Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

1984. MÁJUS 19* SZOMBAT 9 Több öntözőberendezés A korábbi évek tapasztalatai alapján a MEZŐGÉP Vállalat a megrendelt mennyiségnél mintegy kétszer több öntözőberende­zést gyárt, hogy a megnövekedett igényekkel lépést tudjon tar­tani. Képünkön: a szállításra váró Turbómat öntözőgépek a gyárudvaron. Új termésnövelő Formetol néven új termés­hozam-növelő szert kísérletez­tek ki a Magyar Tudományos Akadémia szerveskémikusai és a tiszaföldvári Lenin Tsz szakemberei. Az újdonságot el­sőként tavaly próbálták ki öt­száz hektáron. Az eredmény igazolta a várakozásokat: a hektáronként kijuttatott száz­százötven forint értékű olcsó készítmény hatására a búza öt mázsával, a cukorrépa het- ven-nyolcvan mázsával adott többet, a kukorica termésho­zama tizenöt százalékkal nőtt. A melegágyi kísérletek még jobb eredményt hoztak: a paradicsom és a paprika ter­méshozama csaknem meg­duplázódott, a szegfű szára erősebb, virága nagyobb lett. Figyelemre méltó a rostnövé­nyeknél elért hatás is, a ken­der például a korábbinál sok­kal finomabb minőségű rost­anyagot termett. A kezdeti sikerek alapján a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium az idén — még továbbra is kísérleti jelleggel — tízezer hektáron engedélyezte a szabadalmazott vegyszer alkalmazását. A For- metolt, amennyiben üzemi mé­retekben is beváltja a hozzá­fűzött reményeket, a tisza­földvári Lenin Tsz hozza for­galomba. Az ügyfél újra kopogtat Nem voltam részeg mostanában Őszülő hajú férfi, első pil­lantásra ötvenévesnek hinném, de az adataiból kiderül, hogy még nincs negyven. A hívás­ra pontosan megjelent a da- basi nagyközségi tanács ható­sági osztályán, Brindza Ernő- né főelőadónál. A megbeszélés tárgya több mint kellemetlen: bejelentés érkezett ellene, hogy súlyos alíroholista, bántaimazza ltle-' ségét, két kis gyerekét. Pofonok, rúgások A beidézett ember most Jó­zan és tisztelettudóan visel­kedik. Az ellenségeit emlege­ti, akik összefogtak ellene, és így akarnak ártani neki. Hogy miért? Fogalma sincs róla, de higgyék el neki, hogy igazat mond. — Nem voltam részeg mos­tanában, még húsvétkor sem mentem el locsolkodni, ne­hogy megkínáljanak — han­goztatja többször is. Arról beszél, hogy a gyere­keket szépen járatják, meg lehet nézni a kicsit ma is, mi­lyen csinos ruhában ment az óvodába. És nem kapnak po­font, rúgást soha. A testükön gyakran látható kék foltokat, sebeket összeszedik valahol ők is, meg az asszony is. A rokonok, a szomszédok által elmondottak, valamint a védőnő környezettanulmánya azonban egészen mást bizo­nyít. Akik a V. család köze­lében laknak, azért tették meg bejelentésüket, mert lát­ták, hogy a férfi mihelyt pénz­hez jut, viszi és költi a kocs­mában. Állandóan ideges, ag­resszív, és a családján tölti ki értelmetlen haragját. A védőnő környezettanul­mánya nagyon alapos és tár­gyilagos. Kedvező részletként megemlíti például azt, hogy nemrég meszelték a lakást. Ennek ellentmondóan azon­ban a gyerekek piszkosak, el­hanyagoltak. Gyakran csak úgy jutnak ennivalóhoz, hogy a szomszédok és a rokonok adnak nekik' a sajátjukból. A súlyos bajok két-három évvel ezelőtt kezdődtek ebben a családban. Akkoriban az asszony is gyakran járt kocs­mába, mintegy fél éve azon­ban — a gyámhatóság erélyes fellépésének köszönhetően — abbahagyta az ivást, mert nem akarja, hogy intézeti gon­dozásba vegyék a gyermekeit Az utolsó láncszem Az apa úgy látszik, saját erejéből nem tud változtatni italozó életmódján. Gyakran megy el fizetés nélküli sza­badságra az üzemből, ahol be­tanított munkás, és igazolatla­nul is szokott mulasztani. Ilyenkor mindig a kocsmában látják. Az asszony keresetét is megpróbálja elvenni, ekörül zajlanak a viták, többnyire emiatt vannak a verekedések. Az utolsó láncszem ebben az ügyben a körzeti orvos vé­leménye, aki két-három éve "tartfir súlyos, alkoholfüggőségi' tünetegyüttesről, durva; agr resszív magatartásról ír, és feltétlenül szükségesnek ítéli az alkoholelvonó kezelést. A férfi most józan, de jtilta- kozik az állítások ellen. Min­dent tagad, szükségtelennek tartja az alkoholelvonó keze­lést. A tények azonban bizonyí­tanak, és fölöslegesnek látszik a további vita. Beutalót kap a dabasi szakrendelő ideggyó­gyászati osztályára, ahol a ke­zelés módjáról döntenek, és távozik. Brindza Ernőné arról be­szél, hogy szinte kivétel nél­kül tagadnak azok, akiket el­vonókúra ügyében hivatalból beidéznek. Évente kétszáz­kétszázötven új esetet tarta­nak nyilván Dobáson és a vonzáskörzetben. Az utógon­dozottak száma ennél jóval nagyobb. Hiába költözött panelházak­ba immár a fél ország, azért azokban a napokban, amikor az újszülöttek megérkeznek családjukba, rengeteg a ten­nivaló. A kismama szoptat, tisztába tesz, pelenkát vasal, teát főz. Közben pedig abban remény­kedik, hogy ugyan a maga vagy a férje családjából akad-e valaki, aki reá is gon­dol, s valami ételfélével meg­tiszteli. Komatálat hoz neki, amint az régen elengedethetlen kötelesség volt, és amely szo­kást bizony manapság is jó lenne életben tartani. A komatálat a komaasszony, azaz a gyermek keresztanyja hozta. A komatálküldésnek — mint minden más hasonló né­pi hagyománynak — igen szi­gorú rendje volt. Először is nem illet a ke­resztelő előtt megjelenni a kü­lönféle kínálnivalókkal. Mivel azonban a névadást általában hamar megejtették, a szülés után csak egy-két napot kel­lett várni a „vizitációig”. Másodszor pedig nem volt szabad megsérteni a kereszt­anyát — több vidékünkön ifő­Gyálon a legrosszabb a helyzet, de az utóbbi időben Ócsa is a listavezető helyen áll. Az elmúlt hónapokban ebből a községből tizennégy alkoholista ellen kezdeményez­tek eljárást, tették kötelező­vé számukra az - elvonókúrát. Zavartan mentegetőzik Talán . negyedórája beszél­getünk kettesben, amikor az előbbi ügyfél ismét kopogtat. A mozgása és a tekintete bi­zonytalan, zavartan mentege­tőzik. Csak azért jött vissza, mert szüksége lenne egy iga­zolásra a munkahelyén, hogy itt járt. ö megbízható ember, nem akarja, hogy rosszat gon­doljanak róla. Ez eddig rendben is lenne, de az írást az imént, amikor távozóban volt, elkérte, és meg is kapta. — Látja, ott van a kezében — figyelmezteti az ügyintéző, minden csodálkozás nélkül, mert sajnos már kénytelen volt hozzászokni az ilyen ese­tekhez. A férfi — most már másod­szor — elköszön és távozik. Nem lehet tudni, hogy a kocs­ma vagy a gondozóintézet felé vezet-e az útja. Gál Judit komaasszonynak hívták — az­zal, hogy nálánál hamarabb toppant be valamely vizitáló. ■ Harmadszor pedig arra kel­lett ügyelni, hogy a komatál olyan legyen, mint amilyen ételt a kismamás otthonban elvártak. A legfontosabb a húsleves volt. Készülhetett marhából, de sokkal inkább a majd minden portán ott kapír- gáló baromfiból. A leves után sültek kerültek terítékre. Ezek is szertartásosan! Azaz, ha fiú sírdogált a pólyában, akkor kacsapecsenyéve! illett kopog­tatni, ha pedig leány, akkor tyúkot fogtak el az udvaron. S mivel tészták — mármint édes sütemények — nélkül nem lakoma a lakoma, a kül­deményhez kalácsot, rétest, le­pényt is illet csatlakoztatni. (A néphit szerint ezek az ét­kek a bőséget, a gazdagságot jelképezték, ezért különösen ügyeltek arra, hogy a gyúrás, ízesítés, a lekvárral, a mázak­kal való díszítés jól sikerül­jön.) Egy-egy ilyen parádés me­nüt persze nem lehetett csak úgy éppen a kéznél levő edé­nyekbe rakni: szinte mind­egyik falusi, tanyai háztartás­Laboratóriumi vizsgálat Okos munkával kisebb veszteség Választási lehetőségek, ötletek A nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatban is évek, sőt, sok esetben évtizedek telnek el, amíg a gazdálkodás mikéntjé­ben változás vezethető be. Vo­natkozhat ez a szűkén vett ter­melési eljárásra, a termelési technológia alapvető elemeire csakúgy, mint mondjuk a munkák szervezésének, módo­zatainak bevezetésére. A régi, a hagyományos fogásoktól ne­hezen tér el a kis- és a nagy­üzemi gazda, s ez sok esetben érthető. Az újtól — általában — tényleg csak a legmerészeb­bek nem tartanak. Finomabb módszer Itt van, a példa kedvéért is, a műtrágyázás, amelytől so­kan, sokáig idegenkedtek. Csak amikor látták, hogy a termés­átlagok fokozatosan emelked­tek, megkedvelték, hozzászok­tak, a zsákos trágyához. Ke­zeléséhez előbb az emberi kéz volt, mipt a kalászos gabonák ősrégi, kézi vetéséhez, de ahogy a kézi erő fogyott, s jött a nagyüzem meg a szórógép, mindenki elfeledte a régit, hi­szen a műtrágyához annyira hozzászoktak, hogy a szerves istálló- és sertéstrágya becsü­lése megcsappant. Kihordása, kiszórása is költségesebb volt, mint a gyári trágyáké. A műtrágyából pedig sok he­lyütt a kelleténél többet is ki­szórtak, de a kezelés, tárolás alatti veszteségek ennél is többre rúgtak. E téren még ma sem dicsekedhetünk azzal, hogy minden rendben van, hi­szen nagyok a tárolás veszte­ségei. Az utóbbi időben inkább megtanultak a gazdaságok okosan bánni a műtrágyákkal. Ma már — mint például a Gödöllői Búza—Borsó Terme­lési Rendszerben is — a tag­gazdaságok földjeinek táp­anyagkészletét rendszeresen mintavételekkel és laborató­riumi vizsgálatokkal ellenőr­zik, s az eredmények birtoká­ban adagolják a különféle mű­trágyákat. Finomodott a mód­szer tehát. Mint ahogy újabb műtrá­gyázási eljárások is a gyakor­lat társául szegődtek. Például a folyékony műtrágyázás, amelynek gépeit, eszközeit, módját hazánkban legelőször, vagy tíz-tizenöt éve, a MÉM Műszaki Intézet vizsgálta, ha jól emlékszem, a Borsod me­gyében levő Ongai Állami Gazdaságban telepített NPK- berendezésekkel. Ebben a ba­ráti országban ugyanis előrébb tartottak már, célszerű volt tapasztalataikból okulni, ta­nulni. ban ott őrizték a szépen díszí­tett, és csak ritkán elővett ko- maszilkét, komacsészét. Ezek­be az alkalmatosságokba tet­ték bele mind a levest, mind a húsfélét, s ezekből állt ösz- sze aztán maga a komatál. Mondani sem kell, hogy pz italfélék sem hiányozhattak a terítékről! Az újszülött édes­anyja persze legfeljebb a mé­zes pálinkába kóstolt bele, bez­zeg az ifjú apák annál inkább örvendtek, ha egy-egy demi- zsonnyi jó borral tisztelték meg őket. Néprajzkutatóink jóvoltából tudhatjuk, hogy a komatálak küldése itt-ott máig él. Leg­följebb ha a kopogtatás rend­je lazult fel, és nem a főko- maasszony — tehát a kereszt­anya — kér bebocsátást elő­ször, hanem egy olyan család­tag, aki éppen időt tud szakí­tani magának. Tőle persze nem lehet elvárni, hogy a ha­gyományokhoz híven lehető­leg a fején cipelje a dúsan ki­állított étkeket, és nyilván azt sem, hogy jókora kerülőkkel érkezzen meg az újszülöttes házhoz. Hajdan ugyanis, úgy­mond illet keringőzni: hadd lássák a népek, mi minden so­rakozik odafent a fej kendőkre illesztett komatálon ... A. L. Manapság már elmondhat­juk, hogy az oldatos, szusz- penziós műtrágyázás mégsem hódított úgy teret, mint remél­hető volt, újabban viszont fel­fedezték azt az előnyét, hogy a folyékony műtrágya adago­lásával jobban lehet igazodni a növény igényeihez. Gazda­ságosabb lehet az ilyen táp­anyagpótlás, minőségében jobb, hatékonyabb módszerek vezethetők be. Vizes oldat Mindenekelőtt a gyári előál­lítású szuszpenziós műtrágyák előtérbe kerülésével lehet szá­molni. A régebbi módszerrel ellentétben ennél a műtrágya vizes oldatát használják, nem kell — mint az iménti mód­szernél — a nagynyomású berendezéseket használni. Azok ugyanis aránylag drágák voltak. A MÉM Műszaki Intézet munkatársai a szuszpenziós műtrágyákkal, s kezelésének gépeivel ugyancsak mélyreható nagyüzemi kísérleteket végez­tek. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban kidolgozott gép­rendszer 4-5 ezer hektáros szántó vagy kisebb szőlő és gyümölcsös műtrágyázásához készült el. Ez a műtrágya szállítása, gazdaságban történő átmeneti tárolása és a szántóföldi vagy kertészeti területre való kiszó­rása gépeit egyaránt tartal­mazza, sőt az egyes berendezé­seknek a talajművelő és vető­gépekhez kapcsolását is ma­gába foglalja. A MÉMMI kísérleteihez a gazdaság számára a Budapesti Vegyiművek és a Peremartoni Vegyipari Vállalat volt képes jó minőségű szuszpenziós mű­trágyát adni. Az eddig elvég­zett kutatásokból kiderült, hogy e műtrágyázási módszer is csak akkor előnyös, ha a tel­jes gépesítés megvalósítható, vagyis ha a gépsor is, a jó mi­nőségű műtrágya is rendelke­zésre áll. A jó minőségű szusz­penzió előállítását azonban a kísérletek idején a legna­gyobbrészt külföldről behozott alapanyagok jellemzői befo­lyásolták. A jövőben Előnyként jelentkezett az, hogy a veszteség az újabb módszernél a lehető legkisebb­re volt csökkenthető, s a gépek okos, szakszerű kezelése révén a környezetszennyezés szem­pontjai is fokozottabban ér­vényre juthattak. Tény vi­szont az is, hogy az új eljárás gazdaságosságára kedvezőtle­nül hatott, hogy a folyékony műtrágya hatóanyagára maga­sabb volt, mint a szilárd mű­trágyáké. Mindenesetre a gépsor tag­jainak nagy részét előállító Herceghalmi Kísérleti Gazda­ság szakemberei, nemkülönben a MÉMMI kutatói, akik a kül- és a belföldi gépeket rendszer­be — technológiai láncba fog­ták — bizonyos választási le­hetőséget, ötletet adhatnak azoknak, akik a jövőben más­képpen, jobban akarják a táo- anyag-utánpótlást megoldani. Fehér István A szomszéd kertje Fekete tulipán és társai Hinni lehet-e Dumas roman­tikus történetének a fekete tu­lipánról? Ha igaz, egykor csel­szövések, fegyveres kalandok árán szerezte meg a győztes azt a _ virághagymát, melyből ki­nőtt a ritka kincs: a fekete tu­lipán. Érdekes, szép ez a mese, és ha írói fantázia alkotta, ere­dete akkor is valós elemekre vezethető vissza. A holland kertészek, virág- kereskedők sokáig féltékenyen őrizték a tulipántermesztés tit­kát, és vagyont szereztek az akkor még ritkaságnak számí­tó, szép növény meghonosítá­sával. Persze, nemcsak a tulipán­nal volt ez így. Egy-egy dús- gyümölcsű fa, nemesített vi­rág, vagy egyéb természeti kincs évszázadokon keresztül olyan monopóliumnak számí­tott, melynek termesztési mód­szereit a tulajdonos igyekezett maga és családja számára meg­őrizni. Idővel ez a szemlélet meg­változott. A mai gazdák — akiknek száma hobbikertészek­kel is évről évre szaporodik — tanulnak egymástól, és úgy büszkék eredményeikre, hogy átadják módszereiket. Pest megye élenjár e téren azzal is, hogy a HNF szerve­zésében 103 kertbarátkört mondhat sajátjának, míg az országos átlag ennek a fele. Elsőként alakult a Porpáczy Aladár kör, amely idén május­ban ünnepelte - fennállásának 16. évfordulóját. Régi ismerősöm, a ma már nyugdíjas textilgyári kovács­mester például véletlenül ve­tődött el egyik rendezvényük­re, és olyannyira kedvet ka­pott, hogy az évek során elis­mert, díjat nyert kistermelő lett belőle. Márpedig a szórakozáson, az egészséges kedvtelésen túl az sem elhanyagolható, hogy ez az időtöltés pénzt hoz a kony­hára. De maradjunk n§ég az előbbinél, mert a pomáiti ala­pítók ma is érvényes jelmon­data: kertészkedj, barátkozz, művelődj. Ennek jegyében alakítottak énekkart, tartanak kapcsolatot mintegv ötven hazai és kül­földi kertbarátkörrel, hallgat­nak a témához tartozó isme­retterjesztő előadásokat. De ér­demes megemlíteni a dunabog- dányiakat is, akik vagonszám­ra viszik piacra a saját termé­sű bogyós gyümölcsöket, és a tavaly megrendezett tájkiállé- táson megnyerték az első dijat. Szentendrén — ahol három kör is működik — a tájép:tő jedeg és a virágkertészet ke­rült előtérbe. Sokan eredmé­nyesen foglalkoznak trópusi növényritkaságok, például avo­cado és páfrányfenyő hazai ta­lajba telepítésével. Ám a hétvégi gazdák több­sége inkább gyümölcsöt, kony­hakerti növényeket termel. Du­nakeszin például esemény­számba megy a minden évben megrendezett termékbemutató. Az a tapasztalat, hogy a be­tonházakban élő lakótelepi csa­ládok igénylik elsősorban a hobbitelkeket, A kertbarátkör­nek ezerkétszáz tagja van. Kö­zösen vásárolják a szaporító­anyagot, valamint a talaj- és növényvédő szereket. Minden­képpen előnyös ez így, mert nagy tételben olcsóbb a be­szerzés, és vegyszerezésnél a környezetvédelmi szabályok betartása is biztonságosabb. Jó példa ez a közösségi gazdálko­dás egy fajtájára, amelyet sok helyen az is jelképez, hogy a parcellákat nem kerítik el egymástól. A szomszéd kertjében nem őriznek titkokat, az emberek együtt és egymástól tanulják a jó termést hozó. eredmé­nyes módszereket. Mint ahogy a tagdíjak felhasználása is közös ügy, akár kerti traktor, akár szaporítóanyag vagy más hasznos dolog lesz belőle. Bu­dakeszin például öt kilométer hosszú szilárd utat és ugyan­annyi vízvezetéket építettek saját költségükön a kertbará­tok. Figyelemre érdemes dolog, hogy bár jelenleg a hétvégi gazdálkodók mintegy ötven százaléka nyugdíjas, az utób­bi időben már a fiatalok kö­zül is egűre többen próbál­koznak kertműveléssel. To­vábbi lehetőségek is vannak, mert szinte minden nagyobb településen találhatók még parlagföldek, melyeket lehet hasznosítani. Ga. J. 4 Komámasszony tálja

Next

/
Oldalképek
Tartalom