Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-27 / 123. szám

«vr .time 1984. MÁJUS 27.. VASÁRNAP HÉT VJMMMUJÄ&MJÄSJJM Az űrfegyverkezés megtiltásáért A Genscher moszkvai látogatása utáni NA TO-visszhangok Növekvő feszültség az Arab-öhölhsn és Köiép-Amsrikáhan Washingtonban a héten foly­tatódott a Reagan-kormány- zatnak az a lépéssorozata, amellyel meg akarja szerezni felpörgetett fegyverkezési ver­senyéhez a szükséges pénzügyi alapokat. Ez úgy történik, hogy a Fehér Ház szinte futó­szalagon terjeszti a törvényho­zás elé a legkülönbözőbb ka­tonai kiadásokra vonatkozó javaslatait. Az amerikai alkot­mányos eljárás szerint ezeket az indítványokat a törvényho­zás két házának — a képvise­lőháznak és a szenátusnak — kell megszavaznia ahhoz, hogy az államháztartásból folyósít­sák a kért összegeket. Miután még a múlt héten a Reagan- kormányzat — bizonyos meg­kötésekkel — megkapta a pénzügyi alapokat az MX ra­kéták jövő évi gyártásához, e héten további elképzelései­nek is igyekezett megnyerni az amerikai kongresszust. Ezek több-kevesebb sikerrel jártak, s nem egy esetben olyan döntés született, amely arra kényszeríti majd a Fehér Házat, hogy új megfogalma­zásban terjessze elő ugyanazt a fegyverkezési programot. Reagan rendkívüli elszántsá­gát látva, amellyel még a re­publikánus választási hadjá­rat teljes felforrósodása előtt, keresztül akarja hajtani az erőegyensúly megváltoztatását célzó elképzeléseit, sok kom­mentátor ítélte találóan úgy a helyzetet, hogy valósággal „az amerikai elnök hosszú fegy­verkezési menetelésének” le­hetünk tanúi. A feszültség fo­kozásának ugyanez az irány- vdnála jellemzi az amerikai politikát á világ más térsé­géiben, így elsősorban az Arab- (Perzsa)-öböl térségében és Közép-Amerikában.-MI VOLT A CÉLJA BONN- NÁK GENSCHER WASHING­TONI, MAJD MOSZKVAI lAtogatAsaval? _______ A NATO-sz övetségesek fő­városaiban — bár állandóan hangoztatják a teljes szolida­ritást a washingtoni lépések­kel — mégis mind nagyobb aggodalmat kelt a feszültség éleződésének mindmegannyi jele. Nyugat-európai országok kormányköreihez közel álló lapok kommentátorai adtak hangot annak az óhajnak, hogy a NATO-nak valamit tennie kellene, hogy Cenfben újrakezdődjenek a tavaly ősszel a Pershing—2 rakétate­lepítés miatt megszakadt szov­jet—amerikai tárgyalások. Vannak olyan jelek, hogy lát­va a szovjet ellenlépéseket a NATO által megbontott erő- egyensúly helyreállítására, kezdik felismerni, hogy a Varsói Szerződés országaiban a szavak és tettek egysége alapelv a politikai irányvonal­ban. S az is mind világosabb számukra, hogy a Pershing—2 rakéták telepítésének folyta­tása csak oda vezet, hogy az erőegyensúly, a szovjet ellen­lépések következtében mindig magasabb szinten helyreáll, s szinte minden újabb amerikai rakéta elhelyezése Nyugat- Európa területén tovább csök­kenti a genfi tárgyalások foly­tatásának esélyeit. Hiszen mi értelme van akkor a rakéták csökkentéséről szóló megbe­szélések látszatát kelteni, és ezzel. megtéveszteni a közvé­leményt, ha közben folyik e fegyverrendszerekben a két katonai szövetség között a fegyverkezési verseny? Ez a szilárd szovjet álláspont, és a NATO-fővárosokban joggal tartanak attól, hogy mély be­nyomást tesz a mind jobban kiterebélyesedő békemozgal­makra. Tekintve, hogy a NATO rakétatelepítésének nagy ré­sze esik Nyugat-Németország területére és az ezeket ellen­súlyozó szovjet fegyverrend­szerek elhelyezése két olyan országban történik — Cseh­szlovákiában és az NDK-ban _, amely szomszédja az NSZK-nnk, érthető, ha a bon­ni kormánykörökben szeretné­nek valamiféle olyan kezde­ményezést, amely a kialakuló feszültséget csökkentené. Ezért Genscher moszkvai utazása előtt Washingtonba látogatott. Mivel Bonnban jól tudják, hogy a NATO telepítési prog­ram folytatása miatt, a közép­hatótávolságú rakéták csök­kentése ügyében nem lehet remélni a genfi tárgyalások felújítását, az NSZK külügy­minisztere más irányban kí- sérlezett. Arra próbálta rábír­ni a Fehér Házat, hogy mond­jon le az űrfegyverkezés programjáról, s igyekezzen er­ről tárgyalásokat kezdeni a Szovjetunióval. Szovjet rész­ről — mint emlékezetes — nemegyszer hívták fel Reagan elnököt arra, hogy tartsa be az űrfegyverkezés tilalmáról szóló — Washington által is korábban megszavazott — ENSZ-határozatok előírásait, s hogy erősítsék meg — ha kell, szovjet—amerikai szerződéssel — azt a nemes elgondolást, hogy a kozmikus térségnek ki­zárólag a békés kutatás szín­terévé kell válnia, az egész emberiség hasznára. . Genscher azt ajánlotta, hogy .kész moszkvai útjára elvinni a Reagan-kormányzat javasla­tait az űrfegyverkezés meg­szüntetésére, vagy korlátozá­sára, és hajlandó ez ügyben közvetíteni a két világhatalom között. A Reagan-kormányzat azonban merev elutasítással válaszolt. Így Genscher tulajdonkép­pen „üres aktatáskával” érke­zett Moszkvába, s csupán az unos-untig ismert NATO-ál- láspontpk ismételhette meg a szovjet vezetők előtt. A vá­lasz természetesen nem lehe­tett más, mint a logikus, az erőegyensúlyt korábbi alacso­nyabb szinten helyreállítani kívánó szovjet javaslat: azaz a NATO szüntesse meg á ra­kétatelepítést és vonja vissza az eddig elhelyezett Per­shing—2-ket és robotrepülőgé­peket. £sakis ez nyithat utat az új ggófi tárgyalásokhoz. Viszont; ezt követte az új szovjet diplomáciai offenzíva — mint több nyugati kom­mentátor jellemzi a történte­ket. A szovjet kormány meg­újította felhívását az Egye­sült Államokhoz, az űrfegy­verkezés tilalmáról szóló meg­állapodásra. MIÉRT NÖVEKEDETT A FESZÜLTSÉG AZ ARAB­ÖBÖLBEN? Már a megelőző héten iráni harci repülőgépek többször intéztek támadásokat az Arab­öbölben haladó kuvaiti és szaúdi tankhajók ellen. Wa­shington azonnal a színre lé­pett, s rá akarta venni a szaúdi kormányt, hogy enge­délyezze amerikai bombázóre­pülőgépek állomásoztatását or­szága területén. A Reagan- kormányzat „különleges nyu­gati érdekekre” hivatkozott, mivel itt haladnak az öböl­beli országokból származó olajszállító útvonalak, s _ túl ezen, a „hajózás szabadságá­nak” biztosítására teendő lé­pésnek is igyekezett feltüntet­ni szaúdi támaszpont iránti kérését. Fdhd uralkodó kor­mánya azonban határozottan elutasította a washingtoni kezdeményezést, s egymilliárd dollárt utalt ki a légvédelem megerősítésére. Megjegyzendő egyébként, hogy amerikai re- pülőgép-anyahajók és kísérő naszádok egész sora tartózko­dik az Arab-öböl térségében. S a hét új NATO-fejleménye volt közös amerikai—angol stáb felállítása Washingtonban arra az esetre, ha az Arab­öbölben a helyzet különösen válságosra fordulna és gyors katonai döntésekre volna szükség. A feszültség a hét végén rendkívül kiéleződött, amikor iráni repülőgépek szaúd-ará- biai felségterülethez tartozó vizeken támadtak meg egy ni­gériai tankhajót és lángba bo­rították. Ezt követően iráni hivatalos személyiségek meg­ismételték azt a fenyegetésü­ket, hogy lezárják a Hormuzi- szorost, amelyen keresztül valamennyi öbölbeli országból származó olajszállítmánynak át kell haladnia. Bár az ügy egyelőre a diplomáciai kere­tek között mozog elsősorban, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalkozik a kialakult veszé­lyes helyzettel, joggal lehet aggódni amiatt, hogy az eddig helyi háborúként zajlott iráni —iraki ellenségeskedés kiszé­lesedik, s más államok is be­avatkoznak katonai erőikkel... VAN-E VÁLTOZÁS WA­SHINGTON KÖZÉP-AMERI­KAI POLITIKÁJÁBAN? Bár a Reagan-kormányzat katonai megoldásokat kipro­vokáló tervei, amelyekben már az előkészületi lépéseket megtették, nyilvánosságra ke­rültek, a Fehér Ház változat­lanul folytatja a „hátsó udva­rának” tekintett térségben a „washingtoni rendcsinálás" politikáját. A hadgyakorlat Hondurasban amerikai csapa­tok részvételével tovább tart, s a hét végén a tegucigalpai kormány fegyveres erői beha­toltak olyan salvadori terü­letre, amelyet szabadságharco­sok tartanak kezükben, s csa­tákat folytattak velük. Jel­lemző, hogy ez éppen egy idő­ben történt azzal, hogy Duarte, a kétes választásokon elnöki székbe emelkedett salvadori kereszténydemokrata vezető Washingtonban járt Reagan elnöknél. S . az sem véletlen, hogy éppen ez időre esett az a kongresszusi szavazás, amely megkettőzte a szabad­ságharcosok elleni háborúi folytató Washington-barát rendszer számára az amerikai segélyt. Mint Managuában rámutat­nak: az elkövetkező hetekben a Nicaragua elleni fegyveres provokációk nagyobb gyakori­ságára kell majd számítani. A Hondurasban zajló nagyszabá­sú hadgyakorlat ugyanis a Nicaraguával határos területre helyeződik át. Így várható, hogy itt is behatolások tör­ténnek majd a hondurasi ol­dalról. A helyzet veszélyessé­gét jelzi egyébként az ameri­kai képviselőháznak az a ha­tározata, amely megtiltja a kormánynak — ha csak az Egyesült Államokat fenyegető „világos és egyértelmű ve­szély” nem keletkezik, nem szabad amerikai harcoló ala­kulatokat bevetni Salvadorban és Nicaraguában. Mivel a hon­atyák jól tudják, hogy ilyen „helyzetet” a Reagan-kor­mányzat mesterségesen is tud teremteni, olyan kiegészítést fűznek a határozathoz, hogy ebben az esetben az Egyesült Államoknak formálisan is ha­dat kell üzennie, s ezt a tör­vényhozás kétharmad részé­nek többségi határozattal kell jóváhagynia. Ezt sok hír- magyarázó tekinti úgy, hogy Washington valamilyen kato­nai akciót akar változatlanul kiprovokálni, s ezt a tevé­kenységet kívánják a törvény­hozók ellenőrzésük alá von­ni... Árkus István Erich Honecker fogadta Ku'ikovot Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Állam­tanácsának elnöke pénteken fogadta Viktor Kulikovot, a Szovjetunió marsallját, a Var­sói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erőinek főpa­rancsnokát. A baráti légkör­ben lefolyt találkozón, ame­lyen jelen volt Heinz Hoff­mann, az NSZEP KB PB tag­ja, nemzetvédelmi miniszter is, a VSZ tagországai hadse­regeinek együttműködésével kapcsolatos kérdéseket vitat­tak meg. A Pravda szerkesztőségi cikks Megtévesztő amerikai szándék A moszkvai Pravda vasár­napi számában szerkesztőségi cikkben foglal állást a vegyi­fegyver-készletek megsemmi­sítése és az új típusok kidol­gozásának betiltása mellett. Emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között 1976-tól 1980-ig kétoldalú tárgyalások folytak a vegyi fegyverek betiltásáról, ám ezek Washington hibájából megszakadtak. A lap megálla­pítja: Az amerikai fővárosban A BT elnapolta a közép-kehíi konfliktus vitáját Újabbhéjákat ért Miközben Irak pénteken a késő esti órákban további két hajó megsemmisítéséről adott hírt, New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa tíz felszó­lalás után keddig elnapolta a Perzsa (Arab)-öbölben kiala­kult helyzet vitáját. Az ame­rikai hadügyminisztérium be­jelentette, hogy a térségbe küldi az America nevű repü- lőgép-anyahajót is. Sedli Klibi, az Arab Liga fő­titkára kérte a Biztonsági Ta­nácsot, hogy tegyen meg min­dent a konfliktus kiszélesedé­sének megakadályozására. Más felszólalók, így Szaúd-Arábia, Jordánia, Katar, Szenegál és Panama küldöttei rámutattak, hogy sürgős ellenintézkedések nélkül a térségben tovább nö­vekszik a feszültség. Irán ezúttal is bojkottálta a BT ülését, mert Irak iránti elfogultsággal vádolja a tes­tületet, de két nyilatkozatban is kifejtette álláspontját. A teheráni külügyminisztérium nyilatkozatában Irakot tette felelőssé az új helyzet kiala­kulásáért. Leszögezte:'Irán el fog uta­sítani minden olyan ENSZ-ha- tározatot, amely nem ítéli el és bünteti meg Irakot mint a szabad hajózás veszélyeztető­jét és a konfliktus kiszélesí­tésével fenyegetőző hadviselő felet. Követelte, hogy a BT ítélje el azokat az országokat is, amelyek fegyverszállítá­saikkal lehetővé teszik Irak számára a hajók elleni táma­dásokat. Irán ENSZ-képviselője New Yorkban tartott sajtóértekez­letén közölte: ha Irak felhagy a kereskedelmi hajók megtá­madásával, Irán is beszünteti támadásait. Egy Bagdadban kiadott ka­tonai közlemény szerint iraki vadászbombázók és hadihajók pénteken összesen nyolc „ha­ditengerészeti célpontot” sem­misítettek meg „heves és meglepetésszerű támadással”. Hát hajót közvetlen találatok­kal felgyújtottak, további ket­tőt pedig, amikor azok a tá­madások elől menekülőben voltak, iraki telepítésű vízi aknák semmisítettek meg Bandar Khomeini iráni kikö­tő közelében. több hónapon át népszerűsí­tették azt a bejelentést, hogy az Egyesült Államok a genfi leszerelési értekezleten „építő jellegű javaslatokat” terjeszt elő a vegyi fegyverek betiltá­sáról. Amikor azonban az egyezménytervezetet valóban előterjesztették, világossá vált: eleve azzal a szándékkal állí­tották össze, hogy elfogadha­tatlan legyen mindazok szá­mára, akik őszintén óhajtják az ilyen fegyverek betiltását. Az amerikai kormány célja világos — írja a Pravda. Mi­közben széles körben reklá­mozza saját javaslatát, kétsé­get akar ébreszteni a közvéle­ményben a másik fél szándé­kaival szemben, hogy kijelent­hesse: a megállapodás a másik fél hibájából nem jöhetett létre. Ezután a kormány a kongresszus elé terjeszthetné több milliárd dolláros prog­ramját a vegyi újrafelfegy- verzésről és a vegyi fegyve­rek új nemzedékének kifej­lesztéséről. Ezt nem szabad megengedni, nem szabad te­ret engedni ilyesfajta politikai manővereknek. E tömegpusztí­tó fegyvereket csak úgy lehet száműzni földünkről, ha a tárgyalások minden részvevő­je felelősségteljes magatartást tanúsít, és őszintén törekszik a vegyi fegyverek betiltására — hangsúlyozza a Pravda szerkesztőségi cikke. Tovább erősödnek a két ország kapcsolatai Szovjet—afgán táviratváltás Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége és a szovjet kormány a Szovjetunió és Afganisztán közötti diplomáciai kapcsola­tok felvételének 65. évfordu­lója alkalmából táviratot inté­zett az afganisztáni vezetők­höz. Ebben kifejezte meggyő­ződését, hogy a két ország kö­zötti baráti kapcsolatok a jö­vőben is továbbfejlődnek, elő­segítve a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását. A szovjet vezetők távira­tukban egyebek között megál­lapítják: a szovjet—afgán kap­csolatok kezdettől fogva a valódi egyenrangúságon és a kölcsönös tiszteletén alapul­nak. Az afganisztáni forradalom után új áprilisi távlatok Az ellenzéki pártok bírálata közepette Választások Vasárnap törvényhozási vá­lasztásokat rendeznek Egyip­tomban. öt politikai párt egy­hónapos kampányt vívott a népi gyűlésnek nevezett par­lament 44S mandátumáért. A negyvenhétmjilliós országban a 18 éven felüliek szavazhat­nak — csaknem tizenhárom millió ember. A parlamentben mindeddig nyomasztó többségben volt a kormányzó Nemzeti Demokra­ta Párt. Az ellenzéki pártok — a baloldali Nemzeti Haladó Párt, a Szadat-ellenes, ugyan­akkor jobboldali Szocialista Liberális Párt, a szociálde­mokrata színezetű, Centrista Szocialista Munkapárt és a hosszas huzavona után törvé­Megnyitották a Duna-Fekete-tengsr csatornát Rövidehb lesz a vízi át Kétszázezer ember részvéte­lével szombaton ünnepélyesen megnyitották a Duna—Fekete­tenger csatornát, Románia eddigi legnagyobb beruházá­sát. A tengerre nyíló zsilipnél tartott nagygyűlésen Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke bejelentette: Dél-Coristanta most kiépülő kikötője szabadkikötő lesz a külföldi hajók számára. Be­szédében korszakos alkotás­nak nevezte a 64 kilométeres csatornát, amely Cernavodánál ágazik e! a Dunából és Agi- geánál éri el a tengert. A csatorna 500 kilométerrel ve­rövidítl meg a tengerhez zető vízi utat, s mindkét irányban közlekedhetnek rajta hajók. Egy-egy hajókaraván­ban hat uszály haladhat 18 000 tonna terheléssel. A csatorna, amelyen évi 80 millió tonna árut szállíthatnak, 220 ezer hektár öntözését teszi lehető­vé. A költségek becslések sze­rint 30 év alatt térülnek meg. Nicolae Ceausescut és Elena Ceausescut az államtanács a csatorna megnyitása alkalmá­ból érdemrenddel tüntette ki, számos kiemelkedő építővel együtt. nyesített új VAFD — ugyan­akkor bírálták a választási hadjárat körülményeit. nyíltak a két ország közötti hagyományosan baráti és jó­szomszédi kapcsolatok fejlődé­se előtt. A Szovjetunió teljes mérték­ben szolidáris Afganisztánnal a nemzetközi reakció és az im­perializmus agressziója ellen vívott harcában —•. szögezik le üdvözlő táviratukban a szovjet vezetők. Az évforduló alkalmából az Afganisztáni Népi Demokra­tikus Párt Központi Bizottsá­ga, a forradalmi tanács elnök­sége és a minisztertanács is üdvözlő táviratot intézett a szovjet vezetőkhöz. A kórsai küldöttség Mimikben A Kim Ir Szén vezette ko­reai párt- és állami küldött­ség, amely pénteken fejezte be háromnapos hivatalos moszkvai tárgyalásait, szom­baton Minszkbe, Szovjet Be­lorusszia fővárosába érkezett. A küldöttség koszorút he­lyezett el a háborús . hősök emlékművénél. A Wddhem-bizottság tanácskozása Ä szakértői csoport javaslata A világkereskedelem felélén­kítésének és a protekcioniz­mus megszüntetésének fontos­ságát hangoztatták a felszóla­lók a 26 ország volt kormány­főiből álló tanács Brioni szi­getén folyó ülésének pénteki napján. Az úgynevezett Wald- hetm-bizottság tanácskozásá­nak második napján a figye­lem középpontjában monetá­ris és pénzügyi kérdések, ezen belül is főképp az adósságok problémaköre állt. A témáról egy szakértői cso­port által Helmut Schmidt volt nyugatnémet kancellár veze­tésével május elején készített jelentés került a tanács elé, amelynek a vitában felszólalt több mint tíz tagja nagyjából egyetértett az előterjesztett indítványokkal. A szakértői csoport javasol­ja, hogy a kereskedelmi ban­kok adjanak új hiteleket és kamatkedvezményeket az adós országoknak, ha azok kötele­zettséget vállalnak a Nemzet­közi Valutaalappal szemben és kidolgozzák a törlesztés me­chanizmusát. A Waldheim-bizottság va­sárnap fejezi be tanácskozá­sát, és annak eredményeiről nemzetközi sajtóértekezleten adnak tájékoztatást Csak röviden... BETÖRTEK csütörtökön éj­szaka Jesse Jackson Los An- geles-i irodájába — közölte a rendőrség. A betörők az Ame­rikai Demokrata Párt elnökje­löltségéért küzdő fekete bőrű politikus kampányát irányító főhadiszálláson próbáltak sze­rencsét, mivel — nyilván — azt hitték, hogy megkapa­rinthatják a választási hadjá­ratra szánt pénzt. Az összeg azonban , bankban van — kö­zölték az illetékesek. BARÁTI LÁTOGATÁST tett egy szovjet hadihajóraj Mauritius fővárosának kikötő­jében, Féliksz Gromov ellen­tengernagy parancsnoksága alatt. A szovjet tengerészeket Port Louisban fogadta Moolan megbízott főkormányzó és Ameerood Jugnauth minisz­terelnök is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom