását, a célokat és a tette­ket illeti, szép városi környe­zetünkért. Surányi Dezső Többféle gyümölcs Illatozó piac A hét végi ceglédi piac vá­lasztékos képet mutatott, gyümölcsből, ha sokat nem is, de többet hoztak. Alma, körte, őszibarack és kajszibarack követi a cse­resznyét, meggyet, szamócát. Málnát szinte alig, mutatóba hoznak ki, nem foglalkoznak a kiskertesek sem a nagyba­ni termesztésével. Kevés a piszke, a ribizli is. Újdonságként, s emiatt borsos áron, megjelent az il­latos sárgadinnye. Szerencsé­re apróbb termetű is akad, így kóstolóba egy kiló alatti súlyút is vehet, aki igen meg­kívánja. A konyhára kellő, alapvető zöldségfélék: a burgonya, káposzta, hagyma, karfiol ára elfogadható, a szomszédos megyeszékhelyeken tapasz­talható árat közelíti. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom