Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-11 / 161. szám
OR! A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVi. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM 1984. JÜL1US 11., SZERDA ECiegyensúiyozcf! félév után . A takarékosság is a siker záloga Napjainkban megmöveke- dett annak jelentősége, hogy a szakemberek, az irányító testületek naprakész információkkal rendelkeznek-e a gazdálkodás egyes részterületeiről, illetve egészéről. A gyors döntés, intézkedés lehetősége olyan kategória, amelyen veszteség, nyereség múlhat. A hagyományos félévi mérlegek ma már rendszerint az ilyen jellegű tevékenység-, eseménysor krónikáját is tartalmazzák. Kisebb készletek A Gyömrő területén működő iparvállalatok és szövetkezetek a közelmúltban nemcsak önmaguk, hanem a nagyközségi párt-végrehajtóbizottság számára is összegezték az évből eddig eltelt hat hónap tapasztalatait. Beszámolóikban tükröződött, hogy az idén mindenütt előtérbe került az anyag- és az energiatakarékosság, a készletek csökkentésére való törekvés. Mindez a stabilitás megteremtését szolgálta. S az sem mellékes — főleg az ott dolgozók számára —, hogy szinte minden munkahelyen valamelyest emelkedett a bérszínvonal. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat — a volt Tö- VÁLL — a féléves tervét teljesítette. Az 1984-re előirányzott 4,9 milliós nyereség időarányos részét is sikerült megtermelniük. A takarékos gazdálkodás eredményeképp a készleteik körülbelül 4 millió forinttal csökkentek. A vállalat szakemberei a fővárosban befejezték egy ABC-áruház építését, a növénynemesítő intézet monori- erdei beruházását, elkészültek a Gyömrői Vasipari Szövetkezet új üzemcsarnokával. Tá- píószecsőn ezeradagos konyha építésén dolgoznak. Üj feladataik közé tartozik a gyüm- rői ABC-áruház kivitelezésének megkezdése, a Helios Ruhaipari Szövetkezet tanműhelyének építése, s még néhány jelentős fővárosi beruházáson, illetve felújításokban történő részvétel. Idei kapacitásukat egyébként teljes egészében lekötötték a megrendelők, de a tavalyi gondokból okulva már megkezdték a jövő évi feladatok vállalását, tervezését. Lendületes év eleji Kezdésről tanúskodnak a Helios Ruhaipari Szövetkezet eredményei is. Egyre bővülő kooperációs kapcsolataik hasznosan szolgálják a termelés növelését. Tapasztalataik szerint javult vevőik vásárlási kedve, s ami szintén nem mellékes, a fizetőkészsége is. Az elvállalt bérmunkák jobban illeszkednek a szövetkezet feladatainak programszerű végrehajtásához. Az ÉSZKV tennivalói kapcsán már szóba került, hogy a ruhaipari szövetkezet tanműhelyt építtet. Ez a 10 millió forint értékű beruházás a szakmunkás-utánpótlást hivatott szolgálni. Az építési munkák természetesen nem zavarhatják a termelést, s mind a beruházó, mind a kivitelező bízik abban, hogy a kitűzött határidőre, 1984. december 31- re valóban elkészül a létesítmény. A Lakatos- és Szolgáltató Szövetkezet (a volt Járási Szolgáltató Szövetkezet) tervteljesítése is arányosan alakul. Nagy eredménynek tekinthető, hogy a szolgáltató ágazat a belső átszervezés után már nem hordoz veszteséget. Úriban hamarosan egy új fodrászüzletet nyitnak, és sikernek könyvelhetik el, hogy a kékfestő részlegük első féléves termelési értéke a tervezett 2 millió forinttal szemben a 3 millió forintot is meghaladta. Belső átszervezés Előtérbe került — kény- szerűségből — a szövetkezetben a termékszerkezet átalakítása. Régi gyártmányaik — a csempelyukasztó, szeletsütő, pultok, a postai elosztószekrények — iránt ugyanis csökkent az érdeklődés. A jövőben ezért — gondos piackutató munka után — olyan berendezéseket, különböző célú segédeszközöket gyártanak majd, amelyekből tömeges megrendelés várható. A Gyömrői Vas- és Fémipari Szövetkezet első féléves feladataik időarányos részét — mint vezetői óvatosan meg fogalmazták — a tervezetthez közelállóan teljesítették. Ennek fő oka, hogy körülbelül egymillió forintos kiesést okozott számukra egy bizon- nyos gumikábel hiánya. A PEVDI vegyi gyáregysége kedvező körülmények között kezdhette az idei esztendőt, mert az addig veszteséges termékeiket jobb áron tudták értékesíteni, másrészt pedig Lehetőséget kapott arra, hogy a szintén veszteséges tőkés exportját megszüntesse. Ä lehetőség adott A gyáregység létszáma a félévben erőteljesen csökkent, ezzel szemben az árbevétele magasabb volt, a hatékonyság több mint 10 százalékkal nőtt. Számukra is — csakúgy, mint a többi gyömrői gazdálkodó egység számára — adottak a feltételek ahhoz, hogy eredményes évet zárjanak. Vereszki János Kitfóiifeteffek aráéptsRíisöka A volt tanítványok visszajárnák Vállalja a tanácsadó felelősségét A pedagógusnap alkalmá-' val — olvastuk a hírek kö zött —, Göncziné Szigetvári Mária üllői tanár kiváló úttörővezető lett. — 1953-ban születtem Ve■ esésen — mondta kérdésemre magáról. — Az általános iskolát is ott végeztem. Ezt követően Budapesten az I. László Gimnáziumban érettségiztem az angol tagozaton, majd a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára jártam, ahol 1975-ben államvizsgáztam matematika—fizika szakon. — A 1975—76-os tanévben Jcezdtem dolgozni, Üllőn, azóta is itt tanítok. Naponta Vecsésről járok át, de megéri, mert itt nagyon jól érzem magam. — 1975—77 között rajtanácsadó tanár voltam,, 1977— 78-ig pedig az úttörőcsapat gazdasági felelőse. Ez természetesen sok feladatot jelentett, és mint kezdő tanár, egy kicsit talán meg is éreztem ... Göncziné szerénységére jellemző, hogy csak Gergely Az utóbbi időben gyakran panaszkodtak az állattartó gazdák, hogy egyik, vagy másik fajta táp hiányzik a környékbeli terményboltokból. Ebben nyilván szerepet játszott, hogy a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mono- ri keverőüzeme nem dolgozott. A körülbelül négy hétig tartó nagy karbantartás során felújították a technológiai berendezéseket, silókat, megszüntették a tűz- és munkavédelmi hiányosságokat. A napokban befejeződnek a munkálatok és újra dolgozik majd a tápkeverő. Menyhárt Ferenc és Kelemen Menyhért (alsó képünkön) egy filteres elszívóberendezést készít. Barna László és Komláti Ferenc az úgynevezett futócsövet köszörüli. Hancsovszki János felvételei A 17-85 tárgyalóteremből Ivott, féltékeny lett, lopott Az elhatározást rövidesen tett követte, csak éppen az alkalmas házat kellett megkeresni. Pulóvereladás ürügyén kopogtak be ide-oda, mindenütt otthon voltak, a negyedik ház bizonyult üresnek. Kulcs a párkányon — ... pedig otthon voltunk — mondta a károsult —, csak hátul dogoztunk a feleségemmel a kertben. Olyankor a lakást be szoktuk zárni és a párkányra tesszük a kulcsot, így volt ezúttal is. Kis idő múlhatott el, amikor a feleségem előre ment, mindjárt elkezdett kiabálni, hogy tárva-nyitva vannak az ajtók, itt valaki járt. A szomszédasszony szólt át: ő az imént látott kimenni tőlünk két cigánylányt... Szaladtunk a tanácsházára, ott rendőrt hívtak, s mentünk megkeresni őket. Raffaelné a lakásban, villámgyors kutatás után a szekrényben talált egy köteg pénzt. Nem számolgatta — később derült ki, hogy közel 35 ezer forint volt, ezresekben, ötszázasokban. A buszmegálló felé tartott a kislánnyal, hogy visz- szautazzon Pestre, de már az úton észrevette, hogy keresik, mennek utána. A hentesbolt előtt már biztos volt benne, sürgősen meg kell szabadulnia a pénztől, be is dobta az üzlet előtti szeméttartályba. Ott találták meg a rendőrök, hiánytalanul. FeElebeztek Raffaelnét a monori bíróság lopásért ítélte el, mint különös visszaesőt, börtönben letöltendő két évi szabadság- vesztésre, melyből feltételesen nem bocsátható szabadlábra, V két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, a védő enyhítésért fellebbezett. K. Zs. Kiára csapatvezető tanártól tudtam meg, hogy „a csapatban végzett tevékenységéért” már 1978-ban megkapta az Árpád-díjat. 1978-ban csapatvezető-helyettes lett. Odaadó, ambiciózus munkáját, a környéken mindenki ismeri, de az üllői gyerekek igazán a megmondható, mi mindent vállal magára, hiszen ők azok, akik ezt nap mint nap látják. 1981-ben a Magyar Úttörők Országos Elnöksége dicsérő oklevelét is megkapta, tehát kiváló munkájáról azon a fórumon is értesültek. Kérésemre elmondta, mi minden tartozik a tennivalói közé a tanításon túl: — Az úttörőélettel kapcsolatos feladatok — rendezvények, például úttörőtáborok szervezése, vezetése, kivitelezése, a csapatvezetővel együtt. Azután ismét a magánéletéről beszélgettünk: — 1978-ban férjhez mentem — mondta —, 1979 nyarán született a kisfiam, aki miatt egy évet ,-,kihagytam”, de a következő tanévben már újra tanítottam. — Miért csinálja ezt a sok többletmunkát, mi az, amiért érdemes feláldoznia a szabad idejének nagy részét? — Ebben a munkában közelebb kerülök a gyerekekhez és talán az ő szeretetük is jobban érzékelhető, mint például egy osztályban az lehetséges ... Nagyon szeretem a gyerekeket, jó köztük lenni. Ez egy pedagógus szájából talán már közhely, de én ezt így érzem, nem mondhatok mást. — 1979-ben vettek fel a pártba, 1982-től pártvezetőségi tag lettem, de az iskolaszövetkezet intézőbizottságának is az elnöke vagyok — mondta az évszámokon gondolkodva, hiszen sokszor elég nehéz volt kiszámolni met- től meddig tevékenykedett egyik-másik tisztségében ... Göncziné Szigetvári Mária vallomása szerint: „ha az ember a főiskoláról kikerül, nagyon képzetlennek érzi magát, de az biztos, hogy a rajvezetőséghez a legminimálisabb felkészítést sem kapja meg az ember ...” — Engem Gergely Klára csapatvezető avatott be ebbe a munkába, és nem bántam meg, hiszen végtelenül hálásak nekünk a gyerekek. — Most is egy nagyon jó és rendes osztályom volt, és azt hiszem, hogy kölcsönösen szerettük egymást. Büszke is voltam rájuk, hiszen 1982-ben és 83-ban a mi irodalmi színpadunk nyerte el a bronz fokozatot, de ’82-ben egy kiváló raj kitüntetést is kaptunk, 1984-ben pedig az Éneklő raj versenyről egy aranyoklevéllel térhettek haza gyermekeink — mesélt mosolyogva. Göncziné arról is hosszan mesélt, hogy több diák a nyolcadik osztály elvégzése után is visszajár hozzá, sőt néha olyanok is, akiket nem tanított, csak az úttörőmunkán keresztül ismerte őket. Minden problémájukról tud, van akinek a matematika nem megy, van akinek az élettel van gondja, melybe 14—15 évesen kilépett. — Mindegyiküknek a legjobb tudásom szerint szeretnék tanácsot adni — mondta határozottan —, s ez sokszor nagy felelősséget jelent, de vállalom. Monostori Krisztina Ä barátság hétköznapjai Látványosságok nélkül Kétoldalú gazdasági kapcsolatok A vállalatoknál, gazdaságoknál működő MSZBT-tag- csoportok alapvető célkitűzése, a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a béke megőrzésére, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, a katonai erőegyensúly megőrzésére, az enyhülési folyamat folytatására tett erőfeszítésének, és a lenini békepolitika gyakorlati megvalósításának bemutatása, valamint a műszaki-tudományos együttműködés, a minden ágazatra kiterjedő kétoldalú gazdasági kapcsolatok eredményeiről tájékoztatást adni. ★ A cél megvalósítása érdekében mi is munkatervet készítünk minden évben. Az 1984. április 21-én megtartott vezetőségi ülésen választottuk meg Gróf József közgazdasági igazgatóhelyettes személyében az új ügyvezető elnököt. Megemlékeztünk Lenin születésének évfordulójáról. Részt vettünk a Pesti Vigadó hangversenytermében rendezett gálaműsoron, melyet a Szovjetunió című lap szerkesztősége rendezett. A gálaesten kiváló magyar művészek és a szovjet déli hadseregcsoport ének- zene- és táncegyüttese szerepelt. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házának vezetőségével jó kapcsolatot építettünk ki. Rendszeresen megküldik programjaikat, rendezvényeiken lehetőségünk szerint részt veszünk. így láttuk az örmény Szocialista Köztársaságot bemutató kiállítást, az „Észt Építőművészet” ünnepi megnyitóját és Zichy Mihály festő kiállítását. ★ Az ismereteink bővítése érdekében megemlékeztünk a világ első űrhajósának, Gagarin születésének 50. évfordulójáról, Perov orosz festő és grafikus, valamint Tolsztoj munkásságáról, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződése aláírásának évfordulójáról. Látható, hogy tagcsoportunk munkája nem látványos, de rendszeres, folyamatos, jól szervezett. Az 1984. évi munkatervünket a vezetőség megvitatta és kiegészítéssel elfogadta. Erősíteni kívánjuk az együttműködést a szakszervezettel, a KISZ-szel, szocialista brigádokkal annak érdekében, hogy mindenki igényét és érdeklődését, minél körültekintőbben tudjuk kielégíteni. Szeretnénk az eddiginél jobban bevonni a fiatalokat az MSZBT tevékenységébe annak érdekében, hogy az élet minél szélesebb területén elősegítse a magyar—szovjet kapcsolatok kiszélesítését, a Szovjetunióról meglévő ismeretek gazdagítását. A béke megőrzéséért, a fegyverkezés elleni propaganda érdekében, részt vettünk a béke- és barátsághónap rendezvénysorozatain. Gazdasági szinten előkészítjük és lebonyolítjuk a „Baráti Szövetségben” című vetélkedőt, melyet hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára rendezünk. ★ A szovjet nép életét bemutató vándorkiállítást szervezünk, s a gazdaság minden területébe eljuttatjuk a kiállítás anyagát. A hazánkba látogató szovjet művészegyüttesek műsorát szeretnénk megnézni. Hanzelik Lajosné A Monori Állami Gazdaság MSZBT-titkára Ezúton mondunk köszönetét mindazoknak a kedves rokonoknak. iskolatársaknak. Jó szomszédoknak és ismerősöknek, akik drága férjem, szeretett édesapánk és nagyapánk. Kohári András temetésén Monoron részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. «ISSN OIW—2651 (Monori Hírlap) lífra delpzík a tápkeverő belesodródott a lopásba ... Ezt a verziót azóta elvetette, s ezúttal, amikor harmadízben került a bíróság elé, már így adta elő a történteket. — Három évig dolgoztam a Lompartnál, aztán elkezdtem pulóverekkel kereskedni, majd az élettársam tartott el. Nagyon féltékeny voltam rá, úgy éreztem, hogy megcsal, ezért elhatároztam, hogy börtönbe kerülök. Igaz, aznap még nem ezzel az elhatározással indultam Üllőre, hanem egy rokonomat akartam meglátogatni. A sógornőm 12 éves kislánya is velem jött. A vasútállomásnál megittam két-három kávét, meg két deci vegyes pálinkát. Ettől nagyon bánatos lettem, eszembe jutott, hogy élettársam megcsal, és megint elhatároztam, hogy lopni fogok, hadd kerüljek börtönbe ... A féltékenység sok mindenre rávihet egy embert, de először találkoztam azzal, hogy valaki féltékenységből — lopni indul. A monori bíróság 17-es tárgyalótermében« ezen nem csodálkoztak különösebben, hiszen a legkülönfélébb magyarázatokat hallják a vádlottakról arra a kérdésre, hogy miért követték el a bűncselekményt? Két deci vegyes A 35 éves, budapesti lakos Raffael Istvánné, amikor lopás miatt annak idején először vonták felelősségre, még azzal védekezett: ő tulajdonképpen rendesen akart élni, de a barátnői addig győzködték, hogy a munkán kívül sokkal könnyebb utakon is lehet pénzt keresni, míg valósággal
