Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM 1884. JÜLIUS 22., VASÁRNAP á Pegssnyi gáton lél haladnak Lakásra várni mm boldogság §(isk'?§ssMk a hárem éwe szélé, programot A lakásépítés és -gazdálkodás helyzete közügy, poli­tikai kérdés. Hogy mennyire nem üres szólam ez a meg­állapítás, meg kellene róla kérdezni azokat, akik al­bérletben, szükséglakásban', vagy jiatal házasként a szülőknél szoronganak, esetleg évek óta várnak kiuta­lásra. Nem csoda és nem is véletlen, hogy a téma oly gyakran szerepel a legkülönbözőbb testületek napirend­jén. Az utóbbi egy-másfél évben foglalkozott vele Mo- noron a volt járási pártbizottság, a Népi Ellenőrzési Bi­zottság, a tanácsi és a párt végrehajtó bizottság. Idő­közben azonban a körülmények és a lehetőségek jelen­tősen változtak, ez is az újraértékelés szükségességét tá­masztja tehát alá. nyében választják ezt a meg­oldást. A megyei, tanács elnökének utasítására márciusban Mono- ron is kidolgozott egy javaslat­rendszert a lakáshoz juttatás hároméves programjához egy társadalmi szervnek és a ta­nács képviselőiből álló mun­kacsoport. Jelenleg egyébként a körzetközpontban 124 igény­lőt tartanak hyilván. Közülük hetvenhárman bérlakásra, öt­venegyen OTP-lakásra várnáik. Szanálás előtt A monori tanács 1982-ben alkotta meg lakásügyi rende­letét a saját, rendelkezésű la­kások elosztásáról, a lakások­kal való gazdálkodásról, az igények társadalmi elbírálásá­ról, a használatbavételi díjak részben, vagy teljes elengedé­séről. A megváltozott és folyton változó gazdasági körülmények miatt megnőtt a magánerős építkezés jelentősége, s új je­lenség az állami telkek tartós használatba adása is. A körzet- központban az utóbbi időben megkülönböztetett figyelmet fordítottak a fiatal házasok lakáshoz juttatására. A tavalyi statisztika szerint az év végén 77 tanácsi bérla- kásigénylőt tartott;'*, nyilván. Heten tanácsi értékesítésű, öt­venegyen pedig OTP értékesí- tésű lakást szerettek volna kapni. A befizetett úgyneve­zett igénylési letét összege 525 ezer forint volt. A lakásigénylők szociális és életkörülményei ■ nagyon elté­rőek. Többségük rossz állagú, egészségtelen, zsúfolt lakásban lakik. Jócskán akadnak közöt­tük nagycsaládosok és gyerme­küket egyedül ^nevelő szülők. Elenyésző azok száma, akik a könnyebb lakásszerzés remé­Sck a EiátraEáR Mivel tavaly új tanácsi bér-, vagy szolgálati lakás nem épült, csak a megüresedett helyekre, tíz lakásba tudtak új bérlőiket költöztetni. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a Kossuth Lajos -utcában a fő­tér környékén szanálásra ítélt épületekben lakó 18 család el­helyezéséről is gondoskodni kell. Természetes, hogy sokan fel­teszik a kérdést: mi a helyzet a Pozsonyi úti leendő lakóte­lep építésével? A tanács elnö­kének tájékoztatása szerint az első ütemben elkészülő 64 la­kás átadására' —• minimális csúszással — a jövő év II. ne­gyedévében remélhetőleg sor kerül. A további 64 lakás épí­tését előreláthatóan 1986 vé­gére fejezik be. Az OTP be­A Monori Kefe- és Játékgyárbasi különböző háztartásban és a ház körül használatos keféket gyártanak. A síaneológáp se­gítségével Petrányi Sándorné műszakonként 1 ezer 200 darab drótkefét készít. ruházásban épülő lalkások 90 százalékára a tanács végrehaj­tó bizottságának van vevőkije­lölési joga. Mivel tanácsi bér­lakás nem épül — megyei tá­mogatással — az OTP által értékesítendőbői szeretnének ilyen célra vásárolni. A magánlakásépítés támoga­tása érdekében Monoron ta­valy elkészült a Detrich-tanya részletes rendezési, s a parcel­lázás részleges terve. Az első ütemben 50 építési telket ala­kítanak ki. Ebből harmincat már az idén a második félév­ben bérbe adnak, a többi hú­szat' — mivel azokat ki kell sajátítani — csak 1985-ben. A tanácsnál jelenleg 89 telek­igénylőt tartanak nyilván. Nagy gondot jelent Monoron a 48 épületben levő, összesen 243 tanácsi bérlakás kezelése, vagyis karbantartása, felújítá­sa, a lakbérek, egyéb közszol­gáltatási díjak beszedése. Sok lakóház állaga — több helyen, a lakók hibájából — rohamo­san romlik, felújításra, korsze­rűsítésre pedig nincs pénz. Eb­ben nyilván szerepe van an­nak is, hogy a lakbérhátralék tavaly például 89 ezer 91 fo­rint volt. Sok-esetben a tar­tozás behajtása is reményte­len, mert az adós nem dolgo­zik, lefoglalható ingóságai sin­csenek. A példákból okulni Nem irigylésre méltó tehát a monori tanács helyzete. Igaz, az elmúlt időszakban felépí­tett, felújított lakások miatt nem kell szégyenkeznie■, de továbbra is keresnie kell az olyan megoldásokat, amelyek elősegíthetik, meggyorsíthatják a rászorulók — és jogosultak — lakáshoz jutását. Jó példák már akadnak, azokból lehet és kell -is tanulni. Vereszki János ücsisÄsr Gombán, 18 órától: Gallipo­li, hétfőn: Tű a szénakazalban. Gombán, az autós kertmo­ziban, 21.30-tól: Forróvérű kí­sértet Monoron, 16-tól: Csillaghul­lás, 18-tól és 20-tól ma és hol­nap: Sok pénznél jobb a több. Monorí-erdőn, 21-től: Ez igen!, holnap: Dögkeselyű. Csendes nyári délután,' bár az időjárás inkább az ősz­re hasonlít. Csengettek Gyomron, a Béla utca egyik házába, ahol a feleség sietve nyitja a kaput. Ahogy be­lépünk az előszobába, a nagypapa nehéz szívvel, de át­adja az unokát a nagymama kezébe, s készen áll a be­szélgetésre. Somogyi Ferenc tö.bb mint három évtizedet töltött a katedrán, a legutóbbi tanév végén búcsúzott a tanítványoktól, gyerekektől és felnőttektől. — Kégi vágyam volt, hogy taníthassak, már gyerekkorom­ban szent elhatározásom volt, hogy pedagógus leszek. Persze a gyerekálmok nem mindig valósulhatnak meg, úgy tűnt,, hogy nekem sem lesz szeren­csém. Meglehetősen szerény körülmények között éltünk szüleimmel és húgommal ugyanebben a házban, így a polgári iskola elvégzése után csak arra gondolhattam, hogy valami jó szakmát kitanulhas­sak, s minél előbb pénzt ke­ressek. A MÁV Északi Főmű­helyébe kerültem, géplakatos­inasnak. Úr akarsz lenni? Időközben beiratkoztam a gimnáziumba, de a munkahe­lyemen nem vették jó néven, mindig a fejemhez vágták: — „Már te is tanulsz, talán úr akgrsz lenni?” Én azonban él­veztem a tanulást, nem túlzás, hogy szinte habzsoltam a könyveket. — Hogyan teltek az egyete­mi évek? — Én már felnőtt fejjel ke­rültem oda, így korelnök vol­tam, s ez előnyökkel és hát­rányokkal járt. Annyiból jó volt, hogy a többiek felnéztek rám. Viszont nagyon vigyáz­nom kellett, sokat tanultam, nehogy csorba essen a korel­nökségemen. Az igazi kala­majka csak a diploma meg­szerzése után következett. Ta­náraim minden áron azt sze­rették volna, ha kutatóként ott maradok a karon. Én vi­szont tanítani akartam minél előbb. Hetekig tartott a huza­vona, aztán „jutalomból” Szé- csénybe kerültem, ebbe a tá­voli Ipoly menti községbe, az ottani mezőgazdasági szakkö­zépiskolába. Később Nagybá- tonyba helyeztek, ahol már jobban éreztem magam. Na­gyon megszerettem az ottani bányászcsaládokat, nyílt, őszin­te emberek voltak. Velük a szó igazi értelmében hegye­ket lehetett volna megmozgat­ni. Maradtam volna szívesen ebben a kedves bányászváros­ban, de édesanyám betegsége miatt haza kellett költöznöm Gyömrcre. — Azóta huszonegy év telt el, hogyan emlékezik erre a két évtizedre? — ■Nézze, így utólag nehéz mérlegre tenni az ember mun­káját. Azt azonban elmondha­tom, hogy nékem az igazi öröm a középiskolások és a felnőttek tanítása volt. Akko­riban szerveződött a nappali gimnázium Gyomron,’ott taní­tottam a magyart, történelmet és a franciát. Aztán amikor megszűnt a középiskola, létre­hoztuk a dolgozók esti gimná­ziumát a nagykátai Damjanich Gimnáziummal «együttműköd­ve. Bebizonyosodott, a már fel­nőtt fejjel tanulók sokkal há- lásabbak a pedagógussal szem­^úsfeláolgozá a tsz-ben Javíthatnánk az ©látást Két — úgynevezett tagi — húsboltja is van már Monoron a Kossuth Termelőszövetke­zetnek. Természetesen nem­csak a helybeliek, hanem a környékről bejárók is hamar felfedezték, s megkedvelték ezeket az üzleteket, hiszen bennük mindig friss sertéshúst lehet kapni. A termelőszövetkezetnek is hasznot hoz a két bolt, mert így a korábbinál jobban tud­ják értékesíteni a sertéstele­pük úgynevezett technológiai selejtjét. Az olyan állatokat nevezik így, amelyek tovább- tartásra, hizlalásra már nem alkalmasak, de a húsuk, zsír­juk kiváló. Létesítettek egy kis vágóhidat, s azóta onnan szolgál. ík ki boltjaikat. Időközben azonban kiderült, hogy az utánpótlás, illetve a kiszállítás nem lehet egyenle­tes, mert előfordul, hogy csak drágább, de kevésbé keresett, vagy csak olcsóbb húsféle ér­kezhet a vágóhídról. Az utóbbi esetben viszont haimar kiürül­nek a. polcok. Elhatározták ezért — s meg is tették —, hogy építenek egy kis húsfeldolgozó üzemet, ahol töltelékárukat, s más az úgy­nevezett „keretes” kategóriába tartozó, terméket is elő tudnak állítani. Egyenletesebb lehetne így a boltok ellátása, bővül­ne a választék. Tervezik a kör­nyező kis községekben — Gombán, Bénijén, Káván, Va­sadon, Csévharaszton is — nyitnának ilyen üzleteket. Van azonban egy régi ren­delet, amelyet tulajdonképp hatályon kívül helyeztek, de az új mégis visszautal rá, amely megkérdőjelezheti kere­tes árat előállíthat, forgalm'az- hat-e termelőszövetkezet? Egy jó kezdeményezés sorsa függ most ettől. Reméljük a dön­téshozók számára a lakosság érdeke a fontosabb. ben. Persze lehetséges, hogy elfogult vagyok ebben a kér­désben, mert én is felnőtt fej­jel koptattam az egyetem pad­jait ... Később . igazgatónak neveztek ki a gyömrői 1. szá­mú (központi) Általános Isko­lába. Utólag bevallhatom, nem túlságosan lelkesedtem érte. Az erdő szerelmese — Mégis lemondott az igaz­gatóságról. — Igen, mert úgy véltem, ha már nem tudok újat mon­dani a kollégáknak, nincs ér­telme tovább csinálni. Ismét „csak” tanítottam, s ez jelen­tette az örömöt, számomra. Most, hogy elértem a 60. évet, elbúcsúztam az iskolától. Nem akarok tovább dolgozni, mert elfáradtam. Véleményem sze­rint. aki végigdolgozza az éle­tét teljes szívvel és akarattal, aligha kívánkozik tovább dol­gozni. Valahogy így vagyok ezzel én, lehet, hogy megkö­veznek érte, de tartom ezt a véleményemet. Somogyi Ferenc már fiatal tanár korában is kivette a részét a társadalmi munkából. A legszebb sikereket a párt­oktatásban, a tömegpropagan­dában érte el. Gyömrőn ő in­dította el a marxista—leninis­ta középiskolát, s azóta is ta­nít ott. Amikor a nyugodtabb nyugdíjas évekre terelődik a szó, elmondja, hogy most vég­zett az elsősökkel, őket feltét­lenül tovább viszi a második­ba is. — Egyébként nem fogok unatkozni ezután sem. Éppen elég tennivalóm van a kertem­ben, s régi harmincéves hob­bim a vadászat. Ha kimegyek az erdőbe, húszévesnek érzem magam, hát ezentúl többször ki fogok menni... Meg aztán éppen elég — eddig még fel nem lapozott könyv hever a polcokon, amely kiolvasásra vár. Csak így érdemes Somogyi Ferenc gazdag .munkával teli életútját a fel­sőbb szervek is elismerték. A legutóbbi pedagógusnapon Ki­váló Munkáért miniszteri ki­tüntetést vehetett át. Tanári pályája méltán lehet példa a fiatalabb kollégák számára is. Tanulhatnak belőle, folytat­hatják. Szívvel, lelkesedéssel, ahogy ő fogalmazott: teljes erőbedobással. Csak így ér­demes! Gér József Konyhává előlépett autó Fc. _;. u' \ ■ :::lí sora Kielégítőnek nevezhető a monori kispályás bajnokság, egy-egy bajnoki mérkőzés vian olyan szórakoztató, mint bár­hol máshol egy izgalmas nagypályás. A mezőny tudása megfelelő, a meccsek jó ira- múak, kiélezett csatákat hoz­nak. Természetesen minden csa­patban akadnak kiemelkedő tehetségek, csak néhányat em­lítek név szériát: Deák Fe­renc (Honvéd SE), Cserkúti Tamás (Vörös Ördögök). Mü­ritz Attila (DGTS), Palkovics Róbert (DGTS), Zahorecz At­tila (Vásártér SC), Uorinka istván (Senior SE). Eredmények: Páskom— Gomba 3-3, Vörös Ördögök— Monori-erdő 2-3, DGTS—Vö­rös Ördögök 4-0, Lenin út— Vörös Ördögök 2-1, Honvéd SE —Lenin út 2-5. Honvéd SE— Kossuth 3-1. t Legutóbb a DGTS—Páskom eredményét tévesen közöltük, a helyes végeredmény 4-3, a DGTS javára. A testvérek pe­dig Bokros Sándor, illetve Bokros Péter. az Állas 1. DGTS 12 51-19 23 2. Honvéd SE 12 34-20 15 3. Lenin út 11 21-14 12 4. Vörös ördögök 12 21-23 13 5.'Gomba 10 30-20 11 6. Páskom 10 21-18 11 7. Kossuth 10 19-26 7 8. Senior SE 7 18-19 6 9. Monori-erdő 9 12-29 5 10. Vásártér 9 4-44 — Eddig három kiállítás volt a bajnokság során, a reklamá­lásért figyelmeztetés jár, ez persze a hangnemtől is függ. Káromkodásért kiállítás is jár­hat! Toronymagasan vezet a DGTS csapata, akiktől a hát­ralevő mérkőzések figyelem- bevételével sem lehet már a bajnoki címet elvenni. A Lenin út az ötödik fordu­lóban a 3. helyet foglalta el és sikert sikerre halmozva a 3. helyen áll jelenleg. Sajnos a Honvéd SE csapa­tát nem nagyon támogatják így hátrányos helyzetbe ke­rültek, ami sikertelenségük so­rozatával bizonyítható. Nagy Zsuzsanna flSSN 65.88—2231 (Monori Hírlap) k A c;\.........,: :' jeüI Kitüntetettek orár^sarnoko Sdbit tanult, hogy tilthasson Vasárnap sem fognak pi­henni az aratók a pilisi Araiíy- kalász Tsz-bcn, ha az időjárás engedi, a kombájnok reggel­től estig aratják a búzát. Igye­kezniük kell, hiszen másfél ezer hektár termését kell levág­niuk. A szövetkezet mindent meg­tesz az aratók munkájának megkönnyítésére. Míg a kom­bájnok róják a körüket (alsó kép), addig a konyhává „elő­lépett” kis furgonban Malik Pálné hozzákezd a szabadtéri tálaláshoz. Természetesen a tálalás előtt ismét cl kell tö- rölgetni az edényeket. Hancsovszkl János felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom