Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

Hatpontos szovjet javaslat Stockholmban A konferencia új szakasza Hazánk kifliloffének felszólalása A svéd fővárosban kedden megkezdődött az európai biza­lom- és biztonságerősítő intéz­kedésekkel, valamint a lesze­reléssel foglalkozó stockholmi konferencia második fordu­lója. A stockholmi konferencia ülésén felszólalt Varga István nagykövet, a magyar küldött­ség vezetője. Kifejtette, hogy a magyar delegáció változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít az európai helyzet javítását és a stookholmi konferencia ered­ményességét nzoigáló javasla­toknak. A továbbiakban mél­tatta annak a felhívásnak a jelentőségét, amelyet a ma­gyar Külügyminisztérium adott át május 7-én a NATO-tagál- lamok budapesti nagykövetei­nek. <• Ebben a felhívásban a Varsói Szerződés tagállamai sokoldalú konzultáció megkez­dését javasolják azzal a szer­ződéssel kapcsolatban, amely­ben a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai kölcsönös kötelezettcéget vállalnak arra, hogy lemondanak a katonai Stockholmban kedden megkezdődött az európai bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekkel, valamint leszerelési kérdésekkel foglalkozó konferencia második fordulója. erő alkalmazásáról, és békés kapcsolatokat tartanak fenn. A magyar küldöttség vezető­je hangsúlyozta, hogy Magyar- ország is nagy jelentőséget tu­lajdonít egy ilyen szerződés megkötésének, és szeretné, ha a sokoldalú konzultációk mi­előbb megkezdődhetnének. Oleg Grinyevszkij nagykő­FÖLDÖNFUTÓ V. D agadhat a büszkeség­től a keblünk, mert ha keresünk, akkor azért lelünk ranglistákat, amelye­ken az élen állók között a helyünk. Kevesen tudják például, hogy — Dániát követően — a másodikak vagyunk abban a világ- rangsorban, amelyet annak alapján készítenek, az or­szág teljes területéből mek­kora a szántó, a kert, a szőlő, a gyümölcsös ará­nya. Dánia esetében ez az adat 61,0 százalék, hazánk­ban 57,3. Most következ­hetne a fordulat, a bezzeg, annak említése, miként ka­matoztatjuk ezt az arányt — nem olyan rosszul, mint azt sokan, a divatosan mindent leszólók vélik, hangoztatják —, az újság­író azonban megragad az alaphelyzetnél, annál az egyszerűnek látszó kérdés­nél, mekkora a becsülete a földnek. Nagyobb, mint volt ko­rábban. Amiben része van a köz- napian földtörvényként emlegetett jogi szabályo­zásnak, de része annak is, hogy a gazdálkodók foko­zódó mértékben ismerik fel a mezőgazdasági, illetve a művelés alól kivett terület arányának, viszonyának je­lentőségét, annak a tőké­nek az értékét, amelyet a termőföld alkot. A jogi szabályozás, az érdekfelis­merés persze nem tüntetett el valamennyi konfliktust, bizonyos fejlesztések, épí­tések elkerülhetetlenül le­harapnak valamennyit a mezőgazdasági terület hek­tárjaiból. A megye eseté­ben különösen igaz ez. hi­szen beláthatjuk, például a Ferihegyi repülőtér bővíté­se, korszerűsítése, a villa­mos távvezetékek építése — mint a 750 kilovoltosé, az albertirsai alállomással —. az olaj-, gázszállító cső­vezetékek. a különféle ter­mékvezetékek kialakítása, az autópályák sugarai mind-mind helyet — föl­det — követelnek. Megért­hető. ha a Gáz- és Olaj- szállító Vállalat legújabb megyei beruházása, a Zsámbok és Pünkösdfürdő közötti gázvezeték nem hagyja érintetlenül sem építésekor, sem azt köve­tően a tájat, amelyen át­halad. de az is érthető, ha szemben a korábbi gyakor­lattal. mind erőteljesebb a gazdálkodók igénye: egyet­len fejlesztés se zavarja a legszükségesebbnél na­gyobb mértékben a föld­művelést. A korábbi gya­korlat ugyanis az volt. hosv a különböző beruházók nem valami sokat törőd­tek a kártétellel,’ mond­ván. kártalanítást kapnak az érintettek — már ami­kor kaptak ... —, s ilyen ügyekben sokszor — hiba lenne szépíteni — nemhogy a helyi tanács, hanem még a megyei tanács sem volt part­ner az ilyen meg olyan or­szágos szervek, vállalatok szemében. Ma a megyei ta­nács megkerülhetetlen! En­nek döntő ‘része van ab­ban, hogy míg 1975 és 1979 között a megyében megle­hetősen gyorsan növeke­dett a művelés alól kivett földterület — kerekítve ti­zenkétezer hektárral —, azt követően szembeszökő a lassulás, alig több mint ezer hektár került ki a mű­velés alól. Eredmény? Roppant fon­tos eredmény, hogy a me­gye gazdaként .tud bánni azzal, ami egyszerre nem­zeti kincs és kisebb közös­ségek tulajdona, a földdel. Amint az is oda sorolandó a biztató változások közé, hogy azért csökken a szán­tóterület, mert kert, gyü­mölcsös, szőlő lesz belőle egy-egy üzemben — nap­jainkban például jelentős csonthéjas-telepítést való­sít meg Albertirsán, Ceg- lédbercelen, Pilisen &z al­bertirsai Micsurin Mező- gazdasági Termelőszövetke­zet azaz magasabb mű­velési ágba kerülnek hek­tárok százai, ezrei. Ennek a magasabb művelési ág­ba sorolásnak természete­sen vannak —. nem is ki­csiny — beruházási költsé­gei, ám a bevételek sem rokonai a korábbiaknak...! okasodnak azok a je­lek, amelyek azt mu­tatják, a földön futó vezetékek, az új építmé­nyek megteremthetők ak­kor is, ha nem kell hektá­rok csapatát feláldozni a haladás oltárán, sőt, tanúi lehetünk — korábban bá­nyaművelés alatt álló te­rületeken — bátortalan re­kultivációs* törekvéseknek, gyepek javításának, évtize­dekig parlagon hagyott darabok feltörésének. Kü­lön örvendetes, hogy a me­gye olyan tájain, ahol a gyenge adottságok miatt nincs értelme egy-egy ha­tárrész szántóföldi műve­lését tovább erőltetni, fá­kat telepítenek, erdőt nevel­nek, ennek is köszönhető,, hogy évről évre, bár sze­rény mértékben, növekszik az erdőterület, Mindezek­ből persze hiba lenne arra következtetni, minden rendben van, nincs semmi teendő — mert figyelmez­tető, összes beruházásaik­nak töredékét költik csak a mezőgazdasági nagyüze­mek a talajra —, ám biz­tató, hogy földben és föl­dön futó javaink, vagyon­tárgyaink egyre kevésbé hordják magukhan a ve­szélyt, földönfutóvá tesz­nek némely földdel, földön gazdálkodót. Mészáros Ottó s vet, a szovjet küldöttség ve­zetője a konferencia elé ter­jesztette az európai bizalom és biztonság erősítésére irányuló intézkedésekről szóló szovjet javaslatokat tartalmazó doku­mentumot. (Folytatás a 2. oldalon.) iáiét %e?gy Bulgáriába utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Grisa Filipov- nak,a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására a közeli napok­ban hivatalos, baráti látogatás­ra a Bolgár Népköztársaságba utazik. PEST MEGYEI ETARJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM Ár«: 1,40 forint 1984. MÁJUS 9., SZERDA A VSZ-felhívás viSágvisszhangja Megállítható a fegyverkezés Valamennyi nyugati hírügy­nökség beszámolt hétfőn a Varsói Szerződés tagállamai­nak a NATO országaihoz inté­zett felhívásáról. A távirati irodák első értékeléseikben az erő alkalmazásáról való köl­csönös lemondás érdekében tett kezdeményezést az 1983. januárjában kiadott prágai nyilatkozat megismétlésének minősítették, azonban az AFP francia hírügynökség kiemel­te: a Varsói Szerződés tagál­lamai most „multilaterális ala­pon” javasolnak konzultáció­kat. Az AP amerikai hírügy­nökség és a már idézett AFP tudósításában azt írta, hogy a budapesti felhívásban — elté­rően a tagállamok külügymi­nisztereinek április 20-án ki­adott közleményétől — nem szerepel az, hogy a NATO ál­lítsa le a megkezdett nyugat­európai rakétatelepítéseket. Egy nyugati diplomata véle­ményére hivatkozva az AP felhívta a figyelmet* hogy a Varsói Szerződés most először írásos javaslatot títt az At­lanti Szövetségnek egy meg­nemtámadási szerződés kidol­gozásához vezető tárgyalások­ra. Az NSZK-ban kiemelték: a Varsói Szerződés tagállamai megismétlik azt az 1983-as ja­vaslatukat a NATO-nak, hogy a két szervezet kössön megál­lapodást a fegyveres erőszak elvetéséről és a békés kapcso­latok megőrzéséről. A nyugat­német tömegtájékoztatási esz­közök megemlítették azt is, hogy a budapesti felhívás ér­telmében harmadik, kívülálló országok is csatlakozhatnának a Varsói Szerződés és a NATO megállapodásához. A NATO-központban a szo­kásos módon kétkedéssel és elutasítással fogadták a Var­sói Szerződés országainak fel­hívását. Az a javaslat, misze­rint a két tömb országai szer­ződésben vállaljanak kötele­Ä győzelem aspj&ra emlékeztek Egységben a háború veszélye ellen ¥ásekonyi Péter tájékozta Séf a a Sékefanéss ülésén A hitleri fasizmus felett aratott győzelem 39. évfordulója al­kalmából, a béke és barátsági hónap nyitányaként kedd dél­előtt koszorúzást ünnepséget rendeztek Budapesten a szovjet hősük emlékművénél, a Szabadság téren. A megemlékezést követően a Parlament Vadásztermében ösz- szeült az Országos Béketanács. A megjelentek — közöttük a Szovjet Békevédelmi Bizottság, valamint a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság meghívására hazánkba érkezett szovjet ifjúsági küldöttség tagjait — Sebestyén Nándomé, az Országos Béke- tanács elnöke üdvözölte. Méltatta a Szovjetunió történelmi ér­demeit a fasizmus szétzúzásában, s azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel hozzájárult az dj élét alapvető feltételeinek megte­remtéséhez. Ezután Várkonyi Péter kül­ügyminiszter adott tájékozta­tást időszerű nemzetközi kér- désékrői. Bevezetőjében a bé­ke és barátsági hónap jelen­tőségét méltatva elmondotta: ki most kezdődő eseménysoro­zat a jelenlegi feszült nemzet­közi helyzetben különösen fontos feladatot vállal azzal, hogy mozgósítja és tömöríti a béke híveit hazánkban a fe­nyegető veszély elhárítására. A világpolitikai helyzetben bekövetkezett kedvezőtlen vál­tozások okairól szólva rámu­tatott: a szélsőséges, agresz- szív imperialista körök évek óta koncentrált, szovjet- és szocialistaellenes propaganda- kampányt folytatnak, és ezzel párhuzamosan az államok kö­zötti normális kapcsolatok meggyengítésére, a katonai erőfölény megszerzésére töre­kednek, annak érdekében, hogy a világ népeire rákény- szerítsék akaratukat. A Varsói Szerződés tagállamai több al­kalommal kinyilvánították azt az eltökélt szándékukat, hogy nem engedik meg a törté­nelmileg kialakult erőegyen­súly megbontását, Ugyanak­kor küzdenek azért, hogy ez az egyensúly a fegyverzet le­hető legalacsonyabb szintjén valósuljon meg — mondotta. — A fegyverzet csökkenté­séről érdemben tárgyalni ki­zárólag az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének be­tartásával, a másik fél jogos biztonsági követelményeinek figyelembevételével lehet — hangsúlyozta a továbbiakban. Várkonyi Péter ezután arról szólt, hogy a világ békeszerető közvéleménye nagyra értékeli és teljes mértékben támogatja a Szovjetunió folyamatos, szi­lárd és következetes politiká­ját, amelyben mindenkor kife­jezésre jut a készség a tár­gyalások fonalának felvételé­re, az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvén alapuló párbeszéd folytatására. Ezzel összhangban kiemel­te: a Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának budapesti ülésén is sürgették, hogy a két szövetség tagálla­mai között meg kell kezdeni a sokoldalú konzultációkat. A hétfőn a NATO-crszágok Bu­dapesten akkreditált nagykö­veteinek átadott felhívás Is a tárgyalások folytatását szor­galmazza, s egy olyan szerző­dés aláírását, amelyben köl csönösen lemondanának a ka­Közélet Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Parla­mentben fogadta a hazánkban tartózkodó Matti Puhákká finn közlekedési és szállítási mi­nisztert. Octavio Pato, a politikai bi­zottság és az állandó,, politikai titkárság tagjának vezetésé­vel az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ked­den Budapestre érkezett a Por­tugál Kommunista Párt kül­döttsége. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter meghívására kedden Niels Boll- mann lakásügyi miniszter ve­zetésével dán építésügyi kül­döttség érkezett Budapestre. Síig Malin elnök vezetésével a SZOT elnökségének meghí­vására kedden hivatalos láto­gatásra Budapestre érkezett a Svéd Szakszervezeti Szövetség (LO) küldöttsége. tónai erők alkalmazásáról, s készségüket fejeznék ki a bé­kés kapcsolatok fenntartására. — Olyan szövetségi rend­szer tagja vagyunk, amelynek egész tevékenységét a békéért folytatott következetes harc jellemzi — mondotta végeze­tül Várkonyi Péter. Anatolij Mefkulov, az Uk­rán Kommunista Párt KB nemzetközi osztályának veze­tője, a hazánkban tartózkodó Szovjet Békevédelmi Bizottság küldöttségének vezetője fel­szólalásában méltatta a törté­neti hagyományokra visszate­kintő magyar—szovjet barát­ság jelentőségét, s a két or­szágnak a szocializmus építé­sében elért eredményeit. Több felszólalás után az Országos Béketanács határo­zatot fogadott el arról, hogy nyílt levelet intéz az európai békemozgalmakhoz, amelyben az egységes cselekvést szor­galmazza a háborús veszélyek elhárítására. zettséget arra, hogy nem al­kalmaznak fegyveres erőszakot egymás ellen sem atomfegy­verekkel, sem hagyományos fegyverekkel, nem új —, han­goztatják NATO-körökben. Brüsszelben ezúttal is rámu­tatnak: az erőszakról és kato­nai erő alkalmazásáról való lemondást tartalmazza az ENSZ alapokmánya és a hel­sinki záróokmány. Az újabb szerződéses kötelezettségválla­lás nem tenne újabb elemet mindehhez — vélik NATO-kÖ- rökben — és főként nem tar­talmazna semmilyen biziosíté- kot. Ez az első reagálás gyakor­latilag a NATO-tagországok képviselői által o Stockholm­ban hangoztatott álláspont megismétlése. A NATO olyan hírszerzési eszközök alkalma­zását akarja kierőltetni, ame­lyek hátrányos helyzetbe hoz­nák a Varsói Szerződés tagál­lamait. A Varsói Szerződés országai­nak egy kelet—nyugati meg­nemtámadási szerződés tár­gyában tett javaslatát a brit tömegtájékoztatási eszközök jobbára kommentár nélkül is­mertették. (Folytatás a 2. oldalon.) A közgyűlés előtt Osztályiílések az Akadémián Kedden Budapesten folyta­tódott a Magyar Tudományos Akadémia idei közgyűléséhez kapcsolódó osztályülések so­rozata. Ezen a napon a filozó­fiai és történettudományok, il­letve az agrártudományok osz­tálya tartott ülést, s együttes tudományos tanácskozást ren­dezett az MTA matematikai és fizikai, agrártudományok, or­vosi tudományok, műszaki tu­dományok, kémiai tudomá­nyok,, biológiai tudományok, valamint föld- és bányászati tudományok osztálya. Az MTA filozófiai és törté­nettudományok osztálya Gazda­ság, társadalom, értékrend összefoglaló címmel szervezett kétnapos tanácskozást. A matematikai és fizikai osz­tály együttes ülést tartott az agrár-, az orvosi, a műszaki, a kémiai, a biológiai, valamint a föld- és bányászati tudomá­nyok osztályával. Szabadban a paradicsom — 1 Síül \ A iurai Galgamenti Termelőszövetkezetben az idén 98 hektá­ron termesztenek paradicsomot. A napokban megkezdték a palánták kiUltetését. •r Ü

Next

/
Oldalképek
Tartalom