Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-19 / 168. szám

Rába Indítómotorokhoz gyártanak kollektorokat a kerepestar- csai Szilasmenti Termelőszövetkezet gödöllői bakelitüzemében. Évente negyvenezer darabot készítenek az AUTOVILL-nak. Az önindításhoz szükséges csúszó elemeket szállításhoz készíti elő a képünkön látható Hegedűs Istvánné. Hancsovszki János felvétele Világítás az iskolában i / Legyen elegendő fény Testünket, szerveinket ad­dig tanácsos kíméletesen ter­helnünk, amíg épek és egész­ségesek. Ha már túlhajszoltuk őket, késő a mértéktartás. Ezt a megfontolandó tanácsot gyakran felnőtteknek is hiába mondogatják. Amíg minden rendben van, nem éreznek fájdalmat, sajgást, hasogatást, roppanást, közeire és messzi­re jól látnak, úgy tesznek, mintha vasból volnának. Pe­dig nincs így. Persze az egyéni elhatáro­zás nem minden. Megfelelő körülményeket is szükséges teremtenünk ahhoz, hogy egyáltalán kímélhessük ma­gunkat. Ha például szellőztet- hetetilen a munkahely, rossz a világítás, mit tehetünk szer­veink fölösleges koptatása el­len? Nem utal valami ésszerű felfogásra, ha olyanokat hal­lunk, te még fiatal vagy, jó a szemed, a szíved, a tüdőd, bírják az ízületeid, meg se kottyan a szokatlan erőkifej­tés. Erre mondják a bölcs öregek, most nem, de később maid megérzi. Tehát már böl­csődében, az óvodában, az is­kolában mindenre nagyon kell ügyelni. A berendezésre, a pa­dok méretére, formájára. S különösen a világításra, hiszen az iskolában sokat írnak, ol­vasnak a gyerekek. Ezt figyelembe véve üdvöz­lendő a tény, hogy nemrégen a tanács végrehajtó bizottsá­gának döntése nyomán a Ca- mesz, a gazdasági ellátó szer­vezet felmérte az általános is­kolákban a világítás állapo­tát szem elptt tartva a KÖJÁL idevonatkozó irányel­veit. A vizsgálatból kiviláglik, hogy huszonhat teremben tér el kisebb-nagyobb mértékben a fényerő az előírtaktól. Vagyis kisebb. Kiderült az is, hogy nem az intézmények törzshelyén gyen­gébb a világítás, hanem a kü­lönböző helyeken levő régi épületekben. A Petőfi téren, a Török Ignác, az Imre, a Hon­véd utcában. Az itteni ter­mekben csak elvétve fordul elő, hogy a fényerősség azo­nos a kívánttal, többnyire jó­val alatta marad. Mindössze egy olyan helyiséget találtak, ahol 10 egységgel több. Ezekben az épületekben né­hol olyan állapotban van az elektromos hálózat, hogy a megfelelő világítótestek elhe­lyezése előtt részletesen vagy teljesen fel kell újítani. Másutt a kapcsolótáblát szük­séges átszerelni. A Petőfi té­ren. a Török Ignác, a Honvéd utcában. A felmérők mindenütt gon­dosan kiszámították, mekkora összegekkel fedezhetők a költ­ségek. S azt is felbecsülték, milyen társadalmi munka vol­na kívánatos. Ez utóbbi min­den esetben jóval kisebb, mint a teljes költség, de egyáltalán nem elhanyagolható. Az egyik városi üzemben dolgozó brigádtag a minap á'zt mondta: tudja, én mindig benne voltam a társadalmi munkában, főleg, ha értel­mesnek láttam a célt, de most már kezdem sokallani. Bizto­san mások is így vannak ez­zel, mert újabban így vezetik be a kérelmet: tudjuk, hogy az elvtársaknak rengeteg a kötelezettsége, s nem lehet a végtelenségig kérni. S akkor jön a de... Mi pedig mor- gunk egyet, s megyünk. Nem tudjuk, hogy a világí­tás korszerűsítéséhez hogyan fogják kérni a társadalmi munkát, csak azt, ez nagyon fontos feladat. S még annyit: a végrehajtó bizottság úgy döntött, az iskolák világításá­nak korszerűsítését meg kell gyorsítani. SZIVÁRVÁNY. Az utóbbi években mintha ritkábban ta­lálkoznánk ezzel a csodálatos természeti jelenséggel. Vajon mi lenne, ha állandóan az égen díszítené életünket? Ez teljességgel lehetetlen. A ter­mészet óvakodik attól, hogy csodái köznapiakká váljanak. De beszélhetünk-e egynta- lán csodáról? Hiszen a szivár­vány a fénytörésen alapuló fi­zikai jelenség. Csak mi adtuk neki e költői nevet, más élő­lényt aligha érdekli látványa Az esőcseppeken áthaladó napfény összetevőire bomlik, s így pillanthatuk a fehér szín varázslatába. A vörös, narancs, sárga, zöld, kék, ibolya színeket ösz- szekeverve igen egyszerű ered­ményt könyvelhetünk el tehát. De képzeljük el: ha a keve­résnél elfeledkeznénk a vörös fényről, akkor zöldben lát­nánk mindent, ha a narancs­színűt mellőznénk, akkor ibo­lyaszín lenne a világ. Becsül­jük meg tehát a fehér fényt. Idén még csak egyszer lát­tam szivárványt. Azt is igen későn, pár perccel napnyugta előtt. Emiatt nagyon magasra emelkedett a hatszínű híd, s erőteljesen ragyogott a szür­külő égen. Iszik, mint a szi­várvány, mondják arra, aki nagyot szomjas. Hát a szivár­vány miért iszik? Bizonyára azért, mert előtte járt az eső, s a megázott földből szívesen kortyol az égből a földre A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM. 168. SZÁM 1984. JÚLIUS 19., CSÜTÖRTÖK Óvodák nyári hónapjai [y Cs&resieünlés A gödöllői Török Ignác Gim­názium és Óvónői Szakközép- iskola egyre erősödő kapcsola­tokat tart fenn az NDK-be!i Suhl megyében levő schmal- kaldeni Rosa Luxemburg Óvó­nőképző Szakközépiskolával. Ezen a nyáron is két-két he­tet töltenek a gödöllőiek kö­zül húszán diákok, tanárok az NDK-ban, illetve ugyan- ennyien a schmalkaldeniek közül nálunk. A Suhl me­gyeiek a napokban érkeztek városunkba. Az Agrártudomá­nyi Egyetem kollégiumában vannak elszállásolva, innen kiindulva ismerkednek Gödöl­lővel és környékével, a fővá­rossal, s egy napot a Balaton partján is eltöltenek. Váltakozva fogadják a gyerekeket Mészáros Franciska, ötéves barátnőm örömmel újságolta, hogy másnap már másik óvo­dába fog járni, mert az övé­két be fogják zárni egy idő­re. Közlése kíváncsivá tett, hogyan oldják meg Aszód nagyközségben az óvodások nyári elhelyezését. Körutam első állomása az 1. számú napközi otthonos óvoda volt. Vezetőnője, Csobán Pálné, szívesen válaszolt kérdéseim­re. Kiharcolják — A pillanatnyi prermek- létszámon igencsak érződik a nyári szabadságok ideje. Száz­negyven beiratkozott gyer­mekből csak nyolcvan jár rendszeresen a nyáron. Ez teljesen érthető, mert a szü­lők többsége ragaszkodik a nyári pihenéshez. Ebben a létszámban már benne van a másik óvodából jött gyerme­kek száma is. A 2. számú napközi otthonos óvoda ve­zetőjével már április közepén egyeztettük az időpontokat, hogy mikor legyen nyitva az egyik, vagy a másik óvoda. Természetesen a szülőket szó­ban és írásban is tájékoz­tattuk az időpontokról. Az előzetes jelzések szerint onnan nyolc gyermeket já­rattak volna. Azért mondom ezt feltételes módban, mert négyre olvadt a számuk. En­nek több oka is lehet. Vagy sikerült a szülőknek elintéz­nie a szabadságát arra az időre, amikor az óvoda be­zárt, vagy valamelyik csa­ládtag (főként nagymamák), meggondolta magát, és vi­gyáz a gyermekre. A kisgyer­mekek nem szeretnek más óvodába járni, és néha még az utolsó pillanatokban is ki­harcolják valamilyen módon, hogy otthon maradhassanak. — Az előbb említett lét­szám nálunk nem okoz sem­miféle fennakadást, mert bő­ven van hely. Most tehát a 2-es óvoda zárva van. Mi jú­lius 23-tól augusztus 30-ig leszünk zárva. Sajnos, a két óvoda nyitása és zárása kö­zött, egy hét átfedés lesz. Azon a héten minden gyerek otthon lesz. Reméljük, min­denki meg fogja oldani a gyerekek biztonságos elhe­lyezését. Sajnos, nagyon sok családban elfeledkeznek ar­ról, hogy az apának is van szabadsága, így nefn hasz­nálják ki ezt a lehetőséget. Meszelés előtt — Visszatérve a nyári lét­számhoz, az a tapasztalatunk, hogy évről évre szinte ugyan­annyi gyermek jár ide. Reg­gel héttől délután öt óráig vagyunk nyitva. A gyerekek többsége fél nyolc táján ér­kezik. A fenti óvodából autó­busszal jönnek, tehát a jó közlekedési viszonyok re­méljük nem terhelik meg na­gyon a szülőket. — A kis vendégek teljesen beilleszkedtek csoportjaink­ba. A nyolcvan gyerekre, négy óvónő vigyáz. A mun­katerv szerint nyári foglal­kozásokat tartanak. Sokat ki­rándulnak, sétálnak a gyere­kekkel. Nagyon szép virágos­kertünk is van. Ezt a gyere­kekkel együtt ápoljuk. Ha rossz az idő, báboznak, bar­kácsolnak, vetítenek, rajzol­nak, festenek. Egyszóval, vi­dáman és hasznosan töltik az idejüket. Az ikladi óvodában össze­pakolt bútor, meszelésre elő­készített falak fogadtak. Az óvoda vezetője, Balogh Já­nosáé, a következő tájékoz­tatást adta: Könkvérst építenek — Aszód nagyközségen be­lül, mi Domonnyal együtt oldjuk meg a változó nyitva­tartási. Domonyban június 1- től június 30-ig volt zárva az óvoda. Szerencsésen használ­ták ki a szabadságot, mert mire kinyitottak, teljesen fel­újítva, központi fűtéssel fo­gadták az első gyermekeket. — Nagyon ki szeretném emelni, hogy a szülők áldo­zatkész munkája nélkül, nem tudtuk volna megnyitni az óvodát határidőre. Bár a do- monyiak nagy része az Ipari Műszergyárban dolgozik, úgy látszik, minden nehézség nél­kül sikerült megoldani a gyerekek otthoni felügyeletét. Onnan csak egy gyerek jött át nozzánk. — A mi óvodánk július 30-ig lesz zárva. Községünk­ből egy gyermek sem jár át Domonyba. Szerencsére ná­lunk nem kell olyan nagy át­alakítást végezni, tnint ott, de azért a mi gyermekeink szülei is nagy munkába fog­tak. Rönkvárat építenek az udvaron. K. I. Cs. Lukács László a messzi vilá­gokat tanulmányozza Balázs Gusztáv felvétele Ha Lukács László, akkor amatőrcsillagászati tábor! A Gödöllőn tanító pedagógus elő­ször Túrán szervezett nyári találkozást az égbolt szerel­meseinek, mert akkor még ott dolgozott. Tavaly már a vá­rosban táboroztak a romanti­kus fiatalok, akik számára nem szűnik meg a természet napnyugtával. Sőt, ők éppen akkor lendülnek munkába. A művelődési központ fel­karolásával. idén sem marad el a Lukács-tábor! Augusztus 6—11. között tartják az orszá­gos úttörő amatőr csillagászok táborát. A szállás az Agrártu­Öszföndíjas (/ gyermekszínpnd A gödöllői művelődési köz­pontban működő gyermek- és ifjúsági színpad elnyerte a KISZ Központi Bizottságának egy évre szóló ösztöndíját. A pályázat nyomán kapott ösz­töndíj révén anyagi és szak­mai támogatásban részesül a színpad, amely így jobban megfelelhet körzeti ellátó fel­adatának is. A KISZ tnegyei bizottsága is felléptét! az együttest. dományi Egyetem kollégiu­mában, a távcsöves észlelés a természetben, illetve a műve­lődési központ tetején lesz. Eltérve a korábbi gyakor­lattól, most nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati amatőrcsil­lagászat. Persze továbbra is lesznek érdekfeszítő előadások az égi tudományokról, de ke­vesebb, mint eddig. Hat tárgykör szerepel a programban. A meteorrajok, a nap, a holdak, bolygók, a nap­rendszeren kívüli világ (a mélyégi objektumok), a vál­tozó csillagok és az amatőr­meteorológia kérdéseiben me­rülhetnek el az úttörők, akik tetszésük szerint csatlakozhat­nak az egyik, vagy a másik, témakör vezetőjéhez. Mintter nütt egy-egy napot, s éjét le­hetnek, utána cserélnek. A váltások időpontját hat órára tűzik ki. Ebből is sejthető, a takarodó itt nem tíz órai. Lukács László munkatársai lesznek a Meteor című ama­tőrcsillagász szaklap rovatve­zetői. Nagy várakozással te­kintenek a tábor elé. A jól felszerelt gödöllői szakkör Zeiss-műszerekkel is rendel­kezik és szeretnének minél több fényképfelvételt készíteni az augusztusi napok — ég­boltjáról. A fotókat a műve­lődési központ laboratóriumá­ban azon nyomban elő is hív­ják. Hévizgyörk L/ Túra után a városban i/ Fellép a $ssi9g Égi-földi furcsaságok nyúló híd, ami alatt nem le­het átmenni. VIHAR. Ez is olyan, mint a szivárvány. Azt megcsodáljuk, emettől pedig félünk. Mutat­ják. milyen kicsinyek vagyunk a világban. A szivárvány ak­kor is tündököl, ha itt lenn egymásnak esnek az emberek. Az égiháború legnyugodtabb perceinket is megzavarja. Tartunk a széltől, villám- csapástól, mennydörgéstől. Mégsem tanulunk belőle. Sőt, a távolibb villámtól nem fé­lünk úgy, mint ahogy megije­dünk, ha fejünk felett sül ki a gigászi elektromos energia. Szinte várakozva ülünk az ab­lak mellett, mikor ér közelebb a vihar. A megnyugvásban re­ménykedve hallgatjuk közben a rádiót, bár recseg benne a kinti világ zaja. S attól, hogy felfedeztünk olyan harci esz­közöket, melyekkel mégis fe­lülmúlhatjuk magunkat, csak még jobban félünk. Mert ne feledjük: a világot nem pusz­títhatjuk el, nem múlhatjuk felül, csak magunkat. KATICABOGÁR. Ne szállj el! A minap szomorkodva ta­pasztaltam, hogy a kukoricán is elszaporodtak a kártevők. Mit tegyek? Ha megpermete­zem valamelyik vegyszerrel, akkor a mellette termelt nö­vényt nem ehetem meg. Bo­rongás hangulatomat enyhítet­te, hogy szinte mindegyik — ígéretesen növő — kukoricán ott serénykedett egy-egy kati­cabogár. Teszi dolgát. Rátapadva a levéltetű potrohára, annak nedveit szívja. Fogalma sincs arról, hogy az embernek jót tesz vele. Az a fő, hogy ő így érzi jól magát. Hasonló mond­ható el a két fecskepárról is, amely verandánk eresze alatt fészkel. A kis fecskék mindig éhesek, a nagy fecskék állan­dóan úton vannak. Eszük ágá­ban sincs mást tenni, mint fogdosni a rovarokat, hogy táplálják az utódokat. Csodál­kozunk röptűkben, s nem gon­dolunk arra. vajon hány cél­zásuk eredménytelen. Vajon hányszor menekül eí csőrük elől az ügyesebb zsákmány? Alföldi ismerősöm nehez­telt Bagra. Véleménye szerint csak ezen a vidéken szokás, hogy papírfecniket kötöznek oda, ahová fészket építene a fecske. Ezen a buta magatar­táson magam is bosszanko­dom. Sokkal csúnyább a ház a papírdarabokkal, mint a fészekkel. S az arra járóknak megvan a véleményük az ’ott lakókról. Sajnos ezzel a jelen­séggel nemcsak a Galga men­tén lehet találkozni. A múlt­kor Abasáron is láttam ilyen portát. ALAGÚT. Az M3-as autó­pálya Bagót átszelő szakaszán két felüljáró- gondoskodik ar­ról, hogy a sztráda egyik ol­daláról a másikra juthassunk, valamint egy nem hivatalos aluljáró, amit inkább nevez­hetnénk alagútnak. Hivatalo­san ez egy esővíz-áteresztő be­tonépítmény az úttest alatt. Az egymáshoz toldott gyűrűk át­mérője meghaladja az egy mé­tert, gyerekeknek egyenesen, nagyobbaknak a fejet a nyak­ba húzva lehet átmenni az alagútban. Aki az innenső oldalon be­megy, az kimegy a faluból a természetbe. Azaz, egy aka­dályt még le kell gyűrnie a rétig. Át kell ugrania egy pa­takot. Hogyan? A patak nem a természet része? Itt legfel­jebb félig az. Mivel jelentős hosszúságban a sztráda mel­lett vezet a nyomvonala, bizo­nyára megfelelő műszaki okokból, betonelemekkel rak­ták ki a medrét. A gyerekek ezt nem tartják akadálynak, nagy bátorsággal üldözik mez­telen lábbal a vízben a hala­kat, nem félve a rengeteg be­ledobált szeméttől. Nemrégen — s ez már teljesen szabály­talan — egy helyütt felszed­ték a betonlaookat, gátat emeltek, s a felduzzasztott vízben fürödtek. Szívemmel velük voltam. Balázs Gusztáv Az elmúlt esztendő szá­munkra egyik kedves meglepe­tése volt, hogy a televízió ál­tal rendezett Ki mit tud? ve­télkedő zenei kategóriájában a rockegyüttesek közül az el­ső helyezést környékünk is­mert és kedvelt zenekara, a Smog Szerezte meg. Az együt­tes tagjai^ jártak Kubában, s felléptek 'az ország számos helyén, de vidékünkön nem muzsikáltak. Most hallottuk a hírt, hogy július 21-én a hé- vizgyörki November 21. Mű­velődési Házban adnak kon­certet. Bankó János intézményve­zető tájékoztatott, hogy az együttes hangversenyét Hé- vizgyörkön veszik videokazet­tára. s ez még emlékezeteseb­bé teszi a rendezvényt, mert nemcsak a zenekar, hanem a fiatalok reagálása, tetszésnyil­vánítása is szalagra kerül. A csaknem háromórás koncert után Müller diszkójára kezdő­dik a tánc. m Mozumhm Klapka légió. Magyar törté­nelmi film. Színes. Csak 4 órakor! A kéjnő Kaliforniába ké­szül. Szinkronizált amerikai film. Színes. Il-es helyáron! Csak 6 és 8 órakor! ISSN 0133-1957 (Göd&HSl Hírlap) Alkatrész a Rábához

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom