Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

&£úian 1flR4. JÜNITTS 34., VASÁRNAP kJ hét vilacpoutika Bipkméda a legfelsőbb szinteken Csemyeako és Mitterrand moszkvai tárgyalása után A bikfajai megállapodás — USA-mgbáott Közép-Amerlkábcm A héten legmagasabb szin­ten egész sor kétoldalú tár­gyalás zajlott le Európában. Moszkvában Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB fő­titkára államfő, a hét elején a nicaraguai kormányzótanács koordinátorával Dániel Orte- gával, majd Francois Mitter­rand francia elnökkel folytatott megbeszélést. Budapesten Hel­mut Kohl, az NSZK kancellár­ja találkozott hivatalos látoga­tás keretében a magyar veze­tőkkel. Mindez azt jelzi, hogy a bonyolultabb és feszültebb nemzetközi helyzetben is nyit­va maradtak a kapuk a párbe­szédre, amelyek célja a kap­csolatok fejlesztése és egymás álláspontjainak jobb megisme­rése. Miközben Európában kétol- dalúan csúcsszinteken is zaj­lik a diplomáciai tevékeny­ség, az Egyesült Államokban mind erőteljesebb nyomás ne­hezedik a Fehér Házra, hogy „tegyen valamit” a nemzetkö­zi helyzet enyhítésére. Reagan, aki sokáig „magas lovon ült”, mint nyugati kommentátorok megjegyzik, most kénytelen azt tapasztalni, hogy a fegyverke­zési verseny általa kezdemé­nyezett új fordulójáért a köz­vélemény immár nem elha­nyagolható része egyszerre csak „benyújtja a számlát”. Mind erőteljesebb az a bírá­lat, hogy az amerikai elnök személyesen is felelős szélső­séges politikai irányvonala miatt azért, hogy megszakad­tak a szovjet—amerikai tár­gyalások és hogy a két világ­hatalom kapcsolatai megrom­lottak. A Fehér Ház urát tör­vényhozás^ körökből is arra igyekeznek ösztönözni, hogy te­gyen gesztusokat a Szovjet- ’ unió felé, s igyekezzen ame­rikai kezdeményezésékk'él " — amelyekre új, békülékeny át- . hangszerelés közepette kerülne sor — újra feleleveníteni a magasszintű tárgyalások ko­rábbi gyakorlatát. HOGYAN TAKTIKÁZIK REAGAN EBBEN A HELY­ZETBEN? __________________ Az amerikai elnök, aki új­raválasztásáért indult csata­sorba, kénytelen figyelembe­venni a fegyverkezési politiká­ját ért heves belföldi bírálato­kat. Jól tudja, hogy demokra­tapárti ellenfele majd a kam­pányban tételesen felsorolja a washingtoni külpolitika által teremtett zordabb nemzetközi légkör indítóokait, s hogy meg­kérdőjelezi azt a reagani té­telt, hogy az Egyesült Álla­moknak állítólag nagyszabású „pótfegyverkezéssel” kell meg- teremíenie az egyensúlyi hely­zetet a Szovjetunióval. Reagan ezért, nehogy földindulássze­rűén veszítsen szavazatokat a novemberi választás során, már korábban hangot váltott, s békülékenyebbek megnyilat­kozásai a Szovjetunió irányá­ban. De amellett mindig ki­tartott amellett, s a washingto­ni hivatalos politika lépései is változatlanok ebben, hogy a korábban általa meghirdetett nagyszabású fegyverkezést folytatni kell. Mint állította: csakis ilymódon az „erő hely­zetéből” lehet „rábírni a Szov­jetuniót, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz” — termé­szetesen az amerikai feltéte­lek elfogadása alapján ... Ebből következett, hogy Rea­gan csakis akkor tartotta le­hetségesnek egy szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó megtartá­sát, ha ez a „pótfegyverkezés” már előrehaladott stádiumban lesz. Mivel azonban ez a Fe­hér Ház által oly sokat han­goztatott tétel mindinkább hi­telét vesztette, a tényleges helyzet láttán, Reagan foko­zatosan hátrálni volt kényte­len. Mind gyakrabban vetette fel a csúcstalálkozó gondola­tát, hozzátéve, hogy azt meg- . felelő módon elő kell készíte­ni. Legutóbb viszont a közvé­lemény mind nagyobb nyomá­sára, azt mondotta, hogy kész egy vázlatos napirend alapján is leülni a csúcstalálkozó tár­gyalóasztalához. A nyugat-európai sajtó nagy­része egyszerű kortesfogásnak értékelte Reagan ebbeli meg­nyilatkozását. Mint felvetet­ték: ahhoz, hogy valóban ko­molyan lehessen venni az el­nöki kijelentést, arra volna szükség, hogy legalább né­hány világpolitikai íőkérdés- ben Washington új, kompro­misszum irányába mutató kez­deményezést tegyen. Ilyennek azonban nyoma sincs akár a nyugat-európai rakétatelepí­tést, akár a vegyifegyverek betiltását, vagy például a vi- lágúríegyverkezés megakadá­lyozását tekintjük. Nem elég a békülékenyebb hangnem hasz­nálata — tették hozzá — va­lamilyen „konkrét jelre” is szükség van a Fehér Ház ré­széről, hogy egy esetleges leg­magasabb szintű tárgyaláson kész kompromisszumra. így a nyugati kommentátorok nem voltak meglepődve, amikor Moszkvából változatlanul olyan nyilatkozat hangzott el, hogy egy csúcstalálkozónak akkor van értelme, ha gon­dosan előkészítik és remény van arra, hogy-ott előrehala­dás történjen. Abbeli erőfeszítésükben, hogy „valami konkrétat” bizo­nyítsanak, az amerikai szóvi­vők igyekeztek olyan látszatot teremteni, hogy a „műhold­romboló fegyverek ügyében az elnöknek már rugalmasabb a magatartása” és ezen az ala­pon lehetne előrehaladást re­mélni egy esetleges csúcsta­lálkozón. Hogy ez mennyire azonban a korteshadjárat ré­sze, azt maguk a szóvivők fedték fel, amikor a jelek sze­rint nem egyeztették mon­danivalójukat. Hughes a kül­ügyminisztérium szóvivője ar­ról beszélt, hogy Reagan kész arra,. hogy,. „rugalmasságot, ta-, núsítva” akár most tárgya­lásokat indítsanak a Szovjet­unióval az űrfegyverek ügyé­ben. Speakes a Fehér Ház he­lyettes sajtófőnöke viszont azt nyilatkozta, hogy a műhold­romboló fegyverek csökkenté­sének, s nem tilalmának kér­déseit (a Szovjetunió tilalmat javasolt) amerikai kormánybi­zottság vizsgálja, s jelentésé­vel augusztus első fele előtt aligha készül el. S csak akkor fogják majd áttekinteni, mi legyen az Egyesült Államok kormányának hivatalos politi­kája ebben az ügyben. De ha ez így van, akkor mi­ről kíván valójában Washing­ton tárgyalni? — teszik fel joggal a kérdést nyugat-euró­pai kommentátorok. MI A BIKFAJAI MEGÁL­LAPODÁS LÉNYEGE? Bikfajában, Bejruttól 18 ki­lométerre fekszik Dzsemajel libanoni elnök nyári reziden­ciája. Ide érkezett a hét ele­jén Abdel Halim Haddam szíriai alelnök. A Bikfajában ezután megtartott tanácskozá­son hat libanoni, az egységkor­mányban részt vevő politikai személyiség is részt vett. A Haddam részvételével le­zajlott 12 órás tanácskozáson egy úgynevezett „csomagter­vet” vitattak meg. Ez a terve­zőt lényegében a libanoni had­sereg újjászervezését és átcso­portosítását valósítaná meg, s az egységkormány számára olyan kizárólagos katonai erőt oiztosítana, amely szavatolná a fegyvernyugvást, megszün­tetné a káoszt és nyugodt, bé­kés körülmények között hoz­záláthatnának ily módon a ki­lenc éve tartó polgárháború után az ország oly hőn óhajtott újjáépítéséhez. Az átcsoporto­sítás lenne az első lépés. Esze­rint a libanoni hadsereg 6. dandárjának keresztény tagjai visszatérnének azokba az állá­sokba, amelyeket februárban hagytak el, amikor a mohame­dán milíciák kiszorították a libanoni hadsereget a főként muzulmánok által lakott Nyu- gat-Bejrútból. A mohamedán katonák pedig újra csatlakoz­nának a keresztények lakta Kelet-Bejrútban állomásozó egységekhez. Az újraegyesített csapatok ezután parancsot kapnának, hogy mindenfajta milíciát — akár falangista, akár síita, vagy más — eltá­volítsanak a főváros utcáiról. A rend fenntartása és az el­lenőrzés kizárólag az egyesí­tett libanoni hadsereg felada. ta volna, s a parancsnokok az egységkormány által kineve­zett főparancsnok útján kap­nák meg az utasításokat. Ez­után a hadsereg megnyitna több bejrúti átkelőhelyet, s megindítaná a forgalmat á fő­város kikötőjében és repülőte­rén. A megállapodás erre létre­jött, de a jelek szerint elég­gé törékenynek bizonyul. Egyes milíciák bejelentették, hogy ellene szegülnek az ut­cákról való eltávolításuknak, s főleg a jobboldali keresztény milícisták fenyegetőznek. Saj­nos nemcsak a szavaknál ma­radnak meg, hanem cseleked­nek is. A bikfajai megálla­podás másnapján rendkívül heves lövöldözés kezdődött az úgynevezett „zöld vonal” men­tén, és sok áldozata volt az összecsapásoknak. Majd később helyreállt a fegyvernyugvás, ds újabb összecsapásokra számí­tanak, amikor az egységkor­mány utasítást ad a hadsereg egyesítésére. MIÉRT KÜLDÖTT REAGAN KÜLÖNMEGBÍZOTTAT KÖ­ZÉP-AMERIKÁBA ? Harry Shlaudeman amerikai különmegbízottként elindult a héten Reagan utasítására Kö- zép-Amerika több országába. Űtját úgy reklámozzák, mint­ha ez az elnök rendkívüli erő­feszítése volna arra, hogy bé­kés úton mozdítsa elő a tér­ség problémáinak rendezését. A Fehér Ház nem véletlenül találta úgy, hogy valamit ten­nie kell -válásául a Contadora csoport újabb, az eddigi ame­rikai beavatkozások megszűnt tetősét sürgető újabb felhívá­sára. Shlaudeman utazása valójá­ban csak a figyelmet akarja elterelni, arról,, hogy a Penta­gon változatlanul közép-ame. rikai katonai beavatkozás fel­tételeit teremti meg. Ennek ve­szélye annyira valóságos, hogy a héten az amerikai szená­tusban Edward Kennedy de­mokratapárti szenátor olyan törvényjavaslat elfogadását sürgette, amely megtiltaná, hogy Reagan a kongresszus beleegyezése nélkül hadvise­lés céljából amerikai csapato­kat küldhessen Nicaraguába és Salvadorba. A Fehér Ház elé­gedett lehetett, hiszen a sze­nátor javaslatát elvetették. Sőt nem fogadtak el egy olyan indítványt sem, amely a Hon- durasban főhadiszállásukat be­rendezett és Nicaraguába át­dobott több ezer ellenforradal­már számára jelenleg folyósí­tott 28 millió dolláros segély megszüntetését vagy csökken­tését irányozta volna elő ,. . Joggal vetik tehát fel, hogy Shlaudeman körútja ebben a helyzetben inkább tekinthető az amerikai beavatkozást el­lenőrző szemleútnak, semmint a tárgyalásos rendezést elő­mozdító missziónak. Árkus István Bemei Ortega a lengyel fővárosban Dániel Ortegának, a Nica­raguái Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front országos vezető tanácsa tagjának, a nemzeti újjászületés kormánya kormányzó tanácsa koordiná­torának vezetésével nicaraguai párt- és állami küldöttség kezdett tárgyalásokat szom­baton a lengyel fővárosban. A küldöttséget Wojciech Jaru­zelski, a LEMP KB első tit­kára, a lengyel kormány el­nöke hívta meg lengyelorszá­gi munikalátogatásra. Daniel Ortega megkoszorúz­ta a varsói ismeretlen katona sírját, majd találkozott Woj­ciech Jaruzelskivel. Ezután há­rom munkabizottságban meg­kezdődtek a lengyel—nicara­guai tárgyalások. Kehi magyarországi álfának visszhangja Bővíthetők a A nyugatnémet tömegtájé­koztatási eszközök pénteken és szombaton is részletesen be­számoltak Kohl kancellár ma­gyarországi látogatásáról. A két országos tv-állomás, az ARD és a ZDF pénteken dél­utántól kezdve valamennyi híradóműsorában fi lm jelentést adott Kohl aznapi programjá­ról: a koszorúzásról, a Kádár Jánossal, az MSZMP KB el­ső titkárával folytatott megbe­szélésről és a délutáni sajtó- értekezletről. Az ARD esti híradója a két vezető politikus megbeszélé­séből azt emelte ki, hogy mindketten sajnálkozásukat fejezték ki a genfi fegyverzet­ül f/ancia ebük vcígográdi lá.ogatcsa Befejeződtek a tárgyalások Francois Mitterrand francia köztársasági elnök szombaton Moszkvából Volgográdba uta­zott. Elutazása előtt a nagy Kremí-palota előtti téren ün­nepélyes keretek között bú­csúztatta a magas rangú ven­déget Konsztantyin Csernyen­ko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének elnöke. Ünnepélyes keretek között a legmagasabb francia ér­demrenddel, a Becsületrend­del tüntette ki szombaton Volgográdot Francois Mitter­rand, aki a délelőtti órákban érkezett rövid látogatásra a városba, az egykori Sztálin­grádba. A francia államfő felkeres­te a hősi emlékművet és ott beszédet is mondott. Rövid volgográdi tartózkodás után a francia küldöttség még a nap folyamán visszatért Párizsba. Szovjet és francia részről egyaránt úgy értékelték a csütörtöki ,és pénteki hivata­los megbeszéléseket, hogy azok nyíltak, építő jellegűek és hasznosak voltak, elősegítet­ték egymás álláspontjának jobb megismerését és a véle­mények közelítését. A francia köztársasági elnök pénteki sajtóértekezletén megállapí­totta, hogy a szovjet—francia csúcstalálkozón olyan alapo­kat sikerült lerakni, amelyek kedvező eredményeket ígér­nek. A tárgyalások második nap­ján a felek mindenekelőtt a kétoldalú kapcsolatok helyze­tével, azok további fejleszté­sének lehetőségeivel foglalkoz­tak., Mindkét részről a politi­kai konzultációk rendszerének folytatása mellett szálltak sík­ra. Részletesen elemezték a két ország közötti kereskedel­mi-gazdasági kapcsolatokat is. korlátozási tárgyalások szüne­telése miatt. Ugyanez a tv-ál­lomás „Bonni jelentés” című éjszakai politikai híradójában mintegy ötperces, igen részle­tes összefoglalót sugárzott Kohl kancellár kétnapos hi­vatalos programjáról. Á tudó­sítás kiemelte, hogy Magyar- ország változatlanul érdekelt a korábbi enyhülési időszak eredményeinek megőrzésében. A bonni General-Anzeiger je­lentése kiemelte, hogy Hel­mut Kohl „konstruktívnak és nyíltnak” nevezte Kádár Já­nossal folytatott eszmecseréjét, s hogy Kádár János elfogadta a kancellár bonni látogatásra szóló meghívását. A Süddeutsche Zeitung „Kohl és Kádár szívélyes légkörű megbeszélése” cím alatt. szá­molt be a két vezető politikus találkozójáról. A tudósító idéz­te a bonni kancellárnak azt a kiemelését, miszerint „jó kiin­dulási alap” az a stockholmi értekezleten tett magyar nyi­latkozat. hogy Magyarország minden lehetőséget ki akar használni a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti együttműködésre. A Die Welt a pénteki tárgyalásokról beszámolva azt hangsúlyozta, hogy Bonn és Budapest egy­aránt kész bővíteni a kétolda­lú gazdasági kapcsolatokat. A lap idézte Kohl kancellárnak a magyarországi német ajkú nemzetiség életével kapcsolat­ban tett, elismerő kijelentéseit is. fAsdsidi kongresszus Gáspár Sándor felszólalása A Spanyol Munkásbizotteá- gok Szakszervezeti Szövetsé­ge madridi kongresszusának szombati munkanapján felszó­lalt Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. A magyar munkások,-a ma-i gyár dolgozók évtizedek óta megkülönböztetett figyelemmel kísérik a spanyol nép sorsá­nak alakulását, a spanyol munkásosztálynak a kegyetlen körülmények között végigjárt Nsvskvő katonai együttműködés Washingtonnal Japán tiltakozó megmozdulások Japán több városában szom­baton nagygyűléseken tilta­koztak a szigetország és az Egyesült Államok közötti ka­tonai együttműködést szabá­lyozó — úgynevezett — biz­tonsági szerződés ellen, A megmozdulásokra annak kap­csán került sor, hogy a szer­ződés — jelenlegi formájában — 34.évvel ezelőtt lépett élet­be. A Japán Kommunista Párt és más demokratikus erők által szervezett gyűlések rész­vevői — köztük jelentős szám­ban diákok is — elítélték a két ország fokozódó katonai együttműködését, s a kor­mányt a „biztonsági” szerző­dés haladéktalan felmondásá­ra szólították fel. Tokióban ismeretessé vált, hogy a Tomahawkok telepíté­se ellen küzdő országos össze­kötő központ jegyzékben tilta­Szakértci vélemény a dél-koreai repülőgép-incidensről Bitit keit tárgyi bizonyíték Az amerikai kormányzat el­titkolja a közvélemény előtt, hogy az amerikai haditenge­részeti erők kihalászták a szovjet légtérbe tavaly szep­tember 1-én berepült dél-ko­reai repülőgép személyzeté­nek beszélgetéseit rögzítő „fe­kete dobozt” az incidens tér­ségében — közölte A. Brown, a Microsize System News cí­mű folyóirat szerkesztője a Peninsula Times Tribune cí­mű amerikai napilapnak adott nyilatkozatában. A lap tekin­télyes amerikai katonai szak­értőket idéz, akik szerint do­kumentumokkal támasztható alá, hogy a gép felderítő fel­adatot teljesített. A dél-koreai gépnek az volt a feladata — mondotta a szak­értő —, hogy reagálásra kény­szerítse a szovjet légvédelmet, és a jeleket regisztrálja. A nyilatkozó jól értesült körök­re hivatkozva megjegyzi, hogy eredetileg tanúk előtt akarták bejelenteni a „fekete doboz” megtalálását, de később úgy döntöttek, hogy titokban tart­ják. Brown elmondta azt is, hogy Dél-Kórea képviselői kérték Washingtontól: adja át nekik a „fekete dobozt”, de az amerikai vezetés elutasította a kérést. kozott Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnöknél, valamint a parlament két házának elnö­kénél. útját — mondotta egyebek között. A munkásbizoittságok immár országos szakszervezeti szö­vetséggé fejlődött mozgalma, a diktatúrából a demokráciá­ba való _ átmenet nehéz évei­ben is" tudott újítani, igazodni a- változó körülményekhez. Mind munkája tartalmában, mind módszereiben. Azzal együtt, hogy megőrizte azokat a sajátos vonásokat, amelyek fejlődése során kialakultak. A munkásbizottságok III. kongresszusának küldöttei szombaton délután 723 támo­gató, 152 ellenző és 16 tartóz­kodó szavazattal elfogadták a vezetőség beszámolóját az ed­dig végzett munkáról. A kongresszus a szakszerve­zet vezető szerveinek újjává- lasztásával, vasárnap fejezi be ■munkáját. Szí. ia ragaszkodik a biztonsági terv végrehajtásához Ujstbb tüzérségi A libanoni nemzeti egység­kormány sorsdöntőnek mon­dott szombati .ülése előtt Ha­sid Karami miniszterelnök nyugat-bejrúti hivatalát vette célba a szíriai kezdeményezés­re épülő rendezési tervet el­utasító jobboldali milíciák tü­zérsége. A kormánypalota és a tájékoztatási minisztérium őrizetével megbízott katonák közül három megsebesült. A reggeli órákban 14 polgári la­kos sebesült meg a bejrúti zöld vonal nyugati oldalán. Szíria ragaszkodik az Abdel Halim Haddam alelnök rész­vételével kidolgozott libanoni biztonsági terv végrehajtásá­hoz. még akkor is, ha ez köz­vetlen beavatkozást tenne szükségessé részéről — idézte Háfez Asszad államfőt az An- Nahar című bejrúti napilap. Szíria nem engedheti meg a rendezési terv bukását, mert Izrael saját politikai és kato­nai céljaira használná ki a kudarcot — hangsúlyozta Asz- szad. A libanoni kormány — Amin Dzsemajel elnökletével — a kiújult harcok ellenére meg­tartotta szombati ülését a bik- fajoi elnöki palotában. Ismeretlen fegyveresek szom­baton egy nyugat-bejrúti szál­lodából két testőrével együtt elrabolták a líbiai diplomáciai képviselet ideiglenes ügyvivő­jét. Ugyancsak szombaton egy parkoló gépkocsiban megta­lálták a tisztázatlan körülmé­nyek között meggyilkolt oszt­rák konzul holttestét. Hazaérkeztek a csehszlovák túszok Szombaton délelőtt hazaér­kezett az UNITA elnevezésű angolai ellenforradalmi szer­vezet által tavaly márciusban foglyul ejtett csehszlovák tú­szok utolsó, húsz főnyi cso­portja. A csehszlovák légitár­saság IL 62-es különgépe 9 óra után néhány perccel szállt le Prága Ruzyne-i repülőte­rén. WCsAKRÖVi D EN.,.m MOSZKVÁBAN hivatalo­san bejelentették, hogy Sir Geoffrey Howe, brit külügy­miniszter július elején a szov­jet kormány meghívására lá­togatást tesz a Szovjetunió­ban. AUTÓBALESETET szenve­dett és életét vesztette Ma­rianne Strauss, Bajorország miniszterelnökének, a CSU vezérének felesége. Nyugat­német sajtój elöntések szeriint, Marianne Strauss gépkocsiját, s a volánnál az asszony holt­testét egy útszéli árokban ta­lálták meg a felső-bajoror- szági Kreuth közelében, nem messze a család birtokától. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom