Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
1984. MÄJUS 26., SZOMBAT 5 Széfnyitni nem lehet Hulladékból készülő alkatrész ücm könnyű szerszámkészítőket szerezni Csömörön nincsenek jelentős, nagy ipari üzemek. Igaz, amik vannak, nagyrészt sikeresek, jóllehet éppen a méretükből is adódik. Ha kell, jól, rngaimasan alkalmazkodni képesek a változásokhoz. Egy-egy új termék bevezetése, a termékszerkezet változtatása részeként az előreha(adást segíti. Kitüntetett lakásszövetkezet Otthonok hétköznapjai Kútfúrási szabadalom Gyorsabban fainak több vízhez A vízellátást hatékonyan segítő új magyar szabadalom, a Pállfy-féle kútfúrási technológia. Segítségével az eddigi eljárásoknál gyorsabban és olcsóbban lehet vízkutat fúrni, percenként 450 liter víz felszínre hozatalát garantálják. Ez a vízmennyiség több mint kétszerese az eddigi hagyományos módszerekkel elérhető eredménynek, emellett o költségek tíz—harminc százalékkal csökkenthetők. Abban az esetben, ha egy-egy fúrási pont meddőnek bizonyul, a már beépített csövek, szűrők vissza- nyerhetők. Az új technológiával eddig több mint húsz helyen fúrtak már üzemelő kutat az ország különböző részein. Tiszakécs- ken például az új módszerrel feltárt termálkút szolgáltatja a fürdő számára a vizet. A kerepestarcsai Szilasmen- ti Termelőszövetkezetnek, amely Csömör határában is gazdálkodik, néhány ipari részlege ugyancsak van a faluban. Közülük talán a legrégibb a műanyagüzem, amely már csak részben használja modern korunk új anyagait, hiszen készítenek itt hasznos tárgyakat acélból és például rézből is. Specialisták — Sokféle termékünk van — mondja Kecskés Zoltán, az üzem fiatal vezetője, aki a gazdaság kerepestarcsai ipari ágazatánál edződött az öntevékeny, alkotó munkához. — A műanyag alkatrészeket gyártó részlegünkben a hőre lágyuló anyagokból készítünk fröccsöntéssel tárgyakat. Egyebek közt az Autovill tartozik megrendelőink közé, amelynek autóvillamossági alkatrészeket gyártunk gépkocsi-önindítók- hoz, generátorokhoz-. Mindenekelőtt a fémes gépelemekkel kapcsolódó műanyagöntésekben vagyunk specialisták. Kecskés Zoltán kis piros műanyagdarabot tesz elém. Akkora, mint egy húszfilléres, csak'szögletes. — Pattintsa össze a két fél darabot, majd szedje szét! — mondja tréfásan. Tudja, hogy az előbbi sikerülhet, az utóbbi nem. — Ez a lényege, hogy ne lehessen szétnyitni — teszi hozzá, amikor látja hiábavaló erőfeszítésemet.' Lemezből — Mi ez? — Műanyag fémzár ... azaz, hogy bocsánat, helyesbítek, műanyag zár. Legismertebb nevén plomba volna, de az meg ólomzárat jelent pontosan. — Tehát olyan zárat készítenek, amivel vetőmdgos zsákokat lehet például hivatalosan lezárni, csak ez a plombautód már műanyagból készül. — Erről , van szó, de ez most még csak mintadarab, jómagam terveztem, hogyan is nézzen ki, milyen szerszámok kelT lenek Jiojá** igen, pontps gyártási technológiát kíván, Előállítására azonban csak jövőre kerítünk sort. Legfőbb fémzár- megrendelőnknek, a Növény- termesztési és Minőségellenőrzési Intézetnek az idén még lemezből készült fémzárakat szállítunk. — Mi indokolja, hogy anyagot váltsanak? — Tudja, a fémzárhoz igen jó minőségű lemez kell, s az ellátás pedig cseppet sem kielégítő. — Ahogy elnézem, elég pontos, precíz munkát vállalnak, van-e megfelelő szakemberük? — A legfontosabb tennivaló egy-egy új termék gyártásának előkészítésében, de a későbbiekben is, hogy jó munkaeszköz készüljön hozzá. A szerszámokra gondolok, ezek minőségétől sok függ. A szerszámaink nagy részét éppenséggel szintén mi magunk készítjük el, a nehézség most az, hogy ennek a csoportnak a létszáma' megcsappant, s nem könnyű szerszámkészítőket szerezni. — Hagyományos termék ebben az üzemben a dauerhaj- csavar, amelyet elsősorban a budapesti Servitas Ipari Szövetkezet vesz meg tőlünk. Ezt Is próbáltuk műanyagból készíteni, de a fodrászok nem kedvelték meg igazán. Ügy látszik, a megszokás nagyon sokat számít. Nyugaton ugyanis kedveltebb a műanyag csavaró, ráadásul a fa törik, s nem hajlik. Egyelőre tehát maradunk a hagyományos kivitelnél. Évenkint mintegy három- százezerre van igény. Mindegy — Mit készítenek még műanyagból? — Például kapcsolóvédő dobozokat az Elektromos Műveknek, azután az építőiparba is betörtünk néhány termékkel — mondja Kecskés Zoltán, akivel üzemnézésre indultunk. Közben arról is szólt, hogy néhány aprónak tűnő, de fontos alkatrész, termék gyártását azért is érdemes vállalniuk, mert anyaguk (műanyaguk) nagy része a hulladékból, a maradékból származik újraol- vasztássaL — Nézze csak, ezek a beton- vas-összekötő elemek, műanyag távtartók ma már igen kedveltek. Miután úgyis betonozzák ezeket, az is mindegy, milyen színű maradék anyagból gyártják. Talán érdemes ezen a ponton megállni: s megemlíteni, hogy például sem a szerszámok helyi készítésével, sem a máskor pocsékba ment gyártási hulladék hasznosításával nem találták fel ama bizonyos viaszt, csak felfigyelnek, mit, hol, miből érdemes készíteni. Fehér István Égő arborétum Solymárra érve, jobboldalt, az út mentén, széles sávban földmunkák nyomait látni. Kővári Jánostól, a helyi népfront titkárától megtudom, hogy itt, a Rózsika utcában körülbelül egy kilométeres szakaszon tizenhárom méter széles, bokrokkal, fákkal szegélyezett sétálójárdát építenek. Jelenleg a területet töltik fel, majd sóderral borítják. A facsemetéket a Budai Erdőgazdaságtól és a HNF Pest megyei Bizottságától várják. Talán a járda hiánya miatt bekövetkezett balesetek ösztönözték az illetékeseket az építés megkezdésére. A tervek szerint sokban hozzájárul majd a solymáriak társadalmi munkája is a sikerekhez. Igaz, ott- jártamkor nem taposták egymás sarkát sem a munkagépek, sem a segítő lakosság. Elképzelhető, hogy a péntek délelőtti időpont nem volt a legszerencsésebb, de az is, hogy sokan csalódtak az ilyen közös akciókban. Hogy is volt? Két éve a község élt a megyei népfront kínálta lehetőséggel, nevezetesen, hogy öt évig folyamatosan, ingyen kapnak facsemetéket. Az ő dolguk ezek elültetése és gondozása lett volna. Az első év sikeresnek is indult, de a Szentiványi úton, a volt mészégető helyén elültetett több száz feketefenyőt a köztük magasra nőtt gazzal együtt valaki — nem tudni milyen szándékkal — fölgyújtotta. A maradékkal az útkarbantartók bántak el, amikor az útszéli töltést tákarították. Az ültetők szándéka egy arborétum létrehozása volt. A fák elpusztítóit ki tudja mi vezette... A Ter- sánszky Ödön, a Váci Mihály és a Rókus utcában még állnak a két éve ültetett lombos növények. Az óvodák is kaptak akkor néhány csemetét. A 5, A hír, amit hallottunk eny- ^ uyi voit: a Feiszaoaauias ^ Lakáskarbantartó Szövetkezet megkapta a SzU v uaZ ^elnökség dicsérő oklevelet. »Az egyetlen bővített mon- 7 aat csak a tényt közli, hogy ^mi van mögötte, azt Zap- Zetál Uélanetól, a kitüntetett kollektíva gondnokától tudtuk meg. Revíziók, dicsérettel — Az ország különböző részeiből ótvennat, fest megyéből nat paiyazat érkézéi, 1 a SküVuSZ-noz. üzűkeDb Hazánkban csak mi kaptunk dicsérő oklevelet a fakásienn- tartok közül. Mit csinálnak, hogyan dolgoznak a szentendreiek? Célszerű azzal kezdeni a feleletet, hogy öi3 lakas fenntartására, állagmegóvására fagyeinek, 3üd tulajdonos vállárai veszik le az ilyen irányú temeket. Az igazgatóság és a felügyelő bizottság irányítja a munkát Tizen vannak, társadalmi mdnkában vállalták a pausz terheket. Főállású dolgozójuk csak egy van, Zapietál Béládé. Ut ketten segítik mellékállásban. Ehnez Képest nagy feladatokat oldanak meg. 19tía- ben 264 lakás lépcsőházát fes- tették-mázolták, s felújították a pvc-bunkolatot, a szellőzóberendezéseket Felszereltették a televízió központi antennáját. Tavaly 1500 négyzetméter tetőszigetelést tettek rendbe, s 980 radiátor alsó szelepezését csináltatták meg. Ezek a munkák egytől-egyig az energiatakarékosságot segítik, s költségkímélést jelentenek. A lakóépületek környékének solymáriaknak ma szilárd az álláspontjuk: addig nem ültetnek, amíg a tanács — felelősséggel — ki nem jelöl e célra megfelelően biztonságos területet. Testvéri ajándék Nem kell messzire menni Nagykovácsiban. Itt csendesebb az élet — legalábbis a tanácsi dolgozók beszámolója alapján erre következtethetek. A tervek szerint idén bokrokat és díszcserjéket ültetnek. Ez azonban igen bizonytalan így május közepén ígérve. Itt is két éve kezdtek a tervszerű fásításhoz. Legutóbbi akciójuk során a megmaradt fákat — jó rokonhoz illően — Heves megyei testvérközségüknek adták. Mint a tanácson elmondták, az üdülőkerttulajdonosok Is igényelnék a szervezett fásítást. Lehet, hogy elhamarkodott volt ez az ajándékozás? Nagy előrelépést jelentett a község életében a két éve munkába állt lomtalanító kisiparos, aki a tanáccsal kötött szerződés értelmében hetente elszállítja a háztartási hulladékot. A tisztaság szívügy Budapest délkeleti határában fekszik Gyál. Gazdik Istvánná tanácselnök szívügyének tekinti a nagyközség tisztaságát. Évente a lomtalanítást a helyi gazdálkodási és költségvetési szervek, valamint a magánfuvarozók vállalják társadalmi munkában. A Szabadság Tsz Vörösmarty szocialista brigádja idén is teljesítette felajánlását, nevezetesen, hogy a Gyál határától FelsŐpako- nyig futó hat kilométeres útszakasz körüli területet, az út mindkét oldalán kitisztítják. Ezek a társadalmi munkások körültekintőbben jártak el, gondozása, csinosítása a szövetkezet tagságának társadalmi munkája. Két évvel ezelőtt a várostól kaptak elismerő oklevelet, tavaly pedig a MÉSZÖV csinosítás! versenyében lettek másodikok. A párt-, állami és tömegszervezetekkel esztendőről esztendőre együttműködési szerződést kötnek. Egy lakásfenntartó szövetkezetnél meghatározó az, hogy miként kezelik a tagok pénzét. A szentendreiek egész adminisztrációját 1979-től napjainkig négyszer vizsgálták a MÉSZÖV és a Pénzügyminisztérium revizorai. Hiányosságot nem találtak, a kettős könyvvitel alkalmazásáért minden esetben dicsértek. Panasz sem voit Zapietál Béládé a legnagyobb eredménynek a demokrácia fokozatos erősödését tartja. Alaposan előkészítik a lakógyűléseket, amelyeken az igazgatóság tagjai is részt vesznek. A küldöttek a meghívóval együtt kapják kézhez a napirendekkel foglalkozó írásos anyagot, így lehetőségük van egyrészt továbbadni a tagságnak, másrészt felkészülni a küldöttgyűlésre. Az igazgatóság tagjaihoz külön-küiön tartozik nehány lakás, a tulajdonosok tudják, hogy kihez keli fordulni a hibák bejelentésével. A bajokat, 24, legfeljebb 48 órán belül elhárítják. Az 1975-ben alakult szövetkezetben a‘mai napig nem íorduit elő tagsági panasz. Idén a tagok egy lakásra jutó társadalmi munkaóráinak számát szeretnék évi húsz óráról még tovább növelni. V. M. mint Solymáron a fizetésért dolgozó útkarbantartók! A helyi népfront szülői bizottsága és a Kossuth Lajos utcai általános iskola közösen vasgyűjtést szervezett. A befolyt összeget és a még további akciók eredményét sportpálya építésére szánják. Az iskolának ugyanis nincs tornaterme és előreláthatólag — a tanács anyagi helyzete miatt — nem is oldódhatna meg ez a gond. Ugyanis minden pénzt a vízvezeték-hálózat kiépítésére koncentrálnak. Ezek a munkák előreláthatólag öt évig is eltarthatnak, így az utcai földmunkák miatt nem lenne biztosított az elültetett fák jövője. Mégis volt fásítás, ha kisebb mértékű is. A tanács költségvetési üzeme saját erőből vásárolt növendékfákat, s olyan helyekre ültették ezeket, ahol biztosan nem lesznek útban a munkagépeknek. Kétarcú település Vecsésre érve. a nagyközségi tanácson Csányi János elnök mesél a helyi viszonyokról. Ügy látja, az itt lakó 23 ezer embert nehéz megnyerni a közös fásításhoz. Az elnök szerint mindenki maga tartja rendben a portáját, természetesen a kapun kívül is. Megjegyzem, a sártól süppedő, járda nélküli utcák láttán nekem más elképzelésem van erről. Megismerkedtem egy másik Vecséssel is. Ez a Szeged felé vezető 4-es út környéke, amely valóban a karbantartott település kellemes látványával ajándékozza meg az átutazót. Azért megpróbá' koznak Ve- csésen is a társadalmi munkával. A Damjanich utca környékén a beépítetlen területre szabadidőparkot terveznek. Játszótér és egy kézilabdapálya nagyságú, sportolásra alkalmas terület is lesz itt. Négy hete ültették el az első facsemetéket, a rózsákat és a tujákat. Ki tudja, lehet, hogy megjön a vecsésiek kedve a még mostoha sorsú utcák rendezéséhez — esetleg még a fásításhoz is! Dudás Zoltán Ha város lenne N( I éha nagy kár, hogy a szó olyan könnyen elrepül. Sokszor jut eszébe ez mostanában egyes városok vezetőinek, másutt viszont némely, lakóhelyét szerető lakosnak. Azokra a szavakra — pontosabban: ígéretekre — gondolnak ilyenkor, amelyek sok (vagy nem is olyan sok) évvel ezelőtt hangoztak el, s úgy kezdődtek, hogy ha egyszer megérném, hogy város legyen a községünkből. Aztán úgy folytatódnak, hogy mi mindent tennének akkor. Bizonygatták a tanácstagok, a falugyűlés résztvevői, hogy pénzt is adnának, meg társadalmi munkában is szívesen vennének részt. Több új városban meg is pezsdült az élet. A lakosok egyre szebbé, kulturáltabbá — egyszóval városiasabbá — akarják tenni a települést. Kutatják a régi könyveket, keresik a megünnepelhető történelmi évfordulókat. Itt-ott újra felfedezik a város nevezetes szülötteit, hajdani lakóházaikra emléktáblát készülnek tenni, az sem ritka, hogy megiratják a helység történetét valamilyen középkori oklevéltől máig — és igy tovább. Ez mind szép, és illik is egy városhoz. Még az sem különös, ha hirtelenében felismerik, hogy a városnak tulajdonképpen idegenforgalmi vonzereje is van, vagy legalábbis kellene hogy legyen. Ezért aztán igyekeznek valami propagandát kifejteni, hogy közel s távol megismerjék az új város nevét. Mégsem elég ez. Feltétlenül szükséges, hogy az a bizonyos egészséges lakálpatriotiz- mus tettekben is nyilvánuljon meg. Mindenekelőtt — együttgondolkodásban. Városi vezetők és lakosok — akik a legjobban, mert a legközelebbről ismerik a helység gondjait — össz- nontosítsák arra figyelmüket és erőfeszítéseiket. amire akár pillanatnyilag, akár hosszabb távon a legnagyobb szükség van. Vitatkozni is érdemes azon, hogy a vízvezeték-hálózat kiterjesztése sürgősebb, vagy a város fiataljai számára valamilyen sportolási lehetőség megteremtése, esetleg az öregek napközi otthonának bővítése, vagy egy kisáruház létesítése. Hosszan lehetne sorolni még a lehetőségeket, de a helybeliek úgyis jobban tudják, mire van szükségük. A várossá alakulás arra is alkalmat ad, hogy a helyi ügyekbe az eddiginél jobban, többet szóljanak bele a legérdekelteb- bek, az ottani lakosok. Ha S:VáíöSi rang elnyerését" közügynek tekintették — tekintsék annak a város- fejlesztést is. Á nyílt várospolitika csak előbbre viheti a városbeliek közös ügyeit. Érvényesülni azonban csak úgy fog, ha mind a két oldala megfelelő súlyt kap: egyrészről a város vezetői nyíltan a lakosság elé terjesztik a terveket, a távlati elképzeléseket és ezekkel együtt a gondoltat, a — többek között — anyagiak miatt fennálló gondokat is. Másrészről: ha a városukat szerető, annak fellendítését szívügyüknek tekintő helybeli lakosok a maguk részéről is megtesznek mindent a város érdekében. L ehetne sorolni olyan városokat — újakat és régieket egyaránt —, amelyekben évről évre sok millió forint értékű a társadalmi munka, s a közös munka nyomán megmutatkoznak az eredmények. Az is tény, hogy jó néhány nagyközség lakóit a legutóbbi években éppen az buzdítja minél több, értékesebb társadalmi munkára, hogy ezúton igyekezzen közelebb jutni a várossá nyilvánításhoz. S fontos, hogy ezt a jó kezdeményezést folytassák! V. E. Tavaszi körúton községből községbe A fák zöldje mindennyiuiké Mátyás király talán álruhában Járná be azokat a községeket» ahová ellátogattam. Nekem nem volt szükségem álöltözékre, hiszen, amire kiváncsi voltam, az vagy szembeötlően látszik, vagy meghatározatlan hiányérzetet okoz. Egy település arculata, ápoitsága, rendezettsége az átutazóban kellemes jó itt lenni érzést kelt, az ott lakókban pedig — ha azok történetesen a fővárosban dolgoznak — azt, hogy szívesen térnek délután haza és hétvégen sem menekülnek máshova. Gyakorlaton a műhelyben A 208-as sz. Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában repülőgép-szerelőket is képeznek: navigációs és elektroműszerészeket, illetve rádió- és lokátorműszerészeket. A kétéves tanulmányi idő alatt a gyakorlati tudnivalókat a Pestvidéki Gépgyárban, illetve a MALÉV-nál sajátítják el.
