Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM 1984. JÜNIUS 24., VASÁRNAP Níár nem telez a hullám Bejegyezték az elsősök nevét A tagozatos osztályokhoz válogattak Ezekben a napokban nagy tapintatlanság az iskola szót kiejteni a közel ötezer ceglé­di diák előtt, a vakáció, a nya­ralás, a vándortábor annál népszerűbb téma. Suliügyben bizony az óvodában szíveseb­ben váltanak szót velünk. A nagycsoportosok nem a nyári szünetet, hanem már a tanév­nyitót várják. Sorolják, ki me­lyik iskolába megy, ki lesz tagozatos. Gyűjtik a ceruzát, tollat, amihez nem szabad nyúlni, csak majd, ha iskolá­sok lesznek. A szülők kevésbé várják a napot. Van, akinek távol az iskola, van, kit a napközis helyzet, a váltott műszak ag­gaszt, s bizony sokan a magas követelményektől féltik a gye­rekeket. Még zsúfoltan Városunkban beíratták már az elsősöket. Csak ki­sebb változások várhatók az augusztusi pótbeíratások so­rán. Az idei tapasztalatokról a tanács művelődési osztályán Bácsi Lajosné tanulmányi fel­ügyelő és Hamar László gaz­dasági felügyelő adtak tájé­koztatást. Az 1983—84-es tanévben 553 tanuló fejezte be általános is­kolai tanulmányait, közülük ötvenegyen a külterületi is­kolákban végeztek. A követ­kező tanévre 639 elsős várha­tó, köztük 61 külterületi isko­lás lesz. Tehát, még mindig többen lépnek be az iskolák kapuján, mint ahányan elvé­gezték a nyolcadik osztályt. A demográfiai hullám viszont már nem tetőz, közel százzal kevesebb az elsős, mint ta­valy. De ez nem jelenti azt sajnos, hogy jelentősen csök­kenne a zsúfoltság. Csak né­hány tanulócsoport mentesül a váltakozó tanítás alól. Az elsősök mindenütt csak délelőtt tanulnak. Legjobb a tanteremhelyzet a Malom téri iskola átadásának köszönhe­tően a Földváry iskolánál, ahol 34 tanuló jut egy tante­remre. A külterületen 19, a Várkonyiban 60 ez a szám. Ez utóbbi intézményben a 2— 4 osztályok teljes váltásban, a Táncsics és Mészáros iskolák­ban viszont csak egyes osztá­lyok járnak majd délelőtt és délután is. A Várkonyi általános iskola körzethatárát mór tovább nem lehetne szűkíteni, hi­szen most is a Rákóczi út bal oldala a Mészáros iskolához tartozik. Kisebb körzethatár módosításként a Szolnoki út kórház felőli oldala a Fölváry Károly iskola körzetébe ke­rült, de ez az intézkedés csak a most beíratott gyerekeket érinti. A felsőbb osztályba járók — pedagógiai meggon­dolásból — abban az iskolá­ban maradnak, ahová eddig jártak. A körzethatárok betartása jelentett gondot a beíratáskor: minden kisgyereket abban az iskolában írtak be, ahova kör­zet szerint tartozik, s ezután kérhették indokolt esetben a szülők az átíratást. A tago­zatokra általában három­négyszeres volt a túljelentke­zés. Mindenütt az adott iskola nevelőiből álló bizottság dön­tött a felvételről. A létszám a városi átlagnak megfelelően minden tagozaton 34—35 ta­nuló. Ezzel is kerülni akarják a feszültségeket, a tagozato­sokat nem részesítik előnyö­sebb helyzetben. A Táncsics iskolában zenei, a Mészáros­ban torna-, a Földváry isko­lában angoltagozat indul. soktól szeptemberig hosszú az idő. pedig Iskola ist és ott A magas gyermeklétszám miatt minden ceglédi általá­nos iskola több épületben működik. Mondani sem kell, hogy ez nem könnyű dolog, a pedagóguskar összetartozása miatt sem. A napköziben minden jogos igényt ki tudnak elégíteni, az étkeztetés jelent problémát városunkban, mivel kevés az ebédlő. Remélik a művelődé­si osztályon, hogy ez utóbbi gondon szeptemberig tudnak enyhíteni, ha átadásra kerül a Malom téri iskolában is a napközis ebédlő. Győrfíy Annamária Nehéz megállapítani Nemcsak egy-egy adottság kibontakoztatására gondol­nak az oktatásügy irányítói, hanem a felzárkóztatásra is. Azoknak a gyerekeknek, kiket valamely okból nem javasol­tak a nagy létszámú első osz­tályba, és fokozottan igénylik az egyéni foglalkozást, kor­rekciós első osztályokat indí­tanak. Egy-egy ilyen, 16 sze­mélyes csoport kezd a Földvá­ry, illetve a Mészáros iskolá­ban. Az eredmények itt is biztatóak, a tanulók 80 száza­léka a fokozott törődésnek kö­szönhetően tovább halad. 6— 7 éves korban az iskolaérett­séget nagyon nehéz megállapí­tani, hiszen pár hónap alatt is óriásit fejlődhetnek a gye­rekek. Márciustól, a beíratá­K ülőn vélemény Pusztítóknak rézsepaláitk? Cegléden a zöldkárok és tárgyrongálások együttes ősz- szege egymillió forintra rúg. Még el sem csitult a város­ban az a zaj, amit a torna- csarnok körüli fatördelés vál­tott ki, s itt az újabb. 150 szép virágpalántát helyeztek vi­rágládákba a szorgos kerté­szek, a növények fele azonban másnap reggelre eltűnt. A gyomláló fantomok úgy vél­ték, tenniük kell. Igaz, nem bátorságból, de barbárságból jelesre vizsgáztak. Csak nagy optimizmussal remélhető, hogy rövid időn belül megváltozik a közszem­lélet. Sajnos, nem tehet min­den ortopéd lelkületű ember mellé őrt állítani. Korántsem a növény kék elemi' értéke a lényeges, hanem az a sunyi háttérmunka, ami mindenkit felháborít. Ugyanis nem egye­düli esetről van szó, Cegléden is, vagy éppen bárhol az or­szágban, bőven akad belőle, akár csokorra való. A múltban némileg érthető »olt, ha egy idegen hódító tért nyert, s mindent, mi útjá­ba került, legázolt, kidöntött, felperzselt. De most? Érdemi magyarázata nincs a jelenle­gi pusztításnak. Ha túlteng az elfojtott ag­resszivitás, azt célszerű sport­tal, intenzívebb szellemi vagy testi munkával levezetni. Leg­végső esetben maradna a ro- zsepalánk. Valahol egy latin nyelvű iratban olvastam, hogy a vár dühöngő katonái szá­mára használaton kívüli rő- zsekerítést hagytak a helyén, hogy a vagdalkozó legények ne rombolják a várépítmé­nyeket, a várkert ágyásait, hanem a rozsét tördeljék. A palánkvárszerűen kiképzett oldalon, akár nyíllal lehetne jelezni: Dühöngő, erőművé­szek erre, csak erre! Itt van a törhető, pusztítható rőzse- kerités... Ugye, furcsán hangzik az ötlet? De az ellopott palánták hűlt helyét látni, az sem volt akármilyen. S. D. Háztáji ágazat Kihelyezett csibe, liba Cegléden, Kiskunfélegyhá- á n nevelik, Jászberényben vágják: a ceglédi TSZKER háztáji ágazata, amely az ága zatok közül nagyságrendileg a második,- sok Vállalkozónak adí ehetőséget baromfinevelésre. A ceglédiek főleg csibével, Kiskunfélegyházán és környé' kén kihelyezett libák nevelé­sével foglalkoznak. A TSZKER a baromfira jászberényi vá­góüzemmel szerződött. Ruhagyári időjárásjelentés Nehéz a hó mérséklése Verejtékező homlokok, asz­faltba ragadó cipősarkak, nö­vekvő fagylalt- és üdítőital- forgalom, gyorsan megtelő strandok mutatják, hogy (re­méljük) visszavonhatatlanul itt a nyár. A hőmérő higany­szála közelít a 30 fokhoz. Ilyenkor valahogy minden munka nehezebben megy. Legszívesebben víz mellett vagy árnyas parkban töltené az ember minden idejét. Töl­tené, de nem töltheti, hiszen a hétköznapokon a munka to­vább folytatódik. légáram hűt Hogyan, mivel próbálják el­viselhetőbbé tenni a kánikulát a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében, ahol a va­saló- és gőzölőgépek mellett nem ritka a 35—40 fok sem. Erről érdeklődtem Meleg Ist­ván igazgatótól. Elmondta, hogy a munkavé­delmi előírásokat szigorúan betartják. Dolgozóiknak télen- nyáron egyaránt adnak szóda­vizet, de a nyári hónapokban C-vitaminos csipkebogyótea is segít a hőség enyhítésében. A szellőző berendezések nem so­kat jelentenek, így marad a gyakori szellőztetés, mint hű­tési lehetőség. A legnagyobb kánikulai időszakban jobb munkaszervezéssel rövid szü­neteket is tartanak. Az igazi megoldás a lég­kondicionál ás lenne, de ennek bevezetésére a közeljövőben sajnos nincs remény. A beszélgetés végén már a szalagok között járunk. Az emeleti munkaterembe lépve megakadt a szemem a hőmé­rőn. Egyelőre csak 29 fokot mutat. De a nap majd dél­után süt ide, és a vasaló mel­lett különben is duplán érez­ni a hőséget, tudja ezt minden háziasszony. Mosolygós asz- szonyt szólítok meg. — Hogy bírja a nagy mele­get? Míg válaszol, a keze addig is szorgosan jár. Nyári nagykabátok — Volt időm megszokni, 15 éve dolgozom itt — tréfálko­zik —, de komolyra fordítva a szót, nehezek a nyári hóna­pok. A tervet teljesíteni kell, és az otthoni munka, a kert is vár az emberre — mondja Magyar Istvánná. A sok asszony között egyet­len férfi, Csendes István va­sal. ö 1950 óta dolgozik & gyárban. Jól érzi magát a lá­nyok és asszonyok karéjában, gyorsan megszokta ezt a ne­néz női munkát, de a nagy meleg azért őt is megviseli. A földszinti heiyisegbe ér­vé valahogy hevesebbnek tű­nik a hőmérséklet. Lehet, hogy a telet idéző nagykabá­tok is hozzájárulnak ehhez, melyek utolsó mohikáncsapat­ként megtöltenek még néhány állványt a csinos nyári ruhák között. A gőzölőgépek közelé­ben a forróság csak fokozódik. — Nehéz lehet itt dolgozni nyáron — szólítom meg Tóth Üdönnét. — Bizony nehéz, főleg, ha gyapjú anyaggal dolgozunk. A munkaközi szünetek segítenek valamit a nagy hőségben, és jó a tea is, de azért a meleg az meleg marad. — Főleg a délutános mű­szak nehéz, mert addigra be­melegszik a terem — tűzi to­vább kolléganője gondolatát Andó Sándor, aki férfiszabó létére 14 éve dolgozik a gyár­ban. Pénzügy Szétszedték a hengerszéket W »A Az új gabona ér­kezése előtt egy hónapra leálltak az őrléssel a Körösi úti malomban Ceg­léden. Ez idő alatt a tmk-csoport dol­gozói átvizsgálják és szükség szerint kijavítják, felújít­ják a malom gépeit, hogy az érkező új gabonát zökkenő- mentesen fogad­hassák. Felső ké­pünkön Varga Ist­ván csoportvezető és Bán Ferenc — a Dózsa szocialista brigád tagjai — a hengereket szere­lik. Lent: Varjú Mihály főmolnár és Szemeréd Ist­ván lakatos a hen­gerszékek szerelé­si munkáit beszé­li meg. Apáti-Túth Sándor felvételei — A nagy fordulatú ventil­látor igen zajos, így azt nem szívesen használjuk, a levegő pedig hamar felhevül. Kemé­nyen kell dolgozni, ha nem akarjuk, hogy nyáron csök­kenjen a teljesítmény. Kell a pénz, a feleségem gyes-en van, így btthon is vállalok munkát, de itt sem lehet la­zítani! Dél körül jár az idő, szellő sem rebben. Kinn az utcán mégsem érzem a mellbevágó hőséget. Szinte kellemesnek tűnik a gőzzel „dúsított” me­leghez képest. Dary Ildikó Bogrács a háton Madárcsivitelős vasárnapi hajnal, szép nap ígérkezik. Kifelé a városból, Csemő irányába kerékpárős konvoj halad tempósan, aprók és nagyok. Népes család? Ba­ráti társaság? Lelkes bri­gád rokonostul? Akárkik is, összetartoznak! Elöl két férfi halad, há­tukon hátizsák, a zsák tete­jén sátorra valló, hajtoga­tott ponyva. A nevetős, csevegő nőcsapatban ki ele­mózsiával teli kosarat, ki hűtődobozt, ki gyereket visz a kétkerekű vázára szerelt pakktartón. Vígan kariká- zik köztük egy tini, bogrács a hátán, mint teknősbékáén a domború páncél. Kirándulók, a Putrisarki kiserdő felé igyekeznek. Pattognak egymásnak szánt mondataik vígan, mint a kézilabdázók labdája, amint karikázás közben beszélget­nek. Családi pletyka és vicc, csúfondároskodás és politika, napi program és főzőcskére készülődés, ter­vezgetve, okosan. Roppant jó a kedvük. Szinte tanulni lehetne tőlük a pihentető kikapcsolódást. e. k. Mozgássérülteknek Buszon Szögedre Kirándulást szervez július 14-re, szombati napra a Moz­gássérültek Ceglédi Egyesülete. Ezúttal a különautóbusszal Szegedre látogatnak, megis­merkednek a város nevezetes­ségeivel. Az útra július 2-ig lehet jelentkezni a klub Koz­ma Sándor utcai irodájában. Aki ismeri, az általában az elismerés hangján szól a Pest megyei 5-ös számú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalatról. Elégedettek velük azok a köz­ségi tanácselnökök, akiknek a falujában visszatérő építő­mesterekként évekig dolgoz­tak, emelve óvodát, iskolát, áruházat, ahogy a beruházás­ra szánt pénz lehetővé tette. Nem volt okuk panaszra az általuk kivitelezett intézmé­nyek, létesítmények használói­nak sem, mert munkájuk mi­nősége állta a kritikát. Tavaly szorgos munkával si­került teljesíteni terveiket, ahogy azt már éveken át megszokták. A 12 millió fo­rintnyi tiszta nyereség elége­dettséggel tölthette el az ala­pító ceglédberceli, nyársapáti és törteli termelőszövetkeze­tet is. A környékbeli települé­seken a fejlődést szolgálta a kezük nyoma. Jászkarajenőn tavaly tavasszal óvodát, ősz­szel a Szikla Ruházati Szövet­kezet új üzemházát adták át. Az év folyamán felépült a csemői ABC-áruház. Apró megbízatások 1983-ban hozzáláttak a nyársapáti óvodabővítéshez, a kocséri szolgálati lakások építéséhez. Ceglédbercélén or­vosi rendelő és a hozzá csat­lakozó hajlék felhúzására vál­lalkoztak. Ezek a feladatok ebben az évben — a szerződé­sekben megszabott határidőre — rendben megvalósulnak. Ez az év még több gondot hozott, mint az előző. Csak most, az esztendő közepe felé haladva, látnak reményt tel­jes évi teljesítőképességük ki­használására. Az eredetileg tervezett iskolaépítések el­maradása megnehezítette a dolgukat. Ha kevesebb a teen­dő, kisebb a munka intenzi­tása, csip-csup megbízatások­nál gyakrabban kell odébb­állni, több a költség, a kieső idő, lazább a fegyelem és — teljesítménybérről lévén szó — a kereset sem veri az eget. Olyan apróbb feladatokra is vállalkoztak, mint amit a postahivatalok kínáltak. Ko- cséron a régi iskola homlok­zati tatarozására is hajlan­dónak mutatkoztak. Fővárosi részlegeik, az IKV megbízá­sából, lakóház-felújításokon szorgoskodnak. Kisvállalatként mindin­kább rákényszerülnek az al­vállalkozói szerepkörre, ám ebből sok súrlódás, vita tá­mad. Az idei eddigi hat hó­nap alatt több bonyodalom származott ebből, mint a meg­előző két esztendőben. Ennek ellenére tudják, hogy a jövő útja az együttműködés, a sok­oldalú kooperáció, csak arra kell vigyázni, hogy számukra is meghozza a tisztes nyeresé­get. Megújuló kocsipark Fejlesztésre fordítható pén­zükből szállítóeszközeiket cse­rélik gazdaságosabb üzemel­tetésűre. Tavaly vettek két nagy és négy kis teherautót. A benzines ZIL-eket szeret­nék gázolajjal működő jármű­vekkel felváltani, mert a2ok használata lényegesen olcsóbb. Vásároltak kisebb fajta beton­keverőket és vesznek is még. Robotron könyvelőautomatat rendeltek, ami megkönnyíti és gyorsítja a hivatali adminisztrá­ciót. A homlokzatfélújítások- hoz csőállványokra van szük­ség. Miután egymástól távol­eső telephelyeken működnek és a telefonhálózat kiépítet­len, hatállomásos CB-rádió- összeköttetést hoztak létre. Így ma már nincs akadálya, hogy Mátyás király hívja Budát. (A vállalati központ ugyanis a ceglédi Mátyás király utcá­ban van.) A vidéki munkák­hoz tervezik egy lakókocsi beállítását, amelyet a Volán ceglédi bontójában alakítanak át speciális céljaikra egy ki­érdemesült autóbuszból. Eddig áthidalták A nehezebb viszonyok kö­zepette ma már úgy látják, hogy az 1984-re körvonalazott 8 millió forintos nyereségter­vet képesek megvalósítani. Igaz, az anyagbeszerzés szám­talan gonddal, bajjal jár, de eddig még mindig áthidalták a nehézségeket. Építenének kulcsátadással családi háza­kat is, de ilyen igénnyel még senki sem jelentkezett. Ebben az évben városunkban építőipari gmk-t hoztak létre, éppen a lakossági szolgáltatá­sok érdekében. A fővárosban is több hasonló szervezetet alakítottak, amelyek növelik a bennük munkálkodók jöve­delmét. T. T. ISSN 0133-269# (Ceglédi KM»’ Építők, több helyszíneid Mátyás király hívja Budát Alkalmazkodnak a változó viszonyokhoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom