Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-11 / 161. szám

OR! A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVi. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1984. JÜL1US 11., SZERDA ECiegyensúiyozcf! félév után . A takarékosság is a siker záloga Napjainkban megmöveke- dett annak jelentősége, hogy a szakemberek, az irányító testületek naprakész informá­ciókkal rendelkeznek-e a gaz­dálkodás egyes részterületei­ről, illetve egészéről. A gyors döntés, intézkedés lehetősége olyan kategória, amelyen veszteség, nyereség múlhat. A hagyományos félévi mérlegek ma már rendszerint az ilyen jellegű tevékenység-, ese­ménysor krónikáját is tartal­mazzák. Kisebb készletek A Gyömrő területén műkö­dő iparvállalatok és szövetke­zetek a közelmúltban nem­csak önmaguk, hanem a nagy­községi párt-végrehajtóbi­zottság számára is összegezték az évből eddig eltelt hat hó­nap tapasztalatait. Beszámo­lóikban tükröződött, hogy az idén mindenütt előtérbe ke­rült az anyag- és az energia­takarékosság, a készletek csökkentésére való törekvés. Mindez a stabilitás megterem­tését szolgálta. S az sem mel­lékes — főleg az ott dolgozók számára —, hogy szinte min­den munkahelyen valamelyest emelkedett a bérszínvonal. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat — a volt Tö- VÁLL — a féléves tervét tel­jesítette. Az 1984-re előirány­zott 4,9 milliós nyereség idő­arányos részét is sikerült megtermelniük. A takarékos gazdálkodás eredményeképp a készleteik körülbelül 4 millió forinttal csökkentek. A vállalat szakemberei a fővárosban befejezték egy ABC-áruház építését, a nö­vénynemesítő intézet monori- erdei beruházását, elkészültek a Gyömrői Vasipari Szövetke­zet új üzemcsarnokával. Tá- píószecsőn ezeradagos kony­ha építésén dolgoznak. Üj fel­adataik közé tartozik a gyüm- rői ABC-áruház kivitelezésé­nek megkezdése, a Helios Ru­haipari Szövetkezet tanműhe­lyének építése, s még néhány jelentős fővárosi beruházáson, illetve felújításokban történő részvétel. Idei kapacitásukat egyéb­ként teljes egészében lekötöt­ték a megrendelők, de a tava­lyi gondokból okulva már megkezdték a jövő évi felada­tok vállalását, tervezését. Lendületes év eleji Kezdés­ről tanúskodnak a Helios Ru­haipari Szövetkezet eredmé­nyei is. Egyre bővülő koope­rációs kapcsolataik hasznosan szolgálják a termelés növelé­sét. Tapasztalataik szerint ja­vult vevőik vásárlási kedve, s ami szintén nem mellékes, a fizetőkészsége is. Az elvállalt bérmunkák jobban illeszked­nek a szövetkezet feladatai­nak programszerű végrehajtá­sához. Az ÉSZKV tennivalói kap­csán már szóba került, hogy a ruhaipari szövetkezet tanmű­helyt építtet. Ez a 10 millió fo­rint értékű beruházás a szak­munkás-utánpótlást hivatott szolgálni. Az építési munkák természetesen nem zavarhat­ják a termelést, s mind a be­ruházó, mind a kivitelező bí­zik abban, hogy a kitűzött ha­táridőre, 1984. december 31- re valóban elkészül a létesít­mény. A Lakatos- és Szolgáltató Szövetkezet (a volt Járási Szolgáltató Szövetkezet) terv­teljesítése is arányosan ala­kul. Nagy eredménynek te­kinthető, hogy a szolgáltató ágazat a belső átszervezés után már nem hordoz vesz­teséget. Úriban hamarosan egy új fodrászüzletet nyitnak, és sikernek könyvelhetik el, hogy a kékfestő részlegük el­ső féléves termelési értéke a tervezett 2 millió forinttal szemben a 3 millió forintot is meghaladta. Belső átszervezés Előtérbe került — kény- szerűségből — a szövetkezet­ben a termékszerkezet átala­kítása. Régi gyártmányaik — a csempelyukasztó, szeletsütő, pultok, a postai elosztószekré­nyek — iránt ugyanis csök­kent az érdeklődés. A jövő­ben ezért — gondos piackuta­tó munka után — olyan be­rendezéseket, különböző cé­lú segédeszközöket gyártanak majd, amelyekből tömeges megrendelés várható. A Gyömrői Vas- és Fém­ipari Szövetkezet első féléves feladataik időarányos részét — mint vezetői óvatosan meg fogalmazták — a tervezett­hez közelállóan teljesítették. Ennek fő oka, hogy körülbe­lül egymillió forintos kiesést okozott számukra egy bizon- nyos gumikábel hiánya. A PEVDI vegyi gyáregysé­ge kedvező körülmények kö­zött kezdhette az idei eszten­dőt, mert az addig vesztesé­ges termékeiket jobb áron tudták értékesíteni, másrészt pedig Lehetőséget kapott arra, hogy a szintén veszteséges tő­kés exportját megszüntesse. Ä lehetőség adott A gyáregység létszáma a fél­évben erőteljesen csökkent, ezzel szemben az árbevétele magasabb volt, a hatékonyság több mint 10 százalékkal nőtt. Számukra is — csakúgy, mint a többi gyömrői gazdálkodó egység számára — adottak a feltételek ahhoz, hogy ered­ményes évet zárjanak. Vereszki János Kitfóiifeteffek aráéptsRíisöka A volt tanítványok visszajárnák Vállalja a tanácsadó felelősségét A pedagógusnap alkalmá-' val — olvastuk a hírek kö zött —, Göncziné Szigetvári Mária üllői tanár kiváló út­törővezető lett. — 1953-ban születtem Ve■ esésen — mondta kérdésemre magáról. — Az általános is­kolát is ott végeztem. Ezt kö­vetően Budapesten az I. László Gimnáziumban érettsé­giztem az angol tagozaton, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára jár­tam, ahol 1975-ben államvizs­gáztam matematika—fizika szakon. — A 1975—76-os tanév­ben Jcezdtem dolgozni, Üllőn, azóta is itt tanítok. Naponta Vecsésről járok át, de megéri, mert itt nagyon jól érzem magam. — 1975—77 között rajta­nácsadó tanár voltam,, 1977— 78-ig pedig az úttörőcsapat gazdasági felelőse. Ez termé­szetesen sok feladatot jelen­tett, és mint kezdő tanár, egy kicsit talán meg is éreztem ... Göncziné szerénységére jel­lemző, hogy csak Gergely Az utóbbi időben gyakran panaszkodtak az állattartó gazdák, hogy egyik, vagy má­sik fajta táp hiányzik a kör­nyékbeli terményboltokból. Ebben nyilván szerepet ját­szott, hogy a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mono- ri keverőüzeme nem dolgozott. A körülbelül négy hétig tartó nagy karbantartás során fel­újították a technológiai be­rendezéseket, silókat, meg­szüntették a tűz- és munkavé­delmi hiányosságokat. A na­pokban befejeződnek a mun­kálatok és újra dolgozik majd a tápkeverő. Menyhárt Ferenc és Kelemen Menyhért (alsó képünkön) egy filteres elszí­vóberendezést készít. Barna László és Komláti Ferenc az úgynevezett futócsövet köszö­rüli. Hancsovszki János felvételei A 17-85 tárgyalóteremből Ivott, féltékeny lett, lopott Az elhatározást rövidesen tett követte, csak éppen az al­kalmas házat kellett megke­resni. Pulóvereladás ürügyén kopogtak be ide-oda, minde­nütt otthon voltak, a negyedik ház bizonyult üresnek. Kulcs a párkányon — ... pedig otthon voltunk — mondta a károsult —, csak hátul dogoztunk a feleségem­mel a kertben. Olyankor a la­kást be szoktuk zárni és a pár­kányra tesszük a kulcsot, így volt ezúttal is. Kis idő múlha­tott el, amikor a feleségem előre ment, mindjárt elkez­dett kiabálni, hogy tárva-nyit­va vannak az ajtók, itt valaki járt. A szomszédasszony szólt át: ő az imént látott kimenni tőlünk két cigánylányt... Sza­ladtunk a tanácsházára, ott rendőrt hívtak, s mentünk megkeresni őket. Raffaelné a lakásban, vil­lámgyors kutatás után a szek­rényben talált egy köteg pénzt. Nem számolgatta — később derült ki, hogy közel 35 ezer forint volt, ezresekben, ötszá­zasokban. A buszmegálló felé tartott a kislánnyal, hogy visz- szautazzon Pestre, de már az úton észrevette, hogy keresik, mennek utána. A hentesbolt előtt már biz­tos volt benne, sürgősen meg kell szabadulnia a pénztől, be is dobta az üzlet előtti sze­méttartályba. Ott találták meg a rendőrök, hiánytalanul. FeElebeztek Raffaelnét a monori bíróság lopásért ítélte el, mint külö­nös visszaesőt, börtönben le­töltendő két évi szabadság- vesztésre, melyből feltételesen nem bocsátható szabadlábra, V két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért fellebbezett. K. Zs. Kiára csapatvezető tanártól tudtam meg, hogy „a csapat­ban végzett tevékenységéért” már 1978-ban megkapta az Árpád-díjat. 1978-ban csapatvezető-he­lyettes lett. Odaadó, ambició­zus munkáját, a környéken mindenki ismeri, de az üllői gyerekek igazán a megmond­ható, mi mindent vállal ma­gára, hiszen ők azok, akik ezt nap mint nap látják. 1981-ben a Magyar Úttörők Országos Elnöksége dicsérő oklevelét is megkapta, tehát kiváló munkájáról azon a fó­rumon is értesültek. Kérésemre elmondta, mi minden tartozik a tennivalói közé a tanításon túl: — Az úttörőélettel kapcso­latos feladatok — rendezvé­nyek, például úttörőtáborok szervezése, vezetése, kivitele­zése, a csapatvezetővel együtt. Azután ismét a magánéleté­ről beszélgettünk: — 1978-ban férjhez mentem — mondta —, 1979 nyarán született a kisfiam, aki miatt egy évet ,-,kihagytam”, de a következő tanévben már újra tanítottam. — Miért csinálja ezt a sok többletmunkát, mi az, amiért érdemes feláldoznia a szabad idejének nagy részét? — Ebben a munkában kö­zelebb kerülök a gyerekekhez és talán az ő szeretetük is jobban érzékelhető, mint pél­dául egy osztályban az lehet­séges ... Nagyon szeretem a gyerekeket, jó köztük lenni. Ez egy pedagógus szájából ta­lán már közhely, de én ezt így érzem, nem mondhatok mást. — 1979-ben vettek fel a pártba, 1982-től pártvezetősé­gi tag lettem, de az iskola­szövetkezet intézőbizottságá­nak is az elnöke vagyok — mondta az évszámokon gon­dolkodva, hiszen sokszor elég nehéz volt kiszámolni met- től meddig tevékenykedett egyik-másik tisztségében ... Göncziné Szigetvári Mária vallomása szerint: „ha az em­ber a főiskoláról kikerül, na­gyon képzetlennek érzi ma­gát, de az biztos, hogy a raj­vezetőséghez a legminimáli­sabb felkészítést sem kapja meg az ember ...” — Engem Gergely Klára csapatvezető avatott be ebbe a munkába, és nem bántam meg, hiszen végtelenül hálá­sak nekünk a gyerekek. — Most is egy nagyon jó és rendes osztályom volt, és azt hiszem, hogy kölcsönösen sze­rettük egymást. Büszke is voltam rájuk, hiszen 1982-ben és 83-ban a mi irodalmi szín­padunk nyerte el a bronz fo­kozatot, de ’82-ben egy kiváló raj kitüntetést is kaptunk, 1984-ben pedig az Éneklő raj versenyről egy aranyoklevél­lel térhettek haza gyerme­keink — mesélt mosolyogva. Göncziné arról is hosszan mesélt, hogy több diák a nyolcadik osztály elvégzése után is visszajár hozzá, sőt néha olyanok is, akiket nem tanított, csak az úttörőmun­kán keresztül ismerte őket. Minden problémájukról tud, van akinek a matematika nem megy, van akinek az élettel van gondja, melybe 14—15 évesen kilépett. — Mindegyiküknek a leg­jobb tudásom szerint szeret­nék tanácsot adni — mondta határozottan —, s ez sokszor nagy felelősséget jelent, de vállalom. Monostori Krisztina Ä barátság hétköznapjai Látványosságok nélkül Kétoldalú gazdasági kapcsolatok A vállalatoknál, gazdasá­goknál működő MSZBT-tag- csoportok alapvető célkitűzé­se, a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a béke megőrzésére, a fegyver­kezési hajsza megfékezésére, a katonai erőegyensúly meg­őrzésére, az enyhülési folya­mat folytatására tett erőfeszí­tésének, és a lenini békepoli­tika gyakorlati megvalósításá­nak bemutatása, valamint a műszaki-tudományos együtt­működés, a minden ágazatra kiterjedő kétoldalú gazdasági kapcsolatok eredményeiről tá­jékoztatást adni. ★ A cél megvalósítása érdeké­ben mi is munkatervet ké­szítünk minden évben. Az 1984. április 21-én megtartott vezetőségi ülésen választottuk meg Gróf József közgazdasági igazgatóhelyettes személyében az új ügyvezető elnököt. Megemlékeztünk Lenin születésének évfordulójáról. Részt vettünk a Pesti Vigadó hangversenytermében rende­zett gálaműsoron, melyet a Szovjetunió című lap szer­kesztősége rendezett. A gála­esten kiváló magyar művé­szek és a szovjet déli hadse­regcsoport ének- zene- és táncegyüttese szerepelt. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának vezetőségével jó kapcsolatot építettünk ki. Rendszeresen megküldik prog­ramjaikat, rendezvényeiken lehetőségünk szerint részt ve­szünk. így láttuk az örmény Szocialista Köztársaságot be­mutató kiállítást, az „Észt Építőművészet” ünnepi meg­nyitóját és Zichy Mihály fes­tő kiállítását. ★ Az ismereteink bővítése ér­dekében megemlékeztünk a világ első űrhajósának, Gaga­rin születésének 50. évfordu­lójáról, Perov orosz festő és grafikus, valamint Tolsztoj munkásságáról, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződése aláírásának évforduló­járól. Látható, hogy tagcsoportunk munkája nem látványos, de rendszeres, folyamatos, jól szervezett. Az 1984. évi mun­katervünket a vezetőség meg­vitatta és kiegészítéssel elfo­gadta. Erősíteni kívánjuk az együttműködést a szakszerve­zettel, a KISZ-szel, szocialis­ta brigádokkal annak érdeké­ben, hogy mindenki igényét és érdeklődését, minél körül­tekintőbben tudjuk kielégíte­ni. Szeretnénk az eddiginél jobban bevonni a fiatalokat az MSZBT tevékenységébe annak érdekében, hogy az élet minél szélesebb területén elősegítse a magyar—szovjet kapcsolatok kiszélesítését, a Szovjetunióról meglévő isme­retek gazdagítását. A béke megőrzéséért, a fegyverkezés elleni propagan­da érdekében, részt vettünk a béke- és barátsághónap ren­dezvénysorozatain. Gazdasági szinten előkészítjük és lebo­nyolítjuk a „Baráti Szövet­ségben” című vetélkedőt, me­lyet hazánk felszabadulásá­nak 40. évfordulójára rende­zünk. ★ A szovjet nép életét bemu­tató vándorkiállítást szerve­zünk, s a gazdaság minden területébe eljuttatjuk a kiál­lítás anyagát. A hazánkba látogató szovjet művészegyüt­tesek műsorát szeretnénk meg­nézni. Hanzelik Lajosné A Monori Állami Gazdaság MSZBT-titkára Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a kedves rokonok­nak. iskolatársaknak. Jó szomszé­doknak és ismerősöknek, akik drága férjem, szeretett édesapánk és nagyapánk. Kohári András temetésén Monoron részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. A gyászoló család. «ISSN OIW—2651 (Monori Hírlap) lífra delpzík a tápkeverő belesodródott a lopásba ... Ezt a verziót azóta elvetette, s ez­úttal, amikor harmadízben került a bíróság elé, már így adta elő a történteket. — Három évig dolgoztam a Lompartnál, aztán elkezdtem pulóverekkel kereskedni, majd az élettársam tartott el. Na­gyon féltékeny voltam rá, úgy éreztem, hogy megcsal, ezért elhatároztam, hogy börtönbe kerülök. Igaz, aznap még nem ezzel az elhatározással indul­tam Üllőre, hanem egy roko­nomat akartam meglátogatni. A sógornőm 12 éves kislánya is velem jött. A vasútállomás­nál megittam két-három kávét, meg két deci vegyes pálinkát. Ettől nagyon bánatos lettem, eszembe jutott, hogy élettár­sam megcsal, és megint elha­tároztam, hogy lopni fogok, hadd kerüljek börtönbe ... A féltékenység sok minden­re rávihet egy embert, de elő­ször találkoztam azzal, hogy valaki féltékenységből — lop­ni indul. A monori bíróság 17-es tárgyalótermében« ezen nem csodálkoztak különöseb­ben, hiszen a legkülönfélébb magyarázatokat hallják a vád­lottakról arra a kérdésre, hogy miért követték el a bűncse­lekményt? Két deci vegyes A 35 éves, budapesti lakos Raffael Istvánné, amikor lo­pás miatt annak idején elő­ször vonták felelősségre, még azzal védekezett: ő tulajdon­képpen rendesen akart élni, de a barátnői addig győzköd­ték, hogy a munkán kívül sok­kal könnyebb utakon is lehet pénzt keresni, míg valósággal

Next

/
Oldalképek
Tartalom