Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-08 / 106. szám

Nyárias hétvége Fuirai István és saját építésű vi­torlása Mint oly sokan, mi is a Du­nakanyar, pontosabban Szent­endre felé vettük utunkat. Az Omszki parkhoz érve nyomban faltűnt a tarka látványt nyúj­tó szélvitorlák hiánya. A kis tavat ezen a szombat délelőt­tiéi — és délután, valamint vasárnap is — liliputi hajók foglalták el: a rádióirányítású vitorlások Budapest-bajnoksá­ga zajlott éppen. A Medicor, a BKV, az FMV és az Évig MHSZ . modellezőklubjának verseny­zői mérték össze a maguk és hajóik ügyességét. Vendégként — hagyományosan — meghív­ták Százhalombattát is; innen érkezett Forral István, aki X kategóriájú, távirányítású vi­torlás hajójával másodiknak befutva, I. osztályú minősítést ért el. Szentendrén már kora dél­előtt nyüzsgő élet volt, a fagy- láitosoknál hamisítatlan nyári forgalom, s a főszezont idézték az éttermek, eszpresszók színes abroszú, tarkaernyős teraszai is. Megip.dvii}; a hátamon a há­zam turizmus; e formát vá­lasztotta a Filmlábör ...KISZ­es einek egy kis csapata is, akik Kisoroszi felé kerekezve szusz- szantak egyet az ódon hangu­latú helységben. Mi a papszi­geti kempingbe látogattunk el, ahol csodálatos környezetben, komfortos körülmények között pihenhetnek, nyaralhatnak a táborozás szerelmesei. Mert tudvalevő, hogy ez egy külön világ — sokan nem azért vá­lasztják ezt a módit, mintha másra nem telne ... Meleg ide. vagy oda. azért mégiscsak május van még, nem túl sok a kempingező. Aki vi­szont, már sátrat vért, illetve lakókocsival jött — holland, cseh, NDK, NSZK és persze magyar — fölséges nyugalmat talált. Annál nyugtalanabb, mondhatnám forrongó, kedé­lyeket találtunk a szomszéd­várban: Leányfalun. Annak is a legnagyobb ABC-jében, a 7, számúban. A forgalmas út mentén működő üzlet valósá­gos rohamnak volt kitéve: te­jet, kenyeret kerestek az em berek — átutazók, környékbe­liek és helyiek. Mezei Miklós üzletvezető mondja: a május 1-1 kettős ünnepre 900 liter te­jet rendelt, ebből megmarad 220 liter. Kenyérből akkor is és most is három mázsát kap­tak, a múltkor nyakukon ma radt az egyharmada. Szombat­ra 860 liter tej és az említett mennyiségű kenyér érkezett, s 11 órakor már csak sajnálkoz­hattak az eladók. Mindez azért fordulhatott elő az ABC veze tője . szerint, rpert a környező kis települések boltjai nem szá­moltak a nyári forgalommal s ugyancsak óvatoskodón ren­deltek. Ami a kenyeret illeti, némi pótlást tudott szerezni a boltfőnök: Szentendrére man érte Wartburgján. Tejet nem kaphatott .már, viszont a sok­szor hiánycikknek számító sör bői volt többféle — hazái é& import egyaránt. Kicsit odébb, a strandon minden készen állt az „ostrom­ra”, aminek most csak halvány mását láthattuk. Az ötezer em­bert befogadó területen ennek csak mintegy ötödé élvezte napot, vizet e május eleji szombaton. A leányfalui stran­don tartották szemléjüket Duna-menti Regionális Vízmű munkatársai: Farkas Vince igazgatóhelyettes főmérnök és Szijjártó Tibor főtechnológus, akiktől megtudtam, hogy a me­gye strandfürdői felkészültek a szezonra, Lepence és a pap­szigeti fürdő is várja a vendé­geket. Nincs azonban készen a váci strand, ennek kapunyitá­sára még egy hónapot várni kell, Ök egyébként a vízszol­gáltatást is ellenőrizték, min dent rendben- találtak, de némi aggodalommal tekintenek valódi nyár elé, mert az előre­jelzések szerint idén is száraz­ság várható. Meleg, talán* túlságosan is fülledt meleg volt május első víkendjén. 1A,8CViápsütést csak ritkán és neftrré mindenütt za­varta felhősöd^s. Bámulhat­tunk, lubickolhattunk — örül­tünk a príma időnek. Bár szomjazó kiskertjét locsolgat- va jó néhány emberben felöt­lött — talán nem ís olyan na­gyon biztató ez a korán' jött hő­ség ... Szigethi Teréz Sikeres volt a karatebemutató A Magyar Néphadsereg Művészegyüttese: csikóstauc Ezekben a napokban azokra a harcosadra emlékeznek a vi­lág minden táján a jóérzésű emberek, akik 1945. május 9-én véget vetettek Európában a há­borúnak. Azoknak a győzelmé­re, akik saját fészkében kény­szerítették téfdre a hitleri had­vezetést: a Szovjetunióra és szövetségeseire —- mondotta bevezetőjében Köpf Lászlóné, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a törökmezői nagygyű­lés ünnepi szónoka. — De nem felejtik e jóérzésű emberek a második világháború halottait sem, mindazokat, akik a fron­tokon estek el, s akik különbö­ző koncentrációs táborokba 'hurcolva vesztették életüket. Európa már ezelőtt harmincki­lenc évvel úgy gondolta, az em­beriségnek nem kell többé há­ború. Ez a gondolat egyre erő­södött a szocialista tábor kiala­kulásával. S bár a fegyverke­zes közben szünet nélkül nö­vekedett, a népek elhatározták: megvívják a béke csatáját, az élet csatáját. Emlékeztetett a KISZ KB titkára az utóbbi esztendők erőfészítéseire, amelyekkel a Szovjetunió tárgyalásra bírta az Egyesült Államokat s a NA­TO vezető tagországait. Sorol­ta a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió, illetve a Varsói Szerződés tagállamai — köztük hazánk — szorgalmaztak. Idéz­te a legutóbb lezajlott prágai béke világtalálkozót, melynek sikere ugyancsak azt bizonyí­totta, hogy miközben az impe­rialista hatalmakat háborús mesterkedéseik foglalják le, a békemozgalom erősödik szerte a földtekén. Tömegesen csatla­koztak hozzá az emberek, kór­ra, nemre és világnézeti hova­tartozásra tekintet nélkül. — A háború mint üzlet, az imperializmus sajátja — emel­te ki. — Európa utóbbi csak­nem negyven békés esztendeje azonban világos bizonyítéka annak, hogy az emberek nagy többsége ellenzi a háborút, til­takozásának hangot is ad. s ez kihat a kormányokra, hiába is tagadnák. Amíg azonban az imperializmus létezik, nem fe­ledkezhetünk meg arról, hogy a háborús veszély fennáll, hi­szen az alapvető jellemzők a nyugati világban nem változ­tak. Nem változtak azonban a szocialista tábor oldalán sem. j-ondoljunk csak arra, hogy annak idején a fiatal szovjet állam első törvénye a békéről szólt. Ez a szovjet állam — már /elünk együtt — azóta is tö- ■etlenül folytatja békepoliti- cáját. Alapelvünk, hogy szük­Csifej eseményse? To^okmezőn A léke csatája: harc az életért ség van a párbeszédre. A há­borús veszély csökkentése ér­cfékében 'bármikor, hajlandók vagyunk a tárgyalásra — az egyenlő biztonság elvének köl­csönös tiszteletben tartása mel­lett. A tárgyalások nem a mi hibánkból szakadtak meg. A NATO európai rakétatalepítési programja nem csupán kedve­zőtlen gazdasági és politikai ■ követelményekkel jár, hanem bizonytalanságot kelt a béke­szerető emberek millióiban, meddig maradnak ezek a raké­ták a politika eszközei? Hangsúlyozta a szónok, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szer­ződés tagállamainak javaslatait békés szándék vezeti. Szándé­kunk azonban nem jelentheti azt, hogy megbontani enged­nénk a hadászati egyensúlyt. — Hazánk egész történelme során a hadak útja volt. Lehet, hogy éppen ezért oly nagy a mi népünkben a békevágy. A mi népünk elutasítja a nukleáris háborút, ami soha nem volt pusztulást hozna a világra, még akkor is, ha egyesek úgy vé­lik, lehet korlátozott nukleáris háborút vívni. Mi azokkal tar­tunk, akik békét akarnak. A béke és a barátság fogalma számunkra ezért elválasztha­tatlan. Népeink, ifjúságunk A váci művelődési központ bábosai vonzották a gyerekeket. Trencsényi Zoltán felvételei Két keréken — Kisorosziba Kis tábor a nagy táborban — a Magyar Camping és Caravanning Club dél-budai szervezetének tagjai Papszigetéa a viz aiait, a viz alatt a levegő neves . együttes érdekeiért teszünk, amikor e jelszó jegyében cse­lekszünk: együtt, a békéért! Az ünnepi beszéd után Som­lyó György: A béke erdeje cí­mű versét mondta el az alka­lomhoz illő átéléssel Kaszás Géza, a Színművészeti Főiskola hallgatója. Majd egy idős férfi lépett a mikrofonhoz s eszpe­rantó nyelven köszöntötte a bé­kenagygyűlés résztvevőit: Za­harij Ivanov kért szót, a Bol­gár Eszperantó Szövetség kül­dötte, a Szófia megyei Eszpe­rantó Bizottság tagja. — Elhoztam önöknek a Bol­gár Kommunista Párt, az egész bolgár nép üdvözletét. Azzal bíztak meg hazámban, hogy mondjam el itt, ebben a test­véri, baráti közösségben: mind­annyian békét akarunk, mert béke nélkül sem dolgozni, sem élni nem lehet! Éljen a béke! Zaharij Ivanov hatvan esz­tendeje tagja a kommunista pártnak. Negyven évvel ezelőtt tanulta meg az eszperantó nyel­vet, felismerve, hogy e nyelv igazi hidat képes építeni a né­pek között, a barátság számá­ra. Mint a Bolgár Eszperantó Békebizottság alelnöke ajánlot­ta Pest megye vezetőinek, hogy a két testvérmegye a kö­zeljövőben rendezzen közös eszperantista találkozót, ezzel is elmélyítve a hagyományos barátságot. A nap igazán gazdag volt eseményekben. A színpadot egy időre a Magyar Néphadse­reg Művészegyüttesének éne­kesei, táncosai, zenekarai fog­lalták el, óriási sikert aratva. Váltotta őket a váci Lakte­rületi Sportegyesülés karate-, illetve ritmikus sportgimnaszti­ka bemutatója, majd a Váci Izzó MTE komplex önvédelmi gyakorlatokból adott ízelítőt a népes közönségnek. S miköz­ben az MHSZ hőlégballonja a közelben a levegőbe emelke­dett, a lelkes érdeklődőket a püspökhatvani általános iskola nemzetiségi együttese, a váci ttadnóti Miklós Általános Is­kola citerazenekara, s a nagy­marosi általános iskola éneke­sei szórakoztatták. Délután Markos Zoltán és Rácz Mihály humoristák lép­tek fel, utánuk az Apolló Együttes, illetve a sződligeti Contactus Együttes műsora kö­vetkezett, a fiatalok nagy örö­mére. (A nap tömegsport ese­ményeiről a sportoldalon szá­molunk be.) B. I. Korai kánikula A nagygyűlés elnökségében (balról jobbra): Nagy Sándorné, Barinkat Oszkámé, Jámbor Miklós, dr. Ola­jos Mihály és Zaliarij Ivanov. Előtérben: Köpf Lászlóné ünnepi beszédét mondja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom