Pest Megyei Hírlap, 1984. július (28. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-01 / 153. szám

1984 JÜUTTS 1., VASÁRNAP iA HÉT VILACPOLITIKAI KÉ fókuszban az új szovjet kezdeményezés Washington felemás elvi egyetértése a tárgyalássa/ Tisztázatlan problémák — Az izraeli kűléiakció A hét legkiemelkedőbb ese­ménye az a szovjet kezdemé­nyezés volt, amely bécsi szín­hellyel szeptemberre kétolda­lú tárgyalásokat javasolt az Egyesült Államoknak az űr­fegyverkezés megakadályozá­sára. A washingtoni válasz ez­úttal szokatlanul gyors volt: Robert McFarlane, Reagan el­nök nemzetbiztonsági tanács­adója bejelentette, hogy az Egyesült Államok elvben kész találkozni a szovjet képvise­lőkkel, hogy tárgyaljanak a műholdromboló fegyverekről. MIÉRT JAVASOLT A SZOV­JET KORMÁNY KÉTOLDA­LÚ TÁRGYALÁSOKAT AZ ŰRFEGYVERKEZÉS MEG­AKADÁLYOZÁSÁRA? ______ A vi lágűrfegyverkezés — mint Konsztantyin Csernyenko az SZKP KB főtitkára, állam­fő nemrég újságnyilatkózatá- ban nyomatékosan kifejtette — veszélyes az egész emberi­ség szempontjából, s amíg nem késő, cselekedni kell ennek megakadályozására. Amerikai részről akkor kitérő választ adtak a felhívásra, s a követ­kező pénzügyi év katonai költ­ségvetéséből — amely éppen akkor volt a kongresszus előtt — nyilvánvalóvá vált, hogy Washington folytatni akarja az' előkészületeket a kozmikus térség militarizálására. Mi több, közölték azt is, hogy eredményes kísérleteket tettek egy felújított amerikai rakéta világűrben történt „elfogásá­ra” és megsemmisítésére. Wa­shington az akkori elutasító választ azzal is próbálta indo­kolni, hogy állítólag a „Szov­jetuniónak előnye van a mű- hfildromboló fegyverek kifej­lesztésében”, s ezért elfogad­hatatlan számára az a, -javas­lat, hogy a tárgyalások időtar­tamára,- addig is amíg létre nem jön megállapodás, mind­két fél szüntesse meg e fegy­verrendszer fejlesztését. Egy további „kifogás” az volt, hogy ha létre is jönne a megegyezés a műholdromboló fegyverek ti­lalmára, ennek megtartását nem lehetne ellenőrizni. Szovjet részről már akkor rámutattak az amerikai kité­rő válasz „gyenge pontjaira”. Egyrészt műholdromboló fegy­verrendszert eddig sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem fejlesztett ki, s ezért nem is lehet ebben vala­miféle „szovjet fölény”. S ép­pen ez a tény, hogy ebben a fegyverfajtában még nem kez­dődött el a fegyverkezési ver­seny, indokolttá teszi, hogy a „startot” idejében megakadá­lyozzák. Moszkvai kommentá­rok arra is rámutattak,- hogy egy ilyen megegyezés bizonyá­ra kihatna az egész nemzetkö­zi légkörre, s kedvezőbb lehe­tőséget teremtene más terüle­teken is a fegyverkezési ver­seny korlátozására. Ami pedig egy ilyen megállapodás állító­lagos ellenőrizhetetlenségét il­leti, szovjet részről megjegyez­ték, hogy a már keringő felde­rítő műholdak azonnal regiszt­rálnák, ha bármei'dk fél meg­szegné kötelezettségvállalását. MIÉRT KERÜLT ÉPPEN MOST SOR A KONKRÉT IDŐPONTÚ KEZDEMÉNYE­ZÉSRE? __________________ Az Egyesült Államokban az utóbbi napokban megkezdő­dött a nyugati kommentátorok szóhasználatával élve, az úgy­nevezett „kortesnagyüzem” a novemberi elnökválasztásra. Az elnökjelölő konvenciókig még néhány hét van hátra ugyan, de a republikánus tá­borban Reagan elnöknek — aki további négy esztendőre akarja meghódítani a Fehér Házat — nincs ellenjelöltje. Így a demokrata párt máris „zárótüzet” zúdíthat a reagani külpolitikára, amelynek ku­darcaiért személy szerint az elnökre hárítják a felelősséget. Reagant vádolják azzal, hogy mélypontra juttatta a szovjet —amerikai kapcsolatokat, re­torikájával csakúgy, mint dön­téseivel fontos fegyverzet- csökkentési tárgyalások folyta­tását tette lehetetlenné. S bő­ven áradt a bírálat Washing­ton felé az Egyesült Államok több NATO-szövetségesének fővárosából is. Bár e kormány­körök hangoztatták feltétlen „atlanti hűségüket”, jelzések egész sorát juttatták a Fehér Házhoz, amelyek mindegyike a szovjet—amerikai párbeszéd sürgős felvételét javasolta a washingtoni kormányzatnak. Reagan elnök láthatóan mind erőteljesebben defenzí­vába szorult. Először azt kép­zelte nyilván, hogy elegendő lesz, ha a hangnemet változ­tatja békülékenyebbé a Szov­jetunió felé. Később már az Egyesült Államok „bizonyos feltételek melletti” tárgyalási készségét is hangsúlyozta. Majd ezután már azt mondot­ta a reá nehezedő nyomás ha­tására, hogy kész volna részt venni egy szovjet—amerikai csúcstalálkozón is. Csakhogy — mivel ezt természetesen megfelelően elő kell készíteni — a „másik oldal” válasza ezt emelte ki. S ami szintén vilá­gos: Moszkvában arra is rá­mutattak,’ hogy egy legmaga­sabb szintű találkozónak csak­is akkor lehet értelme, ha va­lamiféle előrehaladásra, ha nem is eredményre van ‘kilá­tás. Washington pedig mere­ven elzárkózott az elől, hogy bármilyen konkrét ügyben kompromisszumra hajló ma­gatartást tanúsítson és mun­kálkodjon egy-egy vitás nem­zetközi kérdés konstruktívabb megoldásán. Nyugati kommentátorok is megírták, hogy Washington állítólagos tárgyalási szándéka nem egyéb, mint választási kortesmanőver, amellyel Rea­gan szavazatokat akar elhódí­tani majdani demokrata párti ellenfelétől. Mivel a kormány­zat mozgási tere leszűkült, s valami konkrétat is kellett produkálnia, született meg Reagarí e hétre jó előre beha­rangozott beszéde. Az ameri­kai elnök felajánlotta a Szov­jetuniónak, hogy a lejáró kul­turális együttműködési szerző­dés helyére lépő új egyez­ményről kezdjenek haladékta­lanul tárgyalásokat. A javaslat annyira vérszegény volt, hogy még a nyugati sajtó sem szen­telt túl nagy teret ennek az el­nöki kezdeményezésnek. Mint megjegyezték: ilyen tárgyalá­sok már tavaly zajlottak, s ép­pen Reagan volt az, aki uta­sítást adott megszakításukra a dél-koreai kémrspülőgép ügye körül támasztott hisztériahad­járat keretében. Ebben a helyzetben hangzott el a pénteki szovjet kormány- nyilatkozat, amely szeptem­berre bécsi színhellyel javasolt kétoldalú tárgyalásokat a mű­holdelhárító rendszerekről va­ló kölcsönös és teljes lemon­dásról. A szovjet kormány nyilván abból indult ki, hogy szeptemberig van idő e tár­gyalások megfelelő előkészíté­sére. A szeptemberi dátumnál azt is bizonyára figyelembe vették, hogy hivatalos korábbi amerikai közlés szerint jelen­leg kormányközi bizottság dol­gozza ki a műholdelhárító fegyverrendszerek korlátozása ügyében a washingtoni állás­pontot és ez ajánlások augusz­tusban kerülnek döntésre a kabinet elé. Ami pedig a szín­helyet illeti, a szovjet indít­ványban nem véletlenül esett a választás a semleges Auszt­ria fővárosára, hiszen — mint emlékezetes — annak idején itt írták alá az amerikai törvény- hozás által később nem ratifi­kált SALT—II. megállapo­dást ... MI JELLEMZI AZ AMERI­KAI ELVI BELEEGYEZÉST A TÁRGYALÁSKEZDÉSBE? Washington elfogadta elv­ben, hogy kezdjenek szeptem­berben tárgyalásokat a szovjet javaslat szerint. A Reagan- kormányzat ugyanis — mint az előzőekben már vázoltuk — olyan helyzetbe került, hogy a konkrét ajánlat nyomán már nem adhatott teljesen kitérő választ. Még ha Reagant vá­lasztási meggondolások is ve­zérlik, egy lépés lehetne előre egy feszültségekkel a mainál kevésbé terhes világ felé, ha megkezdődne a konstruktív párbeszéd egy olyan szerződés megkötésére, amely kizárná a fegyverkezési versenyt a vi­lágűrből és megtiltaná a mű­holdelhárító rendszerek odate­lepítését, vagy kifejlesztését. Sajnos azonban az amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó elvi egyetértése a tárgyalási kezdetben felemás jellegű és tisztázatlan problémákat is tartalmaz az amerikai tényle­ges szándékoltat illetően. Mc­Farlane egyrészt csak korláto­zásról és nem teljes tilalomról tesz említést és nagy hang­súlyt kap szavaiban az ellen­őrzés ügye. Túl ezen kevésbé biztató, hogy a szeptemberi esetleges megbeszélésen a ma­gas rangú kormánytisztviselő szerint meg kell vitatni a ha­dászati és középhatótávolságú rakétákról Genfben folytatott tárgyalások feltételeit is. Ezek problematikája pedig, mint is­meretes, azért van holtponton, mert Washington az erőviszo­nyok megváltoztatására való törekvése keretében folytatja nyugat-európai rakétatelepíté­si programját. Szovjet részről nem egyszer hangoztatták: ad­dig, amíg helyre nem áll a ra­kétatelepítés előtti helyzet, az­az nem vonják ki az újonnan telepített amerikai közápható- távolságú rendszereket, nem lehet szó ezeknek a genfi tár­gyalásoknak a felújításáról. Ugyancsak az amerikai válasz­ban nincs szó arról a szovjet felhívásról, hogy a bécsi tár­gyalások kezdetével egy időben vezessenek be moratóriumot a műholdelhárító fegyverek fej­lesztésére és hadrendbe állítá­sára. Vagyis, az elvi egyetértés mellett még sok minden vár tisztázásra... MI VOLT AZ IZRAELI KA- LÚZAKCIO CÉLJA? Világszerte nagy tiltakozást keltett egy nemzetközi vizeken lezajlott izraeli katonai akció. Izraeli naszádok figyelmeztető ágyúlövéssel feltartóztattak egy panamai hajót, amexy a cipru­si Larnacáoól Nyugat-Bejrút- ba szállított utasokat. A békés, polgári hajót a haifai kikötőbe kényszerítették, és utasait egy izraeli katonai támaszpontra hurcolták, ahol kihallgatták és fényképeket készítettek róluk. Nyolc libanoni és egy szíriai állampolgárt törvényellenesen letartóztattak és visszatartot­tak a támaszponton. Ezt meg­előzően izráeli repüiőgepek bambatámadást hajtottak vég­re a libanoni Tripoli közelé­ben fekvő egyik sziget ellen. Kommentátorok véleménye szerint a Tel Aviv-i kormány­zat ezekkel a provokációkkal egyszerre több célt is követ. Egyrészt így akarja zavarni a libanoni belső megbékélési erőfeszítéseket, mert attól tart, hogy az egységkormány meg­szilárdulása nyomán felvető­dik erőteljesebben a követelés, hogy távozzanak Dél-Libanon- ból az izraeli csapatok. Más­részt a közelgő izraeli válasz­tások előtt Izrael külső helyze­tének „feszültebbe tételével” kívánja újra az ország „ve­szélyeztetettségének” látszatát megteremteni, hogy így a je­lenlegi kormányzat mögötti tö­mörülésre bírja a leendő sza­vazókat ... Árkus István Usztyinov Prágában Szombaton Prágába érke­zett Dmitrij Vsztyinov mar­sall, a Szovjetunió honvédel­mi minisztere. Usztyinov. a szovjet szárazföldi és hadi­tengerészeti erők részvételé­vel folyó törzsvezetési had­gyakorlat alkalmából, érke­zett a csehszlovák fővárosba. A vendéget a prágai repülő­téren Martin Dzur hadsereg- tábornok, csehszlovák nem­zetvédelmi miniszter fogadta. Csien Csitten Moszkvában Szombaton Moszkvába ér­kezett Csien Csi-csen kínai külügyminiszter-helyettes fo­kinál politikus a nemzetközi helyzet kérdéseiről fog kon­zultációkat folytatni a szov­jet fővárosban. Csien Csi-csent a repülő­téren Mihail Kapica szovjet külügyminiszter-helyettes fo­gadta. A din katonai kiadások befagyasztása A dán jobbközép koalíciós' kormány pénteken bejelentet­te, hogy az ellenzéki szociál­demokrata párttal megálla­podva, három évre gyakorla­tilag „befagyasztja” az ország katonai kiadásainak össze­gét. A döntés értelmében a hadügyi költségekre szánt évi összeg a jelenlegi 11,4 mil­liárd dán koronáról (1,1 mil­liárd dollár) a jövő évben csupán 11,5 milliárd koronára növekszik. További növeke­dés csak az infláció arányá­ban lehetséges — közölte Poul Schlüter miniszterelnök. A NATO — mint ismere­tes — legkevesebb három százalékban kzabta meg azt az ütemet, amellyel a tagálla- moknaäc évente növelniük kel­lene katonai kiadásaikat. Szovjet tárgyalási javaslat (Folytatás az I. oldalról.) kel, hogy tárgyaljanak a mű­holdromboló fegyverekről. Hozzátette azonban, hogy e találkozón meg kell vitán! a hadászati és közép-hatósugarú rakétákról Genfben folytatott tárgyalások felújításának a feltételeit is. McFarlane kijelentette, hogy Washington „kész bármely Moszkva számára elfogadható helyen megbeszéléseket foly­tatni, és megállapodást keres­ni olyan tárgyalási módokról, melyek reménnyel kecsegtet­nek, s melyek a műholdrombo­ló fegyverek ellenőrizhető és hatékony korlátozására vezet­hetnek.” A főtanácsadó szerint Wa­shington diplomáciai csatorná­kon eszmecseréket folytat a Szovjetunióval a megbeszélé­sek szeptemberi kezdéséről. Elmondta azt is, hogy már tá­jékoztatták Anatolij Dobfinyin szovjet nagykövetet a washing­toni külügyminisztériumban az Egyesült Államok eme szándé­káról. McFarlane egyelőre nem nyi­latkozott a szovjet javaslatnak arról a vonatkozásáról, hogy a tárgyalások megkezdésével egy időben vezessenek be morató­riumot a műholdelhárító fegy­verek fejlesztésére és hadrend­be állítására. A javaslat sajtó visszhangja Világszerte négy figyelem A BBC — az angol rádió szombaton a műholdelháritó rendszerek ügyében tett szov­jet tárgyalási javaslatról és annak fogadtatásáról szólva, megállapította: Moszkvában válóban őszintén aggódnak az űrfegyverkezés legújabb fejleményei miatt. A BBC szerint a szovjet fél szaván fogta Reagan elnököt, aki többször is közölte: bár­hol, bármikor hajlandó tár­gyalni fegyverzetkorlátozás­ról, Ebből azonban még nem következik, hogy az előreha­ladásnak lennének biztosíté­kai. Ugyanis Amerika ugyan­azzal a lélegzettel, amivel most igent mondott a szovjet javaslatra, kifejtette: csak a műholdelhárító rendszerek tilalmáról nem tárgyal. Sze­rinte ugyanis egy ilyen meg­állapodás keresztülvihetetlen volna. AmeriluLi nézet szeJ- rint, valamennyi földi és tengeri telepítésű stratégiai rendszert be kell vonni a tárgyalások hatókörébe, hol­ott, ami ezeket a témákat il­leti, a Szovjetunió korábban Az OKP fá-i kárának nyilatkozata Ál érlékek kölcsönös elismerése Alessandro Natta, az Olasz Kommunista. Párt főtitkára rövid nyilatkozatot adott a vatikáni rádiónak. Megerősí­tette, hogy a katolikusok és a kommunisták közötti kapcso­lat további alakításában a Gramscitól és Togliattitól ki­induló irányvonalat kívánják folytatni, amelynek további formálásához nagymértékben járult hozzá Enrico Berlinguer. Arra a kérdésre, hogy mi­ként alakulnak majd ezek a kapcsolatok, Natta kijelentet­te: az OKP a továbbiakban is azt a vonalat követi, amely ezen értékek kölcsönös elis­merésén alapszik, a hitet és a lelkiismereti kérdéseket nem tekinti akadálynak, ellen­kezőleg, emelőerőnek tartja mindazoknak a céloknak az eléréséhez, amelyeket a kom­munisták is szem előtt tarta­nak a népek felszabadításá­hoz, a béke és a legnemesebb értelemben vett erkölcsiség megszilárdításához. Ami az OKP-nak a Szov­jetunióhoz való viszonyát il­leti, az olasz kommunista ve­zető a párt önálló politikájá­ra. stratégiájára emlékezte­tett. Ezt az elvet tartják ér­vényben levőnek a későbbiek­ben is — közölte. A rövid interjú kapcsán Ró­mában azt hangsúlyozzák, hogy ez az első eset, amikor a vatikáni rádió olasz kommu­nista vezetőhöz fordult kérdé­seivel. teki—iráni összecsapások Polgári okozatok is Az iraki legfelsőbb katonai parancsnokság közleménye szerint, az iraki—iráni front szárazföldi szak , zán pénte­ken újabb harci cselekmé­nyek zajlottak. Mint a TASZSZ jelentette, az iraki Bászra kikötővárosától -kelet­Ecbslók a bzlvtei cl tikot Silos ismeretlen helyen Szombaton a La Paz-i elnö­ki palotában katonák egy csoportja elrabolta Hernan Siles Zuazo bolíviai állam­főt, és ismeretlen helyre hur­colta — jelentette be La Pazban, az elnöki hivatal ve­zetője. A hírügynökségek először államcsíny elkövetését felté­telezték, a későbbi események azonban ellent látszanak mondani .ennek. Nem adtaik ki ugyanis nyilatkozatot, mini ilyenkor szokásos, nem vo­nultak csapatok az utcára, s nem tartóztattak le senkit. Ellenkezőleg, teljes nyuga­lomról érkezett jelentés a fő­városból, csak a Murillo té­ren, az elnöki palota előtt cirkáltak megerősített fegy­veres alakulatok. re eső területeken, az iraki tüzérség megsemmisített irá­ni állásokat. Hamenei iráni államfő — mint az ÍRNA iráni hírügy­nökség jelentette —, pénte­ken megtorlásul kilátásba he­lyezte, hogy Irán támadáso­kat hajt végre iraki lakott területek ellen. Iszfahanhan elhangzott beszédében ugyan­is azzal vádolta Irakot, hogy ismét megsértette a polgári célpontok megkímélésáről kö­tött két héttel ezelőtti megál­lapodást. Az ÍRNA Hameneit idézte, aki szerint az iraki tüzérség a front északi szakaszán tűz alá vette a határ menti Szár- dast város lakott területeit. Állítólag szintén támadás cél­pontjává vált a déli front kezeiében fekvő Abadan olaj­város lakott körzete is; pol­gári áldozatok és sebesültek vannak. kifejtette: a nyugat-európai rakétatelepitéssel felborított egyensúly visszaállta előtt, ilyen tárgyalásoknak nincs értelmük — vélte a BBC. A jelentős olasz lapok el­ső oldalon ismertették szom­baton a műholdromboló fegyvereket érintő szovjet tárgyalási javaslatot. Az új­ságok zöme a hírügynökségi jelentések tárgyszerű beszá­molójához hozzáfűzte, hogy a szovjet kezdeményezés konk­rét és nagy jelentőségű. A Corriere della Sera azt is megírta, hogy a Szovjet­unió az elmúlt hónapok so­rán több alkalommal kezde­ményezte az e témára vonat­kozó tárgyalásokat. — Az osztrák hírközlő szer­vek nagy figyelmet szentel­nek a szovjet kormány ja­vaslatának, hogy lehetőleg szeptemberben Bécsben, az amerilmi és a szovjet kor­mány kezdjen tárgyalásokat a világűr demilitarizálásáról. Az APA hírügynökség tel­jes terjedelemben közölte a szovjet kormány nyilatkoza­tát ismertető ' TASZSZ-jelen- tést. Hozzáfűzte, hogy Konsz­tantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára nemrég utalt annak szükségességére, hogy korlátozzák a fegyverkezes kiterjesztését a világűrre, és tárgyalásokat javasolt e té­makörben. A szovjet kor­mány pénteki nyilatkozata, megfigyelők véleménye sze­rint, ezen túlmenően konk­rét tárgyalási javaslatot tar­talmaz — fűzi hozzá az APA. Az osztrák külügyminisz­térium pénteken az esti órák­ban közölte, hivatalos értesí­tést ugyan még nem kapott, de közismert Ausztriának az az álláspontja, hogy — ha az érdekelt felek óhajtják —, bármikor kész ehhez hasonló tárgyalások megszervezésére. — őszinte amerikai tár­gyalási készség, vagy újabb választási manőver ? Így te­szik fel a kérdést washing­toni politikai megfigyelők a Fehér Háznak a Szovjet­unió kozmikus fegyverzetkor­látozási javaslatára adott vá­lasza kapcsán. A The Washington Post szombaton címoldalán idézte McFarlane nemzetbiztonsági főtanácsadó bejelentését: az Egyesült Államok kész szep­temberben felvenni a tár­gyalásokat az űrfegyverekről. McFarlane szavai azonban a tekintélyes lap kommentáto­raiban is kétséget ébresztet­tek: „vajon nem arról van-e szó, hogy a kormányzat ösz- sze alkarja kapcsolni ezeket a tárgyalásokat a rakétatárgyu- lásokkal”. McFarlane nyilatkozata, amelynek szövege szombati sajtóértesülések szerint Rea­gan tanácsadóinak egész na­pos vitáját követően szüle­tett, első helyen említi azt az amerikai szándékot, hogy a Szovjetunióval a megsza­kadt genfi tárgyalások újra- felvételéről tárgyaljanak, s csak ezután szol az űrfegy- verekkel és egyéb fegyver­zetkorlátozási témákkal kap­csolatos tárgyalási készség­ről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom