Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-15 / 165. szám

■Bűi HU UiÁMASdllML Kítotstimmimm A csendes diplomácia erőfeszítései Az ENSl-főtitkár Moszkvában • Mitterrand a Közel-Keleten Erősödő nyomás a Reagan-kormónyzatra az űrtárgyalás ügyében Izraeli csapatösszevonások a Bekaa-vclgyben Rövid életű veit a tűzszünet Csendes diplomáciai erőfe­szítéseknek a világpolitikai színtéren zajló olyan megbe­széléseken tett kezdeményezé­seket értenek, amelyeknek nincs azonnali látványos ered­ményük. Nemegyszer csak ar­ra jók, hogy általuk a tárgyaló felek jobban megismerjék egy­más ellentétes nézeteit egy-egy problémakörben. De a szemé­lyes kontaktusok és puhato­lózás, egy-egy úgynevezett „kí­sérleti léggömb” felbocsátása, hogy hol vannak azok a pon­tok, amelyeknél közeledést le­het elérni, mind-mind meg­könnyítheti, hogy később gyü­mölcsöző megbeszélések jöhes­senek létre. Ennek a csendes diplomáciának különös jelen­tősége van ma. amikor a Per­shing—2 rakéták és manővere­ző robotrepülőgépek NATO- telepítésének megkezdése miatt felfüggesztődtek a genfi szovjet—amerikai tárgyalások, amikor nyári szünetet tart, Il­letve közvetlen azelőtt áll — két másik — a bizalomerősítő intézkedésekről eszmecserét folytató stockholmi és a bécsi haderőcsökkentési — tanács­kozás. MIÉRT JELENTŐS AZ ENSZ-FÖTITKÁR MOSZK­VAI LÁTOGATÁSA? Olyan helyzetben, amikor ilyen bonyolulttá és feszültté vált a nemzetközi helyzet és a kétoldalú tárgyalásokon kí­vül nincs pillanatnyilag lehe­tőség az égetően megoldásra való problémák átfogó megvl-. tatására, kétségtelenül jó vol­na, ha az ENSZ nagyobb sze­repet vállalhatna ebben, Pé­rez de Cuellar főtitkárnak, aki Jitoszkvába, látogatott; „is ez a véleménye — mint éppen a szovjet fővárosba váló elutazá­sa előtt ezt kifejtette. Pérez de Cuellar az előző két évben már járt Moszkvában és jól ismeri az ENSZ szerepvállalásával kapcsolatos szovjet véleményt korábbról is, azokból az idők­ből (1969—711 amikór Peru moszkvai nagykövete volt. A szovjet vélemény ugyanis szilárd elvi alapokon nyugszik: az ENSZ égisze alatt sok, min­den érdekelt félre kiterjedő tárgyalást létre lehetne hozni. Ennek azonban az az akadálya, hogy számos ország még azo­kat a világszervezet elsöprő szavazattöbbségével elfogadott határozatait sem veszi fi­gyelembe, amelyekről pedig a korábbi közgyűléseken megál­lapodás született. Az ENSZ-nek nagyobb te­kintélyt kellene biztosítani — mutattak rá Moszkvában Pé­rez de Cuellar látogatása so­rán. Ehhez azonban alapve­tően arra volna szükség, hogy az Egyesült Államok megszün­tesse azt a hadjáratát, amelyet módszeresen folytat a világ- szervezet lejáratására. Wa­shingtonnak ugyanis nincs ínyére, hogy az ENSZ-ben túl­súlyra jutottak a fejlődő orszá­gok, s az el nem kötelezett ál­lamok afrikai—ázsiai tömbje ,nem egy kérdésben á szocia­lista országok konstruktív bé­kekezdeményezéseit támogatja, sőt nem egyszer meg is szavaz­za. Más kérdés persze — mu­tatnak rá moszkvai hírmagya­rázók —, hogy ezek a határo­zatok az ENSZ alapokmánya szerint csupán ajánlások a tagállamok kormányai számára és nem kötelező ereiű, végre­hajtandó döntések. Ennek el­lenére, ha az ENSZ a közeljö­vőben „felértékelődne” azzal, hogy kezdeményezője, rende­zője. közvetítője lenne a vitás problémák megoldásának, ez jó hír volna a világ számára. Mint Moszkvában Pérez de Cuellar látogatásakor hivata­los részről hangoztatták: a Szovjetunión nem múlik az, hogy így leaven, de a „másik oldal” riészéről is meg ke1! len­nie erre a hajlandóságnak... MI VOLT A CÉLJA MIT­TERRAND KÖZEL-KELETI UTAZÁSÁNAK? A francia köztársasági elnök fő úticélja Jordánia volt, de onnan hazatérőben „kitérőt” tett Kairó felé is, ahol Muba­rak elnökkel folytatott tárgya­lásokat. Párizs e magas szintű látogatásokkal igyekszik diplo­máciai nyitással kihasználni azt a vákuumot, amely az Egyesült Államok kudarccal végződött libanoni beavatkozá­si kísérlete nyomán keletkezett a térségben. Franciaország ugyan akkor az Egyesült Ál­lamokkal és Olaszországgal együtt szerepet vállalt katonai kontingensek küldésével az úgynevezett „nemzetközi rend- fenntartó egységekben”, de je­lenléte eltörpült a nagyszabású amerikai felvonulás mögött. S amikor Washington arra kény­szerült, hogy kivonja alakula­tait Bej rútból, Párizs is követ­te ebben a kényszerű lépésben. Franciaország, amely még 1951-ben egyenrangú félként írt alá szerződést az Egyesült Államokkal és Nagy-Britan- niával közel-keleti pozíciói és befolyási övezetei érdekében, Londonnal együtt fokozatosan kiszorult a Közel-Keletről, s szerepkörét Washington vette át. Most a francia diplomácia meg akarja ragadni az alkal­mat, hogy valamelyest az Egyesült Államok pozícióinak meggyengülése láttán vissza­szerezze megszűnt befolyásá­nak legalább egy részét. Mitterrand ammani tartóz­kodását választotta ki arra, hogy felhívást tegyen olyan közel-keleti átfogó rendezési tanácskozás létrehozására, ame­lyen valamennyi érdekelt fél részt venne. Így természetesen a Szovjetunió is. Ilyen javas­lat már nemegyszer hangzott el szovjet részről is, de akkor, -amikQr,.jelsű ízben kezdemé­nyezte ezt a szovjet diplomá­cia, a Nyugat mereven eluta­sította. Később ilyen tárgyalás­ról elvi megállapodás is jött létre a Szovjetunió és az Egye­sült Államok között egy kétol­dalú külügyminiszteri megbe­szélésen. Sajnos azonban Wa­shington már napok múlva visszavonta elvi beleegyezését a konferenciába. Most az a tény — bármilyen meggondplások is sugallják ezt —, hogy Mitterrand felújí­totta és magáévá tette ezt a javaslatot, pozitívnak számit a jelenlegi feszült helyzetben. Hiszen világos, csakis tárgya­lásos alapon, s csakis vala­mennyi érdekelt fél bevonásá­val lehet rendezni a közel-ke­leti problémákat. Mubarak a hírek szerint támogatásáról biztosította a francia megnyi­latkozást. Kairónak ugyanis érdeke, hogy tovább folytassa kitörési kísérletét, abból az elszigeteltségből, amelybe an­nak idején az Izraellel és az Egyesült Államokkal megkö­tött Camp David-i különalku juttatta. Ismerve azonban Wa­shington jelenlegi közel-keleti politikáját, aligha valószínű, hogy Mitterrand felhívása a nemzetközi konferenciára meg­hallgatásra találna a Fehér Ház köreiben MILYEN FEJLEMÉNYEK VOLTAK AZ ÜRFEGYVER- KEZÉSI VERSENY ELLENI SZOVJET JAVASLAT ÜGYÉ­BEN? A Reagan-kormányzatra fo­kozódott a NATO-szövetsége- sek nyomása a műholdelhárító rendszerek tervezett kiépítése és az űrfegyverkezés egyéb módozatai ellen. A szövetsé­ges kormányok vezető körei­nek érvelése az, hogy ez a je­lenleginél veszélyesebb hely­zetbe juttatja Nyugat-Európát, s azt sugalmazza nekik, hogy Washington majdan csatatér­ré akarja változtatni szövet­ségesei területét. Katonai szak­írók mutatnák rá egyébként, hogy hiú ábránd, ha a Fehér Házban feltételezik, hogy az űrben elhelyezett fegyverrend­szerek segítségével atomcsapás­tól „védett területté” tehetik az Egyesült Államokat. Ha ugyanis az amerikai kormány­zat a világűrre is kiterjeszti a fegyverkezési versenyt, akkor a „másik oldal” is bizonyosan kénytelen lesz ellenlépésekhez folyamodni, s az egyensúly új­ra helyreáll, csak éppen sok­kal veszélyesebb szinten. A Reagan-kormányzat szó­vivői ugyan váltig hangoztat­ják, hogy állítólag készek a szovjet javaslat „feltétel nél­küli” elfogadására és szeptem­berben, ha szükséges, ott lesz­nek Bécsben a műhfcldelhárí- tó fegyverek korlátozásának megvitatására. Csakhogy a szövetségesek sem adnak hi­telt a jelek szerint ezeknek az ünnepélyes nyilatkozatoknak. Hiszen Washington folytatja a kísérleteket az űrfegyverrend­szerek kifejlesztésére, s meg­nyilatkozásaiban szó sincs ar­ról, hogy elfogadná a szovjet indítványt, hogy a tárgyalások időtartamára mindkét fél, ad­dig is, amíg a tilalomról a megegyezés létre nem jön, szüntesse meg a kísérleteket és a telepítést a világűrbe. Egyéb­ként figyelemre méltó, hogy Washingtonban sohasem a ti­lalomról beszélnek, hanem a korlátozásról és változatlanul ragaszkodnak ahhoz, hogy az esetleges bécsi tárgyalás nyi­tányaként felvessék a közép­hatótávolságú rakétarendsze­rek csökkentésére félbeszakadt genfi tárgyalások felújításának ügyét. Vagyis: Washington szövetségesei is úgy értékelik, hogy az Egyesült Államok olyan feltételeket szab, hogy a bécsi tárgyalások ne jöhesse­nek létre a Szovjetunióval. A kommentátorok többségének az az értékelése a történtek fé­nyében, hogy kortesmeggondo­lások miatt az Egyesült Álla­mok elnökének, aki újravá­lasztásáért indul, a „béküléke- nyebb arculat” megszerzésé­hez, s nem a tényleges tár­gyalásokra,,, hanem a tárgyalá­sokra való feltétel nélküli haj­landóságának csupán látsza­tára van szüksége. Addig pe­dig, amíg a helyzet a bécsi tárgyalások létrejöttének aka­dályai szinte áthághatatlanok, s hogy ez megváltozzék, az Egyesült Államoknak kell alap­állást változtatnia. A CBS televízió péntek esti jelentése szerint az Egyesült Államok kész akár katonai eszközökkel is megakadályozni Nicaragua védelmi erejének megnövelését, azt, hogy az or­szág korszerű légierőt építsen ki. A Pentagonból származó értesülésekre hivatkozva a te­levízió tudósítása azt közölte, hogy Washington készenléti terveket dolgozott ki arra az esetre, ha Nicaragua a Szov­jetuniótól. vagy más államok­tól korszerű repülőgépeket kí­ván behozni. Az amerikai katonai vezetés kész akár arra is, hogy bom­bázza az ország sugárhajtású harci gépek fogadására alkal­mas repülőtereit — hangoztat­ta a tudósítás, azonban azt mondotta, hogy a Pentagon „csak a legvégső esetben” haj­taná végre. Adott esetben, ha a gépek légi úton érkeznének, az amerikai légierő megkísé­relné a levegőben visszafordí­tani azokat, ha tengeri szállí­tással hoznák őket Nicaraguá­ba, akkor — az 1962-es kubai Július 14-e Franciaország nemzeti ünnepe. Ez alkalomból az idén is megrendezték Pá­rizsban a hagyományos kato­nai díszszemlét. A francia had­sereg fegyvernemeinek külön­böző alakulatai több mint egy órán át vonultak fel a diadal­ívtől a Champs-Elysées-n át a Concorde térig, ahol Mitter­rand elnök előtt tisztelegtek. Az idén ünnepük Francia­Pérez de Cuellar a francia fővárosban Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára pénteken este Moszkvából kétnapos magán­látogatásra Párizsba érkezett. Cuellar párizsi tartózkodása alatt Claude Cheysson francia külügyminiszterrel várhatóan a közel-keleti helyzetet, az iraki—iráni háború fejlemé­nyeit, az Afganisztánnal kap­csolatos kérdéseket vitatja meg — közölték francia kül­ügyi források. Pérez de Cuel­lar vasárnap este Brüsszelbe utazik tovább. Semmiféle valóságalapjuk sincs az amerikai titkosszolgá­latok által az utóbbi időben terjesztett híreszteléseknek, amelyek szerint a Varsói Szerződés tagállamai titkos határozatot hoztak közép-ha­tótávolságú rakéták bulgáriai telepítéséről — erre mutat rá szombati kommentárjában a Krasznaja Zvezda, a Szovjet­unió honvédelmi minisztériu­mának lapja. A lap hangsúlyozza, hogy a szovjet közép-hatótávolságú eszközök, köztük az ilyen osz­tályú ballisztikus rakéták is kizárólag a Szovjetunió terü­letén vannak elhelyezve. Ilyen fegyverek soha nem voltak és ma sincsenek a Varsói Szer­ződés egyetlen más tagálla­mának területén sem. Mind­erről több ízben szóltak a leg­magasabb szintű szovjet veze­tők is. A kommentár emlékeztet ar­ra, hogy az amerikai közép­hatótávolságú nukleáris raké­ták nyugat-európai telepítése következtében a Varsói Szer­ződés tagállamai kénytelenek voltak megfelelő ellenlépése­ket tenni, hogy helyreállítsák a közép-hatótávolságú nukleá­ris fegyverek terén az Egye­sült Államok és a NATO áltál megbontott egyensúlyt. Ezek az intézkedések szigo­rúan azok között a határok között mozognak, amelyeket az Egyesült Államok és a NATO lépései feltétlenül szük­ségessé tesznek, s az intézke­désekét jóelőre be is jelentet­ték. Soha nem volt szó arról, blokádhoz hasonlóan — az' amerikai haditengerészet a szállítóihajókat nem engedné eljutni a kikötőkhöz. A tudósítás közölte, hogy „erődemonstrációként” az ame­rikai hadvezetés Nicaragua partjai közelébe irányította a Kennedy repülőgép-anyahajót. Hétfőn a San Francisco-i Moscone Centerben nyílik meg a Demokrata Párt országos el­nökjelölő konvenciója. Walter Mondale volt alelnök bizo­nyosra veszi pártja hivatalos elnökjelöltségének elnyerését. A San Franciscóban össze­gyűlt politikai megfigyelők többsége is úgy véli: novem­berben Mondale—Ferraro ket­tős indul Reagan és Bush el­len. Mondale egy héttel a hi­ország felszabadulásának 40 évfordulóját is. Ezért a dísz­szemlén felvonultak zászlói között ott volt a Normandia— Nyeman repülőezred lobogója is, amely a második világhá­ború alatt a szovjet légierők oldalán harcolt a keleti fron­ton a hitleristák ellen. A díszszemle után Mitter­rand elnök fogadást adott az Elysée-palota kertjében. Rövid lélegzetűnek bizo­nyult a Szíria közvetítésével péntek éjjel életbe lépett tűz­szünet a2 Észak-Libanonban harcoló milíciák között. Át­meneti nyugalmat követően szombaton délben ismét heves tüzérségi összecsapásokra ke­rült sor Szliman Franzsijé volt köztársasági elnök magánhad­serege és a Szíria Nemzeti Szocialista Párt milíciája kö­zött. hogy közép-hatótávolságú ra­kétákat telepítsenek át, vagy telepítsenek a Szovjetunió ha­tárain kívül — mutat rá a Krasznaja Zvezda kommen­tárja, s megállapítja: a kohol­mányok célja a nyugat-euró­pai közvélemény ijesztgetése, az állítólagos „szovjet fenye­getésről” hangoztatott szóla­mok felélesztése, kételkedés el- hintése a Szovjetunió, Bulgá­ria és a többi szocialista or­szág békeszerető politikájával szentben, valamint a görög— bolgár és a görög—szovjet kapcsolatok megzavarása. Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken este befejezte a vitát pártfő­titkárának beszámolója fölött. Alessandro Natta összefoglaló­ját, mint a L’Unitá jelenti, ké­sőbb hozzák nyilvánosságra. Natta, mint ismert, a június 17-i, közös piaci választásokon elért kommunista sikert, illet­ve ennek belpolitikai következ­ményeit elemezte. Kiemelte, hogy az OKP nem óhajt ilyen vagy olyan kormányt támogat­Bettino Craxi miniszterelnök a hét végén befejezte tárgya­lásait a koalíciós pártok veze­tőivel kormánya jövőjéről. Az együttműködés feltételeit tisz­tázó megbeszélések egyetlen kézzel fogható eredményét azonban csak az a levél jelen­ti, amelyet a szocialista párti kormányelnök pénteken este juttatott el a kereszténydemok­rata, a republikánus, a szociál­demokrata és a liberális párt­hoz. Ebben Craxi vázolta prog­ramját: az infláció megfékezé­se, a közkiadások csökkentése vatalos jelölés előtt bejelen­tette, hogy Geraldine Ferraro képviselőnőt kéri fel alelnök- jelöltnek. Reagan és környezete már­is tett olyan nyilatkozatokat, amelyek választási trükknek minősítik a jelölést, s arra hi­vatkoznak, hogy a külpolitikai és katonai kérdésekben tapasz­talatok nélküli képviselőnő al­kalmatlan fontos stratégiai kérdések eldöntésére. Ferraro igyekszik késznek mutatkozni a bizonyításra. Péntekem tele­víziós vitára szólította fel Bush alelnököt. Bush elvben elfogadta a kihívást Formailag a demokrata párti jelöltség sorsa csütörtökön dől el. Gary Hart kolorádói szenátor pénteken ismét' kijelentet­te: magán a konvención akar­ja elhódítani a szavazattöbb­séget. Politikáról San Franciscóban ezekben az utolsó előkészületi napokban nem sok szó esik. Ez a tény a Demokrata Párt vá­lasztási pozícióinak viszonyla­gos gyengeségét árulja el. Bejrúti rádiójelentések sze­rint a milíciák a néhány órás tűzszünetet pozícióik erősíté­sére, felszerelés-, lőszer- és csapatutánpótlásra használták fel. Bejrúti hírek szerint Asszad elnök szombaton damaszkuszi látogatásra hívta meg Robert Franzsijét, a Marada-brLgád parancsnokát és Inam Raadot, a Szíriái Nemzeti Szocialista Párt vezetőjét a viszály tár­gyalásos rendezése, az észak­libanoni biztonság helyreállí­tása végett. A Tel Aviv-i hadvezetés az utóbbi időben csaknem há­romszorosára, hétezerről húsz­ezer főre növelte a szíriai csa­patokkal szemben álló izraeli erők létszámát, a kelet-liba­noni Bekaa-völgyben húzódó fronton. Bejrúti sajtóértesülé­sek szerint összesen 800 izrae­li harckocsit és ugyanannyi páncélozott csapatszállító jár­művet vontak össze az első vonal mögött. Szombatra virradóra Nyu- gat-Bejrútban ismeretlen fegyveresek megsebesítették Taial Szalmant, az Asz-Szafir cimű haladó bejrúti lap fő- szerkesztőjét és két munka­társát ni, hanem részt követel az or­szág irányításából. A beszámoló vitájában el­hangzott felszólalások tükröz­ték a párt megnövekedett fe­lelősségét. Aláhúzták, hogy a választási siker révén az OKP az olasz politika megújulásá­nak alternatív folyamatát kép>- viseü. A programot illetően úgy foglaltak állást, hogy " annak kialakításában nemcsak' a tör­ténelmi baloldalnak lehet mondanivalója, hanem más társadalmi tényezőknek is. mellett bizonyos adóügyi intéz­kedéseket javasolt. Craxi programlistája ezen­kívül tartalmazza a korábbi olasz kormányok állandó ígé­reteit: új munkahelyek, létesí­tését, az ipar fejlesztését, pon­tosan körül nem határolt kül­politikai célokat. Új-zélandi választások Munkáspárti győzelem Az ellenzéki munkáspárt a vártnál nagyobb arányú gye zelmet aratott a szombato. megtartott új-zélandi általá­nos választásokon. A Munkás­párt a 95 fős, egykamarás par­lamentben 56 képviselői he­lyet szerzett meg, szemben a kilencéves kormányzás után a hatalomról leköszönni kénysze­rülő Konzervatív Nemzeti Pár: 37 és a Szociális Hitelliga 2 mandátumával. Belgium A rakétutekpítés előkészületei Belgiumban terv szerint folytatódnak az amerikai ma­nőverező robotrepülőgépek te­lepítésének előkészületei. A kormány pénteki ülésén jóvá­hagyta Leo Tindemans kül­ügyminiszter esedékes félévi jelentését, amely szerint a kö­zepes hatótávolságú európai rakéták korlátozásáról szóló szovjet—amerikai tárgyalások szünetelése miatt Belgiumnak „nincs más választása, mint folytatni az előkészületeket a telepítésre” A belga kormány újólag hangoztatta hűségét a NATO kettős határozata iránt, amelynek értelmében jövő év­től kezdve 48 robotrepülőgépiet telepítenek Belgiumba. Árkus István I Iikaragua-clhnes lépések Washingtoni készenléti terv Franciaország nemzeti ünnepén llctemi díszszemle A Krasznaja Zvezda cikke Alaptalan az amerikai állítás Hétfőn nyílik az elnúkjefálő konvenció Weiter Mondáié magabiztos Az OKP Központi Bizottságának ülése Növekedett a párt felelőssége A kormányfő programja Craxi koalíciós megbeszélései

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom