Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-01 / 153. szám
PBST we re, 1984. JŰLIUS 1., VASÄRNAP Világos, tágas, modern Új szakrendelőben, Vecsésen Alig több, mint két hónapja adtuk hírül, hogy Vecsésen — ahol 1981-ben kritikus helyzetbe került az egészségügy, mert a főváros az új betegbeutalási rend kialakítása után már nem fogadta a szakorvosi ellátásra szoruló ittenieket — vadonatúj szakrendelőt avattak. Korábban átmeneti megoldás született: a monori intézetben látták el a település lakóit, s szétszórtan több helyi rendelőben is megkezdték a munkát a szakorvosok. Vajon elégedettek-e ők, s munkatársaik az újjal, s javára válik-e a betegeknek, hogy immár sokféle bajaikat helyben kúrálják? Nagyon vártuk Dr . Szakoly Vince belgyógyász főorvos, a szakrendelő vezetője mondja: március 5-én, hétfőn már új otthonunkban fogadtuk a betegeket, akik velünk együtt nagyon várták ezt a pillanatot. Az első napon tele volt a rendelő, érthetően, hiszen csak a rendelések helye változott meg. — Mit is nyújthatunk? Négy fogorvos, urológus, nőgyógyász, két belgyógyász várja a pácienseket. Van itt csalódás nővédelmi, valamint terhes tanácsadás, gépjárművezetői alkalmassági és onkológiai vizsgálat, reumatológia, fizi- koíherápia és gyógytorna, laboratórium és EKG, a fogászaton fogröntgen is. Minden állásunk betöltött. Az épületben rendel még két körzeti orvos, s itt kapott helyet a hétvégi ügyelet is. Hiányzik a gégészet, a szemészet, a bőr. és az ideggyógyászat, a sebészet, valamint a röntgen. Ez utóbbihoz nagyon drága lenne a tárgyi feltételeket előteremteni (nincs kellően szigetelt helyiség), röntgenháttér nélkül viszont a sebészet nem lenne életképes. Mégis jó volna legalább a napi 1-2 órás sebészeti rendelés. — A munkakörülményeink jelentősen változtak, úgy hiszem, mindannyian elégedettek lehetünk. Az épület szép, világos, tágas. Igaz, az emeleti plafon beázik, de a kivitelező — a Gyömrői ÉSZKV — ígéretet tett a javítására. Várjuk, hogy így legyen? Nem kei! utaznom fialka Jánosné nőgyógyászati asszisztens: — Rengeteg új műszert kaptunk, például dopplert a magzati szívhang vizsgálatára modern kolposzkópos berendezést, hőlégsterilizálót is. A régi rendelőben, a Somogyi Bacsó úton két helyiségük volt csak, egy vizsgáló és a váró. Itt jutott tanácsadó, onkológiai és nőgyógyászati részleg is, mindegyikbe külön vetkőzőfülkéből jutnak a betegek. Korábban hetente háromszor öt-öt órát rendeltünk, most naponta hatot. Központi a fűtés. a régi helyünkön még a kazánt is nekem kellett megraknom szénnel... Dr. Reimann Pál fogorvos: — A fogászaton három új, turbinás, mikromotoros gép, s a fogröntgen a szakmai színvonal jobbítását szolgálja. A korábbi két épület helyett, most egyhelyütt rendelünk. Ez előny a betegeknek, ugyanis már nem kell átgyalogolniuk máshová, amikor az egyik orvos az iskolafogászat kis pácienseit kezeli, vizsgálja. Itt arra is elég a hely, hogy reggel és munkaidő után, a csúcs idején leüljenek a várakozók. Nekünk öltözőnk sem volt, most zuhany is jutott, s helyben ebédelhetünk. A fizikoterápia előtt betegek várják a sorukat. Monori Sándornó Üllőről jött: — A derekam, a lábam is fáj, húsz éve kínlódom ezzel. Azelőtt Monorra jártam, most ide. A jegy ára ugyanannyi, csak éppen hamarabb kerülök a rendelőbe. S mert kevesebb a beteg, talán nagyobb a türelem is. Az sem mellékes: közelebb esik a buszmegálló a rendelőhöz, mint Monoron. Rácsán Jánosné (gy beszél: — Jártam én .kezelésre a Rókusba, a Trefort utcába, a Lukács fürdőbe is. Pesten dolgozom, oda-víssza háromórányi az út. Amikor igazán nem tud járhi az ember, betegállományban van, otthon. Jó, hogy éppen ilyenkor helyben kaphat kezelést, ném keil emiatt már a fővárosba utazni... Az iméntieket erősíti meg a reumatológus szakorvos dr. Stadlefr Egon is. Azelőtt nem volt itt se gyógytorna, se fizikoterápia, se reumatológia. A vecsésieknek nagyon jó, hogy lett. Fürdőjegyet is adhatnak nekik, s beutalót gyógyfürdőbe. Két hónap után csak néhány apróság bosszantja az orvost: nem szerelték még fel a paravánt így egyszerre nem kezelhetnek férfiakat és nő. két, s a sok új készülék közül némelyik nem működik. Csekélységek ezek, de az orvos így mondja: mi szeretnénk tökéletesen dolgozni... Lesz-e sebészet? Aligha vitás, hogy a vecsé- siek nyertek az új szakrendelővel. Csányi János tanácselnök szerint már az is óriási vívmány, hogy tudják a betegek: a hét végén itt találják a központi ügyelet orvosát. Régebben ugyanis sorra járhatták a település hét körzeti gyógyítóját. A megüresedett rendelők jórészt az egészségügyet szolgálják ezután is: gyermekorvosi munkahely, öregek napközi otthona, orvoslakás lett vagy lesz belőlük, csupán a régi belgyógyászati épület szolgál átmenetileg szükséglakásként. Ám a sebészet tényleg nagyon hiányzik ... Dr. Csernus J. Alán, a monori szakorvosi rendelő igazgatója (szervezetileg idetartozik a vecsési intézet) ezt feleli érdeklődésünkre: a szemészeti és idegggyógyászati rendelés a közeli jövőben elkezdődhet Vecsésen, talán már ősszel. A sebészetnek a sterilitás miatt külön helyiség kell. Ha a tanács gondoskodik erről, mi adunk felszerelést, orvos is van, csak státust kell kérni. Csányi János méltányolja ezt az álláspontot. — A most szükséglakásként használt Bajcsy Zsilinszky úti épületet átalakíthatnánk. Igaz, a pénzünk kevés. A település három millict tett a megye húsz milliójához, amikor a szakrendelő készült. Rengeteg társadalmi munka árán bizonyosan eredményt érnénk el. Ehhez azonban elengedhetetlen a vecsésiek segítsége. Bízom abban, hogy ez nem marad el, hiszen ez az érdekük. V- G. P. Körösi meggy A hét híre Nagykőrös a meggyből „nagyhatalom”. Évtizedek óta megalapozott hírnévnek köszönhető, hogy a körösi konzervgyár meggybefőttjei keresett csemegének számítanak a tőkés országokban. Az első meggyszál- lítsnányok június közepén érkeztek. Többségében a korai és bőtermő P.letcor érkezik, de a város környéki gyümölcsösökben még megtalálható a patinás nevű Körösi meggy és a Pándi fajta is. Egész szezonban 3503—4000 tonna meggyre számítanak. Rések ss száffiífástesSurikábRn Kockáztatlak, de buktak Utólag úgy tűnik, nem sok kockázat volt a Datacoop Kisszövetkezet megalakításában. Ám amikor még csak tervezgették létrehozását, sokszor felmerült a kérdés: vajon nem fognak belebukni? Az eltelt két esztendő eredményei napjainkban már egyértelműen fogalmazzák meg a választ: nem! Sőt! Ez a közösség ma a megye egyik legdinamikusabban fejlődő kisszövetkezete. Az út, amit üstökösként idáig befutottak, persze számos buktatót is rejtett. — Régi kollégákkal, barátokkal beszélgetve nem egyszer szóba került, hol vannak kihasználatlan lehetőségek a hazai és a többi KGST-ország számítástechnikájában — emlékezik a kezdetekre dr. Bin- dics Ferenc elnök. — Azután jött az ötlet: ha már tudjuk, mit kellene tenni, s megvan a felkészültségünk is hozzá, miért ne próbálhatnánk meg együtt? 1982. június 1-én alakítottuk meg kisszövetkezetünket 18 taggal. Akkor még nem voltunk biztosak abban, hogy vajon jól mértük-e fel a terepet. Orionbs! IBM Most' már tudják, jól. Nagy sikere van például annak a szolgáltatásuknak, amelynek az a lényege, hogy az idehaza telepített, több száz millió forintot érő nagy számítógépeket, azok alkalmazásának feltételeit az üzemeltetővel közösen átvizsgálják, s megpróbálják az átalakuló környezethez igazítani. Általában két dologban tudnak nagy segítséget nyújtani. Az úgynevezett operatív tárkapacitás bővítésére kidolgoztak egy eljárást. Emellett az Orion gyár displayeit átalakítják korszerű I3M-rendszerre. A távadat-feldolgozás ugyancsak gyerekcipőben jár nálunk, ezért ezen a területen is vannak kihasználatlan lehetőségek. A kisszövetkezet szakembereinek alkotó fantáziájából azonban jóval többre is telt. Mivel a szocialista országokban nem gyártanak asztali sornyomtatót, hozzákezdtek ennek kifejlesztéséhez. Utólag bevallják, kevés reménnyel. Egyetlen hazai nagyvállalat sem vállalkozott a szellemi erőfeszítésre, illetve az egyik egy külföldi gyártási eljárást vásárolt meg. A Datacoop-nak azonban végül is sikerült: megkezdték a sornyomtató gyártását, s jövőre már csak hazai és szocialista alkatrészekből építik majd össze. A megrendelő a SZÁMALK, amely ezekben a hetekben kapj3 meg az első ötszázas szériát. E termékük iránt nagy az érdeklődés külföldön is. Jövő évi szállításra már megkötötték a szerződést szovjet, csehszlovák, és boLgár vállalatok- kal. Szóba került a tőkés export is, több nyugat-európai cégnél most tesztelik a sornyomtatót. Olcsón újat Egy újabb rés a számítás- technikában: nagyon sok helyen vannak a KGST-ben elfogadott egységes számítás- technikai rendszerbe tartozó, olyan gépek, amelyek már e!- avultak. Kicserélésük meglehetősen drága, pénz pedig mostanában igen csak szűkösen csordogál mindenütt. És akkor jön a Datacoop: egy korszerű gép árának alig 5 (!) százalékáért átalakítják a régit, amely ezek után máris azt tudja, amit az új. S még nincs vége. Ottjár- tunkkor már készen voltak a mintadarabok egy olyan, sornyomtatóhoz használható író- fejből , amit eddig csak tőkés importból lehetett beszerezni, darabját 100 dollárért. Ugyancsak a kisszövetkezetben fejlesztették ki azt a sornyomtatót, amely 132 karakter széles, és most törik a fejüket egy olyan berendezésen, amely levélminőségben írna. Ez sokoldalúan hasznosítható lehetne a szövegszerkesztésben. S mindezt 23 taggal érték el! Igaz, közülük 23-an felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Persze, fejleszteni és termelni is, erre nem képesek egymagukban. ezért amint beindult valamely terméknek a gyártása, átadják más szövetkezetnek, vagy vállalatnak a jogot. A sornyomtatók összeszerelését például a péceli Tri- ton-ra bízták. Diósdon viszont központi telepükön saját szerelő szakcsoportot alakítanak, a közeli hónapokban. A Datacoop már 1982-ben. amikor csak egy fél évet dolgoztak, 17 millió forintos árbevételt ért el. Tavaly ez az összeg már meghaladta az 57 milliót, az idei terv pedig több mint 100 millió forinttal számol. E dinamizmus a tagok keresetében egyelőre nem érzékelhető: bár majdnem mindenkinek 100 ezer forint felett van az éves jövedelme, most a további munkához nélkülöhetetlen műszerek beszerzésére költik a felosztható pénz nagy részét. Ügy gondolják, körülbelül két esztendő kell ahhoz, hogy a fejlesztésekhez megfelelő környezetet teremtsenek. ÜMhntyűk szabadalma Üstököshöz hasonlítottuk bevezetésünkben a Datacoop eddigi útját. Mint a valóságban, az égitest az útján, a fejlődésben a kisszövetkezet sem áll meg. A legutóbbi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be azt a billentyűzetet, amely a világon egyedülálló: nincsenek benne sem mechanikus, sem elektronikus érintkezők, a kapcsolást egészen más módszerrel oldották meg. Már most óriási az érdeklődés iránta, több nyugat-európai nagy cég mintadarabokat kért. Ám a szövetkezetiek óvatosak: folyik külföldön is a szabadalmaztatás, idehaza pedig a gyártás-előkészítés, s csak ha minden megnyugtatóan rendeződött, akkor jelennek meg a piacon egyedülálló számítógép-billentyűzetükkel. Furucz Zoltán © A Közalkalmazottak Szakszervezetének központi vezetősége a helyi államigazgatás korszerűsítésének kezdeti tapasztalatait összegezte. @ Az úttörő mezőgazdászok ötnapos országos versenyének Tata adott otthont. £ Békéscsaba volt a helyszíne a VII. nemzetközi bábfesztiválnak. © A hét híre az is, hogy az országgyűlés ipari, valamint építési és közlekedési bizottsága együttes ülésen vitatta meg a távbeszélőhálózat helyzetét és fejlesztését. Részünk van _ mi„denki mással egyetemben — a lehetetlen lehetségességében, a két-három óra után létrejött azonnali (tízszeres díjért azon- nalra kért) kapcsolásokban, a teljes munkanap alatt hiába várt csengetésben, itt a hívott fél... Szidjuk a postát. A már-már kétségbeejtő távbe- szélési lehetőségeken belül van, ami a posta lelkén szárad. A lehetőségek egészének ilyen, elszomorító, súlyos hátrányokkal, gazdasági kárral járó alakulása azonban nem a posta asztala. Sokkal inkább következménye annak a hosz- szú évtizedek óta meglevő szűklátókörűségnek, amelynek hívei már-már luxusnak, szórakozásnak, kényelmi eszköznek tekintették a telefont, s ennek megfelelően kapott részt a fejlesztési, bővítési lehetőségekből, pénzekből. Hiba lenne ugyanis elfeledni: 1937 ben 112 ezer főállomás működött az országban, de ebből 70 ezer a fővárosra koncentrálódott. Az Egyesült Államokban akkor 19,4 millió, Angliában ötmillió főállomás volt lelhető, de ha hozzánk hasonló nagyságú országot nézünk, akkor is szembeszökő a különbség, hiszen Dániában négyszer, Ausztriában két és félszer annyi a -főállomások száma 1937-ben, mint nálunk. Már akkor tetemes hátrányban voltunk. A häi,»#z. hogy maradtunk is. Bell kontra Gray. Az egyszerre — 1876. február 14-én — tett szabadalmi bejelentés nyomán kibontakozott vita és pereskedés csak azért nem siklatta vakvágányra a telefon sorsát, mert egy cég, üzletet íátva a dologban, megvásárolta mindkét feltalálótól a jogokat... Üzlet? Az bizony. A Puskás Tivadar tervei alapján 1881- ben elkészített első telefon- központokat nem adományként kapták a felhasználók, nem kellett úgy vélekedniük, hogy a rejtelmes hatalmak valamelyike osztja Szét-a vonalakat ... A Budapest-vidéki Postaigazgatóság ebben a középtávú tervidőszakban csupán a Százhalombatta, Vác, Szentendre, budai góckörzet területét érintő jelentősebb fejlesztésekre több mint 500 millió forintot szánt; csepp a kielégítetlen igények tengeréhez képest. A megye 1981 és 1985 közöttre szóló területfejlesztési terve Gödöllő, Cegléd, Budaörs telefonhálózatának jelentősebb korszerűsítésére szorítkozott bővebb lehetőségek híján, ám még ezt is szerényebbre fogta a pénzszűke. Reménysugár a jackdugókat kapkodó, szitkokat álló kisasszonyoknak és asszonyoknak: márciusban az Állami Tervbizottság határozatot hozott a távközlés fejlesztésére. Amire persze általában kézzelfoghatóvá válnak az elha- tározottak, a kisasszonyok, asszonyok többsége nyugdíjba megy, de a jackdugók...?! Maradnak? Évek óta százezer feletti darabszámban készíti a távbeszélő készülékeket a Mechanikai Művek, ám vonalat nem tud adni hozzájuk. Talán jelképe is a mai helyzetnek, hogy a Telefongyárnak két jelentős gyáregysége van a megyében, ám a köznapi értelemben vett telefonhoz egyik üzemnek sincs már semmi köze, ahogy a törzsgyárnak sem. A telefonia hazai ipari háttere ugyanis fura kettősséget mutat: termékei inkább külföldön használtak, mint itthon. Itthon nincs vevő... vagy inkább más nincsen. A7. ókori perzsa uralkodók tisztán beszélő, erős hangú férfiakat állítottak szolgálatukba, akik élő hanglánckéut kiabálták meg társuknak a híreket, a legfelsőbb parancsokat, így jutottak el azok az udvarba, illetve az alattvalókhoz. A király füleinek nevezték őket, ezt a szó szoros értelmében élő telefonvonalat. Ma az országban 80 ezer kilométer a vonalak, 5,5 millió kilométer feletti a hálózat hossza, s ez utoobiból 1970-ben még nagyobb arányban részesedett Budapest, mint az ország összes többi tája. Ami érzékeltet történelmi múltat, szemléletet egyaránt. Amikért nem a postát kell szidni; nem tehet róla. Sok mindenről tehet, de erről nem. A megyében ma is használnak ötven-, hatvanesztendős berendezéseket; mennyi szó futott át rajtuk elektromos impulzusok formájában! Mennyi szó ... Mészáros Ottó lé pszíziókan ca CEJüS A kereslet-kínálat egyensúlya Jó esztendő után ígéretes volt a folytatás is a Cement- és Mészművek váci gyárában: az év első hónapjaiban az előirányzottnál 33 ezer tonnával több cement, 43 ezer tonnával több klinker (cementipari fél- termák) gyártását könyvelhette el a vállalat. A kiszállítások üteme eléri a csúcsidőben megszokottat; gyakran 20 ezer tonna építőanyag kerül vagonokba naponta. Eredményesen alakult készletgazdálkodásuk is; a készletek tervezett szintjét mintegy 18 millió forinttal leszorították. Az építőipari alapanyag- gyártás egészéről korántsem mondható el, ami a Cementéi Mészművekről igen; egyensúly van a kereslet és a termelés között. Ez azonban nem egyszer, s mindenkorra kivívott pozíció — tartják a CEMÜ vezetői. A különösen Vácott szorító létszámhiány ellenére a korábbiakhoz hasonlóan kiemelkedő teljesítmény elérésére törekednek: a minőség, a csomagolás szín- | elégítésével, hogy csak né- vonalának, az exportnak a nö- hány fontosabb tényezőt em- velésével, energiatakarékos- lítsünk. Sággal, a speciális igények ki- | Sz. T. 1 Központi vczérlőlcrem a CEMÜ váci egységében Brclösi Ágnes felvétele A KIRÁLY PULII
