Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-19 / 168. szám

■ AbONYI KRÓNIKA! Hán Iá rman, együtt Jó kapcsolatra törekszenek Gabona- és húsprogram Az abonyi termelőszövetke­zetek 10 566 hektár területen gazdálkodnak és nem is rosz- szul. Bizonyíték erre az utób­bi évek hatékonysági statisz­tikája, amely szerint az or­szág közös gazdaságai sorában az első harminc között van­nak. Jó példa erre a rangso­rolásra az 1983-as esztendő, amikor 440 millió forint terme­lési érték mellett 94,4 millió forint nyereséget sikerült el­érni. Eredményes működésü­ket elősegíti az együttműkö­dés és az, hogy gazdasági tár­sulásokhoz csatlakoznak. Tanácskozások sora Kapcsolatrendszerük foko­zatosan fejlődött és jutott el a jelenlegi szintre. Kezdetben az önellátás, önfinanszírozás jel­lemezte gazdálkodásukat, hi­szen döntő mértékben üzemen belül folyt a termelés, főként saját nyersanyagokkal és zö­mében kézi munkaerővel te­remtették elő az anyagi javak jelentős részét. Gyökeres vál­tozás a 60-as évek végén tör­tént, ugyanis 1969-ben tár­gyaltak, az első, közös fejlesz­tésről, a 360 anyakocás, szako­sított sertéstelep építéséről. Egy ével később elkezdték az építkezést, amelynek költsé­geit egyenlő arányban (akkor még négy tsz) viselték. Kivi­telezéssel a József Attila Tsz-t bízták meg. A rövid idő alatt elkészült sertéstelep azóta eredménye­sen működik, manapság az egy dolgozóra jutó termelési érték meghaladja az egymillió forintot. Sajnos, a szépen in­dult kapcsolatot az 1974-es egyesülési szervezés bizonyos mértékig fékezte. A gondok feloldására kezdeményezte a nagyközségi pártbizottság és a tanács a termelőszövetkezetek és az áfész-elnökök negyed­éves koordinációs tanácskozá­sának bevezetését, amely nap­jainkban komolyan elősegíti a nagyüzemek közötti kapcsola­tok fejlesztését és a község- politikai feladatok megvalósí­tását. Szakosodással Ezeken a fórumokon a tsz- ek egyeztetik a következő esz­tendőre tervezett beruházásai­kat, fejlesztéseiket, valamint megvitatják a település ellá­tásának helyzetét, tárgyalnak a háztáji és kisegítő gazdasá­gok támogatásáról, a felvásár­lásról, sőt egyes ügyekben döntenek is. Az V. és VI. ötéves terv ideje alatt a három termelő- szövetkezet mintegy 15—16 millióval .támogatja a község­politikai feladatok megvalósí­tását, emellett évenként más­fél millió forint értékű társa­dalmi munkát végeznek a gyermekintézményeknél, vala­mint utakat javítanak, kar­bantartanak. A jó kapcsolati rendszer kedvező alapot adott a közel tíz esztendővel ezelőtt elindult szakosodási fo-/ lyamathoz. A Ságvári Endre Tsz a cukorrépa és a háztáji sertés felvásárlására, a József Attila Tsz a napraforgó ter­mesztésre, tej, hízómarha, Vá­gónyúl felvásárlására, az Üj Világ Tsz pedig a zöldség ter­mesztésére szakosodott. Ez a folyamat lehetővé tette a mai technikának megfelelő nagy­üzemi méretek kialakítását. Az együttműködésre napjaink­ban ugyancsak találunk újabb példát: a Ságvári Endre Tsz a gesztora annak a gazdasági tár­sulásnak, amely ezer hektáron termeszt cukorrépát. A József Attila Tsz kezdeményezésére épül a nagyközségben az agro­kémiai közös telep, amely jö­vőre kezdi meg a termelést'és kezdetben 50 ezer hektár te­rületen tudja a talajerő-után­pótláshoz, majd később a nö­vényvédelemhez a folyékony szert adni. Összehangoltabban Az abonyi tsz-ek szakosodá­sa folyamatosan, az igények­hez alkalmazkodva történik, Ha szükséges, ennek megfele­lően korszerűsítik termékszer­kezetüket. Az ipari növények termesztése mellett részt vesz­nek a gabona- és húsprogram megvalósításában, kapcsola­tuk kiterjed az eszközök, mun­kaerő, anyagellátással kapcso­latos napi gondjaik megoldá­sára. Ugyanez vonatkozik a tagság, a szakemberek közötti kapcsolatokra, alkalmanként a pártszervezeteknek is vannak közös rendezvényeik. Mindezeket az abonyi nagy­községi párt-végrehajtóbizott­ság a közelmúltban megtar­tott tanácskozásán állapította meg. A testület szerint a ter­melőszövetkezetek vezetőinek a jövőben arra kell törekedni, hogy ä' gazdasági terveket az eddiginél összehangoltabban végezzék. A három tsz között igen erős verseny folyik, elő­segíti, hogy gazdálkodásuk magas színvonalú, eredményes legyen. Gy. F. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM 1984. JÜLIUS 19., CSÜTÖRTÖK r a fsffu A vállalkozás járatlan útjain Miért csökken, hogyha no? A kényszer valóban nagy úr — vallják ezt a ceglédi Volán- tefunál is, ahol hamarosan olyan elképzelések valóra vál­tásába fognak bele, melyekre néhány évvel ezelőtt csak any- nyit mondtak volna hitetlen- kedve: ugyan. Ez utóbbit per­sze kénytelenek voltak törölni a tefus szótárból, s helyette va­lami használható, újfajta fo­galom kialakításán törik a fe­jüket, melyben összesűrűsödik az ésszerűség, a gazdaságos­ság, a hatékonyság és a kez­deményezés. Van még eshetőség A lista tetejére kívánkozik, mert a leginkább fontos, hogy megbomlott a harmónia a gép­kocsik és a pilóták között. Lassacskán apadt a jármű­park, s bár a Volán fut a fu­varok után, mégsem sikerült annyi feladatot felhalmoznia, lekötnie, ami valamennyi gép­kocsivezető számára gazdasá­gos feltételek mellett munkát adna. Nincs mit tenni, bárho­gyan osztanak, szoroznak, ugyanaz a végeredmény: hu­szonnyolccal csökkenteni kell a gépkocsivezetők számát. De nem akárhogyan. Cegléden 10, Nagykőrösön 8, Dabason 10 főt érint az intézkedés, főleg váltó gépkocsivezetőket, fia­talabb generációból, akik nem­rég kerültek a vállalathoz, s akik könnyebben alkalmaz­kodnak a megváltozó körül­ményekhez. Nekik mindez so­vány vigasz. A rendelkezésre áLló másfél hónap alatt még töprenghetnek, elfogadják-e az ajánlatot, s a Volántefu budapesti üzemigazgatóságá- . nak felségterületén továbbra is autót kormányoznak, eset­leg itthbn maradnak rakodó­ként, vagy valami máshoz fog­nak. És van még egy nagy eshe­tőség. Az újság a minap adta hírül, hogy 27 darab volános guruló jószág szerződéses gaz­Titokzatos ősgyep Ä pékbangó trükkje Mikor a talaj felső rétegének hőmérséklete tartósan tíz-tizenkét fok 4 fölé emelkedik, a pók­f bangó .hagymácskáiban $ megmozdul az élet. Ősi és titkos parancsnak en- 4/ gedelmeskedve, a hagy­$ mákból két levélke fa­4/ kad, és lassan kitör a 4 virágszár. Gyorsan zaj­f lik a virágzás, három­$ hat virág alkot egy vi­^ rágzatot, legelőször az ^ alsók mutatják meg 4. szépségüket. A pókbangó virága nem hivalkodó, zöldes színű, de az ajakos virágokra hasonlí­tó alakzat közepén mély, do­hánybarna pókrajz figyelhe­tő meg. Olyan is valójában, mint egy pók. A természet, mikor megteremtette ezt az orchideaféleséget, tréfát űzött az állatvilággal. Nektárja, amit termel, s önmagából kiválaszt, nem más, mint a nőstény pókok ivari csaloga­tó anyaga. Csoda-e hát, ha a hím pókok nagy előszere­tettel zarándokolnak a nö­vényhez. Néha azért a posz- méhek is ráfanyalodnak vi­rágjára. Sóhajnyi csak a pókbangó föld feletti léte, gyorsan elhal a virágzás után, eltűnik is­mét a talaj óvó rejtekében. Ez még tán hasznos is, hiszen rövid időszakokra kell csak teljes védelméről gondoskod­ni. A nevezetes ceglédi réten, ahol a pókbangóból közel 6000 tő található, május végén, jú­nius elején újabb csodában részesült a kutató. Kibontot­ta szirmait az egyik kosbor. Nemcsak meggyőző, de' szép­séges érv is amellett, hogy feltétlenül jogos megteremte­ni a terület védettségét. Ha­talmas természeti érték ke­rülne veszélybe, ha a jogi aktust elmulasztanák. Az ér­dekelt nagyüzemek messze­menő megértést tanúsítottak a tudományos szenzáció kipat­tanása után. A későbbiekben, persze, le­het róla szó, hogy teljes szak­mai felügyelet mellett az ér­deklődők is megismerhessék a rét csodáit, de addig sem­miképpen. A pókbangó és a legtöbb kosbor a jégkorszak egyik utolsó időszakánál: ma­radványa. Egyetlen szártő, egyetlen hagyma mindkét faj­ból ötezer forintot ér, de ez csupán eszmei érték. Bár a kosborból jóval ke­vesebb van itt a réten, de ha megmaradnak, egyedszámuk majd megszaporodik. A terü­let eszmei értéke ezek alap­ján mintegy ötvenmillió fo­rint, s mert jól elkülönül a hely, akár a város hírnevé­nek. emelésében is szerepet játszhat. Távolban a Gerje vize csil­log, riadt bíbicek sivítanak a magasban, fészkük közelében levágnak a földre, igyekez­nek a tolvajokat, fészekrab­lókat elriasztani onnan. A közelben sikló vörösvércse nagy veszély a fiókákra, és a kis hörcsögök, ürgék sem érezhetik biztonságban magu­kat. Imitt-amott pocoklyukak is tátonganak, bizonyosan nem üresek... A sömlyékes, tocsogó vizű réten túl, néhány alacsony dombocska emelkedik, am nem a természet műve, ha nem a vöröshangyák vára. Főleg meleg időben nem kel­lemes megpihenni a halmok tetején. A ' vörös állatkák ugyanis csípnek. Jóval odább olyan járatok rendszere húzódik, ahol érde­mes lesz majd megfigyelést végezni, mert a. nyílások ar­ra utalnak, hogy ott esetleg földihutyacsalád élhet. A leginkább védett gerinces ál­latok egyike. £ Mi haszna lenne to­$ vább sorolni a terület $ titkait, a gyep évekre va. £ ló tudományos munkát 4 kínál. Szakemberek ku­4 tató értelme segíthet ab­í ban, hogy Pest megye e $ fehér foltnak számító $ térsége megszínesedjék. íj Addig azonban hagyjuk pihenni a szemérmes ritkaságokat! Surányl Dezső '4 dára vár. Bárki próbára tehe­ti képességeit. A jelek arra mutatnak, hogy Dabason már gyűlik a vállalkozói kedv. Lkítgyőztes Sorsát nem kerülheti el a ceglédi Volántefu abonyi szol­gálati helye sem. Meghirdetik és az eredménytől függően^ szerződéses szállító üzletté vá­lik az irodával meg 18 jármű­vel felszerelt telep. A licit­győztes, aki majd a főnök lesz, eldöntheti, kikkel, s mi­ként kíván dolgozni. A csapat többi tagja azonban volános alkalmazott marad, garantált bérrel. A szerződéses forma a közlekedési ágazatban ez idő szerint még ismeretlen, így hát Abony kísérleti színhellyé lép elő. Az elmúlt évek megfigyelé­seinek egyike: miközben a MÁV-os teherforgalom nő, a Volán-kocsik pályaudvari munkája csökken. Furcsa ösz- szefüggés, talánya még meg­fejtésre vár. Mindenesetre, ha a vizsgálat ezt alátámasztja, egyes vasúti pályaudvarokról kiköltözik a tefu, s a különfé­le költségektől megszabadulva másként szervezi a pályaud­vari fuvarokat. Például a Nagykőrösre és Abonyba ér­kező küldeményeket Cegléden emelnék ki a vagonokból, majd gépkocsival vinnék to­vább. Ez a módi az első szem­revételezéskor ugyan gazda­ságtalannak tűnik, de min­dent összevetve kiderül, hogy olcsóbb, mintha a Volántefu két külön pályaudvari kiren-* deltséget tartana fenn. A hí­rek szerint a nagykőrösi TÜ- ZÉP már méltányolja a szál­lítás új fajtáját. Tervek készülőben A ceglédi Volántefu berkei­ben egyéb tervek is érlelőd­nek. Belső kapacitásaik mi­nél teljesebb kihasználása ér­dekében különböző szolgálta­tásokkal jelentkeznek. Vállal­ják például a közületi gépko­csik szemlére való fölkészíté­sét, a gyújtásbeállításban re­mek műszerek segítenek. Akadnak itt kőművesek és fes­tők. akik esetenként örömest nyújtanák szaktudásukat egy- egy felújításnál, karbantartás­nál. No és, hogy a szellemi 'táplálékról se feledkezzünk meg: a volános oktatók szíve­sen segítenek bármely válla­lat gépkocsivezetőinek a Hámó Zebegényben /túrázni, kirándulni Járnak Pihenés, fürdés, olvasás KRESZ- és a műszaki ismere­tek felfrissítésében. V. S. Vegyszeresnek A MÁV budapesti, terézvá­rosi {fályafenntartási főnöksé­ge jelezte: július 28-ig a ceg­lédi vasútvonal mentén, a vas­úti területen vegyszeres gyom­irtást végeznek, gyomirtó sze­relvénnyel, illetve közúti ko­csival. L entagran, Lucenit, Na-Ta, Gramoxon és Glyalka alkalmazásával pusztítják a gyomot. A méreg emberre, jó­szágra, méhekre ártalmas. Névjegyzékek Nemrég két új névsort füg­gesztettek ki a városi tanács ügyfélszolgálati irodájának hirdetőtáblájára. Az elsőn egy névjegyzék-tervezet olvasha­tó, melyből kiderül, hogy a vá­rosban megüresedett tanácsi bérlakásokat kiknek utalták ki. A másik egy ideiglenes névjegyzék. Azok szerepelnek rajta, akik számára lehetőség nyílik a Beloiannisz utcában átadott tízszintes épület visz- szamaradt lakásainak megvá­sárlására. Mindkét névjegy­zék-tervezet augusztus 14-ig tekinthető meg. w Jellegzetes zebegényi üdülőház, faragott fa díszítéssel. Ilyen az ÉVIG nyaralója. A Dunakanyar szépségeit azok ismerik meg igazán, akik saját szemükkel nézik meg. Ezért is szerencsések azok a ceglédiek, akik a zebegényi EVIG-üdülőbe kapnak beuta­lót. A művészeket is vonzó község kertjei felett szarvasok, őzek, vaddisznók járnak. Gaz­dag növényvilágáról híres er­dők feledtetik a nehéz hétköz­napokat és ideális kikapcsoló­dást nyújtanak. — Kéthetes üdülésre jöttem 12 éves kisfiámmal — mondja Motollái Istvánná, a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium is­kolatitkára. — Férjem már 25 éve EVIG-dolgozó, s ő hét vé­gén jön hozzánk. Nagyon jól érezzük magunkat. Már az el­ső napon Hegyestetőre vitt el bennünket a gondnok férje. Az alföldi embereknek — mint amilyenek mi is vagyunk — erőpróbát jelent a 482 méter tengerszint feletti magasságra felgyalogolni. Azóta megsze­rettük a túrázást. Már voltunk Törökmezőn szalonnát sütni, Lepencén strandolni, s ter­vünk, hogy ellátogassunk Má­ív végéig új teiefonkönyv Cegléden is úgyszólván hasz­nálhatatlanná vált az a sárga fedelű, 1979-ben kiadott, nagy­alakú telefonkönyv, amely nem tartalmazza az utóbbi öt évben belépettek névsorát, s az egyéb változásokat. A gyen­gén enyvezett lapok szétestek: agyonjavított salátahalmazra emlékeztet legtöbb üzemben, hivatalban, s a magánosoknál a — 255—267. oldalán ceglédi neveket, számokat tartalmazó — névsor. Ladányi Sándor, a Buda- pestvidéki Postaigazgatóság osztályvezetőjétől jó hírt kap­tunk. Folyamatosan megjelen­tetik a Pest megy-i városok új távbeszélő-névsorát. Szentendre, Szigetszentmik- lós, Érd és Vác után — előre­láthatólag i ez év utolsó negye­dében — a ceglédiekhez is el­jut a kisebb alakú, könnyen kezelhető kötet. Kéthasábos lesz a szedés, jól olvasható szöveg- és számrésszel. Tar­talmazza a 20-as körzetszám­mal kezdődő többi helység adatait is. Tízezernél több pél­dányban adják ki, gondosan fűzve. Kérdésünkre Ladányi Sán­dor elmondta, hogy összesített Pest megyei névsor kiadására egyelőre nem kerül most még sor. A megyei vonatkozású előfizetőkről szívesen ad felvi­lágosítást a 09-es hívószám. Papp Rezső Aerobic a strandon Vasárnap délelőtt 10 órától a ceglédi strandon aerobic kondicionáló torna és dzsessz- balett-bemutató lesz, az Aero- Gym gazdasági munkaközös­ség szervezésében. Rossz idő esetén a bemutató délután 15 órakor kezdődik. rianosztrára a Babits-házba és a visegrádi királyi palotába. Gyalogtúrát szervezünk a Rám-szakadékhoz is. — Én is 12 éves fiammal ér­keztem Zebegénybe az EVIG- üdülőbe — kapcsolódik a be­szélgetésbe Retkesné Füredi Olga, a ceglédi kórház ad­minisztrátora. — Itt senkinek sem csengetnek étkezéshez és nincsenek kötött napirendek sem. A reggelit, az ebédet és a vacsorát mindenki maga ké­szíti és ott fogyasztja el, ahol akarja. Aki megszokta saját vagy házastársa főztjét, nem kell lemondania róla. A regge­li kedvéért sem kell meghatá­rozott időben kelni, s a vacso­rára sem kell visszatérni eset­leges kirándulásról, sétáról. Evőeszköz, tányér és egyéb más szükséges felszerelési tárgy az üdülőben megtalál­ható. Hűtőszekrények is van­nak, amikben lehet élelmet tárolni. — Minden turnusban jönnek Ceglédről is vendégeink — zárja a beszélgetést Tar Györgyné gondnok. Minden­kinek a szabadságot, a kikap­csolódást szeretnénk biztosíta­ni. Az ittlevők választhatnak, hogy kirándulnak, fürödnek, napoznak, sportolnak, vagy éppen olvasnak. Kis könyvtá­runkat úgy állítottuk össze, hogy az irodalmi művek mel­lett könnyebb olvasnivalók is helyet kapjanak. Televízió, le­mezjátszó, szépen berendezett társalgó, nyugágyak mind­mind a kellemes időtöltés esz­közei. Idén a teraszokat újí­tották fel, zuhanyozókat épí­tettek, s a derítőnk is elké­szült. A Duna vize sajnos elég piszkos, ezért is veszik szí­vesen vendégeink, ha közeli strandokra kalauzoljuk el őket. A bevásárlásban is segítünk. A választék, mint mondják, Cegléden kedvezőbb, de itt sem marad senki éhen. Mind­össze 15—20 forintot kell fi­zetni naponta egy-egy beutalt­nak. Ha úgy nézzük, olcsón szép helyre jutnak el, ahol mindent a nyugalmuk érdeké­ben teszünk. U. G. Ksn 0133—2800 (Ceglédi Hírlap I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom