Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM _________________________1984. MÁJUS 26., SZOMBAT Mc iébssógro törekednek Új tároló fogadja a gabonát Nem vonzó, ha magas az ár Verseny, vetélytársak nélkül A Zöldhordó gazdát keres A fekete földeken még lát­ható a kiadós esők nyoma: a dűlőutakon a gödrökben, ke­réknyomokban áll a víz. Az egy hónap múlva szőkére vál­tó gabonatáblák haragoszöl­dek, a kukorica és a többi nö­vény $zépen sorol. Ne kia­báljuk el, de talán mintha egy kicsit fellélegzett volna a mezőgazdaság. A ceglédi Le­nin Tsz elnöke, Józsa István örül az időjárás színeváltozá­sának, ám szavait óvatosan fo­galmazza: — Valamivel ked­vezőbb a helyzet a három hét előttinél, használt a csapadék az őszi és a tavaszi vetésű nö­vényeknek. Kísérlet, mákkal A számvetés folytatásaként elmondotta, hogy az elvetett 1300 hektár őszi búzából ezer hektárnyi többé-kevésbé si­keresen átvészelte az őszi, té­li, kora tavaszi aszályt, s et­től jó közepes termés várható, ha az időjárás végképp meg- emberli magát. Még elérhető az eredetileg megszabott hek­táronkénti 58 mázsa hozam a terület nagyobb részén. A rozs 250 és az őszi árpa 240 hektáros, parcellája is feledtet­heti a jogos kezdeti aggodal­makat. A kalászosoknál a má­sodik fejtrágyázást, a gyom­irtást még az esők előtt elvé­gezték, s jön a levéltrágyázás is. ­Jogos reményekkel várják az 1300 hektár kukorica, a 450 hektár napraforgó fejlő­dését. Kísérletképpen 40 hek­táron mákkal is foglalkoznak, s ha beválik, jövőre megnöve­lik vetésterületét. A szarvas­marha-állomány választéko­sabb takarmányellátása érde­kében 30 hektáron foglalkoz­nak cukorrépával, a gyári etethető melléktermékek N em azzal dicsekszem, hogy itt is, meg ott is, külhonban jártam nem egy­szer, hanem azzal, hogy vala­hányszor és valahol mindig megjavították percek alatt a világjáró lábbelimet. A szan­dál szakadt pántját az utca­soron rögvest kezelésbe vette a fillérekért dolgozó, füttyös kedvű, minden iránt érdeklő­dő külföldi suszter. Legyintve jelezte máskor egy szakmatár­sa — pár ezer kilométerrel arrébb —, hogy bagatell eset, s máris visszhangzott a cipő ficamodott sarka, tiplis flek­ket tett a meglógott gumisa­rok helyére. Mondom, percek alatt. Amíg pár centit szaladt a varrógép tűje a bőrön, amíg hármat, hatot ütött gömbös fejű kalapácsával gyors szol­gáltatóm —, mert ki más lett volna, mint gyors szolgáltató —, a cipő spiccvasat rögzítő szegecsére. Itthon pedig? Itt volt az ősz hajú, gyors kezű, szakavatott mester, egy ugrásnyira. Ám a boltajtón most cédula: beteg­ség miatt zárva. Esztendők óta nyugdíjas is már, elrohantak az évek. Marad a sóhaj, meg az újat keresés. No, nem még egy új cipőt, hanem új válla­lót, aki ripsz-ropsz, itt a vá­rosközépen rendelésre vasat ver az új topogóra. A cipészszövetkezet a leg­közelebbi állomás. Készül máris a megrendelő cédula, aláhúzva rajta „vas, orr, sa­rok’’ és annak rendje, módja szerint előre fizetve. Itt így szokás. Fodrászt, Patyolatot, étlapról étket utólag, cipőja­miatt. A szükséges munkála­tokat az abonyi Ságvári Tsz végzi, illendő díjazás fejében. A zöldborsó a konzervgyár számára terem, mind a 159 hektáron. Ha jobb árat fizet­nének érte, nagyobb kedvvel és területen foglalkoznának vele. A 100 hektár dinnye megsínylette a hűvös időt, a palánták 15-20 százaléka tő- rohadás miatt kipusztult. A lucernabetakarítás május első hetében megkezdődött. Egyedül ennek a munkának nem kedvezett az esőzés. A betakarított mennyiség 250 vagonnyit tett ki. Lucerna- lisztként értékesítik. Elsősor­ban takarmánykeverőjük szá­mára gondoskodnak alap­anyagról, de ha még azon fe­lül is lesz, akár exportra is eladhatják. Rétjeik szénaho­zamát a szarvasmarhák és a juhok számára takarítják be. A szarvasmarhák — növen­dék állatok és tejelő tehenek — legeltetését április végén megkezdték, s azóta olcsóbbá vált a takarmányozás. Ahogy a borsó betakarítása megkez­dődik, etethetik annak a szá­rát is, s ez további takarékos­kodást jelent. A hagyományos „zöld futószalag” receptje sze­rint cirkot vetettek, amelyet zölden adnak az állatoknak, lesz majd másodvetésű silóku­korica is, továbbá a szárat ugyancsak takarmányozásra használják. Mindezzel együtt a tehenenként fejt tej évi mennyisége az idén elérheti az 5300-5400 litert, az eddigi eredmények kedvezőek. Jó a borjúszaporulat, a legelő pedig olcsó táplálékot kínál. Kisvállalkozás A juhokat kisvállalkozásban gondozzák. Megvolt a nyírás, és a gyapjúmennyiség a ter­vítást előre fizetünk. S mikor­ra készül el — egy pár cipőn, két pár spiccvas, tizenkét szö- gecske — a munka? Ott áll a papíron. Mikor­ra, mikorra? Hát épp egy hét múlva. Nincs mit tenni, hiszen tudja az ember, hogy manapság kevés a hipp-hopp munkát vállaló cipész. Egyál­talán, kevesen vannak a cipé­szek, elkerült szakma lett a foglalkozásuk. — öreganyám is volt — le­gyint a szomszéd, amikor fe­ledésbe merült és alapjában véve megint fontossá lett fog­lalkozásokról beszélgetünk, a spiccvasszögelés kapcsán. Ez a mondat maga a lemondás, a megértetés szándékával. Ám erről nekem a saját, dolgos, takarékos, kis öreganyám jut eszembe. Aki ágyneműt fol- toztatott, inggallért cserélte­tett, kimarjult oldalú cipőt stoppoltatott. Tulajdonképpen a szükségletének megfelelő, lehetséges szolgáltatásokat vette igénybe a maga korában, s mert mindig újra nem telt, hát így járt, így élt frissben, tisztában, takarékosan, gondo­zottam G yorsjavító mester a tér­kép túlsó szélén, néhai nagyanyóm a múltban, az el­veivel és a módjáVal —, itt meg jó magam, a kifizetést igazoló munkalappal, s egy kosárban, több tucat pár közt ott a cipő. Ott az a ne is em­lítsem, hány forintért vett vadonat új, melynek 5—6 fo­rintos kiegészítő munkálatáért most egy hetet várhatok. Bár, legalább addig sem kopik. E. K. vezeti szerint alakult. A pe­csenyebárányok exportra men­tek. A sertéstenyésztésben is igyekeznek meghonosítani a kisvállalkozás keretében fo­lyó hizlalást Még a közpon­ti telepen is egy-egy gondozó vállalt fel egy-egy hajót. Ha szorgalmas és hozzáértő, akár százezer forintot is megkeres­het egy esztendő alatt. Min­denki jól jár, hiszen kevesebb az elhullás, alacsonyabbak a költségek, megszűnt a takar­mánypazarlás. Ily módon el­érték, hogy 1983-ban a koráb­bi 9 ezerrel szemben 11 ezer hízót adtak le. A battériás ma- lacfiaztató is közrejátszik ab­ban, hogy a közösből az idén 14 ezer 500 hízót számítanak átadni, s ehhez hozzávehető még vagy 6 és fél ezer darab a háztájiból. Süldőkihelye­zéssel is foglalkoznak saját és vásárolt állományból. Hiteltörlesztés Ebben az évben nem vásá­rol gépeket a tesz. A szálas és tömegtakarmányok betakarí­tásához ugyan elkelne néhány eszköz. A gabonával bizton­ságosan megbirkóznak a Claas Dominátor kombájnok. Az erő- és szál'lítóeszközpark közepes állagú. Az idén a fej­lesztésből a gépjavító gazda­sági társulás utolsó részletét fizetik vissza, a sertéstelep reXqpstrukqiQjának , és , , az energiaracionalizálás pitéiét törlesztik. A Lenin Tsz-nek 22 millió forint idén esedékes bankkötelezettsége van. A tsz- elnök nem titkolta, főleg az előző év terméskiesése miatt, likviditási gondjaik vannak, magyarán az állandó és aka­dálytalan fizetőképességgel nincs minden rendben. Sok a költségük, sok a nehe­zen behajtható kinnlévőségük, ám gondos közgazdasági elem­ző munkával, amely ma már valamennyi főágazatnál kiala­kult, és az árbevétel, munka­bér rendszeres ellenőrzésével, a készletgazdálkodás javításá­val — sikeres alap- és ipari tevékenységgel — nem elérhe­tetlen a célba vett 32 millió forint tiszta nyereség. A gondok közepette a szö­vetkezet öröme, hogy a szárí­tóüzem, továbbá a műhelyek, épületek áttértek a földgázzal való fűtésre, amelytől számot­tevő pénzmegtakarítást remél­nek. Azt is sikerként könyvel­hetik el, hogy a 3000 vagonos keverőüzem után felépült az 5000 tonnás gabonatároló, amelyet szezonkezdetre átad­nak rendeltetésének. Keretes újsághirdetés: A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba ad­ja a következő üzleteit... A versenytárgyalás május 22-én, 15 órakor lesz Cegléden. Személyazonosság Díszletül a Kossuth étterem ismert bensője kínálkozik. Dobogón aszta!, asztalon piros terítő, mögötte a hármak: a vállalat ceglédi igazgatóságá­nak helyettes vezetője, munka­ügyi és üzemgazdasági cso­portvezetője és a közjegyző. Már tudják: semmi kilátás ke­mény harcra, párbajra, licit­re. Ha verseny nem is lesz, ta­lán tárgyalás meg a kötelező formaságok. — A ceglédi igazgatóság te­rületén 97 üzlet működik, kö­zülük 66 szerződéses formá­ban — mondja öze Károly munkaügyi és üzemgazdasági csoportvezető. — Próbálkozunk azzal, hogy a többi is hasonló­vá alakuljon át. A listáról ele­ve levehetjük a 406. számú piaci büfét, mert ez már idő­közben gazdára talált. A kör­nyéken levő további hat üzlet­tel, melyek a versenytárgya­lási kínálatban szerepelnek, furcsa helyzetbe kerültünk. Az épülettulajdonos és az üzlet­vezető azonos személy a ceg­lédi Malom falatozóban, az Alszegi falatozóban és a törteli Gyöngyszem eszpresszóban. Mindhárman gebines formában dolgoznak. Ez a vállalat szá­mára már nem megfelelő, ne­kik viszont így kényelmes, hi­szen a vállalat viseli a költsé­geket, nincs tehát kockázat. A ház az övék, ezért, ha jelent­kezne is érdeklődő, előbb a tulajdonostól kellene hozzájá­rulást szereznie, hogy egyálta­lán beengedi majd őt az épü­letbe. Enélkül ugyanis fölösle­ges pályázni. Vagyis egyetlen reális lehetőség van: az a sze­mély vezeti az üzletet, aki az épületet birtokolja. A jelenlegi tulajdonosok természetesen jól tudják ezt, ezért nem is pá­lyáznak, helyette várakozó ál­láspontra helyezkednek. Egé­szen bizonyos hát, hogy az em­lített üzletek szóba sem kerül­nek a versenytárgyaláson. Pál Attila igazgatóhelyettesé most a szó. Bar a választ jó előre ismeri, a rend kedvéért mégis tudatja: most, az utolsó pillanatban is bárki pályázhat. Senki sem igyekszik. Azt me­sélik, néhány éve még hárman- négyen is licitáltak egy-egy üzletre, valódi verseny volt, súlyos téttel. Ezúttal a meghir­detett 13 boltra egyetlenegy írásbeli pályázat érkezett. Az ifjú hölgy a vecsési Sarokház eszpresszót szeretné megsze­rezni, vetélytársak nélkül. — A törteli KlOSZ-büfé mostani vezetője sokallja a havi díjtétéit. Negyedosztályú hely, a leginkább kötött árak­kal, nemigen kecsegtet busás haszonnal, senki sem érdeklő­dött iránta — folytatja tovább őze Károly. — A ceglédi Zöld­hordó másodosztályú, meleg­konyhás vendéglő. Valamikor a városba érkező idegent rend­szerint ide kalauzolták, hogy kóstolja meg a híres-ízletes Jókai bablevest. Már harmad­szorra adják vissza az üzle­tet. Egyik szerződéses boltve­zető sem találta meg a számí­tását benne. Betegség, illetve fizetési nehézségek miatt hagy­ták ott a Zöldhordót. Hozzá kell tennem, hogy már az első esetben szerencsétlenül jár­tunk. Olyan vállalkozóval kö­töttünk szerződést, aki annak előtte presszóban dolgozott, így csak nagyon szűk körű isme­retekkel rendelkezett a meleg­konyhás vendéglő irányításá­ban. S bizony egy lerobbant üzletet borzasztóan nehéz új­raéleszteni. Pedig most is azt állítom, a Zöldhordóval tisztes jövedelmet érhet el, annak jó hírnevét visszaállíthatja, aki vérbeli kereskedő, s a munká­jának él. Bánatpénz Az alapvető feltételek: a ve­csési Sarokházért havonta 80 ezer forintot kell a vállalat kasszájába befizetni, öt éven keresztül. A hármak bizottsága az egyetlen jelentkező papír­jaival foglalkozik. Nem kevés szempont szerint vizsgálják, vajon alkalmasnak találtatik-e a pályázó. Halkan beszélgetnek egymással, kérdésekkel veszik körül a vállalkozó kedvű höl­Lakattal összehurkolt vas­lánc őrzi a Pesti út 18. szám alatti ház kapuját. Az épület, hajdan a baleseti sebészet szállása, évek óta lakatlan. A tervek szerint azonban hama­rosan kiköltözik belőle a csend is, az építők keze nyo­mán megújul, átalakul min­den, s a városi tüdőgondozó méltó hajléka lesz. A másik változat Azok vannak kevesebben, akik még nem fordultak meg a Gubody utcában működő (szűkölködő, szorongó) tüdő­gondozóban. Felelni sem kell a kérdésre, vajon közérdek-e, hogy a megelőző, gyógyító munkának gátat állító körül­mények mielőbb gyökeresen megváltozzanak. — Eredetileg is családi ház­nak készült a Gubody utcai épület — mondja Kovács Já­nos, a ceglédi kórház gazda­sági vezetője. — Egyetlen, előnye, hogy jó helyen van, a városmagban. Ügy tíz eszten­deje vált teljesen bizonyossá, hogy a részben vályogtéglák­ból rakott épület állaga oly­annyira megromlott, hogy al­kalmatlan a felújításra, s va­lódi megoldást csak a bontás jelenthet. Ezért kellett a má­sik változat mellett dönteni. Gázgerinc — A volt baleseti sebészet házának megújítási, átalakítá­si tervei némi huzavona után, 1982-ben elkészültek. Anya­giak híján azonban a munká­latok nem kezdődhettek el. Idénre összegyűlt a pénz, és a Dél-Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat jelentke­zett (15 millió forintos költ­ségvetéssel) kivitelezőnek Határozott ígéretük szerint a befejezés határideje: 1985. december 31. Ráadásul szeret­nénk, ha a majdani tüdő­gondozóban gáztüzelésű kazá­nok fűtenének. Ehhez viszont a postától kiindulva gáz- gerincvezetéket kell kiépíteni, egymillió forint lesz az ára. A korszerűség, a lakosság színvonalas egészségügyi ellá­tása: ezek ösztönzik az új vállalkozást. — Véglegesen elavult a Gubody utcai épület — mond­ja dr. Mohos György főorvos. — Egy korszerű gépet, diag­nosztizáló berendezést már le­hetetlen elhelyezni. Ha majd a Pesti úti új otthonába köl­tözik az intézet, minden esé­lye meglesz arra, hogy a mai időknek megfelelő munkát végezzen. Arra törekszünk, hogy a tüdőszűréssel együtt másfajta szakmai vizsgálatok­ra is sor kerüljön. Szűrővizsgálatok — Az orvostudomány és a gyógyító gyakorlat legna­gyet, fejüket csóválják, végül is úgy látszik, minden rend­ben lesz, elfogadják a pályáza­tot. Azon nyomban le is lehet szurkolni a bánatpénzt, 10 ezer forintot. Igényhiány — A stagnáló vásárlóerő — magyarázza az érdektelenség fő okát öze Károly — jelen­tősen apasztja a vendéglátó helyek iránti lakossági igényt, s ezzel együtt csökkenti azok számát és kedvét, akik szerző­déses üzletet nyitnának. A magán-vendéglátóegységek el­szaporodása kedvezőtlenül be­folyásolja a folyamatot. — Újból meghirdetjük a vendéglőket, amelyek most még szabadkasszás formában működnek. Ha pedig nem já­runk eredménnyel, arra kény­szerülünk, hogy a későbbiek­ben szoros elszámolású, illető­leg alkoholmentes helyekké változtassuk őket. Döntés született: a vecsési hölgy jogosult az előszerződés megkötésére. Június 1-től ő a Sarokház főnöke. Mindezért cserébe öt esztendő alatt 4 mil­lió 800 ezer forintot fizet. Varga Sándor gyobb lehetősége a megelőzés. Hogy a különféle kórok idő­beni felfedésében segíteni tudjunk, ezért mérünk majd vérnyomást, s végzünk el a cukor-, a vese- és szívbeteg­ségekkel kapcsolatos alapvető vizsgálatokat. De emlőszűrés­sel és a légzőszervek bajai­nak felderítésével is foglalko­zunk az új tüdőgondozó inté­zetben. Sőt a tbc-n kívül más egyéb tüdőkórok gyógyítása is a feladataink közé fog tartoz­ni. Ezért tartom fontosnak, hogy a két nagy tapasztala­tokkal bíró orvossal és tizen­két szakdolgozóval működő­intézmény végre giegfelelő körülmények között dolgoz­hasson. Remélhetőleg a DÉTÉV pontos lesz, betartja adott szavát. 95 ezer ember érdeke litvánja így. V. S. Fogadóórák Május 30-án, szerdán dél­előtt 8-tól 12 óráig dr. Hor­váth Géza, a városi tanács vb-titkára fogadóórákat tart a városházán hivatali szobájá­ban. A gyermekruházatról kérdezhetnek A Hazafias Népfront városi bizottsága mellett működő fo­gyasztók tanácsa és a Dél-Pest megyei Áfész június 4-én, hétfőn délután 4 órakor fóru­mot rendez Cegléden, a Kos­suth Művelődési Központ B- épületében. A gyermekruhá­zati termékek előállításáról és forgalmazásáról, a gyártók, szállítók, kereskedők "beszél­nek. Részt vesznek a cipőgyá­rak, a Centriköt és más válla­latok képviselői. Az érdeklő­dők e témakörhöz kapcsolódó kérdéseiket eljuttathatják a városi népfrontirodába levél­ben vagy a 11-552-es telefon­számon. A jobb termés érdekében A ceglédi Kossuth Termelő- szövetkezet földjein május 28—31. között vegyszeres nö­vényvédelmet folytatnak. Az ugyeri lucernatáblákon metíl- parathion hatóanyagú vegy­szert alkalmaznak, a Körösi úti szőlőterületre mevinfosz hatóanyagú kerül. A növény­védőszerek jószágra, méhekre ártalmasak. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) T. T. Könyvtár az autóbuszban Mozgókönyvtár céljára tervezett bibliobuszt az Ikarus gyár, Első példánya Cegléden áll szolgálatba rövidesen. A több mint háromezer kötetet befogadó, rendkívül tetszetős — és remél­hetőleg hasznos — járművet vezetője, Soós István gépkocsi­vezető, járatja be Apáti-Tóth Sándor (elvétele Jegyzet Szögek, vasak, napok A gyógyítást szolgálja A szakipar a szavát adta

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom