Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

1984. JŰNIÜS 24, VASÄRNAP 3 Munkapadokon a vállalat jövője Belépés, kizárólag engedéllyel Az egyszerű elektronikától a mikroprocesszorig Az Iklad végét jelző tábla előtt néhány méterrel végre fel­tűnik az Ipari Műszergyár emblémája, az IMI-kígyó. Alig akad olyan Pest megyei, akinek e név nem mond semmit. A mo­torgyártáson kívül ugyanis a különféle berendezések — a ké­ziszárító, a Margaréta ventillátor —, s a vállalat mérnöki iro­dája által kidolgozott légtisztító és vagyonvédelmi rendszerek egyre növelik hírnevüket. Könnyűipari együttműködés A magyar—szovjet könnyű­ipari együttműködés állandó munkacsoportja a gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködés elmélyítésére hatnapos tanácskozást tartott Szegeden, amely szombaton fejeződött be. A könnyűipari minisztériumi és vállalati ve­zetőkből álló szovjet küldött­ség A. A. Birjukov össz-szö- vetségi könnyűipari minisz­terhelyettes és G. P. Gam- zemlidze, Grúzia könnyűipari minisztere, a magyar munka­csoportot Szabó Imre ipari miniszterhelyettes vezette. A tárgyalások eredményé­ről a küldöttségek vezetői egyebek között elmondották, hogy a munkacsoport ülésén áttekintették az együttműkö­dést megalapozó könnyűipari fejlesztési irányaidat, tárgyal­tak szovjet könnyűipari üze­mek magyar közreműködés­sel történő műszaki korsze­rűsítéséről. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormánybizottsága 1981. évi határozatának meg­felelően, a Május 1. Ruha­gyár, mint fővállalkozó részt vesz két szovjet ruhagyár re­konstrukciójában. Az első tbiliszi ruhagyár korszerűsí­tése 15 hónap alatt már meg­valósult. A magyar ruhagyár átadta a modellkollekciót és a műszaki dokumentációt. A girúz szakemberek Budapes­ten voltak szakmai tovább­képzésen, Tbilisziben pedig 20 magyar szakember vett részt a műszaki, technológiai szere­lésben, a munkák irányításá­ban. — Mindazt, amit a felsőbb szintű tanácskozáson elhatá­roztak, azt a következő hó­napokban, években a gyakor­latban eredményesen kíván­juk megvalósítani — mon­dotta A. A. Birjukov. — Cé­lunk, hogy hasznosítsuk a magyar könnyűipar átvehető tapasztalatait, szorosabbra fűzzük" a 'magyár és á szov­jet vállalatok együttműködé­sét. Zö!dbcrsó a vonalakon A Nagykőrösi Konzerv­gyárban megindultak a zöld­borsó vcna la.-c. Arra számíta­nak, hogy a zöldség két-há- romhetes késése ellenére most már naponta 500 tonna zöld­borsó érkezik be. Bár már jelenleg is három műszakban dolgoznak, még korántsem tel­jes kapacitással. A konzervgyárban, a terve­zetthez képest, itt is két-há- rom hetet késve, megkezdték a cseresznye- és meggybefőt­tek készítését. Egyelőre na­ponta 5—10 tonna gyümölcs érkezik az üzemekbe, amit egy műszak alatt felhasznál­nak. A csúcsidényben napi 100—150 tonna meggyre szá­mítanak, sajnos, ez kevesebb, mint amennyire szükség len­ne. Ennek ellenére úgy tűnik, meggyből eleget tudnak tenni exportkötelezet tségeiknek. Nem így az egressel, ame­lyet elsősorban tőkés orszá­gokba exportálnak. Nehéz lesz hát mással pótolni a ter­méskiesést. Az egresből ugyanis fele annyi termett, Sikereik okát kutatva, nem­régen az Ipari Műszergyár új szervezeti felépítéséről szól­tunk. A szervezet — termé­szetesen — forma. S a tarta­lom? Egy alkalommal egy IMI- motor elkészülésének útját kí­sérjük végig és közben megis­merkedünk egy új üzemrész­szel is. Józanul álmodok A műszaki fejlesztő intéze­tet a gyáriak szerényen a tu­domány palotájának nevezik. Szigeti István mérnök éppen egy speciális, nagy teljesítmé­nyű körfűrész motorját terve­zi. — Párhuzamosan tíz-tizen- két témával foglalkozunk, s a határidő dönti el, hogy az adott pillanatban éppen me­lyikkel. Párokban dolgozunk; egy villamos- és egy gépész- mérnök együtt. Tervezői fan­tázia? Munkaidő után, otthon. Itt azt kell megálmodnunk, ami a legegyszerűbb és a leg­gazdaságosabb. A tervezőasztalról a rajzok és dokumentációk a kísérleti üzembe kerülnek. Az üzem ajtaján öles betűkkel a felirat: Idegeneknek belépés csak ve­zérigazgatói engedéllyel. A ti­lalom nem felesleges, hiszen a munkapadokon a vállalat jövője. Azok a termékek, ame­lyekkel hírnevet, rangot, no és újabb vevőket akarnak szerez­ni. — A Siemensnél a gyárOét- szám 30—35 százaléka fejlesz­téssel foglalkozik. Nálunk ki mint amennyit a terv alapjain ■fel tudtak volna dolgozni. Összességében a Nagykő­rösi Konzervgyár első öt hó­napját jó eredménnyel zárta, s bíznak benne, hogy ez a mostani lemaradás sem kiesés, csali időeltolódás. Ezért igye7 keznek tartalékaikat a csúcs- idényre összpontosítani. Az üvegellátás viszont sajnos, most sem zavartalan, annak ellenére, hogy elég négy kész­lettel rendelkeznek. A zöld­borsófeldolgozáshoz szükséges üvegfajtából például szep­temberig elég az, ami raktá­ron van. Sok üveget kell im­portból beszerezniük — amit már megkezdték —, bár a fel­használt üvegeknek csak 80 százaléka új, 20 százaléka a kereskedelemtől került visz- sza. A használt üvegek válo­gatása, tisztítása, mosása a konzervgyárnak ugyan gazda- ságtalanabb, mintha azokat az üveggyárak újra beolvasz­tanák, de tekintettel a hazai üveggyárak kapacitásának hiányosságaira — ezt a fel­adatot is vállalják. sem lehet ezt az arányt szá­mokban fejezni, olyan kevesen vagyunk — mondja Tolnai Ot­tó üzemvezető. Munkájuk ér­dekes, fontos, csak kvalifikált szakmunkásra bízhatják, még­is igen kevés embert vonz. — Tizenöt éves gépekkel és a szakmunkások átlagfizetésé­nél is kevesebb pénzzel csábít­sam az embereket? Aki mégis ide jött, az vagy megszállott... vagy más oka volit rá. Ennyiben maradunk. S míg őszi Dezső mérnökkel arról beszélgetünk, hogy ak­kor számíthat jó eredményre, ha a tudomány palotájából gyakran jön le a rajzai után ő maga is konzultálni az üzem­be, egy statisztikát nézegetek. A kísérleti üzem vezetője ál­lította össze. Harminc mér­nökre öt jó szakmunkás jut és hogy legyen utánpótlás, ti­zenöt ember tanulja a szak­mát. Havonta harminc (min­dennapra jut egy!) témával birkóznak meg. Automatikus gépsoron Az alkatrész gyáregység ten­gelygyártó üzemében egy sváj­ci automata gépsoron készül­nek azok a tengelyek, ame­lyekre ráépül a forgórész. Az üzem előtt lemeztekercsek, ru­dak és extrudált csövek. Ez atóbbiból vágják le a motor- házakat. A nem éppen hang­talan gyorsprésgép pedig per­cenként 200—250 darabot vág ki a lemezszalágífől, az auto­mata mosógép motorjába. "Var­ga Jánosné már négyévé, dol­gozik a présgépen, korábban Túrán, a tekercselőben volt. Mint mondja, megszokta, sze­reti a munkáját, csak az a baj, hogy kevesen vannak és na­gyon kell hajtani. A Bakony-szalagok három éve működnek a motorgyár- egységben. Kovács Ágoston üzemvezető úgy emlékszik, eleinte még féltek az új gép­soroktól a dolgozók, de mára megtanulták értékelni. A Ba­kony 1. szalagon lényegesen kevesebb a kézi munka, mint korábban volt. Az anyagtováb­bítás teljesen automatikus. Át­lagosan 500 motort szerelnek össze naponta, elvben zökke­nőmentesen. S a gyakorlat­ban? — Sajnos előfordul,' hogy al­katrészhiány miatt sok félig lcész motor gyűlik össze. Ma például fél műszak alatt nem volt bura, a 200—300 munka­darabot kézzel kellett leemel­ni a szalagról, s amikor meg­érkezett a bura, befejezni a megkezdett műveleteket. Hiá­ba a jó technológia, ehhez mégis plusz emberre volt szük­ség. Még csak kísérlet A kész motorok innen a cso- magolóba, majd teherautókra, vonatra, esetleg hajóra kerül­nek. Hiszen az IMI ma már igen sokfelé szállít. A beve­zetőben említettünk egy új üzemrészt is. Az elektronikai üzem még kísérleti jelleggel működik. Kicsiny szeletkéje a vállalat nagyszabású tervei­nek. Maga az épület, ahol a tervezők és a szerelők egyelő­re egymás mellett kaptak he­lyet, nem új, de szépen fel­újították. Az egyszerű elektro­nikától kezdve lassan a mik­roprocesszorokig mindenfélét terveznek itt. Maczkó László tervező 13 éve az IMI dolgo­zója. — Egyrészt szabadalmakat vásároltunk, ezek honosítá­sával foglalkozunk (például ilyen az autóriasztó berende­zés), másrészt saját magunk is fejlesztünk. Most éppen egy mikroprocesszoros rendszeren dolgozunk a Kertészeti Egye­temmel közösen, ugyanis a mezőgazdaságban hasznosítha­tó, a felhasználó által progra­mozható, nevelési technológiá­ról van szó. A tényleges üzemrészben ti­zenkettőn szerelik a Lop-stop első darabjait. A szerelés még kézi munkán alapul. Szabacz- lti Jánosné a sajtolóüzemben volt 2.0 évig hegesztő, ,könyi nyebb munkát kért, így került ide. - >-■ — Két nap alatt tanítottak be, hogy melyik parányi alkat­részt hová kell beépítenem. Egy hónap alatt úgy-ahogy, belejöttem. — Egy műanyag korong szélén kis edények, ezekben vannak a különféle alkatrészek. A korongot a sze­relő lábbal forgatja, a kis áramköri panelt ráhelyezi egy. a géphez erősített lapra, ahol világító dióda jelzi, hol a so­ron következő alkatrész helye. Ma még lassan megy. S hogy e kísérleti üzemből lesz-e olyan üzemsor, mint ahogy a motorgyártásnál, a piac dönti el. Mert ha lesz ke­reslet — s merő optimizmus­ból, miért ne lenne —, az autóriasztó, a hőcserélő stb. berendezések iránt — az IMI- nél a vállalkozási kedv már megvan a sorozatgyártás felté­teleinek megteremtéséhez. Eller Erzsébet Akadozik az üvegellátés Jelenleg mőg csak napi 150 tonna zöldborsót dolgoznak fel Nagy kőrö­sön, de az érés felgyorsultával, ez a mennyiség, napi 500 tonnára emel­kedik majd. A képen Bállá Miliályné kezeli a korszerű töltőgépet, amjy percenként 140 darab egyliteres üveget tőit meg borsóval. Hancsovszki János felvétele Felfijthetetísmil SZéP, ragyo­gó, napfényes, igazi békebeli vasárnap köszöntött 70 évvel ezelőtt, 1914. június 28-án Bu­dapestre. És mit írtak a reg­geli lapok? Becs: Ferenc Jó­zsef Isehlbe utazott, pihenés­re. .. Szarajevó: B'erenc Fer- dinánd trónörökös, aki mint a hadsereg főfelügyelője vett részt a boszniai hadgyakorla­ton, feleségével, Zsófia herceg­nővel sétát tett Ilidzében. A trónörököspár tiszteletére vaj sárnap nagyszabású ünnepsé. get rendeznek a fővárosban. Kevéssel fél 1 után futótűz­ként terjedt el a megdöbbentő hír: Ferenc Ferdinánd trón­örököst és feleségét megölték. Az első hírek után rész­letesebb jelentések érkeztek, kialakult a véres vasárnap története. A boszniai' hadgya­korlat fegyvercsörtetés volt, Szerbia és Montenegro határai közelében. A Habsburg biro­dalomhoz csatolt Bosznia-Her­cegovina tartomány szerb la­kossága ellenséges érzületet mutatott a monarchiával szemben. Az is ismeretes volt, hogy az Egyesülés vagy Halál nevű forradalmi nacionalista propagandát folytató titkos szervezet a nagy szerb biroda­lom létesítését tűzte ki célul. Az összeesküvők merényletet készítettek elő a főherceg el­len. A bécsi titkos hírszerzés­nek is voltak ilyen értesü­lései. Az akkor 51 éves trónörökös el akarta halasztani a bosz­niai utat. Végül is a kitűzött időben utazott el feleségével és kíséretével. Szarajevóban Potiorek tábornok, a tarto­mány kormányzója, a hadgya­korlat vezetője, számos ma­gasrangú tiszt és előkelőség fogadta a különvonaton érkező trónörököspárt. A későbbi vizsgálat állapította meg, hogy a biztonságuk érdekében tett intézkedések nem voltak ki- elégítőek. A látványosságra váró tö­meg elég nagy volt ahhoz, hogy köztük elrejtőzhetett a merényletre fölkészült hét összeesküvő. Tíz órakor elin­dult a menet. Hat automobil. A harmadik kocsiban foglalt helyet a Habsburg-trón vá­rományosa és felesége, továb­bá Potiorek tábornok. A ko­csisor a Cumarja-hídhoz ért. A várban díszsortüzek dördül­A HÉT HÍRE ELMÉLETBEN 0A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége a gyermekek és az idősek közétkeztetésének jellemzőit tekintette át. B Jugoszláv építésügyi kiállítás nyílt Budapesten. Q A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesületben az automatizált magasrak­tárak működtetésének tapasztalatait elemezték. Q A hét híre az is, hogy Győrött megkezdte munkáját az üzemszociológiai nyári egyetem. Tréfából ugyan, de igazságot is rejtve bele, azt szokás mon­dani, az üzemszociológia egy­idős az üzemmel. Egyidős, mert hiszen már akkor, a kez­deteknél jelen voltak olyan problémakörök, amelyeket ma is vizsgál a szociológia e ka­maszkorú ága; az ott levők közötti hivatalos és tényleges hierarchiákat, ember és eszköz viszonyát, a vezetés jellegét és így tovább Veszedelmes dolog lenne lebecsülni bármit is, amit a termelés bonyolult rendszeréből kihámozva, fi­gyelmet érdemlőnek tartanak a szociológusok, ám ugyan­ekkora lenne annak veszedel­me is, ha túlbecsülnők e szak- tudomány mozgási tereit, meg­állapításai gyakorlati érvé­nyesítésének lehetőségeit. A Csepel Autógyárban például alapos szociológiai elemzés tárgya volt a művezetők hely­zete, az irányítási láncban el­foglalt helye, jog- és hatáskö­re, felelősségi rendszere, ám az okos következtetések sere­géről kiderült: nem gyári sa­játosságokról van szó, hanem általános, országos gyakorlat­ról — sok tekintetben rendel­kezésekről —, amelyeken egy munkahely nem képes változ­tatni, mert hiszen kötik a ka­pukon kívüli tényezők. Az érem másik oldala: a felmérés alapján sok tekintetben vál­tozott, bővült a művezetők jog- és hatásköre a gyárban. Van­nak tehát tudott és megtehető, tudott,.d&. meg -nam lehető lé­pések, egyszerre léteznek, egy­mással párhuzamosan, mert — ez is az üzemszociológia téte­le — amint a termelői szerve­zet soha nem véglegesen sta­bil, úgy működési környezete sem az, sőt, folyamatos átala­kulásban — át- vagy vissza­rendeződésben — van. Nem számítanak csodabo­gárnak ma már a megye ipari, mezőgazdasági üzemeiben — sőt, már a kereskedelemben is előfordultak — a szocioló­gusok, amint, bár a divatja elcsitult, az üzempszichológia művelői sem ki hívta jöttmen- tekként könyvelődnek el, mint kezdetben, amikor néhány munkahely — így a Nagykő­rösi Konzervgyár — megtette az első lépéseket. A vélemé­nyek változását nem csupán az hozta magával, hogy az embe­rek egyre nagyobb része ad­ja fel gyanakvását a tudo­mánnyal szemben, s fedezi fel benne a társat, a segítőt, ha­nem sokat lendített az üzem­szociológia ügyén — amint más tudományokén szintén — a gyakorlati tapasztalat is; ér­dekes, fontos, a jövőbeni dön­téseknél figyelmet érdemlő vonásokat, jellemzőket, irá­nyokat tárnak fel a kérdezge- tők. Mert kérdezgetőknek ne­vezte el a szociológusokat a gyári nyelvhasználat, célozva a kérdőíves felmérésekre, az ún. mélyinterjúkra, azokra a technikákra, amelyekkel szem­ben — meghökkentő ugye, de ez is szociológiai vizsgálatok megállapítása — elsősorban nem a fizikai foglalkozásúak mutattak bizalmatlanságot, ha­nem a középirányításban le­vők. Aláhúzta ezt a tapaszta­latot a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalatnál folyta­tott átfogó szociológiai vizsgá­lat is — mely a nagyvállalat irányítási rendszerének teljes átalakítását előzte meg —, ki­mutatva: a középirányítás konzervativizmusa valójában és minden tekintetben a ha­ladás fő gátlói közé tartozik, ám a konzervativizmus nem személyiségi jegyek szülötte, hanem objektív hatásoké. Merészsésnek tűnt kezdet­ben mindaz, amit az üzem­szociológia egy-egy tematikus vizsgálatával megállapított, sőt, volt olyan időszak Is, ami­kor némelyek a szocializmus­tól idegen feliratú címkét sze­rették volna ráragasztani erre a tudományterületre. Nem si­került, sem elméletben, sem a gyakorlatban. S mivel nem si­került, olyan ismereteket kö­szönhetünk a tudomány e te­repe munkásainak, mint pél­dául a termelési aktivitás há­rom fő, elengedhetetlen ténye­zőjének — a döntésekbe, illet­ve az előkészítésükbe való bevonás; az érdekeltség meg­teremtése, a szükséges infor­mációk megadása — a kimu­tatása, a vezetés főbb típu­sainak elkülönítése, az üzem informális szervezete műkö­désének felderítése stb. Az el­méleti ismeretek egyre gazda­gabbak, azaz elméletben tud­juk már, mit és hogyan kelle­ne tennünk.., Mészáros Ottó tek. A hídnál helyezkedett el Nedeljko Cabrinovics, az egyik merénylő. Bombát hajított a kocsiba, amely azonban onnan az úttestre esett. Hatalmas robbanás. A második autó utasai közül két magasrangú katonatiszt, továbbá az úttes­ten tartózkodó több nő és fér­fi megsebesült. Detektívek fogták el a merénylőt, aki nem árulta el, hogy társai is vannak. A kíséret tagjai arra akar­ták rábeszélni a trónörököst, hogy ne folytassák a progra­mot. A főherceg mégis úgy döntött, hogy a városházára mennek. Ott a polgármester fogadta a vendégeket. Üdvözlő beszédbe kezdett, de a főher­ceg félbeszakította: — Vendégként jöttem és bombát dobtak a kocsimba!... Az ember élete nincs bizton­ságban ebben a városban! A városházán kis tanácsko­zást tartottak. Folytassák-e az utat? Mindenki mást javasolt. — Folytatjuk! — hangzott a döntés. — Meglátogatjuk a kórházban levő sebesülteket. Üj útvonalat jelöltek ki, de erről nem értesítették a ko­csisort vezető gépkocsi so­főrjét. Elindultak. A Ferenc József utca sarkán zavar támadt, mert az első két kocsi a régi útvonalra fordult. Potiorek megállította a trónörököspár autóját. A fékezés pillanatá­ban egy fiatal diák, Gavrilo Princip előrántotta revolverét. Princip két lépés távolságból két lövést adott le. A trónörö­kös és a hercegnő életveszé­lyesen megsebesült. A pár perc­nyire levő kormányzói palo­tába hajtatott Potiorek. Or­vosok siettek elő. Már nem volt mentség. Először a trón­örökös halt meg, pár perc múlva pedig a felesége. Egykori fdjegyzésekfjőlmeg. állapítható, hogy „általános megkönnyebbüléssel fogadták udvari és politikai körökben Ferenc Ferdinánd szereplésé­nek befejezését." Másnap Bécsben az az álláspont ala­kult ki, hogy: le kell számolni Szerbiával!... A nemzetközi diplomáciai események egymást követték. Végül is: Szarajevó elvezetett az első világháború kirobba­násához. Ritter Aladár Ä szsrsjsvci iránta titkai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom