Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

a wsr < .»«6147 1984. MÁJUS 9., SZERDA Magyar filmek Cannes-ban Napló gyermekeimnek Pénteken kezdődik a fesztivál Több magyar filmet Is be­mutatnak az idei cannes-i nemzetközi filmfesztiválon. A május 11—23. között megren­dezendő eseményen a feszti­válfilmek versenyében Mészá­ros Márta „Napló gyerme­keimnek” című alkotása szere­pel, míg a rövidfilmek kategó­riájában Horváth Mária „Aj­tó — 8.” című művét vetítik. A fesztiválon versenyen kí- yül mutatják be Elek Judit „Mária-nap”- ját. A nagyfilmek versenyével párhuzamosan egyéb rendez­vényeken is láthat magyar fil­met a francia közönség. A „Rendezők két hete” alkal­mából vetítik Xantus János „Eszkimóasszony fázik” című filmjét, a kritikusok hetén pe­dig Koltay Gábor: István, a király című alkotása szerepel. A fesztivál szervezői a nem­zetközi zsűri tagjai közé meg­hívták Dósai Istvánt, a római Magyar Akadémia igazgatóját Hangulat forrponton Vendég: a rock királya Megőrzi a műfaj tisztaságát ■■: Isfc. mm&é Sws wmém m • ■ * r- - v ff T Fj *" v ’ >_ ­• } - r"'. '■ i; ■ ; Ví:! Chuck Berry, a rock királya másfél hónapos késéssel érke­zett a Budapest Sportcsarnok színpadára. A több ezer rajon­gónak nem is a tavaszi feszti­vál óta eltelt idő tűnt hosszú­nak: sokkal inkább az az egy ora, ami a koncert kezdetétől megjelenéséig elmúlt. Bár az előzenekarra sem le­hetett panasza az erre az al­kalomra összegyűlt több ezer rockrajongónak. Ezúttal az Old Boys kibővített együttesét és a rock and roll-muzsika legkiválóbb képviselőinek ze­néjét szólaltatták meg. Éliás Gyula énekeshez csatlakozott a Hobo Blues Bandtől Deák „Bili” Gyula. Az előzenekar feladata mindig az, hogy meg­teremtse a hangulatot, mintegy bevezesse a főműsort. Ezúttal úgy tűnt, mintha az est szer­vezői éppen az aláfestő szerep­ről feledkeztek volna meg. A fúvósokkal megerősített gitár­zenekar hangereje után bizony nehezen hangolódott át a kö­zönség az egy szál gitárral ki­álló — dob- és zongorakísé­rettel játszó — sztár műsorá­ra. Pedig a rockra ébredő nem­zedék ugyanazt a néger gitá­rost üdvözölhette a hazai szín­padon, mint akiért néhány év­tizeddel ezelőtt rajongott, s akit a Régi idők rock zenéje című filmben láthatott. Vará­zsa éppen visszafogottságában rejlik. Játékstílusa, mozgása a gyökerekhez' nyúlik vissza. A maga eredetijében szólaltatta meg azt a műfajt, ami valami­kor tűzbe hozta újdonságával az ifjúságot. A hangulat most is forrpontra érkezett, amikor felcsendültek a Memphis Tennessee, a Johnny Be Good — és sorolhatnánk a sikerszá­mokat — dallamai. Az ötödik ikszén túllépő Chuck Berryt nem véletlenül emlegetik a rock királyának. Mindvégig megőrizte a műfaj tisztaságát. Mi több, felvirá­goztatta. Olyan együttesek me­rítettek tőle, mint a Beatles, a Rolling Stones, az Animals. Élete hullámvölgyek és -he­gyek váltakozása. Tízévesen vette először a kezébe a gi­tárt. Három esztendeig nagy lendülettel tanult, majd ifjú­kori botlása miatt néhány esz­tendőre javítóintézetbe került. Zenei pályafutásának sikerét tulajdonképpen Muddy Wa- tersnek, a blues értőjének kö­Trencsényi Zoltán felvétele szönheti, aki felvette zeneka­rába. Tőle leste el a mester­ségbeli fortélyokat. Az első le­mezsiker után egyre nőtt ra­jongóinak tábora. Mondják, hogy a siker egyúttal az ame­rikai muzsikustársadalom gyű­löletéi Váltotta ki, ami persze nem befolyásolta népszerűsé­gét. Legfeljebb különböző okok miatt perbe fogták, büntetéseit leülve ismét a pódiumon volt, pengetve gitárját. Mire való a gitár? — kér­dezte egy évtizede az egyik if­júsági lapunk vitaindítója. Ha Chuck Berry koncertjét hall­gatjuk, arra is választ kapunk, mire való a nyolcvanas esz­tendőkben — a diszkózenét követően — ismét a gitár. Ere­deti zenét, eredeti megszólalta­tásban hozott a rock királya. Visszafogottsága sajátos stílu­sát tükrözi. Szó sincsen arról, hogy az elmúlt esztendők le­lassították volna mozgását, he­vületét. A Chuck Berry terem­tette koreográfia most is a ré­gi. Bűvölte hangszerét, hogy varázslatával visszaidézze a rock igazi nagy korszakát. Er. K. K IÁLLÍTÓTERMEKBŐL Változás az állandóságban íj A Váci tárlat *84 május 20-ig j teíúmíieco meg a Görög temp­í. mm kiáliítúterembeu. Mindig jelentősek voltak a hagyományos nyári váci tárla­tok, melyet az elmúlt évtől ta­vaszra hoztak előre. Mindez változás az állandóságban. Ügy tűnik, okoz is bizonyos zavart, hiszen jelentős művé­szek távol maradták. Így Híd­végi Valéria, Mizser Pál, Kau- bek Péter, Gyurcsek Ferenc, Kristóf János, akik vagy vá­ciak, vagy itteni kiállítók vol­tak függetlenül' nagymarosi űunabogüányi, budapesti ille­tőségüktől. Annál örvendete- sebb, hogy az eddigi gyakorlat­nak megfelelően az idén is lát­hatunk müveket Zebegényben, Szödligeten, Gödön, Veresegy­házon, Gyömfön élő alkotok­tól is. Ez a csak a minőséghez kötött tágasság régen is, ma is mérce. Az már viszont problé­ma, hogy a tárlat plasztikai, grafikai része kisebb mértékű az indokoltnál, a festészet fő­szereplése így nem eléggé el­lenpontozott, már-már magá­nyos. Markó Erzsébet: Maskarák Mérleg szerep, műhely jelleg Mi az esemény? Az, hogy az egyes életművek vagy nagyon megerősödtek eredeti célkitű­zéseikben, vagy indokoltan módosultak az értékrend kö­vetelményeinek megfelelően, melyben szerepet játszik az évenként megújuló váci tárla­toknak a mérleg szerepe és műhely jellege. A folyamatosságot, a táj princípiumaihoz való ragasz­kodást Cs. Nagy András és Gaal Imre vállalja magára. Mindig, ezúttal is az elérhető legnagyobb igénnyel. Cs. Nagy András úgy, hogy látomásos monumentalitása a környezeti elemeket összeköti az induszt- riális változásokkal, ez az eré­nye a Naszály-hegy télen című alkotásának. A Virrasztolásban a dráma hőfokán érzékelteti életének színekké átalakított líráját. Gaál Imre kamaramű­vész, ereje a bensőség, a mo­tívum tisztázott és hiteles ér­tékelése, mely ezúttal Téli tá­jat eredményez. Monos József kolorisztikus állandója Behavazott dűlőútra bukkan a rá annyira jellemző szín-lendülettel. Uhrig Zsig- mond Téli Dunája a háttér he­gyeinek és az előtér ágaskodó vegetációjával válik teljessé, izgalmassá. Komoly érték, bel­ső megerősödés és árnyalódás figyelhető meg Hock Ferenc Este című alkotásán, őrzi a természet ősi ünnepéhez kö­tött elkötelezettségét, de ezen belül nő tudatossága a szer­kesztésben, a fák és a túlsó part elcsúsztatott koorditáta­rendszerében, ahol Ismét fő­szereplő az egészséges és derűt, bizalmat árasztó napgómb. Ívekre hangolt színrezdüiések- re redukált Dániel Kornél gló- nás tája, .mely festészettel je­lenti be az Első tavaszi nap­sütést. Igényesen fogalmaz Nagy B. István, Molnár László József, Kosmas Roland, Havas Eszter, Sáros András Miklós, Takács József, felhasználva az akrilra, bársonyra, fametszetre, színes aquatintára, ecsetrajzra, ve­gyes technikára hangolt képi redukálásokat vagy az össze­tett igényességű egyéni kombi­nációkat. A beíső valóság rétegei örvendeztetnek a megújulá­sok. Szüts Miklós fakturális eimélyültsége újabb magasla­tot eredményezett egy mono- kronisztikus fegyelmezettség­ben. Orvos András is helye­sen váltott rózsaelemzéseiről egy tv-kepernyős keretű ironi­kus-mély és sűrű tájtöredék lattatásáig, mely elhagyásaival fokoz, válik látvanyjegyeivel követhetően elvonttá, gondol- kodtatóvá. Ez a gyönyörködte­tés a lényege Markó Erzsébet munkásságának is, ahol a Mas­karák tájelemekbe oldódó rendje, finom és érzékeny rajz­és színvilága feltárja a kör­nyezet és az ember belső va­lóságának rétegeit. Nem kü- lön-külön, hanem egy mű igaz­ságában. lfj. Pál Mihály Históriája gömbös lendületű offenzívájá- val érzékelteti az idő történe­lemmé súlyosodó iramát, ala­kokban, emberi figurákban összegzett energiabőségét. Ez a fából mintázott szobor a kiál­Rádiófigyelő MATY0RÖZSÄK. Több mint tíz esztendeje, hogy az országban többfelé járva, megpróbáltam a valóságot vallatóra fogni: vajon változó korunk változó világában van-e termőtalaja a népmű­vészet virágzásának? Beszél­tem fafaragókkal, az agyag- formálás és mintázás meste­reivel, nemkülönben a hímző­tűvel csodálatosan rajzoló asszonyokkal. Általában azzal a leplezetlen rajongással ta­lálkoztam, me1 Ível az ősi mo­tívumkincset dédelgetik, és megkísérlik azokat féltő gond­dal továbbfejleszteni. Kedve­met az sem szegte, hogy ösz- szeakadtam újsütetű iparo­sokkal !s, akik némi kézügyes­séggel megáldva, szinte futó­szalagon gyártották főleg az álnépi faragványokat. Elsősor­ban a giccses igények előtt hó­doló cigarettásdobozokat és különféle használati tárgyakat, a hagyományoktól messze el­rugaszkodott kivarrott kelmé­ket. Az összképet mindenkép­pen megnyugtatónak éreztem. Annál inkább felkavart most Kapusi Rózsa rádióban elhangzott riportja, mely szin­te a lélekharangot kondította meg a matyó kézműipari szö­vetkezet ürügyén a népművé­szet fölött. Ugyanis Mezőkö­vesden, a Matyóházban járva azt tapasztalta, hogy alaposan megcsappant a kedv és buz­galom — elsősorban a fiata­lok körében —■ ennek az ősi művészetnek a folytatása iránt. Azért, mert a gazdasági szabályozók sommás alkalma­zásának a hálójában vergőd­ve, nem tekintik alkotásnak, csupán termelői tevékenység­nek. Ügy kezelik őket, mint más kézműipari bedolgozókat, akik például otthoni munká­val — csekélv anyagi jövede­lemmel — kiegészíthetik ház­tájiból származó bevételeiket. Ezzel rangjától fosztották meg a népi művészetet. Attól a rangtól, melyet az egész vi­lágon kivívott magának. Az aggodalom a műsor gondos készítőjével együtt, bennem is egyre inkább nőtt. Hiszen ek­kora kincset érő hagyományt sutba vetni és föláldozni a köznapira leértékelt gazdasá­gosság oltárán, mindenképpen át nem gondolt herdálásnak tűnik, mely hamarosan is, de távlatokban még inkább pó­tolhatatlan veszteséget okoz kultúránknak. Hiszen elég csak arra gon­dolni. hogy — korunk költői közül is — például Simon 1st­ván, Nagy László, Juhász Fe­renc, Fodor András versed is ebből a hagyományból táplál­koztak. Gazdag virágos rétet terített eléjük a Galga mente Buzsák és — egyebek között Mezőkövesd is. Ha a ma­tyórózsák elhervadnak, annak egész művészetünk látja ká­rát. A veszteség pedig pénz­ben ki sem fejezhető. TALÁLKOZÁSOK. Gyakran halljuk, baj van a magyar munkamorállal, ez az egyik legfőbb oka, hogy olyan nehe­zen tudunk felzárkózni Euró­pa fejlett országai mögé. Ta­lán ez a megállapítás mégsem igaz, hiszen ha honfitársaink külföldön dolgoznak, jól meg­szervezik számukra a feltéte­leket, rögtön kiérdemlik a di­csérő szavakat. Így van ez azokkal az építőkkel is, akik a Szovjetunióban, n^m mesz- sze a román határtól emelnek szállodát. Holakovszky István hangu­latos beszámolója nyomán megtudhattuk, hogy a Sza­bolcs megyei és a gödöllői Középm agyarországi Közmű­éi Mélyépítő Vállalat munká­sai derekasan helytállnak, be­csületet szereznek a magyar munkának-és munkásnak. Sz. E. lftás szükséges plasztikai el­lenpontját jelenti ugyanúgy, mint Blaskó János bronzból és téglából szerkesztett Napra­forgója, mely egyszerre igazol­ja a képzelet szellemességét és az emblematikus tömörítést Folyamatosság és megújulás Bakos Ildikó szobrász! jele­nete egy Történetet mond el fára, fémre, textilre, gipszre hangszerelve. Igényesen, a gyász méltóságára összponto­sítva. Mindez azonban nem pó­tolja az érmek hiányát, mely a grafikákkal egyetemben je­lezheti a továbbiakban az új festői, szobrászi álmok irá­nyát, a sok vidékhez, stílushoz kapcsolódó váci műhely folya­matosságát és megújulását. Losonci Miklós Solymáron nyolcadszor Zenei hetek Nyolcadik alkalommal ren­dezik meg az idén a solymári zenei heteket. A rendezvény- sorozat az utóbbi esztendők­ben egyre szélesebb keretek között mutatja be a zenei köz- művelődés fejlődését. A megyei értékek éppúgy megtalálhatók eseményein, mint a nemzetkö­zi kitekintés,, vagy a körkép az ország életéből. A május 11-től június 1-iQ tartó sorozat színhelye nem korlátozódik csak az elneve­zésben is szereplő Solymárra. Hangversenyt tartanak a Bu­dapesti Művelődési Központ­ban Szentendrén a Pest megyei Művelődési Központban és könyvtárban. Budakeszin az Erkel Ferenc Művelődési Köz­pontban, a budapesti Olimpia Filmszínházban. Már az ünne­pélyes megnyitó előtt is ren­deznek programokat: máju6 11-én a solymári Apáczai Cse­re János Művelődési Ház szín­házterméből jelentkezik a rá­dió Ki nyer ma? című műso­ra. Aznap este pedig a co-mói városi kórus ad koncertet a BMK kamaratermében. Május 12-én, szombaton négy orakor megkezdődik a tulajdonképpeni esemény a solymári művelődési házban, amikor is dr. Tóthpál József, a KOTA főtitkára mond ün­nepi beszédet Veretesnek ígérkezik a koncert is, ame­lyen hat kórus lép fel. Másnap az egynemű karok találkozóját tartják meg ugyanitt. Az ifjú­sági énekkarok bemutatkozá- _sár.a május 18-án kerül sor, az Olimpia Filmszínházban. Má­jus 19-én Budakeszin népze­nei műsort rendeznek. Haydn Évszakok című oratóriuma május 25-én Szentendrén csendül fel a Fulda városi Winfridia koncertkórus (NSZK) és a fővárosi pedagó­gus szimfonikus zenekar tol­mácsolásában. Vezényel Rein- hold Feldmann. Június 1-én az Olimpia moziban Mendels­sohn Éliás című oratóriumát hallgathatják meg az érdeklő­dők. MOZIMŰSOR MÁJUS 10-TÖL 16-IQ ABONY 5 1X19« 10—13: Kincs, ami nincs 14—15: Hair* BUDAÖRS 10—13: Amit tudni akarsz a szexről. . .*** 14—15: Kisapák és nagyapák CEGLÉD, Kamaraterem 10—16: Halál a felszalióágban 12—13: Klabus a világűrben <du.) CEGLÉD, Szabadság 10— 13: Elveszett egy kékszemű (du.) Fitzcarraldo I—II.* (este) 11— 12: Szuperexpressz* (éjjel) 14—16: Szuperzsaru DABAS 10—11: Szeretők* 12— 13: A Jó, a Rossz és a Csúf I—II.** 14: Földrengés Tokióban DA3AS, Autós kertmozi 10—13: Holdtölte Texasban 14—16: A férfikaland elmarad DUNAHARASZTI 10—11: A csoda vége* 12—13: Bizonyítási eljárás* 14—15: A matróz, a kozák és a hamiskártyás DUNAKESZI, Vörös Csillag 10—13: Csillagok háborúja I—II. 14—15: Gallipoli DUNAKESZI, József Attila 10: Szamurájok és banditák I—II.** 13: Dühöngő bika* 14: Az utolsó metró* 16: S.O.S. Concorde ÉRD 10—11: Skalpvadászok* 13: Sugariancli hajtóvadászat* 14—15: Apokalipszis, most I—II.** FÓT 10—11: Dühöngő bika* 12—13: Gallipoli 14—15: Spagettt-ház* GÖDÖLLŐ, Petőfi 10—13: Boszorkányszombat (du.) , Kéjnő Kaliforniába készül** (este) 14—16: Az óriás (du.) Csillagok háborúja I—II. (este) GYAL 10—11: Földrengés Tokióban 12—13: S.O.S. Concorde 14—15: ... és megint dühbe jövünk KEREPESTARCSA 10—11: Kisapák és nagyapák 12—13: Arnyéklovas I—II.* 13: A fej nélküli lovas (du.) 14—15: Amit tudni akarsz a szexről.. .*•• MONOR 10—11: Hanyatt-homlok* 12—13: Tintin és a cápák tava (du.) Kramer kontra Kramer* (este) 14—15: A macska rejtélyes halála* MONOR, Kertmozi 10—11: Britannia Gyógyintézet** 12—13: Bombanő** 14— 15: Üjra szól a hatlövetű NAGYKATA 10—11: Megbilincseltek* 12—13: Misi mókus kalandjai (du.) 12—15: Szupermodell** NAGYKÖRÖS, Arany János 10—14: István, a király 15— 16: Hármad a slamasztikában NAGYKOROS, Stúdiómozi 10—11: Emil, a komédiás* 12—13: Hatan hetedhét országon át (du.) A hóhér testvére (este) 14—16: A kis Mucit története (du.) A szökés* (este) PILISVÜROSVAR 10—11: Ben Hur I—II. 13: Felhőjáték* 14: Szerelem receptre POMAZ 10—11: Szupermodell** 12—13: Kisvárosi fojtogató** 13: Timur és csapata (du.) 14: A csoda vége* RÁCKEVE 10—11: Forróvérű kísértet 12—13: A csoda vége* 14—15: Bizonyítási eljárás* 15: Kés a vízben (du.) SZENTENDRE 10—13: ... és megint dühbe jövünk 13: A herceg és a csillaglány (du.) 14—16: Patakfia és a Nap (du.) A profi** (este) SZENTENDRE, Autós kertmozi 10—18: Kelly hősei I—II. SZIGETSZENTMIKL6S 10—11: Bizonyítási eljárás* 12—13: Vészjelzés a tenger alól (du.) 12—15: Forróvérű kísértet TAP1ÓSZELE 10—11: Szupermodell** 12—13: Te, rongyos élet* 14: Megbilincseltek* VÁC, Madách Imre 11: 25 millió fontos váltságdíj 16: Jób lázadása* VÁC, Kultúr 10—13: A harmadik királyfi (du.) 10— 11: Gallinoli (este) 12—13: Szelíd motorosok** 14—16: Az inkák kincse (du.) A vadnyugat hőskora I—II.* (este) VECSÉS 11— 13: Napló gyermekeimnek* 14—16: Kéjnő Kaliforniába készül** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •* Csak 16 éven felülieknek. **• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom