Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

JeliSiiaresiileiés Aszódon-J*Í0^ j jjftf -i#P j­1 ^rk ff* mm** p? #»yj#1 fc i .............. ' * ­Mindössze hat óra kellett ahhoz, hogy az NSZK-beli Mül­ler Verkchrstechnik GmbH szakemberei felszereljék Aszódon a Kossuth Lajos úton a gyalogosok — főleg iskolás gyerekek — átkelését megkönnyítő forgalomirányító berendezést. Ez a készülék a hazánkban használatostól eltérően radarérzéke­lővel is fel van szerelve. Amennyiben többen szeretn.ének át­jutni az úttest túlsó oldalára, tovább mutat számukra zöld fényt az automata. A, berendezést — mely a Müller-cég aján­déka Aszódnak — tegnap helyezték üzembe. Felvételünkön: Kolf Nägele műszaki igazgató stopperrel ellenőrzi a zöldiény- időtartamot. Balázs Gusztáv felvétele Temtéksiló az udvarban Gödöllőn hat helyen lehet az állattartáshoz szükséges ta­karmányt, tápot kapni. Ez al­kalommal a Gödöllő és Vidé­ke Áfész 127. számú termény­boltjába tériünk be, az Asbóth utcában. Az üzlet vezetője, el­adója Ifjú László szerint, no­ha a főúttól elég távol van ez a hely, de akinek szüksége van az árujukra, az megkere­si. Bizonyság erre, hogy nem­csak a városból és a környék falvaiból utaznak ide, de még Salgótarjánból is. Szombaton a legnagyobb a forgalom, de a hét minden napján érkezik vevő. Havonta négyszáz, ötszáz mázsa tápot szolgál ki Ifjú László, Az- Ag­rártudományi Egyetem Tan­gazdaságából, Fenyőharasztról szállítja ide az áfész az anya­gokat, de érkezik takarmány a Gabonaforgalmi Vállalat acsaújlaki telepéről is. Rendszeres itt a nyúlfelvá- sárlás is. Tavaly négyezer da­rab füles került Gödöllőről Környére. A megkötött szer­ződések szerint ebben az év­ben hatezer nyuszit vesznek át itt — Az udvar belső felében két terméksiló emelkedik . a magasba. Édesapám tyukász- kodik — említette Ifjú László, — s az állatok takarmánya van bennük. A papa, Ifjú István leszáza­lékolt vasutas. Éppen papír­munkát végzett, a szállítóle­veleket rendezgette. Számos üzletbe visz naponta friss to* jást, igen nagy a keletjük. So­kan látogattak már -él hozzá, még külföldről is. A falakun oklevelek sora, kitüntetések bizonyítják szorgos munkáját. Az Áfész kisállattenyésztő szakcsoportjának tagja, azon belül az ellenőrző bizottság élén végez társadalmi munkát A piacra esőben érkeztünk, mégsem találtuk kihalnak, fő. leg palántákat kínáltak meg­vételre. A kereskedők árubő­ségben voltak, az elmúlt heti hez képest több cikk olcsóbb lett, noha a kispénzű embo reknek még mindig drága e primőr. Az árak: eper 160, paradi­csom 100, karfiol 60, gomba 88, új burgonya 40—44, uborka 36—38, kelkáposzta 26, káposz­ta 22, zöldpaprika 4, 6, 8 fo rint. Cs. J. LLOI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 122. SZÁM 1984. MÁJUS 26., SZOMBAT Negyedszer És élüzem Sok apróság az utasokéit Toiib g Ryagsüfcs, nslnt az aktív dobozó A minap azon a HÉV-sze- relvényen ültem, amelyiket Mogyoródon tarta'ék-, vagyis a harmadik vágányra állítot­tak. Eltelt egy perc, kettő, majd tíz is, mire a vezető szótlanul becsukta az ajtó­kat, s szemből, Gödöllő felől begördült egy másik vonat. A legtöbben csendben ültünk, egy középkorú házaspár azon­ban rezignáltan vette tu­domásul az esetet, a késieke-, dést. Nekik nem mondta senki, ők pem olvasták el a megál­lókban, állomásokon kitett ér­tesítést, hogy a Mogyoród— Gödöllő közötti szakaszon pályafenntartási munkák foly­nak, néhány napig kérik a tü­relmünket. Ezt szokásuktól el­térően a hírközlő szerveknek sem adták tudtukra, minket sem értesítettek. Az egész pálya Más volt a helyzet a csö­möri szárnyon végzett mun­kákkal kapcsolatban, a vá­gányzárt a motorvezetők is bemondták, az Ütinform is közölte. Tehát ennyit ér vagy ennyi bosszúságot okozhat az Információ hiánya. S persze az is igaz, olykor a szemünk is átsiklik egy-egy közlemény­szerű, legtöbbször számokkal, időpontokkal teletűzdelt szö­vegen. Akiket azonban érint, olyankor joggal bosszankod­nak. Mondom is Miklós Já­nosnak, a Budapesti Közleke­dési Vállalat gödöllői HÉV- üzemegysége vezetőjének, aki igazat ad, de hát — így ő — ez most éppen nem rajtuk múlott. Márpedig az a helyzet — íme egy jó és egy rossz hír együtt — a nyáron az egész gödöllői pályán újabb nagy karbantartási munka folyik majd. Június 10-től kapják meg egyhónapos időtartamra a MÁV fürge Plasser gépso­rát, amivel az alépítményt megerősítik. Van a BKV-nak is Plasser gépsora, ez azonban jóval kisebb teljesítményű, ezt gyakran látjuk a gödöllői és a csömöri szakaszokon. A valósághoz tartozik az Is, hogy már most elmondta a HÉV üzemegység-vezetője: az, hogy a nyár elejére tervezett munkát egyhónaposra ütemez­ték, s bizonyos korlátozáso­kat kell a munkák érdekében bevezetni, számolni kell vele, hogy hat hétig is itt tartják a gépsort, amennyiben az'indo­kolt lesz. Bontás, felújítás — Mit old meg a pályatest mostani karbantartása? — Régóta panaszkodnak az emberek, de magunk is tud­juk, hogy egyes pályaszakaszok rázósak, ezt a ^kellemetlen ha­tást szeretnék kiküszöbölni. Másrészt csak a gyakran uta­zók veszik észre, hogy vannak egyes szakaszok, ahol lassab­ban haladnak a szerelvé­nyeink. Azt akarjuk tehát, hogya lassú menetek is meg­szűnjenek, mondja Miklós Já­nos üzemegységvezető. — Több állomásépületüket is javítják már ezekben a na­pokban. — Igen, a gödöllői megálló épületét a város hozatja rend­be, gondolom, sokak megelé­gedésére, ezen felül viszont a mi, vagyis a BKV karbantar­tó brigádjainak is lesz dolga. Megmarad a Mátyásföld-alsó megálló kis épülete, amelyen jelenleg is dolgoznak, le­bontjuk viszont a rákosfalvi megállót, térségét parkosítjuk. Külső karbantartást végzünk az Imre utcai, a repülőtéri és a sashalmi megállók épüle­tén. Nagyiccén viszont meg kell oldanunk a vízelvezető rendszer felújítását. Apránként sok minden el­készül tehát, ami — ha mi, utasok sokszor nem is így fo­galmazzuk meg: a kényel­münket szolgálja. Az utolsó pesti megállóban, az Ilona-te­lepiben például megnövelték a peron hosszát, hogy ne a Csömör felé itt kiinduló köz­út torkolatában levő hídra kelljen leszállni az utolsó ko­csiból. Tölgyes megállójában viszont magasabb lesz majd a peron, még az idén ráöntenek a mostani szintre. — Nemrég újabb kitünte­tést vehetett át az üzemegy­ség közössége. — Igen. Tavalyi munkánk alapján a BKV szocialista munkaversenyében részt vevő huszonhárom egysége közül hat lett élüzem, köztük a miénk, a gödöllői HÉV is. A legbüszkébbek arra vagyunk, hogy a gazdasági feladatok mellett a forgalom zavarta­lanságát lehetőségeinkhez ké­pest'biztosítottuk: a menetki­maradások száma nálunk volt a legkisebb. A Vezess baleset nélkül mozgalomban ismét az első helyen végeztünk, öt éve nem volt saját hibás balese­tünk. A BKV-nál tavaly ve­zettük be a dolgozz • hibátla­nul mozgalmat, ebben a 3. helyet sikerült megszerezni. Elhivatott emberek Közlekedés, forgalombizton­ság összefüggnek. Annyi min­den kell sikeres megvalósítá­sukhoz. A páilya- és a jármű­karbantartók, s persze a for­galmat, a mozgást irányítók figyelme. Ez a természetes. Igenám, de mindehhez még tudni kell, hogy nem dúskál­nak munkaerőben. — Hovato­vább több nyugdíjasunk van, mint aktív dolgozó — mondja az üzemegység-vezető. Aki náluk talpon van — ja­vítóműhelyben, forgalomban —, az valóban elhivatott, szorgalmas ember. F. L A nap programja Gödöllő, művelődési köz­pont: Bábvilág, kiállítás. Megnyitó helyett: T. Korányi Ilus báb­Ne’/ény- és álfotvtfág Készül az új, állandó kiállítás A negyvenedik évfordulón nyitják meg Gödöllő felszabadulásának negyvenedik évfordulója al­kalmából új, állandó kiállítás nyílik meg a helytörténeti gyűjteményben. Tárgya a vá­ros és környékének növény- és állatvilága, erdő- és vád­gazdálkodása, a természet- és a környezetvédelem. Felsoro­lásunkból sejthető, hogy ebből a kiállításból a múlt, a jelen és egy', kicsit a jövő is megis­merhető. A jövő mindenekelőtt abból, ahogyan a környeze­tünket, a természetet védjük. Hangjuk haliható A kiállítás tervezői, rende­zői minden eszközt felhasznál­tak arra, hogy a látogató mi- j{ár0S hatás nél teljesebb képet kaphasson A lehetséges legnagyobb hű­ségre törekedtek. Az állatokat például diavetítővel termé­szetes élőhelyeiken mutatják be, hangjukat is hallhatjuk, viselkedésüket is láthatjuk. A bemutató anyagát a nö­vény- és állatvilág közege sze­rint csoportosították, s így vált lehetővé a természet- és környezetvédelmi szempontok érvényesítése. A víz élővi­lágának bemutatásakor lát­hatjuk majd, milyen kárt okozunk az ipari és mezőgaz­dasági termelés során kelet­kező és a kommunális szény- nyezéssel. Az erdővel a madárvilág kapcsolódik össze, no meg a levegő, amelynek tisztításához faállományunk mind kevésbé alkalmas, ha nem. segítünk a mérgező gázok kibocsátásának mérséklésével. És végül a talaj, a föld felszíne, amely növényzetével sok-sok állatnak nyújt élet- lehetőséget, táplálékot és bú­vóhelyet költésére, utódai ne­velésére. Miként a víz és a le­vegő, a tálaj is megsínyli az iparosodás, a kemizálás mel­léktermékeinek káros hatását. A legértékesebb •A gödöllői állandó kiállítás ilyetén való rendezése a ter­mészeti környezet egységét, a részek életfontosságú kölcsön­hatásait jelzi. A levegő, a víz és a talaj, a növényzet, a földön, a vízben és az er­dőkben élő állatok lánca szét- szakíthatatlanul összefügg. Az egymásra utaltság érvényes az egész földre, s arra a kisebb' egységre, a Gödöllői-dombság- ra, amelynek élővilágát a ki­állítás majd elénk tárja. Persze nem a kiállítás, ha­nem a természeti környezet a legfontosabb. Annak védel­me, fenntartása, hogy tovább­ra is működőképes legyen, a jövőben is keretéül szolgál­jon a növény- és állatvilág természetes életéhez. A kiállí­tás az ehhez nélkülözhetetlen szellemiség formálásához és erősítéséhez szeretne hozzá­járulni. Olyan alapnak szán­ják rendezői, amelyről kiin­dulva, valamennyi érdekelttel összefogva képzelhető el az ifjúság természetszeretetének kialakítása és annak a kör­nyezetnek a megóvása, gyara­pítása, amely Gödöllő legér­tékesebb sajátossága. A leendő kiállítás már ed­dig is az összefogás jelentősé­gét bizonyította, hiszen az elő­készületek sem történhettek volna meg másképp. A MÉM vadászati és halászati főosz­tálya, az Országos Természet- és Környezetvédelmi Hivatal, az Agrártudományi Egyetem, a 'Budavidéki Erdő- és Vad­gazdaság, no meg a város intézményei, az incsői fafel­dolgozó, a Ganz Árammérő- gyár, a gödöllői Vegyesipar Szövetkezet, a kisiparosok, szakmunkásképzősök, eddig is sokat segítettek. Felújított terem Jelenleg a százhúsz négy­zetméter alapi .rületű terem felújítása folyik, amelyhez szintén sok társadalmi mun­kával járulnak hozzá az intéz­mények és magánszemélyek. csoportjának előadása, Hüvelyk Matyi, 15 órakor. Macskagyö­kér, 16 órakor. Gyermeknapi mesebolt, délután 4 órától. P. Box-koncert, 19 órakor. Domony, művelődési ház: Ifjúsági klub. Aszód, általános iskola: Ünnepélyes kisdobos- és út­törőavatás, délelőtt 9 órakor. Délután gyermeknap. Valkő, pártház: Darwinizmus és származás- tan, kiállítás. Siakntunkásképiő Ballagás Hat osztály majdnem két­száz végzős növendéke búcsú­zik ma a középiskolás évektől Gödöllőn. A 202. számú Ma­dách Imre Ipari Szakmunkás- képző Intézet és Szakközép- iskolában ma, szombaton reg­gel kilenc órakor kezdődik a bensőséges ünnepség. Kollát Ferenc, Illés Sándor, Kozák Györgyné, Orosz István, Édl- mayer Antalné és Gledura Árpád osztályfőnökök kísérték a ballagásig a rájuk bízott ti­zenéveseket. Mozi Suli-buli. Színes magyar filmburleszk. Csak 4 órakor! Harmadik típusú találkozá­sok. Kétrészes film, 14 éven aluliaknak nem ajánlott, 6 órakor. a-Szombati jegyzet é ■ a Környezetvédőimhez nálamnál sokkal értőbb, a tárgyban igencsak járatos barátom előadását végig­hallgatva. tényleg majd­nem az egyik ámulatból a másikba estem. Azelőtt ki gondolta, hogy ez a mosta­ni divatos téma valaha ilyen közfigyelmet érdemel majd, konferenciákat, nem­zetközi értekezleteket hív­nak össze miatta, doktori, kandidátusi értekezéseket írnak róla. Ma meg már ott tartunk, hogy speciális állami hivatala van kör­nyezetünk védelmének. Csakhogy barátom eppen az iménti előadása után hazafelé azt találta monda­ni: Tudod, tényleg szép, jó és szükséges dolog előírá- sokrüj rendeletekre hivat­kozva felhívni a figyelmet a tennivalókra, sőt figyel­meztetni, mit, hogyan, hol szabad, és hogyan nem. Ám az is tény, hogy a leg­alapvetőbb dolgokat ma már mindenki tudja, foly­tatta barátom. A gyárigaz­gató éppúgy, mint a hoz­zánk tévedő turista; a vegyszerekkel bánó trakto­ros éppúgy, mint a kon­zervdobozt elhányó honi utazó. Hogy miért kell mégis kis és nagy környezet­szennyezési ügyekben fel- világosító munkát kifejte­ni? Mert a kötelességét jól tudó utcai vagy éppen pia­ci árus, közértes raktárke­zelő, lakó és házgondnok, az ismereteit meghazudtoló módon cselekszik. A világ legtermészetesebb dolgát úgy végzi, hogy a neki már nem kellő tárgyaktól a le­hető legegyszerűbb módon kíván megválni. Sokszor még az sem számít, hogy később maga lép abba az olajtócsába, koszba, amit gyengébb pillanatában elő­állított. Nem hallgattam tovább barátom fejtegetéseit, nem azért, mintha így, a tudo­mányos szónoklat egysze­rűbbé vált volna, hanem, mert aznapra elköszöntünk, másféle vitt az utunk. De ennyi is elég volt rá, hogy egy kicsit más szemmel nézzek széjjel. Története sen a Gödöllőn átvezető Rákos-patak felé vitt to vább gyalogutam. A János utcai lakónegyedhez tartva megálltam a kis hídon. Mondhatom, patakban ilyen és ennyiféle kidobált tár­gyat nem láttam mostaná­ban. Autógumi, festékesdo- boz. képkeret, italosüvegek, s ki győzné még felsorolni, mi minden. Pedig tovább mentem a meder mellett, az alsó-parki részen is. Ott is siralmas képet mutatott a patak. Közben az is eszembe ju­tott, hogy van annak két esztendeje, amikor egyik cégünk, egyik szocialista brigádjáról írtam. Tulaj­donképpen az vitt el hoz­zájuk, hogy hírét vettem: társadalmi munkaként a patakmeder egy részének rendbetételét vállalták. Más kérdés, hogy sajnos, az ő lendületük — ebben a ta­nácsnak tett ígéretben — bizony csökkent. Sokkal in­kább az foglalkoztat a pa­takkal kapcsolatban: vajon miért haragszunk rá, miért csúfítjuk el azt. ami a ter­mészet szépségéből eredően ajándék volna a számunk­ra. S nem is csak a pata­koknál. Medrüket, növény- állományukat, vizüket ép­pen elegen szennyezik, ká­rosítják. A tisztán tartott sőt bizonyos mértékig ön­tisztuló élő vizek nagy kin­cseink lehetnének. Gödöl­lőn és környékén is többet kellene törődni velük újra. Mit mondjak? Jómagam még nem adtam fel a bi­zalmat. A napokban újra hallottam a budapesti Fe­neketlen-tó ügyéről. Azt. élővilágát úgy látszik, sike­rült újjávarázsolni. No. persze, nem. azok kezdenek úttörők lenni a termé­szet-, a környezetvédelem­ben. akik előbb rombolták. Nekik meg kell mutatni a helyes cselekedetek sorát. Na.ny tetteket nem várha­tunk, nem is kellenek ilye­nek. Elég volna az is. ha tudnánk a szam.ét helyét. Fehér István ISSN, #íSS—M*» OöúöMői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom