Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-30 / 152. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 1984. JÜNIUS 30., SZOMBAT ff Öreg fa Orbán Dezső rajza A bioszféra pótolhatatlan Természet és környezet Fiatalok Omszkban Mindig készek a tettekre A posta az utóbbi időben szokatlanul sok küldeményt továbbított az omszki terület Kom- szomol-bizottságának. Történt ugyanis, hogy a közelmúltban mintegy kétszázezer képeslapot küldtünk szét az omszki fiataloknak. A lap egyik oldala a mi földünket és egy galambot ábrázol, a másik oldalon a kérdés: „Mit gondoltok a békéről?’* Ezt a tájat több jogszabály is védi. Ezek közé tartozik a Dunakanyar, valamint a Ráckevei-Dunk környékének rendezéséről szóló miniszter- tanácsi határozat, valamint a tájvédelmi körzetek védelméről szóló jogszabályok. Sőt — talán kevesen tudják —, hogy a Pilisi tájvédelmi körzet 1981 óta a nemzetközi bioszférahálózatnak is része. (Az Unesco statisztikai adatai szerint a világon ma 215, Európában 77 ilyen bioszférarezervátum található, ebből 5 Magyarország területén.) Környezeti értékeink megőrzéséSzázötvenezrea A Szibériai fiatal című területi újság szemelvényeket közöl a válaszokból. Sokfélék, de egyvalami közös bennük: a fiatalok készek megtenni mindent, hogy béke legyen a földön... Ma a komszomolisták nélkül elképzelhetetlen a gazdasági élet területünkön. Százötven ezer fiatal dolgozik az omszki vállalatoknál, üzemeknél, s járul hozzá a népgazdaság időszerű problémáinak megoldásához. Kezdeményező készségük megnyilvánul például az újításokban, a találmányokban. így például a Baranov Termelési Egyesülésnél 2,5 millió rubel összegű gazdasági hasznot hoztak a fiatal mérnökök és munkások újításai, találmányai. Minden év július 1-én mintegy 10 ezer fiatal gyülekezik Omszk főterén — a város 13 főiskolájának és technikumának diákjai. Ezen a napon hagyományosan nagygyűlést rendeznek, s ezzel megkezdődik az új „szemeszter” a nyári építőtáborokban. Néhány példát említenék annak szemléltetésére, milyen nagy szerepük van ezeknek a terület gazdasági életében. Néhány évvel ezelőtt az omszki diákok a nyári építőtáborok kereté- bén részt vettek a város környéki zöldségtermelő gazdaságok és melegházak építésében. Ma pedig a városban, bármilyen zord is az éghajlat, egész évben lehet kapni friss zöldségfélét. Egyébként ebben részük van a magyar diákoknak is. 1983-ban az egyik melegházi kertészet építésében részt vettek a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói is. Az omszki testnevelési főiskola Ifjúság nevű táncegyüttese A Szovjetunió élelmiszerprogramjának megvalósulása jelentősen függ attól, hogyan oldjuk meg a falvak szociális és kulturális problémáit, hogyan javítunk az életkörülményeken. Az omszki diákok építőtáborai ebben is sokat segítenek. Bár itt meg kell említenem, hogy Szibériában a falusi emberek életkörülményeinek javítása nem tartozik az egyszerű feladatok közé, hiszen az egyes lakott települések sokszor több száz kilométerre vannak egymástól. Mindenütt ott vannak Ennek ellenére az utóbbi években a diák építőbrigádok a falvakban több ezer családi házat, számos kultúrházat, klubot, sportpályát, a szarvasmarha-állománynak sok száz istállót és karámot építettek. A diákok munkájának adózva a helybeliek több faluban és körzeti központban Ifjúsági utcának, Főiskolások utcájának nevezték el azokat a házsorokat, ahol a nyári építőtábor brigádjai dolgoztak. Egyetlen nagy és fontos dolog sem valósul meg a komszomolisták nélkül. Így volt ez akkor is, amikor épült az Urengoj—Pomari—Uzsgo- rod gázvezeték. A munkából kivette részét egy omszki komszomolista ifjúsági osztag is. És így volt egy kicsit korábban is, amikor -az volt a feladat, hogy Omszkot, a nagy olajkémiai központot zöld várossá kell változtatni. : Aki régóta él Omszkban, tudja, hogy ez milyen nagy tett volt, hiszen a várost minden oldalról fújja a sztyeppéi szél. Télen hóvihar tombol, nyáron porfelhő kavarog. A fiatalok óriási munkát végeztek. Szombaton és vasárnap a kom- szomolisták ezrével ültették a facsemetéket a városban és a város köré. Ma viszont sűrű erdő övezi Omszkot, a város pedig elismerten a legzöldebb egész Szibériában. Az omszki fiatalság azonban nem csak a munkának él. A területi Komszomol-szervezet sok mindent tesz azért, hogy a fiatalok sokféle és hasznos, vidám szórakozási lehetőség között válogathassanak. Egészségük záloga Matematikai fakultás hallgatói az omszki műszaki főiskolán Van például egy ilyen követelményük: minden omszki fiatalnak el kell érnie valamilyen fokozatot a sportban. Ehhez viszont már állandóan formában kell lennie, s ez pedig a jó egészség záloga. A Kom- szomol kezdeményezésére évenként kétszer rendezünk spartakiádot az omszki területen. Télen Észak ünnepe, nyáron pedig A sport királynője a neve ezekenek a rendezvényeknek. Egyébként ezekről a spar- takiádokról elindulva kezdték pályájukat azok az omszki sportolók, akik később országos, majd Európa- és világbajnokok lettek. Omszki Tél néven váltak hagyományossá azok az irodalmi ünnepségek, melyeket minden télen megrendezünk. Jó alkalom a bemutatkozásra kezdő íróknak, költőknek, újságíróknak. Az irodalmi ünnepségekre meghívunk nagynevű szovjet írókat, író—olvasó találkozóka rendezünk az üzemekben, a szov- hozok'oan, és kolhozokban, az oktatási intézményekben. ANATOLIJ KOROVICKIJ a Komszomol Omszk területi első titkára vei foglalkozik az 1980-ban jóváhagyott országos környezetvédelmi koncepció, illetve a megyei feladatokat összefoglaló Pest megyei hosz- szú távú környezet- és természetvédelmi terv. A Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság legutóbbi ülésén többek között azt vitatta meg, hogy sikerül-e jogszabályok szellemében és a magunk érdekében megóvni környezetünket. Ezzel kapcsolatban az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal budapesti felügyelősége készített átfogó felmérést, melyet dr. Kopasz Margit igazgató ismertetett a testülettel. Elmondta, a természetvédelem, különösen a tájvédelmi körzetek óvása több célt is szolgál. Így például a pihenést, a turizmust, a tudományos kutatást. De a vidéknek jelentős gazdasági értékei is vannak, hiszen számos ritka növény- és állatfaj található a területen, melyek a további növény- és állatnemesítés tartalékai lehetnek. Éppen ezért jelentős tudományos munka folyik a tájvédelmi területeken. Átfogó , vizsgálatokat végez a Magyar Tudományos Akadémia ökológiai és Botanikai Kutató Intézete (Vácrátót), az Erdészeti Tudományos Intézet, s néhány más tudományos intézmény. Kettészeli forma A börzsönyi és a pilisi tájvédelmi körzet védett terület, erre mindenütt táblák hívják fel a kirándulók figyelmét. Így például arra, hol tilos a séta, merre nem szabad az er-, dő lakóit háborgatni. Sajnos, sokan személyes szabadságuk korlátozásaként fogják fel a tilalmat és fittyet hánynak a szabályokra. Talán, ha tudnák, hogy máris számos növény- és állatfaj pusztult ki véglegesen, másképpen cselekednének. Az erdőkében egyre több az illegálisan elhelyezett hulladék, az elpusztított fé- 'szekrakóhely. Ezárt kellett létrehozni hivatásos és önkéntes környezet- védelmi őrséget, mely több-kevesebb sikerrel próbálja útját állni a pusztításnak. Ennél a kárnál is súlyosabb az, amelyet az iparosodással és a városiasodással járó szennyezés okoz. Ezek közé tartozik a mezőgazdaság kemizálása, a hibás és gondatlan bányaművelés, a rosszul tervezett építkezések sora. A tanulmány szerint az erdőket sok helyen szelik át olyan utak, amelyek a korábban egybefüggő természetes egészet alkotó erdőállományokat, réteket szakítanak ketté, akadályozva például az állatok mozgását, vonulását. A kipufogógáz nemcsak az embernek, de a tapasztalatok szerint a vad erdei növényeknek is árt: jó néhány példányuk az évek során ■ visszafejlődik, elcsökevényesedik, majd végképo kipusztul. Ráadásul e természetes növényzet szomszédságában szívesen rendeznek autóversenyeket is, melyek még tovább pusztítják a növényzetet. A Dunakanyarban és a Ráckevei- Duna környékén egyaránt sok az olyan elhagyott kavicsbánya, melyet a művelés, után nem hoztak rendbe, így jelenlegi állapotukban veszélyesek, egyaránt alkalmatlanok a turizmusra és a gazdasági hasznosításra. Akad ilyen a Dunakanyarban, de a Ráckevei-Duna mellett ötven kisebb- nagyobb bányató sorsát kellene végre rendezni. Annál is inkább, mert a kutatások szerint a környéken máris jelentős a szennyeződés, a vizek eliszaposodnak, s később rendbehozásuk a mainak többszörösébe . kerülhet, vagy lehetetlenné válik. Védett barlangok Mindkét tájvédelmi körzet barlangokban gazdag terület. A Pilisben 154-et, a Börzsönyben 19-et tartanak számon. A természetvédelmi .jogszabályok szerint minden barlang védett, de azért sem tanácsos a turistáknak a föld mélyébe lemerészkedni, mert a feltáratlan barlangok élet- veszélyesek. A Természetvédelmi Felügyelőség a barlangok bejáratát lezárja, de képzett csoportok számára lehetővé teszi a túrákat. A Pilisben majdnem 150, a Börzsönyben több száz forrást és pata- ■ kot ismerünk. Szomorú, hogy ezek többsége is szennyezett, vizük ihatatlan. Az ok: a magasra épített turistaházak többsége csatornázatlan, így a szenny elfertőzi a korábban kristálytiszta vizeket. Közismert, hogy a Nagy-Dunát ma már fürdőzésre se ajánlják, de nem jobb a helyzet a Ráckevei-Dunán sem. Itt elsősorban a túlnyomórészt illegálisan épített 900 felépítményes stég gazdája szennyezi a vizet. A vízügyi és a tanácsi szervek egyelőre nem képesek megakadályozni a további építkezéseket. A megye hatalmas erdőségei miatt Budapest környékén, de egész Pest megyében jó a levegő. Ugyanakkora váci DCM, a dorogi Hőerőmű és a hatalmas autóforgalom miatt sok a jogos panasz. Szó esett már arról, hogy a környék természetvédelmi területei természetes génbankok. Azért van olyan nagy szükség a ritka állat- és növényfajok védelmére, mert a hagyományos .kultúrák'- egy.-.-«iő.dütáOr képtelenek ellentállni a kárósítók- nak, s mintegy „vérfrissítésként” a vadfajokkal kell keresztezni őket. Sokan azt hiszik, a fa műanyagokkal, vagy egyéb cellulóz tartalmú anyagokkal pótolható, a gyakorlat azt bizonyítja, hogy nagyon sokáig lesz még fontos nyersanyagforrásunk az erdő. Érdemes tehát vigyázni erdőinkre. A felmérések szerint a Börzsönyben és a Pilisben sikerült megtalálni a természetvédelem és az erdőgazdálkodás összhangját. Ne csak a törvény Jogszabályok sora, alaposan felkészített környezetvédelmi örök igyekeznek megvédeni természeti értékeinket. Jól tudjuk azonban, hogy akár egy hadsereg sem lenne képes útját állni a tudatlanságból fakadó rontásnak, és a csupán közeli gazdasági érdekeket szambavevő döntéseknek. Ezért olyan fontos, hogy ne csak a törvény betűje, de valameny- nyiünk megfontoltsága és természetszeretete óvja a környezetet. Ennek érdekében egyre több az olyan turisztikai program, amely nemcsak a szépre, de az erdei magatartás szabályaira is felhívja a látogatók figyelmét. Nyaranta sok természetvédelmi, madártani tábort szerveznek az erdőgazdaságok közreműködésével, ugyancsak e célt szolgálja az új tanösvények építése is. A szakemberek úgy vélik, egyre inkább tudatosul a társadalomban, hogy az erdő, a természet valamennyiünk életét szebbé teszi, közérzetét javítja. Ez a fajta közgondolkodás lehet a biztosíték arra, hogy mai értékeinket a ‘holnapnak is sikerül megőrizni. Csulák András Vákolitz István: Morze Ez a tűzrőlpattant csupaélct kismama szüntelenül figyeli-dédelgeti magzata sűrű moccanásait és szívhang-morze-jeleit: bársonypuha fészkét odahagyni készül a Jövevény — tölcséréivé álomhajlékát a ress-rideg kinti világgal — hogy kiállhassa a Hét Próbát miként írva vagyon felőle Furcsa kettősség. A híradásokban egyre több panaszt hallunk ar- : ról, hogy környékünkön az erdőket, a talajt, a természetes vizeket és i a levegőt egyre több szennyeződés éri. S miközben aggódunk környe- : zetünkért, talán hajlamosak vagyunk róla megfeledkezni, hogy a sok i baj ellenére is Pest megyében, a Dunakanyarban, a Pilisben és a 1 Börzsönyben, valamint a Ráckevei-Duna mentén találhatóak az or- I szág legértékesebb természetvédelmi területei is. Olyanok, amelyek ! szerencsére még többé-kevésbé háborítatlanok, de olyanok is. ame- 1 lyek az emberi nemtörődömség és hanyagság miatt lassan elveszítik I eredeti szépségüket. Értékes génbankok
