Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

1984. JÚLIUS 3., KEDD mr , War«] 3 Ameddig még él a vonzerő Jobb sorsra érdemes vizek Népművészek vendégségben Táblás ház Zsántbékon A zs&mbéki kirakodóvásár részlete Treucséayi Zoltán felvétele ? Talán már hihetetlennek ^ tűnik, mégis igaz: egy em- ^ beröltővel ezelőtt nemcsak f fürödni, de inni is lehetett ^ a Duna vizéből. Ebből ^ főzték a jóféle halászlévet, ha éppen megszomjaztak, fa betegség veszélye nélkül 2 a folyóból is olthatták í szórójukat az evezősök. A régi szép idők felemlege­tése persze nem változtat azon. a szomorú tényen, hogy áz utóbbi két-három évtized­ben a Duna tönkrement. Még nem halott víz, mint néhány nyugat-európai és lengyel sorstársa, de senkinek sem jutna eszébe, hogy ebből a vízből bonyolult kémiai és fi­zikai tisztítás nélküL igyon. Sőt immár egy évtizede az egészségügyi szakemberek nem javasolják, ellenkezőleg, tiltják a fürdőzést Az érzé­kenyebb bőrűek és a gyere­kek nehezen kezelhető fertő­zéseket szedhetnek össze a vízben. Az okok közismertek. A háború utáni évek gyors iparosítási politikája a köz­vetlen hasznot nem hozó kör­nyezetvédelmi beruházásokra keveset áldozott. S mert a Duna nem álló, hanem folyó­víz, úgy okoskodtak a döntés­hozók, hogy a náluk kiömlő szenny legfeljebb a szomszé­doknak okozhat főfájást A régi mulasztások meg­bosszulták magukat. Ma már egységes a szándék a víz vé­delmére. De a szándék önma­gában még kevés, ebben a beruházásínséges időben csak lassú a fejlődés. Reális cél­ként legfeljebb azt tűzhetik ki a szakemberek, hogy meg­állítják a további vízromlást. Szakszerűtlen védelem Sok egyéb haszna és értéke mellett számunkra a Duna és környéke egyben pihenés­re. üdülésre, kikapcsolódásra alkalmat nyújtó terület Már amennyire jelenlegi állapotá­ban képes megfelelni ennek a feladatnak. A már említett szénnyezéttség, az elmúlt év­tizedek szakszerűtlen kotrá­sai, a kavicsbányászat vala­mint az elmaradt infrastruk­turális beruházások következ­tében a víz ugyanis alig-alig felel meg ennek a célnak. A Közép-Dunavidéki Inté­ző Bizottság felmérései is bi­zonyítják, hogy az előbbi okok miatt a régi kiépített stran­dók, napozóhelyek többsége tönkrement, gondozatlan. A hatvanas évek végétől ugyan­is az egészségügyi szervek ja­vaslatai alapján a területek gazdái, a tanácsok egyre-más- ra zárták be a látogatott sza­badstrandokat, nem vállalták a felelősséget, hogy az egész­ségtelen vízre csalogassák a pihenésre vágyó embereket. A kétmilliós főváros, valamint Pest megye lakói és az itt nyaraló tízezrek, — ahogyan arra számítani lehetett, —, a forró kánikulai napokban to­A Beton- és Vasbetonipari Művek' gyárai az év első öt Hóhapjábán a múlt év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal növelték termelé­sükét. Ezen belül a magán­lakás-építkezésekhez szüksé­ges termékek gyártása több mint húsz százalékkal halad­ta meg'az egy évvel koráb­bit. Egyebek között 714 ezer méterrel több feszített vas­beton födémgerendát készítet­tek, s lágyvasas födémgeren- d'ából megkétszerezték a ter­melést. Ezenkívül az ablak­éi ajtónyílások fölött áthida­ló gerendából 66 ezer méter­rel készítettek többet az egy évvel ezelőttinél, feszített fö- démpallóbói és panelből pe­dig 43 százalékkal bővítették a termelést. A kínálat növelését segítet­te, hogy a szentendrei gyár­ban ' francia licenc alapján újfajta födémszerkezet gyártá­sát kezdték meg, ebből az iáén 600 ezer, a jövő évben pedig már egymillió métert vábbra is a vízpartokra me­nekültek. Nem is nagyon te­hettek mást, hiszen a meden­cés fürdők fejlesztése a mai napig sem képes lépést tar­tani az igényekkel. A viseg- rád-lepencei, a leányfalui és a szentendrei strandra gyak­ran kétszer annyi embert en­gedtek be, mint amennyire a területet méretezték. Most már ez nem fordulhat elő, mert az egészségügyi előírá­sokat betartva a Dunamenti Regionális Vízmű gyakran ki­teszi a „megtelt” táblát. A vállalat erejéhez képest mindent megtesz fürdői fej­lesztéséért. Évről évre na­gyobb a lepencei fürdő, tervezik a visegrádi télie- sítését és bővítését, fedett uszoda és új medence készült el a közelmúltban Vácott, Gödön megépült egy tanme­dence, s szeretnék ezt is igazi fürdővé fejleszteni. Struccpolitika helyett A társadalmi szervezet szakemberei ezért arról pró­bálják meggyőzni az illetéke­seket, hogy az eddigi strucc­politika helyett végre a rea­litásokkal számolva gondos­kodjanak a víz és a napfény szerelmeseiről. Ez másképpen fogalmazva azt jelenti, hogy akár javasoljuk, akár nem, akár tetszik, akár nem, a fel­üdülésre vágyó százezrek úgy­is a Duna-parton töltik a forró napokat. Az lenne tehát a he­lyes ha megteremtenék szá­mukra a lehetőségekhez képest ideális higiénés feltételeket. Nem kell ehhez olyan sok min­den. A Duna menti települések közművesítettek, tehát nem túl nagy beruházással építhetők zuhanyozók, mosdók, WC-k. Legfeljebb az így létrehozott parti pihenőhelyeket nem strandnak, hanem napozópart- nak fogják nevezni. Az ilyen javaslatok hallatán a tanácsok gyakran hivatkoznak arra, hogy nincs pénzük. Ha azon­ban módját ejthetik annak, hogy csekély beléptidíjat szed­jenek, talán nemcsak a ráfor­dított költség, de némi haszon is származhat a közhasznú munkából. Hogy az elgondolás megvalósítható, arra akad már néhány példa. A Közép-Duna­vidéki Intéző Bizottság támo­gatásával, a Pilisi Parkerdő- gazdaság és néhány tanács közreműködésével ugyanis lét­rehoztak már ilyen helyeket. Ide sorolhatjuk például a szentendrei Postás strandot, Dunakeszin a Horányi rév alatt lévő partsávot. A felmérések szerint jelentős fejlesztést ér­demel azonban Leányfalu, Kis­oroszi, Visegrád, Dömös, Göd, Sződliget, Verőcemaros egy- egy partszakasza is. Megmenteni a tavakat Sok szó esik mostanában a főváros környéki és a Duna menti természetes, mestersé­vádárolhatnak a sajátházépi- tők. Nemcsak új beruházá­sokkal, hartem a meglévő be­rendezések korszerűsítésével is növelték a termelést. Külö­nösen jelentős az a szabada­lom, amely lehetővé tette, hogy a panelgyártáshoz hasz­nált acélformákban, úgyneve­zett sablonokban némi átala­kítással — különböző betétek elhelyezésével — H-jelű fö­démgerendákat készítsenek. A födémigerondák iránti keres­let ugyanis jóval meghaladja a panelekét, ezért már több gyárban áttértek a paneleket felváltó födémgerendák gyár­tására. Ebből a termékből 50 —60 ezer méterrel bővítették a termelést. A sajátházépítők jobb ki­szolgálása érdekében, a vál­lalat most azt. tervezi, hogy felülvizsgálja 14 telephelyét, s ahol a körülmények lehetővé teszik, berendezkednek ter­mékeik közvetlen lakossági ér­tékesítésére is. ges, jórészt kavicsbánya ta­vakról. Minden tiltás ellenére is tízezrek keresik fel ezeket a vizeket, pedig többségük el­hanyagolt, évről évre szennye­zettek. Tévedés lenne a víz­romlást csak a strandolok számlájára írni, hiszen tény, hogy az esetek túlnyomó több­ségében az óriási haszonnal járó kavicsbányászat után o rekultiváció elmaradt, a taná­csok először a telkek értékesí­tésére, mintsem a pihenési feltételek (parkosítás, fásítás, közművesítés, útépítés) megte­remtésére gondoltak. Nincs ugyan pontos felmérés, de egészen biztos, hogy ma már sokszor millióba kerülne a rekonstrukció, mégsem lehet tovább odázni a munkát, mert pár esztendő múlva már hely­rehozhatatlan lehet a kár. Az előbbiekben használt feltételes mód annak ellenére is jogos, hogy már több he­lyen készülnek rendezési ter­vek, és tárgyalnak az illetéke­sek. A gyakorlatban azonban meglehetősen kevés történt. Megfontolásra érdemes talán az a korábban lapunkban is hangoztatott javaslat, hogy fel kéne újítani a II. világháború előtt, illetve az ötvenes évek­ben épült néhány községi hi­degvizes strandot is. Szomorú például, hogy a környéken oly nagy közkedveltségnek örven­dő szokolyai és perőcsényi községi uszoda ma csak ka­csa úsztató. A tetteken a sor A javaslatokat, melyet szak­emberek és laikusok fogal­maznak meg községi fórumo­kon, a Közép-Dunavidéki In­téző Bizottság testületi ülésein, még sokáig lehetne sorolni. Most már a tetteken van a sor. Ellenkező esetben a Du­nakanyar és a főváros többi pihenőövezete, a nemzetközi hírű kirándulóhelyek veszíte­nek vonzerejükből. Lassan megoldhtatlanná válik százez­rek rekreációja, a környék nem lesz képes ellátni a neki szánt, Balatont pótló szerepét, s az országnak hiányozni fog a ma még nem csekély ide­genforgalomból származó be­vétel. Ma mér harminc Ismert, hogy a fogyasztási szövetkezetek alaptevékenysé­géhez a vendéglátás mellett a kiskereskedelem is hozzátar­tozik. Ami a vendéglőket il­leti, ott jól bevált a szerző­déses forma, de az alaptevé­kenység összességében még­sem hozott elegendő nyeresé­get. Érthető tehát, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek több­sége Pest megyében is gyor­san reagált a mozgástérren- deletek adta bővülésére, s sorra alakította meg ipari szakcsoportjait. Míg 1982-ben mindössze egy ilyen műkö­dött a megyében, addig ma 30 különféle ipari és építő­ipari szolgáltatást nyújtó egy­séget tart nyilván a MÉ­SZÖV. A 17 áfész közül csupán ötnek nincs szakcsoportja, ez azonban gyorsan változó adat, mivel egyikük rövidesen több szolgáltatórészleget is , létre­hoz. Az építőipari tevékeny­ség azon túl, hogy nyeresé­get hoz, megteremti egyúttal — például a kis vegyesbol­tok korszerűsítéséhez —, a házon belüli kapacitást. Ceg­Automatizálási kongresszus Hétfőn az építők székházá­ban megkezdte munkáját a nemzetközi automatizálási szövetség világkongresszusa. A 9. alkalommal megrendezett kongresszuson 39 országból mintegy 1200-an vesznek részt. A résztvevőket a kormány nevében Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke köszön­tötte. Emlékeztetett rá, hogy az emberi világ megértéséhez és birtoklásához a tudomány­ágak összefogására van szük­ség, ez pedig lehetetlen a tu­dósok összefogása nélkül. Ko­runk sürgető igénye, hogy új­fajta harmóniát teremtsünk a gazdasági növekedés, a szelle­mi értékek és a környezet számára. Budapest ‘lakossága és a fő­városi tanács nevében Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke üdvözölte a részt­vevőket. Ezt követően a hazai tudományos élet nevében Pál Lénárd akadémikus, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke köszöntötte a kong­resszust. Felmentés, kinevezés • A Minisztertanács Darvasi Istvánt, a Magyar Hírlap fő- szerkesztőjét, saját kérésére történő nyugállományba vo­nulása miatt, érdemei elisme­rése mellett e tisztségéből fel­mentette. A Magyar Népköztársaság Elnöki 't anácsa Darvasi Ist­vánnak több évtizedes mun­kásmozgalmi, közéleti, újság­írói, szerkesztői munkássága elismeréséül a Magyar Nép- köztársaság Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetést hétfőn a Parlament­ben Trautmann Rezső, az El­nöki Tanács helyettes elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Sarlós István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Karvatics László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. ★ A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa Bajnok Zsoltot államtitkári tisztségé­ből, a Minisztertanács pedig a kormány Tájékoztatási Hiva­tala elnökének megbízatása alól felmentette, s egyidejűleg á Magyar Hírlap főszerkesztő­jévé kinevezte. léden egyenesen áruházat épít magának az áfész. A különféle szakmákban te­vékenykedő csoportok egyéb­ként kisegítik a társ-áfésze- ket is, így többszörözve meg az erőket. A szövetkezeti mozgalom egészének sokat se­gít a szakcsoportok léte, en­nek bizonyítására egy adat: tavaly 13,5 millió forint nye­reséghez juttatta az áfész-e- ket, az ott dolgozó 1500 em­ber. Ebben az évben várha­tóan megduplázzák ezt az összeget, részint, mert újak lépnek be, részint, mert a meglévők bővítik tevékenysé­gükét. Nézzünk meg köze­lebbről egyet a 30 közül! Csak aki iparkodik Az Ócsa és Vidéke Afész COOPINVEST ipari szakcso­portjának vezetője, vagy ahogyan ő mondja, menedzse­re Harsányi Zsolt. Csupa vi­talitás, csupa lendület és öt­leteknek sincs híján. — Amikor másfél éve pe­csét került az . alapító ok­mányra, arra szövetkeztünk, hogy mindketten nyerjünk a vállalkozáson. A tavalyit megkétszerezve, idei 18Ó mil­lió forintos éves tervünk idő­Zsámibék ezen a hét végién is jó programcikkül várta az idelátogatókat. Nem volt csinnadratta, bazári hangulat- keltés a rendezvények körül, természeteden illeszkedtek be a falu szombati életébe. Zala megyei népművészek, ipar­művészek, bábosok és a za­laegerszegi Hevesi Sándor színház művészei jöttek el Zsámbákra, hogy ízelítőt ad­janak megyéjük szellemi éle­téből, bemutassák a népmű­vészet ,egy-egy remekbe si­került alkotását. Régen szinte minden zalai faluban élt egy jeles faragó­ember, pásztorművész, tucat­szám tevékenykedtek a hím­zőasszon yok, szőtteskészítők. Hírnévre tettek szert a fa- zekasmesteirek, a díszláda- és bútorpingáíók, ácsok, s azok a parasztmesterek, akik­nek tehetségét a díszesen fa­ragott oromzata házak hir­dették a régi göcseji falvak­ban. A tehet'ségnek ez a sok­ágú fája, ma is eleven Zalá­ban. a hagyományokat tu­datosán ápoíjáR. A híres he- tési szőttest a Virágh tanító- házaspár mentette át a fele­désből. Ma a lenti tsz szőttes üzemága állítja elő a szebb­nél szebb kelméket, melyek megőrizték q szőttes kézmű­ves jellegét. A zalaegerszegi népi iparművész szakkörben számos gyerek is dolgozik, kézimunkáik jó ízlésüket di­csérik. Zsámbákon elsősorban arányos részét (igaz, nem sé­tamenetben!) teljesítettük. Az 1983-as esztendőt hitel nél­kül zártuk, nyolcmilliót tet­tünk a tartalékalapba. Hét­millió forint értékű gép- és eszközállományunkat a tagok hozták a szakcsoportba, s jól felfogott érdekük fűződik a saját tőke és eszköz optimá­lis kamatoztatásához. Mert itt valóban csak az boldo­gul, aki iparkodik, többet az kereshet, aki jobban és\ ki­sebb önköltséggel dolgozik. A reklám pénzt hoz Kétszáznegyvenhárom főál­lású és 100—120 úgynevezett kiegészítő kategóriába sorol­ható tagunk van, 95 százalé­kuk szakmunkás, több mint a fele legalább két mesterség ismerője és átlagosan tíz év gyakorlatuk van. S amire büszkék vagyunk: a tizenöt tervező mérnökünk között tudhatjuk Kiss Istvánt, a Bu­dapest Sportcsarnok tervező­jét. E'.eve biztosított jövedel­me senkinek sincs; cégünk kizárólag igazolt számlaérték alapján fizet. A COOPIN­VEST viszont szerződésben meghatározott százalékot jut­tat az Öcsa és Vidéke Áfész- nek. Tevékenységünk 65 száza­lékát az építőmunkák teszik ki, de nagy érdeklődés mu­tatkozik exportcikkünk, . a reklámcélokat szolgáló mik­roprocesszoros fénygrafikai berendezés iránt, amelynek egy példányát rövidesen a a fehérhímzéseket keres téli a vásárlók, a legegyszerűbb, de legszebb darabokat. Be- reczky Kálmán buj.kakészító kezamunkáját szépen hímzett kabátok fémjelezték. Külön­leges játékokat készített Kan­ta Gyulámé, kukoricacsuh'á- ból csinálta az életképeket: öregasszony játszik a kisgye­rekkel, a másikon baba ring a bölcsőiben, fiatalasszony kislányát varrni tanítja. A művelődési ház kiállító­termében zalai népművészei: kiállítása nyílt meg. Legfőbb erénye, ami kiállításokon auig-alig fordul elő: kevés anyagot mutat be, de azt ér­demes megnézni. Kellemes ebben a szép, rendben tartott környezetben- barangolni, képeket nézeget­ve. A felújított művelődési ház méltó otthont ad ezek­nek a kiavmarakiállításoknak. A színházterme is tágas, dél­után itt szórakoztatták a ki­csinyeket a zalaegerszegi bá­bosok. Az egész napos program záróakkordja, á romtemp­lomnál a Mandragora bemu­tatója vált. Táblás ház előtt nagy sikerrel mutatták be. Akik eljöttek szombaton Zsáimbákna, nem panaszkod­hattak: kellemesen telt n hét vége. Ismét bebizonyo­sodott, érdemes ide eljönni,« vendégeknek mindig tarto- giataak vaöiami meglepetést. Nagy Ernők# pestiek is láthatják. Saját újításunk is van, egy fém­nyomó esztergapad, a szocia­lista országok közül egyedül, mi gyártjuk ezt a típust. Ve­vőkre főként a fejlődő orszá­gokban találhat. Említésre méltó sikerünk: tavaly megnyertük az athéni Olimpiai Sportcsarnok atléti­kai és jégpályára kiírt 360 ezer dolláros tervpályázatát, ami jó referenciát jelent a további hasonló versenytár­gyalásokon, például Belgium­ban, ahol ugyancsak ott van­nak tervrajzaik. Szabad időre — Dabsson A sportcsarnoképítés szív­ügye a COOPINVEST vezető­jének — mint mondja —, szeretné mind több hazai vá­rosban — sőt faluban — fel­építve látni az általuk aján­lott MEZÖVÁZ szerkezetű tornacsarnokot — nemcsak üzleti érdekből. Ez egy több célú, oktatási, sport- és kul­turális tevékenységre alkal­mas építmény, amely ,101 funkciót képes betölteni, ideális teret szolgáltatva a tanuláshoz, a szórakozáshoz. Tervajánlatot, amely részle­tesen ismerteti az alkalmazás lehetséges módozatait, díj­mentes en kaphatnak az ér­deklődők — fizetni csak fel- használás esetén kell. Hat-sá- nvi Zsolt elégedetten teszi elém a tervdokumentációt, amelynek alapján Da bason építenek fel egy oktatási és szabadidő-központot. Ifiú vállalkozás a COOPIN­VEST Saját véleményük sze­rint is lesalább három év kell hozzá, hogy egyértelmű­vé váljék — a vállalkozás si­keres. Eddigi eredményeik biztatóak. Szigcthi Teréz Szentendrei füdimszerkezet H-gerendák sablonbél Csulák András Egy a harmmchéJ — Nyereség az áffészaek A szakcsoport menedzsere Akadnak kis települések, megyénkben is, ahol a cégtábla jószerivel csak az áfészé lehet a többnyire apró vegyes- és italbolton. Fontosak ezek, legalább tejért, kenyérért, szap­panért, vagy mosóporért ne kelljen kilométereket utazni. De ahogy nem fényesek az egykor volt szatócsboltok utódainak portaijai, ugyanúgy nem azok fenntartásuk kilátásai sem. Gazdájuk, az áfész nem gazdagszik meg rajtuk. Sót. Fel­újításukra, korszerűsítésükre sokkal több pénz kellene, mint amennyi bejön.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom