Pest Megyei Hírlap, 1984. június (28. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-23 / 146. szám

WST , Mi t i n 1984. JŰNIUS 23., SZOMBAT Jqvuíó földhasznosítás A mezőgazdasági nagyüze­mek és a kistermelők egy­aránt jobban kihasználják a termőföldet, mint az elmúlt évben — erre a megállapítás­ra jutottak a szakemberek a tavaszi határszemlék tapaszta­latai alapján. Az átfogó vizs­gálatok májusban kezdődtek és június elején értek véget. Az előzetes összesítések sze­rint hozzávetőleg 2—3 ezer hektárral csökkent a parlagon hagyott terület, amely az el­múlt évben, június elején — az akkori határszemlék alap­ján— mintegy tízezer hektárt ért: el. A községi tanácsok és a nagyüzemek az elmúlt évi szabályozás nyomán nagyobb területeket adtak ki haszon- bérletbe. Csökkentették a par­lagot azzal is, hogy több száz hektárnyi terület került tartós földhasználatba. Mivel zömé­ben nagyüzemileg nehezen vagy egyáltalán nem is mű­velhető területekről van szó, az ilyen jellegű értékesítés va­lójában az egyedüli megoldást jelenti. Vannak azonban táp­anyagokban olyan szegény te­rületek, ahol a kistermelés sem jöhet szóba, s az ilyen földré­szek teszik ki a jelenleg is megműve.letlen területek har- madát-felét. Itt az erdősítést javasolják. A tapasztalatok szerint az (jrszág szántóterülete növekvő­ben van. Ehhez hozzájárul az is. hogy számos gazdaság meg­változtatta termelési szerke­zetét. fiiadén évben valami áfát Létkérdés a gyors reagálás Területi gyűjtés és ipari tevékenység A fénykorban Üzletsor épül Törökbálinton Ébredezik az alvó község A tizenkétezer lakosú Törökbálint majd mindenben a fő­városhoz kötődik. A többség Budapesten dolgozik, bevásárlási lehetőségként is egyértelműen a Skála nagyáruház kínálkozik. Odajárnak fodrászhoz, fényképészhez... Mondhatnánk, milyen előnyös a főváros szomszédsága, megoldja a bevásárlási gondokat. Nem egészen. Mert kinek jó tele szatyrokkal, sokszor —■ ülőhely híján — remegő térdekkel roskadozva végigállni a jó húszperces utat? Segít a tanács A maszekoknak — úgy mondják — jó orruk van ah­hoz, hogy miben Van üzlet. Remélhetőleg ennek most a községbeliek látják hasznát. Üzletsor épül ugyanis Törökr bálinton. Öt, egyenként négy üzlethelyiséget magába fogla-. ló épület. A magánvállalkozók kínálata széles: lesz kozmeti­kus,^zöldséges, fényképész, fod­rász, üveges, cukrász, barkács- bolt, büfé, árulnak majd köny­vet és hanglemezt. L eiszt József vb-titkár a kezdeményezés részleteiről be­szél: — Közművesített telkek­ről mi gondoskodtunk, jelké­pes összegért kapták meg a szükséges területet. Egy-egy üzlet 30-70 négyzetméteres lesz, számításaink szerint négyszáz- ezer forintba fog kerülni. A tanács szerzi meg a szükséges kölcsönöket — soron kívül —, továbbá,, ha építő­anyaggondok adódnak, azokon is a tanács segít. A kölcsön után fizetendő kamatot elen­gedjük az adóból. Az épületek előtti járda építéséhez mi ad­juk az anyagot. Kis virágos­kert díszíti majd a környeze­tet. A sok májusi eső kissé le­lassította az építkezés üte­mét, az első ötös blokk falai már állnak, a második az ala­pozásnál tart. Tégla Sopronból Kendesi János az egyik építtető. Foglalkozása: cuk­rász. Jelenleg eszpresszót ve­zet, ahová szívesen térnek be esténként a falu fiataljai. A nyitás pillanatában, délután egykor találkozunk: — Diósdon már épült ha­sonló — meséli. — E bevált minta alapján készítettük el a mi terveinket is. Fűrészfogsze­rűén helyezkednek el az egyes üzletek. A pontos költségvetés szerint 560 ezer forintba kerül az én részem. Az OTP 200 ezerrel segít. Kendesi Jánosnak középis­kolás lánya és szakmunkásta­Nincs olyan ember Alsőnémediben, aki ne tudná meg­mondani, merre van a MÉH bontó telepe: autó és erőgép, fém­hordó felújító és műanyagüzeme, gépek, berendezések, gépko­csi- és gumibontó szaktelepe. A felirat a kapun, bár kissé magyartalan, de teljes. A telep csaknem valamennyi tevékeny­ségét felsorolja. Névlegesen-e vagy ténylegesen? Ha egy élet­görbét rajzolnánk a telep működéséről, a csúcspontok és mélypontok igen jól tükröznék magának a népgazdaságnak a helyzetét is. kereskedelmi Vállalattól mint­egy ezer vagon selejtes vil­lanymotort vett át. — Ömlött az áru, kanyargó kocsisorok tartották fel a kör­nyéken a forgalmat — emlé­kezik vissza Bodó Sándor te­lepigazgató. — A szűk eszten­dők akkor kezdődtek, amikor a MAGÉV kivált a MÉH trösztből. A vállalatok ismét jobban megnézik, mit selejtez­nek le, a bányákat is újra be­indították. — Mi is áttértünk a lakóte­rületi begyűjtésre, az idén át­vettük Dabas körzetét a du- naharaszti teleptől. Most fog<- lalkozunk egy gyűjtőhálózat kialakításával. Egy szerződé­ses gyűjtőnk már van Daba- son; egymillió forintos éves forgalmat bonyolít. Az az igaz­ság azonban, hogy Dabason is kellene egy önálló gyűjtőtelep. Amennyiben a tanács időben átadja a megígért területet, jövő év június 30-ig megnyí­lik. Az alsónémedi bontótelep fennmaradási lehetősége te­hát: a hagyományos, hulladék- gyűjtés fejlesztése és — a be­gyűjtött anyagok feldolgozása. Ezért csatlakoztak a Hazafias Népfront által meghirdetett lomtalanítási akcióhoz is. — Az első akciót még saját magunk akartuk lebonyolítani, de a másodikhoz máir a kör­nyékbeli ipari üzemek segít­ségét kértük. Kazlakban áll­taik az udvarokban, az utcán a vasak. .Ezzel az akcióval egy Időre megoldottuk ezt: a gondot. Körülbelül hatvan fu­var lemezhulLadékot szedtünk össze! A hatvanas évek első felé­ben a vállalatok nem tudták elavult gépeiket, korszerűtlen eszközeiket lecserélni; a MÉH- telepek szinte i kizárólag a la­kosságtól begyűjtött hulladé­kokkal teltek meg. Az új gaz­dasági mechanizmus első évé­ben aztán egyszerre akartak megszabadulni a gyárak feles, leges, csak gondot okozó be­rendezéseiktől. Ez a törekvés hívta életre azokat a daruk­kal, lángvágókkal rendelkező, szakmailag jól képzett brigá­dokat, amelyek feladata a bontás volt. Ekkor került a MÉH feladatai közé az autó­bontás is, először az Autó- kerrel kooperációban, majd önállóan. A bontótelep fény­korát azonban akkor élte, ami­kor a Műszaki Anyag- és Gép­nuló fia van, aki nemsokára ugyancsak cukrász lesz. Apja szeretné, ha együtt dolgozna az egész család, mert szerinte csak az ilyen családi vállalko­zásban kerülhetők el a na­gyobb konfliktusok. — A téglát' Sopronból hoza­tom — mondja —, mert hiá­ba van itt a téglagyár, ennek ellenére csak a magánkereske­dőktől kaphatnék megfelelő falazóanyagot jókora — két­szeres — felárral. A hétforin­tos tégla viszont még így, szál­lítással együtt is csak kilenc­tíz forintba kerül. Minden egységnek külön ki­vitelezője van. Lehet egy mér­nök, de egy agilis kőműves is, aki kezében tartja az irányí­tást: megszervezi az építkezés menetét, és ellenőrzi a mun­kát. Vállalkozó cukrász — Vajon nem okoz gondot az itt teremtett konkurrencia annak az üvegesnek vagy bü­fésnek, aki eddig az építkezés tőszomszédságában tartotta fenn üzletét? Es fordítva? — Ha megfelelő színvonalat tudunk felmutatni, a húsz üz­let hasznát az egész község látja. A rizikóját azonban egyedül mi vállaljuk. A sze­kérnek mégis mennie kell. Ezért mindent elkövetünk: magas mércét állítunk, ahol lehet, újítunk is. — Ügy tervezem, hogy a hetven négyzetméteres galé­rián időnként video műsorokat vetítenénk. Keddenként most is. jár ide egy ORI-engedélyes előadó. Nagy sikerük van a filmeknek, és ez a bevételen is érezhető. Ilyen és ehhez ha­sonló látványosságokkal ten­ném színesebbé az életet leen­dő cukrászdámban. — Mikor lehetünk ennek ta­núi? — Ha minden a tervek sze­rint halad, nem lesz anyag­hiány, és az időjárás is úgy akarja, akkor augusztus hú­szadikán legalább tíz üzlet aj­taja nyílik ki. Dudás Zoltán 6000 tonna vasfále Ahogy elsorvadnak hagyo­mányos tevékenységeink, úgy keresünk minden évben vala­mi újat. Mivel a vállalaton be­lül korábban is mi foglailkoz- tunk gépkocsi-bontással, a ve­zetőség úgy döntött, hogy a vállalat saját autóit javítsuk is ki. így alakult ki az autó­javító műhely. Amikor meg­szűnt a Göngyölegfelújító Vál­fém­káros Lalat, hozzánk került a hordó felújítás. Csak anyagoktól semlegesített hor­dókat veszünk át, felújítjuk és újra eladjuk. Évente 6000 ton­na vasfélét — leendő nyers­anyagot a kohóknak — dara­bolunk össze lángvágóval, eb­ből, 1200 tonna öntvény a. tö- rőtomyokba kerül. Látszólag távol esik ettől a gumi- és műanyag hulladékok begyűjtése, feldolgozása. Ám csak látszólag, hiszen a MÉH nem specializálhatja magát bizonyos anyagféleségekre. Gumihegyek — Bizonyára látta az udva­ron azt a gumihegyet. Kétezer tonna. Pillanatnyilag ennyit tárolunk. Gumifelújító üze­mektől vesszük át a maradé­kot, nagy fuvarozó vállalatok­tól azokat a kerekeket, ame­lyeket előttünk már legalább három cég átnézett és kiválo­gatott. A felvásárlásnak alig öt százaléka származik kisvál­lalatoktól. Ez utóbbit átvizs­gáljuk, ami futózásra alkal­mas, azt hasznosítjuk, s egy keveset még exportálunk is belőle. Mi lesz a többivel? Az energiapolitikai program ke­retében a Cement és Mészipa- ri Művek Beremenden áttér az olaj fűtésről a gumihulla- dékok elégetésére. Most szere­lik a berendezést, így várha­tóan a harmadik negyedév­ben megkezdhetjük számukra a gumihuliladékok szállítását. Persze így is felmerülhetnek majd újabb problémák, mivel a berendezés csak bizonyos méretű gumikerekeket emészt meg. Műanyagdarálás. Két-há­rom év óta különféle műanyag ládákat, rekeszeket, fűrészelünk fel és ledaráljuk. így azta mű- anyagipari vállalatok újból hasznosíthatják. Ezen kívül évi ezer tonna kábelt dolgo­zunk fel, méretre vágjuk és továbbítjuk Szegedre, ahol ki­bontják belőle a fémet és ér­tékesítik. A bontótelep tehát tíz év­vel ezelőtt volt bontótelep. Azóta vegyes a profilja. Jövő­jük? Csak ismételni szeretnék: Ahogy elsorvadnak hagyomá­nyos tevékenységeink, úgy ke­resünk minden évben valami újat. Területi gyűjtés — akár az úttörőkkel —, és ipari te­vékenység. Azaz: begyűjtött anyagok feldolgozása. EÍIct Erzsébet Finisben a Finischer A Pest megyei Közúti EpítS Vállalat befejezte Dunakeszi határában a 2. számú főútvonal felújítását. Üj aszfaltszőnyeget kapott az úttest teljes, 9 méter szélességében. A hétvégi nagy forgalmat már új felü­lettel, s a korlátozásoktól mentesen várja a 2. számú főút. Képünkön: még finisben az NSZK -gyártmányú Finischer Bareza Zsolt felvétele A gyerekekért? Szívesen! Orvosi rendelő - kalákáin Gyálon mindössze hat éve van gyermekorvosi rendelő. De csak a kicsik számára. Az is­kolaorvosi munkára már nem futotta a két doktornő idejé­ből, erejéből, így a kisdiákokat — hatéves kortól — azóta is a felnőtteket kezelő orvosok gyó­gyítják. Születésüktől három­éves korukig ugyan rendszere­sen figyelemmel kísérik a gye­rekek fejlődését, csak az a baj, az egészségesek kénytelenek a betegekkel együtt várakozni, mert nincs számukra külön rendelés. Ez a körülmény vi­szont komoly veszélyforrás le­het. Bővíteni kell tehát a rende­lőt, és még legalább két új or­vosi státusra van szükség. A Pest megyei Tanács egészség- ügyi és szociálpolitikai osztálya 350 ezer forintot adott az át­építéshez. Az összeg mindössze az építési anyagok árát fedez­te. A többit — merész vállal­kozás — saját erőből, a szü­lők kétkezi munkájára alapoz­va végzik el, a tervezéstől egé­szen a kivitelezésig. Dr. Jónak Ida, dr. Kindlo- vits Mária és az ápolónők vál­lalkoztak a társadalmi munka népszerűsítésére és a munka folyamatos szervezésére. Ápri­lis 17-én kezdődött a nagy sür­gés-forgás. Falakat helyeztek át, ajtókat állítottak be, szün­tettek meg. Az építésvezető egy hétre előre közli, milyen szak­mában hány segédmunkásra van szükség, s az Orvosnők elő­zetes felmérései nyomán csak értesíteni kell a megfelelő sze­mélyeket. A rendelőben egye­lőre csak egy új, még vakolat­lan téglafal és két mázolatlan ajtó jelzi, hogy történt, törté­nik valami. — A betegvárő melletti há­rom ajtó mögött egy-egy vet- kőzőt alakítottunk ki a fertő­ző betegeknek ,—i mutatja dr. Kindlovits Mária — s itt lesz a vizsgálat is. Emitt alakítjuk ki a központi kartonozót. Itt a váróra néző ablak helye, ott kell beadni majd az igazolvá­nyokat. — Hány gyereket kezelnek jelenleg? — Négyezret, de ha ez az épületszárny is elkészül, s munkába áll a két új kolléga, akkor — a hat éven felüliek­kel — megkétszereződik a be­teglétszám. Mi biztosítjuk majd az iskolák és óvodák rendsze­res egészségügyi ellátását is. —- Kik vállalnak részt "a társadalmi munkából? — Nem volt nehéz meggyőz­ni a lakosságot. Talán éppen azért, mert gyerekekről van szó. Jelentkeztek magánszemé­lyek, szocialista brigádok és kisiparosok egyaránt. Sok volt köztük az érdekelt szülő, de olyan is, aki már elköltözött Gyálról. Mint mondta, hálából a gyermekei gyógyításáért. — Mikor nyílik meg az új váró ajtaja? — Év végéig kell befejeződ­nie az építkezésnek. Remé­nyeink szerint januárban már itt gyógyíthatunk minden hely­béli gyereket. D. Z. Festőién szép környezetben, hegytetőn terül el a visegrádi jurtatábof. Alattunk merede­ken kanyarog a Panoráma út, kicsit távolabb hömpölyög a Duna, és ott nyújtózkodik a Salamon-torony is. A jurtatá­bor — Makovecz Imre építő­művész tájba illeszkedő faihá- zaíval és az egyforma, sárga sátrakkal — nem mindenna­pos látvány. Síkságról a kegyvidékre Magyar Károlynak, a táboi vezetőjének — akivel a mesé­be illő kis ház teraszán üldö­gélünk —, úgy vélem, megszo­kott a táj, szépsége, hiszen A“z az otthona. Tévedek, mert rö­videsen kiderül, hogy Debre­cenben született, nevelkedett a fiatal biológiatanár, aki a cívis várost övező sík vidéken éb­redt rá először a természet szépségeire, s mindig friss ér­deklődéssel és csodálattal szemléli a hegyet, az erdőt. A környezetvédelmi . világ­nap alkalmából a fiatal peda­gógus megkapta Az emberi környezetért kitüntetést., . Egy évvel ezelőtt költözött család­jával a jurtatáborba. Komáéi­ban tanított, kezdetben képesí­tés nélkül, de már akkoriban mindinkább meggyőződésévé vált, hogy könnyedén, szaba­don, kötöttségektől mentes for­mában kell nevelni a diákokat. Nemcsak a tanórákon — két csöngetés között — igyekezett élményt adni a gyerekeknek, hanem közös kirándulásokon, sétáikon is, és ehhez akart mi­nél több ismeretanyagot sze­rezni. Ilyen elképzelésekkel iratko­zott be a nyíregyházi Tanár­képző Főiskolára, ahol dr. Le- gány András, a környezetvé­delmi nevelés egyik hazai út­törője lett mestere és példa­képe. Kedves emléke Nyíregy­házáról a ma is létező környe­zetvédelmi módszertani szak- kollégium, amelynek egyik ala­pítója és vezetője volt. Ezeket a tapasztalatokat örökítette át később pedagó­giai munkájába Jászfelső- szentgyörgyün, és ezt igyek­szik felhasználni — merőben más körülmények között — a visegrádi jurtatáborban is. ahová annak idején gyakran hozta a növendékeit. h'ecn kell az automata Mit nyújtanak itt egy vagy kiét hét alatt az iiskolásgyere- keknek? Útmutatást ahhoz, hogy később önállóan 1® ért­sék, tudományos alapossággal tanulmányozzák a természe­tet. Módszereiket tanulnak az állatvilág megfigyelésére, ami ma már nem azzal kezdődik, hogy gombostűre szúrják a ro­varokat. Ehelyett fényképez­nék, gipszmintát készítenek az állatok lábnyomáról, összesze­dik az elhullajtott madár tolla­kat — és mindezt rendszere­zik, az elméleti tananyaggal összhangban. Ne gondoljon azért senki valamiféle nyári iskolára, kö­telező tananyagra. Magyar Ká­roly visszautasította például az egyik intézmény által felaján­lott tesztkérdéseket, mondván, hogy a táborban mellőzni akar­ják a tanórákon megszokott módszereket. Ugyancsak elhá­rította a pénzbedobós játék­automata felállításának ötle­tét, hiszen itt igazán ezer más, jobb időtöltésre nyílik alka­lom. És bátran meri ajánlani az érkező gyerekeknek, hogy hagyják becsomagolva a hang­falakat, séta közben kapcsol­ják ki a tranzisztoros rádiót, mert az erdő sok más, csak itt fellelhető élménvt nyújt. Tülökszóra gyülekezve, tízes csoportokban indulnak hajna­li lesre, ahol megfigyelik az éjszakai oortyáról visszatérő vaddisznókat, szarvasokat. Máskor megkeresik és össze­szedik az orvvadászok csap­dáit, kirándulnak, játszanak. Jönnek egynapos túrázók is, az ország minden iskolájából, hogy megismerkedjenek a vi­segrádi táj, a tábor szépségei­vel. A több mint három kilo­méteres hegymászástól elfá­radva megpihennek, hallgat­ják a madarak csicsergését. Hogyan él a laborvezető? Érdekel az is: hogyan él itt a táiborvezető, a környezetvé­dő pedagógus? Egyik művészi építésű faházban lakik a fé­leségével és három gyerekével, akik közül a legnagyobb négy- esztendős. Rengeteg könyv van a lakásukban, természettudo­mányos, szépirodalmi és törté­nelmi művek. Magyar Károly­nak hobbija a magyar ős­történet, de most — a környék tárgyi emlékeinek hatására — Mátyás király korával kezdett foglalkozhi. Számára ez csak szórakozás, tudományos mun­kája a szakmájához kapcsoló­dik. Idén nyárpn jelenik meg nyomtatásban a környezetvé­delmi gyakorlatgyűjtemény. angol nyelvű nyersfordítás alapján. Bejárjuk együtt a Pilisi Parkerdőgazdasághoz tartozó jurtatábort. Látunk íj azni, lo­vagolni tanuló, önfeledten szó­rakozó gyerekeket, és olyano­kat is, akik sétálgatnak, egy­szerűen nézelődnek, ismerked­nek a szép könnyezettel. Gál Judit i Hhlófgtas a jurtatáborban A csomagban marad a hangfal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom