Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-22 / 171. szám

1984. JŰLITIS 22.. VASÁRNAP 3 Korszerű gépekkel Az űj búza fogadása ünnep A portási hivatás eredmé­nyes gyakorlásához, sok más mellett, kitűnő memória is szükséges. A látogató ugyan­is legyen bármi féle, hálás, ha felismerik fizimiskáját. Mind­ez apróság, de fontos! A por­tás felnéz és int, mehetek. A Ferencvárosi Malom iro­daépületének folyosóján, újabb eligazítás. Ezután már köny- nyen megtalálom Komlóssy Gyulának, a malom vezető­jének irodáját. A falon kora­beli kép, rajta tájékoztató szö­veg, Hedrich és Strauss bécsi gabonakereskedő cég által 1869-ben alapított Király-Ma­lom a Soroksári-úton. Azóta korszerűsítették berendezé­seit, és új nevet kapott. Hogy mennyi búzát őrölt lisztté az elmúlt több, mint egy év­század alatt, szinte elképzel­ni is lehetetlen. Közöttünk csak Fradi — Évente 7-8 ezer vagonnyi gabonát dolgozunk fel az or­szág legnagyobb malmában — magyarázza Komlóssy Gyu­la. — Immár 30 esztendeje dolgozom itt a Fradi-malom- ban — mert magunk között csak így nevezzük az ódon épületet — de az új búza fo­gadása mindig ünnep szá­munkra. Most kóstolgatjuk, ízlelgetjük az idei termés ízét, mert a napokban megér­kezett az új búza, elsőként — mint írtuk is — a dabasi Fe­hér Akác Termelőszövetkezet­ből. Jönnek a megrakott pót­kocsis teherautók Dömsödről, Kiskunlacházáról és Pest me­gyei más részeiből is. Az első őrlések is bizonyítják, az idei kenyérnek való sem rosszabb a tavalyinál. Végső véleményt mégis a pékek, illetve a fo­gyasztók adnak májrí róla. A mi dolgunk most, hogy zök­kenőmentes legyen az átvétel és jó minőségű lisztet készít­sünk. — Mert mi is kell a gabona előírás szerinti őrléséhez? Elő­ször is jó gépek, ezekkel ren­delkezünk, hiszen a korabeli szerkezetekből már egy darab sem található a malomban. Az országban itt működnek a legkorszerűbb hengerszékek. Másodszor jó molnárok kelle­nének. Ezekből sajnos nagy a hiány. Ma már nem vonzó ez a szakma és a három mű­szak. Így csak kevés fiatal lép régi kipróbált embereink helyébe. 'Mit tehetünk? A nyugdíjasokat hívjuk segít­ségül, ők pedig jönnek. Sze­rencsére. Benes János hengerőr is meg­erősítette, akinek a munkave­zérlésére kellett figyelnie. — Ma még csak egyszer volt dugulás — kaptam a tá­jékoztatást a fiatalember­től. — Ügy tűnik nem lesz különösebb gond az új búzá­val. „Fokozott hatóképességű ve­szélyforrás, üzemközben fel­menni tilos!’’ olvasom a til­tó táblát a gépházban, ahol egyenletes terheléssel jár a 360 lóerős villanymotor. — Ez hajtja a malom beren­dezéseinek 80 százalékát — mondja Szupper János motor­őr. Hét éve dolgozom e gé­pek mellett, de eddig még nem fordult elő komolyabb üzem­zavar. Amerre járunk, rend és tisztaság. Alattunk, felettünk, mellettünk gépek duruzsolnak. A malomban az új búza és a liszt jellegzetes szaga kevere­dik egymással. — Aki ezt megszokta soha többé nem szabadul tőle — veti közbe a főmolnár, miköz­ben zsebkendőjével végigtör- li izzadó homlokát. — Hogy mi a tudományunk lényege? — kérdez s fény­lik a szeme. .— Hát kérem a jó molnár együtt él a malmával. Igen, igen. — Erősítgeti szinte ön­magának is. — Nem járatja hanem üzemelteti a gépeket. Gondolom érthető, amit mon­dok'... Minél több liszt — Itt is minden mindennel összefügg, ha egy szita pél­dául nem szitál le, sok liszt marad a korpában. Cél a mi­nél több liszt. Ezért cseréltük fel a régi lapátos szitákat, a modernebb, keresztvázasokkal. Ezekkel eleve élesebben szi­tálunk le. Talán ezért is nem érezzük annyira az új búza hátrányos őrlési tulajdonsá­gait. Mind emellett mégis úgy kell előkészíteni a gabonát, hogy minél nagyobb legyen a különbség a héj és belső ré­szek között. Valahogy úgy, mintha egy teniszlabdába brikettet Öntenének. Ha ezt nyomó és nyíró hatásnak vet­jük alá, a héjrész szétnyílik, míg a porózus magbelső dara­bokra törik. Hogy mindezt megértsem a főmolnár a hengerszékekhez visz. Ajtaikat felnyitva mutat­Mimlen beszállított tételből mintát vesz Lőrlnczl Sándor, a Ferencvá­rosi Malom garatmestere. Barcza zsoit felvétele' ja a szétroppintott magokat. Aztán az ötödik emeleten a szitáknál kötünk ki, ahol az első roppintás után hétfelé osztályozzák az anyagokat. Itt Is mintát vett a főmolnár, markába fogva a lisztet a szakma ősi fogása szerint egy kis lapkával lesimítva pró­bálgatta minőségét. — Jó — állapította meg tár­gyilagosan. — Az a baj — mondja gondterhelten a főmolnár, miközben a malom lépcsőin ereszkedünk alá —, hogy nyugdíjba vonulnak a régi mesterek. Gondoskodnunk kell az utánpótlásról, lehetőleg ad­dig, míg a régiek mind el nem mennek. Mert ezt az is­kolában nem lehet megta­nulni, van ami csak az öre­gek fejében van meg. Elhiszem neki, hiszen a Ferencvárosi Malom legjobb molnárainak egyike. Nem vé­letlenül lett főmolnár. — Az őrleményt végül a tartálykocsikba eresztjük, és kilós csomagokba tesszük, tá­jékoztat tovább . Bistey Pé­ter. — Így kerül a pékségekbe, és a fogyasztók asztalára. Né­hány nap múlva, talán már az új búzából sütött kenyeret vásárolhatjuk az üzletekben. Bóna Zoltán Az OTP jelenti Félévi mérleg a forgalomról Több hitelnyújtás A betétállomány 8 milliárd forinttal növekedett, 22 száza­lékkal kevesebbel, mint a múlt év első felében. A lakosság ta­karékbetétben elhelyezett pén­zének összege meghaladta a 200 milliárd forintot, 205 mil- liárdot tett ki. A vártnál ki­sebb mértékű növekedés okát az OTP szakemberei abban látják, hogy a tervezettnél na­gyobb mértékben növekedett a kiskereskedelmi forgalom, s tovább élénkült a lakásépítési kedv is. Ezenkívül mind töb­ben szívesen*fektetik pénzüket különböző jövedelmező vállal­kozásokba. Nőtt az érdeklődés a kötvények, részjegyek iránt is, amelyeket kedvezőbb ka­matfeltételekkel vásárolhat a lakosság. A lakástakarékossá­gi és az ifjúsági betétformák, valamint a takaréklevelek kö­rében is az átlagosnál jóval nagyobb a növekedés mérté­ke; megközelíti a 40 százalé­kot. E betétek kamatfeltételeit ugyanis januárban, némelyikét az elmúlt hónapokban ismét módosították, kedvezőbbé tet­ték. Az OTP és a takarékszövet­kezetek 6 hónap alatt csaknem 25 milliárd hitelt nyújtottak a lakosságnak. A hitelek ál­lománya összesen 9,6 milliárd forinttal növekedett, s meg­közelíti a 164 milliárd forin­tot. A legtöbb kölcsönt — 15 milliárd forintot — a lakás­építők és -vásárlók kérték és kapták. Jelenleg ötvenezer családi ház épül OTF-hitellel. Ezek fele várhatóan az év vé­géig elkészül. Társasházi la­kásból a tavalyi ezerrel szem­ben ebben a félévben ezer- hatszáznak építését kezdték meg, s várható, hogy az év vé­gére ez a szám négyezerre emelkedik. Évről évre többen kérnek hitelt lakásuk, családi házuk helyreállítására, korszerűsíté­sére. Tavaly az év első hat hó­napjában 39 ezren, az idén ed­dig 43 ezren vették igénybe ezt a lehetőséget. A tervezettnek megfelelően 16 ezer lakást értékesített hat hónap alatt az OTP. Döntő többségük a , takarékpénztár saját beruházásában épült öröklakás, kis hányaduk taná­csi értékesítésű, illetve újra­értékesített lakás. Tavaly óta nyújt kölcsönt magántulajdo­nú lakások vásárlására az OTP, s ebben a félévben hat­ezren fordultak a takarék- pénztárakhoz ilyen igénnyel. A hét híre díszpéldány © Budapest volt a helyszíne a nemzetközi hid­rológiai tanfolyamnak. $ Gyulán megnyílt az orszá­gos pedagógiai művésztelep. © Székesfehérvár adott otthont a gyógyszertári asszisztensek országos verse­nyének. ® Megkezdte munkáját a XI. nemzetközi Ko­dály-szeminárium Kecskeméten. © A hét híre az is, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa olvasó népért munkabizottsága a gyermek- és ifjúsági iroda­lom helyzetét tekintette át. Kanyargós, még fel nem fe­dezett tájakon vezető út a hű­sége és hűtlenségé, terepe pe­dig a betűk, a könyv birodal­ma. Kanyargós az út, mert vannak, akik cseppnyi koruk­tól szent szerelemmel ölelik magukhoz a képes, a betűs ol­dalakat átfogó kötéseket, má­sok meg, bármit kínálnak ne­kik, szent borzadállyal mene­külnek a rajzolt, a nyomtatott világ egy-egy apródjától, ne­mes küldetésű vitézétől,, magá­ról, a seregről tudomást sem véve. S még fel nem derített tájakon kanyarog az út, hiszen minek a következménye, mi­lyen okok okozták, hogy a buzgó gyermekolvasóból köny­vet kerülő ifjú, felnőtt lesz? Az egyik településen emberpalánták hada talpal napról napra a könyvtárba, a másik helyen meg ritka ven­dégek még ők is, szüléikről már szót sem ejtve, mi ma­gyarázza e kettősséget, elté­rést, különbözést? Mámorító adatokkal telerótt papírlapokból díszpéldány köthető be ünnepi alkalmak­ra, mert hiszen igaz, a megye könyvtáraiban 1975 óta több mint 1,2 miilió darabbal gya­rapodott a művek — az ún. könyvtári egységek — száma. Valóság az is, 130 ezer fő fe­lett van a beírt olvasók tábo­ra, Dunaharasztin kétezer- nyolcszázan, Nagykátán több mint háromezerkétszázan, Ceg­léden majdnem nyolcezren szerepelnek a kartonokon. A beírt olvasók többsége fiatal! Ennek tudatában már-már ki­mondhatnánk, nincs semmi baj, itt az utánpótlás, a friss sereg a betűk birodalmának meghódítására, ám ahogy kor­ban felfelé mennek e sereg bakái és tiszthelyettesei, tiszt­jei, úgy megy lefelé igényük, érdeklődésük, kíváncsiságuk megjelenítésének görbéje az olvasási szokások grafikon­ján ... Nem árt tehát óvato­san kezelni a mámorító adato­kat. Mert való igaz, ahogyan említettük, 1,2 millió darabbal több a mű a megye könyvtá­raiban, mint volt a hetvenes évek közepén, ám a kikölcsön­zött, azaz a kézbe került — és akkor is: elolvasott? — kö­tetek száma lényegében azo­nos az akkorival. Kápráztatóan magasba íve­lő lépcsők. Az ún. utolsó bé­keévben, 1938-ban 2438 köny­vet adtak ki hazánkban, 9,2 millió példányban, 1982-ben 7845 művet,195,4 millióban. Az utóbb említett esztendőben 18.6 millió darabos volt az if­júsági és gyermekirodalmi művek kiadásának példány­száma, ami 353 önálló címet, alkotást foglal magában, azaz az év minden napjára majd­nem jut egy-egy. Szembeszökő azonban, a könyvek e színes, kertjében milyen kevés virág nyílik azoknak, akikből való­ban a majdani felnőtt tovább­olvasó lenne, a tizennégy év felettieknek, számukra 83 munka kínálta magát, és ezek­nek egy része is olyan, amely­re inkább illik a díszpéldány megjelölés, mint az igazi, iz­galmas; a vonzás áramköreit megteremtő olvasnivaló. S az még inkább szembeszökő, hogy tapasztalataink szerint a könyvtárosok, a pedagógusok éppen ezt a korosztályt keze­lik a legkevesebb türelemmel, tapintattal, nekik mondják a legkönnyebben okos útbaigazí­tás helyett, ott vannak a pol­cok, keress ... r Óvatosan fogalmazva is azt kell a papíron rögzítenünk, hogy bár sok a tiszteletet ér­demlő erőfeszítés az ifjúsági és gyermekirodalom terepén, nem kevesebb az elgondolkoz­tató jel, jelenség sem. Mintha túlzottan nagy szerep jutna a mennyiségnek, kiadásban, for­galmazásban, kölcsönzésben, s kisebb súly annak, miként lesz olvasó az ember, s ha az lesz, mit vesz a kezébe. A megye, a tizenkilenc ilyen közigazga­tási terület rangsorában — hogy a hivatalos szóhasználat­tal éljünk — az egy olvasóm jutó kikölcsönzött könyvtári egységek számát tekintve a ti­zenötödik helyet foglalja el. Amit azért nagy sikernek aligha tarthatunk, még akkor is. ha tudjuk, sokféle — a be­tűk birodalmán kívüli — ha­tás közrejátszik ebben, s hogy nem okvetlen a mennyiségi adatok a döntőek. A tenni­valók iránya tehát egyszerre mutat mennyiség és minőség felé, csak az a kérdés, érti-e mindenki, akit illet, mit fed ez az összetartozás?! Mészáros Ottó mwimi 'zvmmm-.r&r tem AShrfoftaSt az ismeretlen terepszakaszai Nemcsak önmagukért igyekeztek Qbűzával keverve Annyit hall az ember ma­napság a molnárszakma presz­tízsveszteségéről. Egyesek már- már válságról beszélnek. Azért akadnak olyanok is, akik minden mende-monda ellenére is élethivatásul vá­lasztják e pályát. Bistey Péter, a Jászapátibód elszármazott főmolnár közülük váló. Kéré­semre ő kalauzolt végig a hatemeletes malom minden szintjén. Hogy érti, sót jól ér­ti szakmáját, erről a rögtön­zött tanulmányúton is meg­győződhettem. A gabonatároló fémtornyok tövében törpének érzi magát az ember. — Itt ezer vagon gabonát tudunk tárolni és kétszázöt­ven vagonnyi fér a betonsi­lókba, — tájékoztat a főmol­nár. — A búzát az előírások szerint kezeljük, szellőztet­jük, hogy be ne fülledjen Egyelőre még az óbúzával együtt őröljük az idei ter­mést. Az új búza ugyanis la­zább szerkezetű magában őrölve könnyen fennakadna a szállítócsövekben és eltömíte­né a gépeket. A főmolnár állításáról ma­gam is meggyőződhettem és Civilruhás nők és férfiak népesítették be tegnap a pusz- tavacsi honvédalakulat lakta­nyáját. A Magyar Honvédelmi Szövetség egyik rangos esemé­nyének, a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek összetett hon­védelmi versenyének megyei döntőjét rendezték meg a lak­tanyában és a hozzá közel eső erdős terepszakaszon. Hazafias érzések Szuhár János, az MHSZ me­gyei titkárának helyettese pontban kilenc órakor jelentet­te a verseny elnökségének, hogy Cegléd, a Csepel Autó­gyár, Dabas, Gödöllő, Monor, Nagykáta, Nagykőrös, Ráckeve, Százhalombatta, Szentendre, Szigetszentmiklós és Vác négy­négy tagú, terepszínű öltözék­ben jelenlevő csapata a kije­lölt helyen felsorakozott. A Himnusz elhangzása után Jant László,\ az MHSZ me­gyei titkára köszöntötte az el­nökségben helyetfoglaió Lő- rincz Andrást, a megyei párt- bizottság osztályvezető-helyet­tesét, Kaszás Sándor ezredest, az MHSZ Országos Központjá­nak osztályvezetőjét, Rácz Sándort, Dabas rendőrkapitá­nyát, Somogyvári Lászlót, Ör­kény tanácselnökét, Kovács Istvánt, Dabas KlSZ-bizottsá- gának titkárát, az MHSZ ta­nácsadó testületének tagjait, áz állami, társadalmi szerveze­tek és a honvédalakulatok kép­viselőit, a versenyzőket elkí­sérő családtagokat és a néző­ket. A házigazdák nevében Koncz Miklós alezredes mondott meg­nyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy a verseny sportértéke mellett annak politikai jelen­tőségére helyeződik a hang­súly, hiszen mai világunkban, amikor az, imperializmus leg- agresszívebb körei háborús pszichózist szítanak, különösen fontos a hazafias érzések el­mélyítése és a honvédelmi is­meretek gyarapítása. Márpedig ez a verseny ezeket a célokat szolgálja. Tájékoztató oktatás A csapatok hamarosan az el­méleti ismeretek vizsgahelyére vonultak. Matulay Antallal és Vellai Imrével, az MHSZ Pest megyei vezetőségének főelő­adóival már korábban meg­győződhettünk róla, hogy a technikai feltételeket kifogás­talanul előkészítették a ver­senyzők számára. Az asztalokon munkatérké­pek, számológépek, színes iro­nok, vonalzók, az asztalok kö­rül szakavatottan dolgozó és csendben véleményt egyeztető versenyzők. Simon Pál, a betegségéből nemrégen felépült megyei tit­kárhelyettes látható izgalom­mal és együttérzéssel lép asz­taltól asztalig, figyeli a? alaku­ló eredményeket. Ezen a szombaton aligha lehetett vol­na otthon tartani. Míg a versenyzők dolgoznak, Fraknói Iván, az MHSZ Pest megyei általános honvédelmi és tömegsport társadalmi bi­zottságának vezetője segít ab­ban, hogy lássuk is, amit né­zünk. — A tartalékos tisztek és tiszthelyettesek éves tájékoz­tató oktatásának hatékonysá­gát mérjük fel azzal a verseny- sorozattal, amely a megyében ma zárul le. A klubok közötti vetélkedésből kerültek a leg­jobbak a területi döntőbe, majd az ott legsikeresebben szerepeltek jutottak el ide. Akik tehát itt vannak, azok már nemcsak önmagukért akarnak helytállni, hanem azo­kért is, akiket a korábbi ver­senyeken megelőztek. A mai győztes fogja megyénként kép­viselni az országos döntőben ősszel. Jelek a térképen Az ezt követő szakmai ma- gyalázatokból megtudjuk, hogy a versenyzők most térképisme­retből, a tereptárgyak felisme­réséből, azok helyének koordi­nátákkal történő meghatározá­sából, s menetvázlat-készítés- ből vizsgáznak.. — Mindez a parancsnoki te­vékenység alapjához tartozik — magyarázza Takács Imre alezredes, az agitációs és pro­paganda bizottság vezetője, aki a feladatmegoldások értékelé­sében vesz részt. Közben eltelt a kiszabott negyven perc, a csapatok a te­repre vonulnak. Következik az úgynevezett figyelés tevékeny­ség. Felderítik az elrejtett jel­zőtárgyakat és bejelölik helyü­ket a térképen. Futva megközelítenek egy erődablakot és térdelő test­helyzetből, tizenöt méterről, kézigránátot dobnak bele. Majd kúsznak tovább, s a má­sik kézigránátot már öt mé­terről. fekvő helyzetből dobják az ablakba, hogy utána beha­toljanak az erődbe. Negyven másodperc alatt szerelik szét és össze a pisz­tolyt és a géppisztolyt, majd sportpisztollyal célbalőnek. De még ezután következik a neheze: számukra ismeretlen terepen öt kilométert tesznek meg hatvan perc alatt úgy, hogy közben megkeresik me­netvázlat alapján, tájoló segít­ségével, az ellenőrző pontokat. Bonyolult körülmények Ám még ez is kellemes ki­rándulásnak tűnik a következő erőpróbához képest! Vegyileg szennyezettnek feltételezett te­repen gázálarcban, összfegy- vernemi védőöltözetben hatol­nak át olyan időben, amikor ingujjra vetkőzve is melege van az embernek. Késő délután fejeződött be a férfias vetélkedés. A ver­senyzők a verejtéket törlik homlokukról, de azt állítják, nem érzik a fáradtságot Mindannyian meggyőzően bi­zonyították: katonai ismeretei­ket nem engedték feledésbe merülni, s tudásukat bonyolult körülmények között is képesek alkalmazni. Cseri Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom