Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-18 / 167. szám

/ Aratás hőségben Búzatsiigsren kombájnok A műhelykocsi kint strázsál Új színben Városképbe ülik Állványerdő vette körül egyik napról a másikra Ceg­léden a helyőrségi művelődé­si központ tanácsháza melletti épületét. Utcai frontját, hom­lokzatát újra festik, megszé­pül a városképi jellegű épület. ÉDI A rekkenő hőségben végezték feladatukat a tsz határában a kombájnosok Páré János felvétele A búzát, az ország kenye­rét aratják az abonyi kombáj­nosok is. Kora reggeltől ké­ső estig mennek a gépek, s ilyenkor hét végén sincs mun­kaszünet. Molnár Zoltán, a Ságvári Endre Tsz elnöke a helyszínről, a búzatáblák mel­lől irányítja a munkát. Tőle kérdeztük, hogy miként ha­ladnak és hogyan teszik elvi­selhetőbbé a meleget? — Embereink 1150 hektár búzát aratnak idén. Ha az idő engedi, akkor 1? nap alatt végzünk ezzel a mennyiséggel. Egyszerre 10 kombájn dolgo­zik és naponta 100 hektárt vágnak le. A hőség sajnos ár­tott a búzának. Az 5,3 tonnás hektáronkénti tervünket az első napokban nem tudtuk tel­jesíteni. Reméljük, hogy a ké­sőbb aratott táblákon meg­lesz a megfelelő mennyiség. A magokat rögtön a központi magtárba szállítjuk, ahol tisz­títjuk. Mintegy ezer tonna tiszta búzát szállítunk az abo­nyi malomnak és kétezer ton­nát a Budapesti és Pest me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat ceglédi kör­zeti üzemének. — Reggel kisbusszal hozzuk ki az embereket a búzaföldre. Ha felszáll a harmat, akkor kezdik az aratást. Ebéd előtt üdítőt, kávét, hűtött szódavi­zet kaphatnak szomjuk oltásá­ra. Természetesen az ebédet is helybe visszük. A munka este nyolc, negyed kilenckor ér végett. Mindnyájan fáradtak, már alig várják, hogy hazavi­gyük őket. — A gépek műszakilag Is jól vizsgáznak. A helyszínre műhelykocsit megerősített sze­mélyzettel rendeltünk ki. Ed­dig szerencsére nagyobb hi­bák nem fordultak elő. s re- rpéljük ezután sem lesz kü­lönösebb baj. V. G. Meleg napok Üdítő, gyümölcslé Az utóbbi napokban ezer­szám fogyott a ceglédi boltok­ból a kis- és nagypalackba töl­tött üdítő ital. A kánikula miatt hirtelen megnőtt forgal­mat állta a kereskedelem, s ha a választék nem is volt mindig bőséges, a kínálat meg­felelő volt. Főként a Márka- és a Sztár-család uralta a frontot, a Kristály keserű literes üve­geit sokan vásárolták. Kelen­dő volt az ásványvízzel, szóda­vízzel hígítandó gyümölcsször­pök serege, ám sokan és hiá­ba keresték hozzá a palackos ásványvizet a boltokban. isszkarajenőn fkm szabad locsolni Jászkarajenőn a községi ta­nács elrendelte a locsolási ti­lalmat, a községi vízhálózatról. Július 13-tól augusztus vé­géig e célra ki-ki a kerti ásott vagy fúrt kút vizét használ­hatja, a vezetékes vizet nem. Az olcsó gyümölcsakciót, melyet a Ceglédi Állami Tan­gazdaság indított a gyümölcsö­seiben, sokan igénybe veszik. Lényege, hogy ki-ki maga szü­retelheti a fáról a szükséges mennyiséget és a gyümölcsért igen kedvező árat kell fizetnie. Most a cseresznye és meggy van soron, ezt a korai ősziba­rack és nyári alma követi. Képírók esznmseréje Fehér folt még a dél Jegyek a puszta papíron ii fertály A nyakam teszem rá, hogy a meghívó ártatlan. Ez a kere­tes nyomdatermék mindent megtett a sikerért. A világért sem szabad a fejére olvasni, hogy az albertirsai tárlatmeg­nyitó és az azt követő eszme­csere úgyszólván szűk körű­re sikeredett. Hiányzott a tel­jes nagykőrösi csapat, néhány ceglédi képíró és az albertir­sai közönség. De mondom, nem a meghívó miatt. Abból épp eleget, háromszáz darabot eresztettek ki magukból a nyomdagépek. Támogatást kapott A szertartás ezúttal is szo­kás szerint zajlott. A képek paravánokon lógtak, s illő csöndben szólt a megnyitó. Az albertirsai művelődési ház klubtermében pedig ott ácsor- gott fülét hegyezve a Nagy István képzőművészeti cso­port ceglédi regionális műhe­lyének pár tagja. Később szé­kekre csücsült át a csapat, hogy az egyébként tartalmas önismereti párbeszédét meg­ejtse. A sok éve visszatérő mo­tívumok, a válasz nélkül álló kérdések csendültek leghango­sabban. Mejrt elhittük a lelkifurda­lásunkra apelláló jelmondatot: területünk, a déli fertály folt Pest megye képzőművészeti térképén, hát szerveztünk, egyeztettünk, mozgósítottunk, tárgyaltunk ... így született meg a Dél-Pest megyei Nagy István csoport. S mert nagyon akartuk, hogy valódi, egysé­ges csoport legyen, tán épp ezért nem lett az. A tér távoli pontjain éldegé­lő, s a művészi paletta más­más színeit tudó tehetős ama­tőr alkotók nehezen vagy egy­általán nem tudtak egymás­nak kezet nyújtani. Rövid kar­hoz tényleg irdatlan távolság a Nagykőrös—Dabas—Cegléd útvonal. Ami hagyatékul ma­radt. bizony édeskevés, hogy egy nagyobb létszámú művész­gárda belőle töltekezzen. Persze, korántsem újdonság­ként vette mindezt számba az 1981-ben Öcsán megtartott közös kiállítás és a konzultá­ció közönsége. A felsorolt in­dokok untig elegendők voltak ahhoz, hogy tárgyilagos állás­foglalás szülessen: meg kell újulni. Milyen könnyű ezt ki­mondani. De miként? Hogy a tartalmak tért nyerjenek — állították, másfajta foglalatban kell őket felfrissíteni. így is történt. Feltámadt és élni kez­dett a regionális műhely fo­galma. Ez némi esélyt szelt, célok látszottak felderengeni: a társas együttlét alkalmainak megteremtése, a szakmai is­meretek szélesítése, műhely létrehozása és így tovább. Nem maradt magára a ceg­lédi csoport, melynek kötelé­kébe Nagykörös, Cegléd, Abony, Jászkarajenő, Albert- irsa alkotói tartoznak. Tisz­tességes mértékű, méltó pénz­ügyi támogatást kapott ahhoz, hogy a legszükségesebb mű­vészi szerszámok, felszerelé­sek hiánya ne akadályozza a munkát. De a legfontosabb, a műhely helye, otthona még ma sem áll rendelkezésre. Lassan őrölnek azok a malmok. Kerek gondolatok Nem mintha az albertirsai bemutatkozó valamiféle áttö­rést hozott volna. Nagy László Lázár ezúttal is képi epig­rammákkal, Schillert idéző kisgrafikákkal jelentkezett. P. Kovács Sándor súlyos formák­ból szőtt olajképein konflik­tusmentesen. néhol pátoszba hajlóan teremti meg a harmó­niát. Oldal Lászlóné láthatóan birtokolja a tűzzománc tech­nikáját. szívesen látnánk- bel­ső vívódásait, töprengéseit is a zománcokon. - Heiling György a bronzplakcttel ka­cérkodik. festőként pedig meg­kezdett útján halad, finom, sejtelmes, lírai triptichont ho­zott Albertirsára. Rónai Mátyás — úgy látszik — maga mögött hagyta olaj- pasztelles korszakát, most tom­pább, visszafogott színekkel, tárgyszerű ábrázolásmóddal fogalmazza mondandóját. Mo- tyovszki Lászlóné az olajfes­ték lehetőségeit igyekszik fel­fedezni, de még nem feledte a pasztell lágy megoldásait. Palkó Tibor merész, erőtelje­sen expresszív, látomásos ké­pekkel mutatkozik be. Egy fel­borult értékrend jeleit próbál­ja rögzíteni. Barnóth Zoltán pedig a ceruzarajzot a tussal vegyítve igyekszik benyomá­sait kerek gondolatokként le­jegyezni a puszta papírra. Teremtő szenvedély Nem hunyt ki egyikükben sem a teremtő szenvedély. Csak a hiányzókról nem tu­dunk semmit. V. S. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM 1984. JCLIUS 18., SZERDA Újszilvásán áj komló A szőlő kordonra támaszkodik Szakcsapat segít a munkában A Ceglédi Állami Tangaz­daság hetedhét határának egyike az a földdarab, amely Újszilváson fekszik. Bármi­lyen különösnek hangzik, a csemői kerület szerves része. A kertészet vezetője, Csöbö- nyei Attila fiatal szakember, aki egy éve látja el fontos feladatát. Kilencvennyolc hektár sző­lő, huszonhárom hektár szil­va, tizenkilenc hektár komló van a keze alatt. A szőlőtáb­lákat átalakították korszerű művelésűre. Száznyolcvan centi magas kordont alakítot­tak ki, arról lehajlanak a vesszők, kevesebb a zöld­munka, könnyebb bánni ve­le. A szőlő — a két éve vég­bement átalakítás után — még nem hozhat teljes ter­mést. Jelenleg ötvenmázsás hektáronkénti mennyiség vár­ható. Egy tizenöt hektáros darabot fagykár ért, s elvitte a remélt termés 30—70 szá­zalékát. Díigványiskola A szőlőfajták kissé túlzot­tan tarka képet mutatnak, hiszen hétfélét termesztenek. A zöme olaszrizling. Piros szlanka, kövidinka, ezerjó, leányka, hárslevelű egyenlő arányban van, továbbá öt hektárt izsáki sárfehérrel te­lepítettek be. Az ilyenkor szokásos sző­lőmunkákat, az alhajtások le­szedését és a horolást az épí­tőtáborozó diákok kapták fel­adatul. Zala megyéből jöttek a lányok és a fiúk. Nincs baj az igyekezetükkel. Általában 35—40 tagú csapat osztozik a teendőkön. A szilváskert régi telepí­tésű. Az idén nagy kár érte; virágzása teljében kapta a fagyot, ami lesöpörte a vár­ható gyümölcsmennyiség 95 százalékát. így bizony ebből jobbára csak kiesés lesz, ha­szon aligha. A komlótermesztésnek régi hagyományai vannak Újszil­váson. Már a háború előtt foglalkoztak ezzel, majd az ötvenes évek elején új ala­pokra helyezték termesztését. Ez a kultúra is fokozatos fel­újításra szorul. Élettartama legfeljebb 15—18 év, éppen ezért folyamatosan kell újat telepíteni a régi helyett. En­nek az időszakát éli most a tangazdaság. A dugványokat a Bólyi Mezőgazdasági Kom­bináttól szerzik be, de nekik is van egy kisebb dugvány- iskolájuk, ahonnan a pótláso­kat megoldják. Az új cseme­téket öntözik, hogy jobban bírják a száraz meleget. Sörgyárak osztoznak A hónap hátralévő részé­ben és augusztusban tárcsá­zás és kapálás következik, meg vegyszeres gyomirtás. Aztán augusztus húszadika körül megkezdődik a komló­szüret, amely eltart egy hó­napig. Belga gyártmányú komlószedő gépük van, amit hazai viszonylatban a leg­jobbnak tartanak. Kétkezi munkásra már nem számít­hatnak, minden a kombájn dolga marad. Miután a fel­újítás kellős közepében van­nak, s a terület egy része hi­vatalosan még nem nevezhe­tő termőnek, az idén félmil­lió forint nyereséget hozhat. A szárított termés mázsán- kénti értékesítési ára ‘ tizen­nyolc ezer forint körül van. A sörgyárak osztoznak a komlón. Az országban egye­dülállóan öreg komlószárító­juk van, ami olajkazánokkal működik. Hatvan-hatvanöt Celsius-fokon csökkentik ned­vességtartalmát. Az ott dol­gozó, nagy gyakorlattal ren­delkező munkások már ta­pintásról tudják, mikor keli abbahagyni a szárítást. Ha kikerül a purgatóriumból, is­mét megnedvesítik, párásít­ják, úgy préselik bele a ha­talmas méretű sörgyári zsá­kokba. Aztán már csak a mintavevő sörös embert vár­ják, meg á vagonokat, ’ ame­lyek tavaly a mennyiség 80 százalékát az NSZK-ba vit­ték. Ott készítettek belőle.ki­vonatot, amelyet eszenciaként hoztak vissza a hazai árpalé ízesítésére. Felmentő sereg Ügy számítják, hogy októ­ber elejére már zsákokban lapul a komlóskert termése. Nem csoda hát, ha rátartiak az újszilvási sörisszák, hiszen valami közük nekik is van a habzó nedű előállításához —, nemcsak a fogyasztásához. Csöbönyei Attila kertészeti munkacsapata pontosan két tucat embert számlál. Nyár­időben a helybeli iskola har­minctagú csapatát foglalkoz­tatják még, főleg az alacsony művelésű szőlőben találnak tennivalót. Sürgős teendők idején Csemőből érkezik a felmentő sereg. Ősszel a szü­retre — szokás szerint — az egyetemistákat várják. Tamasi Tamás Játszóhelyek Lombsátor, tarka pléd Gondolatban kitették a jelzőtáblát Cegléden a lakónegyedek­ben és a városszéli házsorok­nál, ahol az utca a széles ha­tárral Találkozik, nyári játszó­helyeket fedeztek fel az élei­Kenyér vagy zsemle, kockára vágva, pirítva: több ízletes eledelünk anyaga. A környező húsipari vállalatok véreshurka készítésénél alkalmazzák a szárított kockát, üzemi kony­hák, iskolai napközis konyhák, intézmények konyhái nagy tételben igénylik. E szerint gyártja mázsaszámra a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat Mizsei úti gyára. A képen: szárítás­hoz aprózzák a kenyérszeleteket az asszonyok Apáti-Tóth Sándor felvétele mes gyerekek. Vakáció a sza­badban: kikerül a gyepre a tarka pléd, a pléden megfér akár fél tucat kis srác és meg­annyi játék. Vígan játszik a kis csapat, jól érzik magukat együtt, s némelyüket ebédel­ni, vagy sötétedéskor haza, a hgz falai közé alig lehet bepa­rancsolni. A járművezetők gondolatban kitették a plédes helyekre az „egyéb veszély”-t jelző táblát. Igen vigyáznak, nehogy a paj­kos, játékos ugrifülesekkel meggyűljön a bajuk. Remény­kednek abban, hogy azok a szülők, akik a gyerekek lete­lepedését ily helyeken megen­gedik, figyelmeztetik őket ar­ra, hogy ne feledjék, az utca nem játszótér, A tarka takarón nyugodtan megférhetnek, ott semmi bán- tódásuk nem esik. De ne fut- kározzanak össze-vissza ott, hol az épületek teljes hosszá­ban garázssor van, folyama­tos az áthaladó járműforga­lom, kanyargósak a házak közt a betonozott utak. A Károlyi Mihály lakótele­pen több száz gyerek él, úgy szintén a Kossuth Ferenc és Beloiannisz utca közt álló emeletes épületekben. Ne fo­rogjanak a játék miatt, szele- burdiságuk miatt veszélyben, sem ők, sem kis társaik, akik hasonlóképpen játszanak a Csengeriszélen, a malomtó kö­zelében, Újvároson, Szücstele- pen, Csikós- és Aranymegy- gyesszélen. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hfrla \ Kockára vágott kenyérszdefek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom