Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

NAGYKOROS! vrafa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIIH. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1984. JÚLIUS 22., VASÄRNAP Terepesekor c vázában Eltűntek az összedőlt tanyák t A vázában frissen szedett virágok idézik a mezők illatát. — Igazi terepcsokor — magyarázza a kirendelt­ségvezető a hivatali szobában. Munkatársai kedvesked­tek vele megtérvén földmérő kőrútjukról. Ök talán többet vannak a határban mint az íróasztal mellett. Tengernyi feladat hárult rájuk tavaly ősz óta, és még mindig bőségesen van mit tenniük. Kevés a termény Piaci jelentés Előnevelt baromfi A hét végén nagy és élénk piac volt. Sok gyümölcsöt és zöldségfélét árultak, s elég nagy volt a baromfi-felhozatal is. A tyúktojás ára emelkedett 2,30—2,50 forintért árulták, de a pesti kereskedők csak 2 fo­rintért vették. A terménypiacon kis felho­zatal mellett a búza és az ár­pa literje 6, a morzsolt kuko­rica 6,50—7, és a napraforgó- mag 12 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpia­con az őszibarack 25. a kaj­szibarack 18—20, az oltott meggy 28—30, az arabicska körte 6—10. a nyári alma 10— 20, a burgonya 6—7. a paradi­csom 24—34, az uborka 4—8, a fejeskáposzta 10, a kelká­poszta 12—14. a karfiol 20—30, vöröshagyma 14—16, a zöldbab 10—15, a zöldség csomója 5—6, a paprika darabja 1—4, kilója 22—25 forint volt. A baromfipiacon sok volt az előnevelt csirke és kacsa. A tyúk párját 160—250, két ka­kast 350 forintért árultak. A kacsa párja 200—220, a lúd 360—400. a pulyka 450. a jérce párja 100—160 kilóra 50, két- három hetes kacsa darabja 25 —40 napos csirke 9—10 forint volt. A kacsatojás 3 forint. A baromfikereskedő csak Bár­óévá] csirkehúst mért, 55 fo­rintos áron. Veszett róka! EbzÉlat A közelmúltban a Lencsés­Világos dűlőben veszett róka tetemét találták meg. ezért a kerületi főállatorvos a város külterületének 1-es és 2-es já­rására október 17-ig tartó eb- zárlatot rendelt el. Mint már lapunkban megír­tuk, a gyümölcs és szőlő ter­melésénél, értékesítésénél és feldolgozásánál keletkező se­lejt és hulladék hasznosítása érdekében magánszemélyek­nek is engedélyt adnak kisebb szeszüzem felállítására. Már Kecskeméten és Cegléden is létesültek ilyen pálinkafőzdék. Engedély próbafőzésre Ezen a tavaszon három nagykőrösi ember, Botocska Dezső, Sámóczi László és Szi­lágyi László is társult egy szeszfőzde felállítására. A konzervgyár Il-es telepe kö­zelében, a Bokroson építettek és rendeztek be egy korszerű kis üzemet, ötszáz literes cef­réi őző és kétszázhatvan lite­res tisztító berendezéssel egy nagykőrösi szeszipari szakem­ber; Szarka Balázs tervei sze­rint. A munkálatokkal és a mel­lékberendezésekkel elkészül­tek és a Vám- és Pénzügyőr­ség ceglédi szakasza engedélyt adott a próbafőzés megtartá­sára, amit a hét elején végez­tek Szarka Balázs ellenőrzése mellett. A tapasztalatok sze­rint a berendezés kifogásta­lanul működik. A cefrét gép­pel szivattyúzzák be az üstbe és emberi kéz érintése nélkül lepárlódik. Csöveken keresztül kerül a hűtőbe és a tisztítóba, és külön kis helyiségben pá­linkaként folyik ki. Mint Botocska Dezső el­mondotta, az elkövetkező na­pokban a szezfőzdét megvizs­gálja a KÖJÁL, a megyei ta­nács szakértője, s ha mindent rendben találnak, akkor kér- ■ hetik a működési engedélyt. Vihet maga is A pálinkafőzés megkezdésé­re előreláthatólag augusztus húszadika körül kerül sor. A főzetőktől előjegyzéseket au­gusztus tizediké után fogadnak el. A termelők örömmel fo­gadták az új főzdét. mivel a központi pálinkafőző nem győzte a sok hulladékot kifőz­ni, és a múlt évről sok tör­köly és sziivacefre kimaradt, továbbá az eladhatatlan al­A földhivatal Nagykőrös, Nyársapát és Kocsér 35 ezer hektáros határát tartja szá­mon. Náluk minden talplat- nyi földről, kimutatás van. Mind könnyebb az eligazodás a dűlők, tanyák szövevényé­ben. A térképekről, akták ada­taiból is kitűnik, hogy átala­kulóban a vidék arca, átraj­zolják a mappát. Sikeres cserék Sárkányáé Kapta Éva kiren­deltségvezető szavaiból kiraj­zolódott az a központi törek­vés, amely a termőföld védel­mét és mind hatékonyabb me­zőgazdasági hasznosítását szol­gálja. A nagyüzemek tábláiba beékelődött lakatlan tanyák vagy visszahagyott tanyahe­lyek feleslegesen foglalták a mát is ledarálták. Most a pró­bafőzéshez tavalyi anyagot vásároltak a főzde vezetői. Az új kisüzem huszonnégy óra alatt 2500 liter cefte le­fűzésére képes, melyből 200—220 liter pálinka lesz. Az üstöket fával fűtik, s a tüzelőanyagot a vállalkozók szerzik be. de aki jobbnak lát­ja, vihet maga is tűzrevalót. Kopa László A középső bronzkor végén, nagyjából az i. e. ezerőtszázas évekből való földvárat, kissé pontosabban földsánccal erő­dített telepet tárnak fel a ré­gészek, Poroszlai Ildikó ása­tásvezető irányításával. A munkálatokban a nagykőrösi Arany János Múzeum is nagy részt vállal, Simon László sze­mélyében pedig egyik munka­társa is a helyszínen van. A legnagyobb — Beszélő név: földvárnak hívják időtlen idők óta ezt a területet, s lám, valóban egy­kori erődítményt rejt a föld. Persze, senki se várjon valami elsüllyedt egri várat, különben is, az eddigi leletanyag azt va­lószínűsíti, hogy a védekező funkció csak sokad lagos sze­repköre lehetett az itteni tele­pülésnek — mondja az ásatás­vezető. Ezt a területet 1959-ben Ba- lanyi Béla és Csalog József már feltárta, ennek a mostani akciónak pontosan az az egyik feladata, hogy az akkori ered­ményeket mintegy hitelesítse, másrészt, segítse az adott kor jobb megismerését. — Ez azt jelenti, hogy az helyet, nehezítették a nagy gépek munkáját. Megérett az idp ezek eltüntetésére. Gondos és nagy körültekin­téssel előkészített földcseré­ket hajtottak végre, amelyek egyaránt messzemenően figye­lembe vették a közös és az egyéni érdekeket. Oly annyira, hogy voltak olyan tanyatulaj­donosok, akik felismerve a számukra kedvező lehetőséget, önként kezdeményezték a cse­rét az annyira óhajtott zárt­kert megszerzésének remé­nyében. Az Arany János és a Mé­száros tsz, a Ceglédi Állami Tangazdaság szántói és a NE- FAG erdőségei összesen 6600 hektár területtej szere­peltek a földcserékben. A lakosoknak zártkertté nyilvá­nított csereföldeket adtak, amelyek iránt szinte kielégít­hetetlen az igény napjainkban. Az akció eredményeként szá­mottevő földdarabot vehettek művelésbe a gazdaságok. Határszemle A termőtalaj szakszerű igénybevételét egyébként is kötelességszerűen figyelem­mel kísérik. Ezt a célt szol­gálják a határszemlék, me­lyek során megbizonyosodnak arról, hogy a nagyüzemi táb­lákon és a' kis parcellákon szántottak, vetettek-e, egyál­talán van-e nyoma a földmű­velésnek? Legutóbbi tájékozó­dásuk alkalmával megálla­pították. hogy Kocséron ilyen mulasztás nem fordult elő. előkerülő csontokból, edénytö­redékekből meg lehet tudni, hogyan éltek 3500 évvel ez­előtt? — Végeredményben — igen. De azért hadd fogalmazzunk pontosabban. Ez a földvár a Duna—Tisza közének legna­gyobb, e korból származó léte­sítménye, s egy azokból, me­lyek a Duna jelenlegi magyar szakaszát vették mintegy kör­be. így — mivel más adatok is vannak már — azokhoz hason­lítva tehetünk kijelentéseket. — Ha olyan eszközmarad­ványt, edénydarabot találunk, amelyet már közöllek valahol, akkor valószínűsíthetjük, hogy az itteniek is valami hasonló módon élhettek. Egyáltalán: viszonylagos pontossággal fel­tárható és megismerhető így a hitvilág, az életmód, a viselet, az, hogy tartottak-e. s milyen háziállatokat, és így tovább. Teli - telepek — Vannak-e már konkrét eredmények? — A már említetten kívül is, igen. Mielőtt ezekre térnék, még annyit, mi a módszerünk, hogy a laikus is el tudja kép­zelni munkánkat. Először is, Nagykőrösön a felszólítások nyomán öt zártkerttulajdonos- sal szemben léptek fel és egy parcella tartós használatba vé­telének megszüntetésére tettek javaslatot. Nyársapáton hét tulajdonos címére kellett szi­gorú hangú levelet küldeni, és ott az elhanyagolt földdarabok állami tulajdonba vételéről is intézkednek. Becses zártkertek Általános tapasztalat — és erről meggyőződhet bárki, aki veszi a fáradságot a szépen művelt zártkertek végigjárá­sára —, hogy a nagykőrösi em­berek értékítéletében ismét felértékelődött a föld. Célsze­rű méretek között, napi üze­mi, szövetkezeti, hivatali munkájuk mellett szíveden megmunkálnak pár száz négy­szögölt. Ez biztos keresetki­egészítésül szolgál, akár úgy, hogy olcsóbbá teszi a család élelmezését, akár úgy, hogy piaci, átvevőhelyi értékesítés­re is jut belőle, Ezek az emberek hosszú távon gondolkodnak. Általá­ban kisebb-nagyobb befek­tetésre is sort kerítettek. Gon­doskodnak a szükséges talaj­erőpótlásról, ültetvényeket te­lepítenek, kutat fúrnak, öntö­zőberendezést fabrikálnak, épületet emelnek, kisgépeket vásárolnak. Mindezt a költ­ségek megtérülése és a tisztes haszon reményében teszik. Eajtfajta íratlan munkameg­osztás alakult ki: a nagyüze­mektől mindinkább a zárt­kertek, a kis parcellák tulajdo­nosai vették át a zöldség- és gyümölcstermesztés feladatát. Ismét beigazolódott, hogy ami nagyban nem nyereséges, az kicsiben még megéri. Taniasi Tamás kijelöltünk egy 5X5 méteres területet. A földvár egy ré­szén már volt mélyszántás, ott tehát kevésbé számíthattunk volna eredményre. így egy má­sik, eddig nem háborgatott te­rületet jelöltünk ki. Itt réteg­ről rétegre ásunk lefelé. — Az akkori építkezés jel­legzetessége volt a teli-telepes mód, azaz, ha a ház összedőlt, akkor elsimították a területet, és újat építettek föléje. így egymás fölött különféle kor­szakok anyagai találhatók, amelyek éppen emiatt, jól el is választhatók egymástól. Az is a régiek szokásai közé tarto­zott, hogy a házakon belül is gödröket ástak, meg vermeket, de így volt helye a kemencé­nek is. — Ezekbe kerültek azután a különféle maradványok, tö­rött edények, csontok. De a gödrök éppen ezért jól elvál­nak környezetüktől, így most ezeket vizsgálgatjuk. Kevés pénzből — Az eredményekre rátér­ve, az eddigiek abban erősíte­nek meg, hogy nagyon falusias jellegű életmód folyhatott itt. Kevés, illetve nincs díszítés az előkerült használati tárgya­kon, s azok is annyira kopot­tak, hogy égés? egyszerűen le­lakták ezt a részt. — Az is eredménynek tűnik, hogy pusztulási szintre még nem bukkantunk, azaz, a né­pességet innen nem valamiféle katasztrófa űzte tovább, ha­Próbafőzcs az üstökben Napi két hektó pálinka Hasznosul a hullott gyümölcs Vasutas-növendékeink A nagykőrösi úttörők közül öívenketten vesznek részt a Bör­zsönyben, a szokolyai állami erdei úttörővasutas táborban, Bokor Elemér tanár vezetésével. Képünkön egy tisztelgő rajt láthatunk. Szilota Jánosné a forgalmi szolgálattevő, Sebestyén Magdolna forgalmista,, Patai András és Mertük Zoltán váltó­kezelők, Űcsai István meg postás Varga Irén felvétele Sporthírek! Már a nyitány is csalódást okozott Nem kerülték el a kiesést A pályán elfelejtették a megállapodást Az első tavaszi bajnoki mér­kőzést úgy játszotta a Kinizsi labdarúgócsapata, hogy abban az összeállításban az előkészü­leti mérkőzéseken még egy­szer sem játszott. A sorsolás kedvezőnek ígérkezett, bízni lehetett a játékosok tenniaka- rásában, és arra is lehetett gondolni, hogy veszélyhelyzet­ben összefognak az erők. A nyitány csalódást hozott: hazai pályán az utolsó előtti helyezettől elszenvedett vere­ség a kiesés ellen való küzdel­met hozta magával (A győztes Vácszentlászló bent is ma­radt.) Üllőn a döntetlen jó «redménv volt, de á "Hazai pá­lyán Kakvcs elleni döntetlen már nem, 1-1-es állásnál Sza­bó T. 11-esét a kapus védte. Sorsdöntő volt. Topiószecsőn — a már kiesettnek tekinthető csapattól gyenge játékkal si­ma vereséget szenvedett a Ki­nizsi. Az edzések folyamatossága és erőssége nem csökkent, re­mélték az edzők, hogy a jó fi­zikai felkészítésnek lesz ered­ménye. Eközben jelentős űr nem kihaltak, illetve saját jó­szántukból változtattak lakhe­lyet. Az eddigiekből az is kö­vetkezik, hogy itt nem volt valamiféle törzsi központ, mert akkor jóval díszesebb anyagot találnánk. — Lehet, hogy túl prózai a kérdés: mennyibe kerül egy ásatás? — Tényleg prózai, és bizony kevés, nagyon kevés a pénz, amiből ki kell jönnünk: mind­össze 15 ezer forint. Ez főként munkadíjra megy el, kellenek emberek, akik a földmunkát végzik, ami nem is annyira nehéz, mint amennyire időigé­nyes. Ráadásul ebből adódóan a megkutatható földterület is kicsi, amivel pedig arányos a található leletanyag is. — A környéken hol lenne még érdemes kutatni? — Például itt, a Kőrös-ér túlpartján is. Nagyon valószí­nű, hogy ott található az itte­niek temetője, ami elég sok le­letet rejthet. Felelősség — Egy régésznek mi a jobb: ásni a tűző napon, vagy fel­dolgozni a kutatóteremben az eredményeket? — Ha nem ásunk, nincs mit feldolgozni. Meg, ez másfajta munkát, de felelősséget is igé­nyel. Ha itt kiásunk valamit és nem figyelünk, azt már soha többé nem látja senki sem, míg egy szövegrész fel­dolgozására például, többször is vissza lehet térni. — Mi lesz a sorsa a lele­teknek, meg a kutatógödrök­nek? — Előbbieket feldolgozás után bizonyára kiállításon le­het majd viszontlátni. A göd­röt. ha befejezzük a munkát, visszatemetjük. Baüai Ottó keletkezett a keményen és kö­vetkezetesen dolgozó edző, Bánhidi József és a sikertelen­séggel küzdő csapat között. Ezért az edző és a szakosztály­vezetőség nagyon békés, köl­csönös megértéssel szerződést bontott. Helyette az eddigi se­gédedző, Hegedűs László vet­te át az irányítást. Valamivel felszabadultabban játszott a csapat. Iklad ellen hazai pályán, jó mérkőzésen, javuló játékkal döntetlen, a? élvonalbeli Gyömrő ellen szép győzelem, a tőle régen vártat nyújtotta a csapat. De jött a hideg zuhany,:4 a kiesés elleni küzdelemberti- vetélytárs Pilis ellen hazai pá­lyán, lelkesedés nélküli játék­kal, 3-0-ás vereség. Ez a ki­esést jelentette. (Pilis simán bentmaradt.) E fiaskó után új­ra megkezdődött a csapaton belüli egyet nem értés. A csapat idősebb játékosai­nak vezérletével úgy vélte, hogy nyílt támadótaktikával a bajnokságban eddig jól szere­pelt együtteseket is le tudják győzni. A siker érdekében a .szakosztályvezetés az edző és a csapat között demokratikus munkakapcsolat jött létre, es az egyéni és a' csoportos el­beszélgetések után úgy lát­szott, hogy a csapat egyet akar a vezetéssel. Kiütköztek a hi­bák, mert sokan azt csinálták a pályán, amit ott helyben el­határoztak, és megfeledkeztek a közösen megbeszéltekről. Szubjektivitás mellőzésével nézzük a táblázatot: össze! otthon 6 3 2 1 15- 5 8 idegenben 7—34 11-19 3 összesen 13 3 5 5 26-24 11 42,3% Tavasszal otthon 7 3 2 2 12-11 S idegenben 6—15 2-16 1 összesen 13 3 3 7 14-27 9 34,6% Amint a táblázatból is kitű­nik, főleg a hazai pályán el­vesztett 6 pont miatt esett ki a Kinizsi. P. S. HMőü A piszkos tizenkettő. I—II. Színes, - szinkronizált amerikai kalandfilm. Előadás csak 6 óiakor. A stúdiómoziban A sárga elefánt. Színes me­sefilm, fél 4-kor. Nős agglegény. Színes, szinkronizált szovjet film, fél 6-kor. Hétfői műsoi; ^ A piszkos tizenkettő. I—II. Előadás csak 6 órakor. A stúdiómoziban Elcserélt szerelem. Színes magyar filmvígjáték, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap' FolfSvárf boSygaí az ásó Feltárható a hitvilág, az életmód Pesti út. A 75-ös kilométerkő előtt kétszáz méterrel dűlü kanyarog a Kőrös-ér irányába. A félig-meddig ki­száradt patakocskán túl ott kéklik a régészek sátra: körösi viszonylatban valóságos hegyen lobogtatja a vász­nat a szél. A Szurdok dűlő 7. melletti kukoricásban szor­goskodnak a szakemberek, kislapáttal, majdhogynem gyerekjátékokkal vallatják a földet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom