Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

xyeUa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVim. ÉVFOLYAM, 171, SZÁM 1984. JÚLIUS 22., VASÁRNAP Családi házak vidéken v/ Milyen lesz a város kétezerben? Mint arról lapunkban már tudósítottunk;, a társadalmi vi­ta után a városi tanács vb állásfoglalása és előterjeszté­se alapján a tanácsülésen el­fogadták Vác 2011-ig szóló ál­talános rendezési tervét. Megtudtuk, hogy az első ál­talános rendezési terv 1965— 66-ban készült, melyet 1978— 79-ben felülvizsgáltak. Az évek során bekövetkezett vál­tozások miatt új tervet készí­tett a Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat kollektívája, melyet két változatban tett le a városi tanács asztalára. A tanács a második változatot fogadta el. Többen lakják Tanulmány készült a város táji, környezeti, természeti, földrajzi, gazdasági, műszaki, demográfiai adottságairól. Vácot behatárolja a Duna, a Naszály, nagy területet foglal­nak el a háború utáni iparo­sodás idején és a még koráb­ban épült gyárak. A hatvanas években készült terv előírta a középvárosi temető és a Nagykörút vonalában egy au­tópálya építését. Ha ez meg­valósulna, a város fejlesztését nemcsak tovább szűkítené, de le is zárná. Ugyanakkor vá­rosunk már most középfokú ■ központ. Vonzáskörzetébe több mint harminc környék­beli község tartozik. A számí­tások alapján 1996-ra a la­kosság létszáma eléri a 40— 42 ezret. Tehát fejleszteni mindenképpen ke’!, és erre lehetőség csak a Naszály felé van. Az új 2. számú fő közleke­dési útvonal, mely a város déli részén, a vasúti elágazás­tól indulna a Törökhegyen át, közvetlenül a Naszály alatt csatlakozna a jelenlegi fő köz­lekedési útba. Ezzel lehetőség nyílna a további fejlesztésre, a Gombási út környékén új parcellák kijelölésére. Itt he­lyet biztosítanak egy új 16 tantermes általános iskola és egy ABC részére. A vizsgálatok bebizonyítot­ták, hogy Vácot adottságai, a terület zártsága, mint a főváros közelsége — „előszobája” — miatt sohasem lehet nagyvá­rossá fejleszteni, de történel­mi kötelességünk, hogy figye­lembe vegyük természeti adottságait, gazdasági lehető­ségeinket. Azt, hogy Vác ha­zánk egyik legszebb természe­ti környezetében, a Dunaka­nyar centrumában fekvő, a környék legnagyobb iskola- és ipari városa. Éppen ezért nem­csak a lakosság, de az ide­genforgalom részére is meg­nyugtatóbb ellátást kell te­remteni — mondotta a főmér­nök, majd így folytatta; ke­reskedelmen, vendéglátáson, a személyi szolgáltatásokon kívül a közlekedésre, az egészségügyre, a művelődés- ügyre. Alközpontok Gondoskodni kell a termé­szetadta lehetőségek megőr­zéséről. A jelenlegi gazdasági körülmények miatt az ipari üzemeket kitelepíteni nem le­het, de az üzemek környezet- zavaró hatásainak kiküszöbö­lésére, területrendezésére, technológiai módosításaira vonatkozóan intézkedni kell — mondotta Csóri Lajos vá­rosi főmérnök, aki szerint a terv érintetlenül hagyja az egészségügyi centrumot, ahol egészségügyi középiskola épül, a művelődési központot a ró­zsakertnél és a Széchenyi ut­ca környékén a bevásárlói tengelyt. A Széchenyi utca sé­tálók útja lesz pihenőpadok­kal, vendéglátó* vagy egyéb teraszokkal. A legtöbb gondot a lakásépítkezés adja, ahol továbbra is a magánerős épít­kezéseken lesz a hangsúly. A Gombási út környékén cso­portos, többszintes társas és családi házak épülnek. Itt biz­tosítani kell a területet egy 16 tantermes új általános iskola és egy új ABC-áruház részére. Egyes külső városrészek jelle­gét meg kell őrizi Érdekesen égő színvilág Teremteni ás közvetíteni A DUNAKANYAR hatalmas zöld lombú fái bágyadtan rez­zennek meg egy-egy tovafutó, kósza szellő érintésére. A .ká­nikulai hőségben minden moz­dulat kimért és visszafogott. A művelődési házba lépve hatalmas intarziás fal-kompo­zíció kelt kellemes térhatást. A falakon kulturális progra­mokra hívogató díszes plaká­tok. Később megtudom, hogy Tóth Nándor helybeli festő­művész készíti azokat. A fiata­lok képzőművészeti stúdiójá­nak kollektív tárlatára hamar rátalálok a színházteremben. Kárpáti Tamás festményei­nek érdekesen égő színvilága máris megállásra késztet. A vörösbe hajló sárga színek ki- világló foltjai, s a fényeffek­tusok játéka erővel bír a Tég­lák, a Kőbánya és a Háborús béke című képein. Egyéniek, bár inkább mondanivalójuk­ban elgondolkoztatok Almássy Aladár <. szitanyomatai. Kiss Zoltán László Kert című fest­ménye a természet egy kira­gadott részletének, a fák, a bokrok és füvek harmonikusan megkomponált/ képe. A Kár- tyázók és az Allegro különös, ötletszerű technikával készül­tek. Széchy Beáta teremtő képzelete és effajta találékony­sága a művészet kifejezésére érdekesnek tűnik. Igen jó kompozíciós készségről tesz ta­núságot Barabás Márton Ket­tős elmozdulás című képén. A kép kifejező erejét még in­kább fokozza a finom és meg­felelő színkeverés, melyből a szépet teremteni és közvetí­teni akaró festői alkotóvágy jól érződik. Fábián Pál Vir­rasztók és Táj kiszáradt fák­kal című képe hordoz magá­ban valami megrendítő, szug- gesztív erőt. A sötét, komor színek közepette is érzékenyen szemlélteti az árnyékok vető­désének kísérteties suhanásait. A TÁRLAT sok szép alkotá­sa között örömmel fedezem fel Sáros András Miklós váci festőművész képsorozatát. Zeller Ferencné, a művelő­dési ház munkatársa elmondta, hogy a tárlat a Képzőművé­szeti Alap és a nagymarosi József Attila Művelődési Ház közös rendezvénye. Szinte már hagyományként tér vissza Nagymaros kulturális életébe, Egész nyáron láthatók itt ki­állítások. Hamarosan a nagy­marosi Tóth Nándor festőmű­vész önálló tárlatát nyitják meg. Csak az a baj, hogy az érdeklődők nagy része inkább az átutazó turistákból áll — fejezte be kicsit panaszosan Zeller Ferencné. Szórád Ágnes így például Kisvácott nem lehet egy újabb Földváry la­kótelephez hasonló városrészt kialakítani, már azért sem, mert a műemlék és műemlék jellegű épületek meghagyása mellett ez építészeti stílustö­rést jelentene. A külső lakó­területek ellátását városi al­központi szintre kell emelni, ami azt jelenti, hogy az ott élő lakosság a kisebb boltok­ban, ABC-áruházakban a leg­szükségesebb árukat megta­lálja. A nagy bevásárlásra a városközpontban levő áruhá­zak elégítsék ki nemcsak az egész város, de vonzáskörzeté­be tartozó községek lakossá­gának és az idegenforgalom igényeit is. Megszűnő tilalmak A kertes családi házak épí­tésére a terv a váciaknak a környékbeli községeket java­solja, ahol még van elég hely. Természetesen a megfelelő infrastruktúrát (bolthálózat, iskolák, rendelők, állandó közlekedés biztosítása a Vá­rosba stb.) meg kell teremte­ni. Felülvizsgálatra, finomí­tásra szorul az eddigi építé­si tilalom és nagyobb lehető­séget biztosítunk a beépítés­re. A város zártságának felol­dására, enyhítésére több ja­vaslatot kínálnak a tervezők, így mindenekelőtt a Dlma- parkot a liget rendezésével együtt mielőbb be kell fejez­ni. Természeti szépségében meghagyni a védett Kompkö­tő és Égető szigetet. Továbbá a révátkelés teherforgalmát javasolja a város déli részé­be áttelepíteni és a jelenlegi révtől csak személyforgalmat bonyolítsanak le. Ezzel csök­kentenék és védenék a gép­kocsiforgalomtól a történelmi városmagot és nyugodtabbá tennék a sétálók utcáját is. A most elfogadott általános rendezési tervprogram sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyo­zottabb, könnyebben megvaló­sítható az eddigi terveknél, ugyanakkor védi a város jel­legét, kihasználja adottságait, az összes lehetőségeket. Mészáros Gyula Tenger Nem hiszem, hogy alig akad olyan ember — le­gyen az akár városi, vagy falusi —, aki ne telne el gyönyörűséggel egy-egy ha­talmas búzamező láttán. A végtelennek tűnő kalász­áradatot legtöbben csak búzateng érként emlegetik. Már maga a tenger szó is valami megfoghatatlan va­rázslatot fejez ki. A szel­lők hatására színét változ­tatón megmagyarázhatat­lan életerőt sejtetve játé­kosan hullámzik, zizeg a hatalmas' tömeg. A határt járva, megfigyelhettem a kánikulai hőségben, amint óráról órára változott, vi­lágosodott, szőkült a kalász. Orromba csapott a fel­forrósodott mezők különös illata. Már kasza alá érett a búza, Még pár nap és nálunk is megkezdődik, vá­roskörnyéki mezőgazdasá­gi nagyüzemeinkben az aratás. A kenyérnekvaló is megizzasztja, próbára te­szi az embert. A nagy mun­ka láza átcsap azokra is, akik ma már csak puszta szemlélői ennek a csodála­tosan szép erőfeszítésnek. Az örök ütközetről isme­rőseimmel vitatkozom: aratás ez, vagy betakarí­tás? Véleményük szerint az aratás szó már nem pon­tosan fejezi ki a nagy mun­kát. Hiszen a korszerű kombájnok el is csépelik és nem csak learatják a gabo­nát. A betakarítás szóból vi­szont már hiányzik az az évszázadokkal korábban kialakult jelentés, mely a bőségre, a verejték árán megszerzett kenyérre utal. Nem dobhatjuk ki elhasz­nált holmijaink közé egyik legszebb, ' érzelemgazdag szavunkat. Pár nap és a búzatenge­reken feltűnnek a legna­gyobb mezőgazdasági mun­ka hajói: a különböző típu­sú kombájnok, hogy miha­marabb a magtárakba ke­rüljön a termés. A gazdasági egységek szakembereinek megnyug­tató nyilatkozatait olvasom a jelentésekben. Jó volt a vetés, a téli fagyok csak minimális kárt okoztak, szakszerű volt a növényvé­delem. A végére marad az örök, tőlünk független, ob­jektív feltételek alakulása, hogy bőségesen volt csapa- ■dék, a hűvösebb idő kedve­zett a kalászosok fejlődé­sének, javította a jó termés esélyeit. Nincs tehát okuk azért bánkódni a szakem­bereknek, hogy emiatt egy kicsit később kerül sor az aratásra. Teltek a kalászok, jó termésre számíthatunk. Bejáró dolgozóként fi­gyelem a mozdulatlan bú­zatengert, a hajnali párá­ban. Néha megring a me­leg széltől, de már a ka­lászban szunnyadó kenyér­magot várjuk az asztalunk­ra. S. J. Kis helyen sokféle áru Havonta közel félmillió forint forgalmat bonyolítanak le Kóspaliag egyetlen boltjában, a Szobi Áfész élelmiszerüzleté­ben. Az alapvető árukon kívül zöldségféle, sőt ruhanemű is kapható. Hancsovszki János felvétele Nyár a meleg munkatermekben A pihenés, a munka arányai Alkotmányunk ünnepén a Tungsram Rt Fényforrásgyára váci brigádjainak találkozója lesz Magyarkúton. Az egész­napos műsoros összejövetelen osztják ki a kiskollektívák versenyének jutalmait is. Ad­dig azonban még van mit ten­ni a munkahelyen. Erről be­szélgettünk Lencsés Józseffel az üzemi szakszervezeti bi­zottság titkárával. A gyógyvizek mellé — Az első féléves tervünket teljesítettük. A nyári idény­ben is van mit tenni, hiszen, csak részlegesen, egy-egy hét­re állnak le üzemeink. Termé­szetesen a. folyamatosan ter­melők ez alól is kivételek. Ilyen időre esnek azonban a nyaralások, a bogyósgyü- mölcs-szüretek, a gyermekel­helyezési gondok és a szabad­ságolások, Mindezt_úgy kell .összeegyeztetni, hogy á ma­gán kikapcsolódások is alapo­sak legyenek, ugyanakkor a termelésből se legyen kiesés. — A nyári főszezonra főleg családos beutalókat kaptunk, Fonyódi vállalati üdülőnk iga­zi kényelmet biztosít. A jó el­helyezés mellett nincs gond az étkezésre és a programokról a népművelő gondoskodik. Van csónakázási és horgászás! le­hetőség, de sportolni, kirán­dulni is lehet. Kaptunk SZOT- beutalókat is hegyvidékre, gyógyvizek mellé és Balaton­ra is. — Minden dolgozónk gyer­mekét felveszik bölcsődébe, óvodába. Mivel egyik sincs a mi kezelésünkben nem tudjuk szünetüket sem befolyásolni. Nagy gond ez a dolgozó szü­lőknek. Erre az időre minden­képpen felügyelet kell a kis­gyermek mellé. Ha nem szer­vezték meg előre a család nya­1944 június-július A gyerekek mindig sírták tövekkel ezelőtt, ezeken a hasábokon már megírtam töredékét a gyerekfejjel meg­élt háború utolsó heteinek. Az Árok címen azokról a munka- szolgálatot teljesítő zsidókról beszéltem akkor, akik a cso- mádi-f elsőgödi határban hú­zódó tankcsapdát ásták 1944 október-novemberében. Már a Tisza-közén dörögtek az ágyúk, közeledett a végső roham, s annak következtében a főváros decemberi körülzá- rása. Közeledett a felszabadu­lás, de az ilkamajori munka­szolgálatosok dolgoztak, éhez­tek és meghaltak. (A hosszú­völgyi diófák alatt talán még mindig van feltáratlan tömeg­sír.) Kik voltak? A vidéki zsi­dókat akkor már elhurcolták, a fővárosiakat gettóba szorí­tották. Ezek az emberroncsok a harcoló alakulatokkal hátrál­tak hazafelé a keleti frontról, hogy sokuk végzete és néhá- nyuk szabadsága beteljesed­jék. Emlékeim megíratlan köny­vét lapoztam, mikor újból be­lém sajdult az Árok már köd­be tűnő emléke. Eszembe jut­tatta a rövid híradás, ami a váci elhurcoltak negyven éve történt tragédiájáról szólt, s az áldozatokra gondoló kegye­let. Eszembe juttatta a negy­ven éve lezajlott magyar tra­gédia áldozatai között a váci szenvedők névsora. Negyvenhét oldalas, cérná­val összefűzött, gépelt névsort tartok a kezemben. „A Váci Ghetto névsora, 1944. VI. hó” — címet írták a csömagolópa- pír fedőlapjára. Csak a név, születési év s az új lakcím. A gettó céljára kijelölt házat tüntették fel a lajstromban. A megjegyzés rovatban nagyon sok név után a „bevonult” s néhánynál az „állítólag beteg" megjegyzés olvasható. Az előb­biek sorsa a. biztos halál lett, az utóbbiak egyike-másika ta­lán életben maradt. Az 1712 személyt az alábbi utcák ki­jelölt házaiba zsúfolták össze: Althán, Ambró, Cházár, Csá- ky Károly, Eötvös, Szarvas, Kossuth, Szent János és a Szé­chenyi utcákban, majd az Eöt­vös és a Szent István téren le­vő házakba. A gettók akkori legidősebb ** lakója az 1860-ban szüle­tett Pollák Fülöp és Gottlieb Albertné voltak. A kisgyer­mekek között találtam Hirsch­feld Évát és Editet, akik 1942- ben és 1944-ben születtek. A névsorban 1712 név sze­repel. Közöttük 1944 június­júliusában 465-en nem töltöt­ték be a huszadik esztendejü­ket. A Széchenyi utca 14-es házban hetvenhárman laktak néhány hétig, a tehervonat in­dulásáig, ami Kassán keresz­tül Auschwitzba vitte őket. Het­venhárman voltak itt. Egyikük utolsó üzenetét néhány éve megtaláltam a padláson, az épület felújításakor. A héber­betűs levelet lefordíttattam. Abból idézek: „... tíz napja élünk itt. Élünk, mert rántottlevest még kapunk. Azt mondják, majd dolgosunk, akkor többet ehe­tünk. Én mindig dolgoztam ... nálunk mindenki dolgozott... úgy szerettük valamikor ezt az utcát... nem látunk ki az ab­lakon... bemeszelték... a gyerekek mindig sírnak...” A z itt lakóknak a nevét is- merem, de a levél vége elveszett, nem tudom, melyi­kük keze írása. Azt írta — „... a gyerekek mindig sír­nak ..." Éva és Edit nem so­káig. Egyikük egy, a másik pe­dig két évet élt. Csankó Lajos Ma délelőtt fél tizenegykor a váci i2fraclita temetőben em­lékeznek meg a fasizmus áldo­zataiként elhurcolt váciakról palását, akkor hol az anyuka, hol az apuka kér szabadságot. — Dolgozóink közel fele kör­nyező községekből jár gyá­runkba. Mivel otthon' nagy ré­szük bogyósgyümölcs-termelés- sel is foglalkozik a szüret ide­je rendkívül fontos számukra. Ilyenkor is szabadságot vesz­nek ki, hiszen a gyümölcs el­adása után több tízezer forin­tot is kaphatnak. — A gyermekgondozási se­gély lejárta után a mamák több mint 90 százaléka vissza­jön hozzánk, őket többnyire kismamákat foglalkoztató gyártósoron helyezzük el. En­nek lényege, hogy egy mű­szakba kell csak járni és a követelmény is enyhébb mint máshol. Csak kevés diák — Nyári szakmai gyakorlat­ra jönnek gyárunkba a váci közgazdasági szakközépisíTblá és a gépipari technikum tanu­lói. Szünidős diákokat csak korlátozott számban tudunk alkalmazni, mivel nekik csak olyan munkát adhatunk ami- héz hosszabb betanulási idő nem szükséges és oda tehetjük őket, ahol nincs vagy csak minimális ,a balesetveszély. Üzemeinkben szinte minden­hol üveggel dolgozunk. Ez pe­dig nem éppen gyerek kezébe való. — Mivel a téli hónapokhoz képest több dolgozónk van tá­vol, a bentlevők nagyobb helyt­állásira van szükség. A me­leg még jobban igénybe veszi őket. U. G. Orvosi ügyelet Gyermekorvosi ügyelet szom­baton és vasárnap: dr. Telegdy Ervin. Július 23-tól, hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjsza­kai ügyeletet a városban; hét­főn: dr. Kreiner Lenke, ked­den: dr. Bellavics Erzsébet, szerdán: dr. Tóth Mária, csü­törtökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Bucsek Tibor, szombaton és vasárnap: dr. Péter Éva. Az ügyelet a régi kórház épületében (Vác, Március 15. tér 9.). Telefon: 11-525. A beosztás hét közben meg­változhat. sora Moziké Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): július 23-tól 25-ig III. helyáron vetítik a Kiesi kocsi újra száguld című színes, szinkronizált amerikai film­vígjátékot. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): július 25-én csak 16 éven felülieknek vetítik az Üvegtörők című zenés angol filmet. Váci Kertmozi (a városi könyvtár szomszédságában): folytatólagosan játsszák július 25-ig a Kincs, ami nincs cí­mű olasz filmvígjátékot. ISSN 0133—>7® (Váci Hírlapi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom