Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

6 1984. MÁJUS 19., SZOMBAT Vadgesztenye A vadgesztenyét sokan a nálunk nagyon kedvelt tér. mésű szelídgesztenye roko­nának vélik. Pedig a vad- gesztenye, helyesebben bök. rétafa (Aesculus hippocasta- num) egyáltalán nem roko­na gesztenyénknek. Más családba, a bokrétafélék családjába tartozik. Csupán annyi közös vonásuk van, hogy mindkettő ázsiai ere­detű. A magyar elnevezés valószínűleg a külsőleg egy kissé hasonló termésükre, illetőleg magjukra utal. A hasonlóság azonban csak formai. Míg a szelídgesz­tenye termese makktermés, a bokrétafa termése, a vad­gesztenye, többnyire tövises, puha, húsos falú, zöld szí­nű, három kopáccsal nyíló toktermés. Ebből szabadul ki jól ismert, egyetlen nagy magja. Emberi táplálkozás­ra nem alkalmas, ezért is nevezik vadnak. Virágzata sem barkavirágzat, mint a szelídgesztényéé, hanem gyertyaszerűen felálló, dús virágzatú, úgynevezett bo- gasfürt. Levelei is másfélék, ujjasán vagy tenyeresen ösz- szetett, öt-hat levélből áll­nak. A vadgesztenyefa könnyen sarjadzik, megél száznál több évet is. Puha fája törékeny és könnyen rothad, ezért építkezésre nem való. Fűtésre sem al­kalmas, mert tüze gyenge, de szene ipari célokra hasz­nálható. A vadgesztenyefa kérge különleges hatóanyagokat tartalmaz, amelyekből reu­matikus ízületi, izom- és derékfájdalmak, valamint migrén elleni orvosságokat készítenek. A szárított vad- gesztenye tekintélyes meny- nyiségű szaponont is tartal­maz, ebből különítik el az aescin nevű hatóanyagot és a cserzőanyagokat, ame­lyeknek a bőripar veszi jó hasznát. Nem árt tudni, hogy a vadgesztenye nem éppen veszélytelen: gyerek­nél már 15-20 gramm elfo­gyasztása is súlyos mérge­zést okozhat! A társadalmi alkalmazkodás képességei Nevelő munka a börtönökben A börtön fogalma még ma is a komor ridegséget, a bűn- hődés kemény és zárt rend­szerét társítja képzetünkben. Szorongást, esetleg még félel­met is ébreszt, legalábbis azokban, akik személyesen so­ha, legfeljebb elbeszélésekből, filmekből ismerkedtek meg a büntetés-végrehajtás intézmé­nyeivel. Nos, tény, hogy ha­zánkban a fogházak és börtö­nök többsége ma sem valami szívderítő látvány. Az épüle­tek nagyrészt még a század- forduló tájékán épültek, s az akkori kor szellemét, mond­hatni ridegségét sugallják. A régi börtönépítészet ugyan­is a bizalmatlanságot tükrözte, a társadalomtól való minél teljesebb elszigetelést, s az el­ítélteknek mintegy négyötöde ma is ezekben tölti elvesztett szabadságának éveit, hónap­jait. Van azonban már ellen­példa is, úgy is mondhatnánk, már inkább megfelelő intéz­mény is. Kukorica, búza, acél A pálhalmai börtönben és fogházban mindenesetre új­fajta törekvéseket próbálnak már régóta valóra váltani. Természetesen itt sem hiá­nyoznak azok a rendszabályok és intézkedések, melyek a sza­badságvesztésre kárhoztatottak őrzését hivatottak szolgálni, ám a mindennapok körülmé­nyeiben megannyi úgymond civil vonás is, felfedezhető. A meglehetősen nagy intézmény tulajdonképpen munkahely és iskola is egyben: az elítéltek mintegy 2 ezer hektáron kuko­ricát, 1400 hektáron búzát ter­mesztenek, tavasztól őszig egy 80 hektáros barackosban mun­kálkodnak, a tehenészetükből évente négy és fél millió liter tej kerül ki, s mintegy 18 ezer mázsányi hús a sertéste­lepről. Emellett kooperáció­ban a dunaújvárosi vasművel . évi 24 ezer tonnányi acéláru hagyja el ipari üzemüket: A munka mellett az elítél­tek oktatása is igen figye­lemreméltó: több mint ötszá­zan itt végezték el az általános iskola hiányzó osztályait, né- hányan itt kezdték el közép­iskolai tanulmányaikat, s majd ezren szereztek képesí­tést az utóbbi időben valami­lyen szakmában. Kriminális és kóros Mindezekről, valamint a börtönben és fogházban beve­zetett törekvésekről az Igaz­ságügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium által közösen rendezett sajtótájé­koztatón esett szó a minap. Nagy Tibor vezérőrnagynak, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának, valamint Tolnai Károly ezredesnek, a pálhalmai célgazdaság igazga­tójának kalauzolása mellett a sajtó képviselői megismerked­hettek a börtön- és fogházla­kók mindennapjaival, körül­ményeivel, s a látottakat, ta­pasztaltakat összevethették az­zal a törekvéssel, mely a bün­tetés-végrehajtási nevelés fej­lesztési koncepciója címet kapta. Hogy mit fed ez a cím, erről az országos parancsnokság ne­velési osztályának vezetője, Fejes Imre őrnagy adott rész­letes tájékoztatót. A szabad­ságvesztés — már a nevében benne van — egyfajta korlá­tozás, de nem csupán a bün­tetés célját szolgálja, hanem a nevelést is. Annak érdekében, hogy az elítélt, miután letöl­tötte a rárótt büntetést, beil­leszkedjék a társadalomba. Az új koncépció értelmében a büntetés-végrehajtási nevelés a tervszerű és korrigáló hatá­soknak egy olyan összetett rendszere, amely a jogszabá­lyi keretek és a zárt intézeti viszonyok között — igazodva az elítéltek egyéniségéhez — segíti a személyiségformálást, a társadalmi alkalmazkodás képességének és készségének ^kialakulását.,, Abból-indulva .'ki, hogy az eifíberjfk'fotmá Iha­tok, nevelhetetlen elítélt nincs. De, mert e nevelés ala­nyai nagyrészt felnőttkorúak, sajátos életszokásokkal, kiala­kult szemlélettel, tulajdonkép pen nem garantálható az élet vitel jövőbeli maximális be folyásolása, ehhez már a tár sadalom segítségére is szűk ség van. Mindenesetre e sajá tos viszonyok között differen ciált nevelés szükséges: kü lönbséget téve az általános, a kriminális és a kóros szemé­lyiségű elítéltek között. A ve. lük való foglalkozás is e sze. rint történik. A koncepció több éves szak mai előkészítő munka után született meg, azzal a céllal, hogy irányt adjon az elkövet kezendő évtizedek fejlettebb nevelési gyakorlatának. Ami nek lényege: növelni az elítél­tek műveltségét, csökkenteni szellemi elszigeteltségüket, felhasználva a tanítás eszkö zeit ugyanúgy, mint a tömeg kommunikációban rejlő lehe. tőségeket. Öntevékenyen Mindezek érdekében termé­szetesen olyan légkört kell te­remteni valamennyi intézet ben, ahol lehetőség nyílik az elítéltek egyéni problémáival való részletes foglalkozásra is, annak érdekében, hogy sze mélyiségük kritikus jegyeit feltárhassák. Ha szükséges pszichoterápiái és szocioterá- piai módszereket kell alkal­mazni, akár egyéni, akár cso­portos formában. A börtönár­talmak mérséklése érdekében pedig célszerű szélesíteni az öntevékenységre épülő neve­lési formákat, illetve alkal­mazni — ésszerű keretek kö­zött — az önkormányzati de­mokratikus elemeket, a kezde­ményezőkészség és a felelősség- érzet kibontakoztatását. Mindezek megvalósításához nyilvánvalóan a tárgyi feltéte­lek javítása elengedhetetlen Sajnos, mint a bevezetőben is említettük, a büntetés-végre- hajtáfe , intézményrendszeré neró éppen optimális. Ennek fejlesztése ugyancsak az elkö­vetkezendő évek és évtizedek feladata. T. I, ÁLARC NÉLKÜL Fejezetek a német fasiszta titkosszolgálatok történetéből MINDAZOK EMLÉKÉNEK, AKIK A NÁCIZMUS ÁLDOZATAIKÉNT HALTAK MEG, S TISZTEL­GÉSKÉNT MINDAZOK ELŐTT, AKIK SZERTE A VILÁGON HARCOLTAK A FASIZMUS ELLEN. 5. Az A-54 -es ügynök A CSEHSZLOVÁK hírszer­zés vezetője, Moravec ezredes még a náci megszállást meg­előzően a prágai német nagy- követség első titkárnőjét is beszervezte. A csehszlovák hírszerzés legjobb ügynöke azonban az A—54-es volt. 1936. február 8-án a prágai Nemzetvédelmi Minisztérium egy különös levelet kapott. A levél írója felajánlotta szol­gálatait a cseh hírszerző szervnek, majd felsorolta, hogy mit áll módjában megszerezni az Abwehrtől. Feltételei kö­zött szerepelt: „sohasem tud­ják meg a nevemet, indokaim iránt ne érdeklődjenek”.. A cseh titkos szolgálat vezérkara döbbenten olvasta a felsorolt lehetőségeket s bár Canaris kezét gyanították a háttér­ben, úgy döntöttek, hogy bele­mennek a játszmába. Még az­nap elküldték az igenlő vá­laszt, és az ,akció megindult. 1936. április 6-án jött létre az első találkozó. A cseh— német határon az éjszaka sö­tétjében bukkant elő az A— 54-es ügynök. Az idegen 35 év körüli jellegtelen embernek tűnt, az átadott anyagért 15 ezer birodalmi márkát kért. A csehek átvették az anyagot, lefotózták, majd megegyeztek a következő találkozóban. Az anyag, amit az A—54-es ho­zott, megérte a pénzt. A Cseh­szlovákiában dolgozó náci ügynökök egy részének névso­rát tartalmazta. Moravec ezredes miután az információk valódiságáról meggyőződött, tovább vitte a kapcsolatot. Az A—54-es 1937—38 fordulóján részletes adatokat hozott Németország mozgósítási készülődéseiről Csehszlovákia ellen. 1939. március 11-én a turnovai pá­lyaudvaron a nagy forgalom­ban kinek tűnt volna fel a vasúti restiben beszélgető két utas? „Én most kereskedelmi utazóként vagyok önöknél” mondta az A—54-es cseh part­nerének. „Csehországot már­cius 15-én Hitler megszállja.” A cseh hírszerzőtiszt kezében megremegett a kávéscsésze, majd hamuszürke arccal szá­guldott Prágába, hogy jelen­tést tegyen Moravecnek. Az ezredes azonnal a kor­mányhoz rohant, amely éppen ülésezett. Chvalkovsky kül­ügyminiszter kellemetlen arc­cal jött ki az előszobába és meghallgatta Moravec jelenté­sét. „Ezredes úr — mondta —, tudom, hogy ön jó hírszerző és hogy jót akar. Ezúttal azon­ban koholmányokkal traktál- ják az ügynökei.” Moravec azonban nem nyugodott meg, ő hitt az A—54-esnek. Még az éjjel minden titkos anyagot becsomagolt és ezekkel együtt repülőre szállt. Amikor a gép március 15-én London felé tartott, a német páncélosok már Prága utcáin dübörögtek. Hitler letörölte a Cseh Köz­társaságot a fasiszta világtér­képről. LEGKÖZELEBB a csehek egy fél év múlva találkoztak az A—54-essel, ezúttal Hágá­ban. Az ügynök jelezte, hogy a német nagyvezérkar had­műveleti térképén a támadást Jelző vörös nyíl ezúttal Len­gyelországra mutat. 1940 nyarán az A—54-es ré­vén egy új hadműveleti terv bukkant fel az angolok előtt. „Fall Barbarossa.” Ez micso­da? Hadműveleti terv, de ki ellen? Mennyiben érinti Ang­liát? Októberben megérkezett a válasz. Az A'—54-es minden kétséget kizáróan megállapí­totta, hogy a Barbarossa-terv mögött a Szovjetunió megtá­madásának előkészítése rejlik. Churchill személyes üzenetet intézett Sztálinhoz, amelyben figyelmezteti a veszélyre, s rá­mutat, hogy az információt megbízható ügynök szerezte. Az Á—54-es ezt követően értesítette kapcsolatait a Bal­kán lerohanásának tervéről, s aztán elkezdődött a történet utolsófejezete. Prága új embert kapott. 1941. szeptember 17-én fekete Mercedesén megérkezett a prágai várba Reinhard Heyd- rich. Leváltotta a „gyengeke­zűnek” tartott protektort. von Neurathot, és mint az RSHA főnöke, valamint a Cseh- Morva Protektorátus helytar­tója azonnal „rendcsináláshoz” látott. PRÄGA UTCÁIN bemérő kocsik cirkáltak s rövidesen eredményt értek el. Október 4-én bemértek egy titkos adót s rajtaütöttek. A két cseh kö­zül az egyik agyonlőtte magát, a másikat sikerült élve elfogni és a Gestano „kezelésbe” vet­te. Vallomásából megál'apítot- ták, hogy az angolok Prágá­ban levő cseh rezidense egy különösen exponált német sze­méllyel áll kancsolatban. Közben az RSHA hírszerző osztálya Belgrádban egy olyan anyagot zsákmányolt, amely nek hírforrása csak olyan ma­gas rangú 1 Abwehr-tisztviselő lehetett, aki jelenleg Prágában dolgozik. Három személy jö­hetett számításba, von Engel- mann és von Kornatzki ezre­desek, továbbá Paul Thümmel százados. Nem sokkal később újabb adat keletkezett, misze Vint Hágában a cseh titkos szolgálat egyik tisztje, egy Ab- tvehr-tiszttel találkozott. Nem volt nehéz kimutatni, hogy a kérdéses időben Thümmel szá­zados járt szolgálati úton Hollandiában. Heydrichnek ez elég volt, lecsapott. Paul Thümmelt a Gestapo őrizetbe vette. Canaris ugyan Berlin ben tiltakozott ‘ és tiltakozott Martin Bormann is, tekintve, hogy Thümmel a náci párt aranyjelvényének birtokosa volt, de Heydrichet ilyen cse­kélységek nem izgatták, ö még Himmlert is megkerülve, egyenesen Hitlerhez fordult, aki rövid dühkitörés után uta­sította Bormannt. hogy töröl­je Thümmelt a párt tagjainak sorából. A döntést azonban Heydrich már nem tudta meg. Egy RAF bombázó repült Csehország felett az éjszaká­ban, s három cseh ejtőernyőst dobott le. Egy fogadó csoport elrejtette őket és megmutatta az utat. amelyen Heydrich nagy nyitott Mercedese gyak­ran áthaladt, s ahol kénytelen volt lassítani, hogy venni tud­ja a kanyart. 1942. május 27- én amit Heydrich a Hradzsin- ba hajtatott, a három cseh megtámadta. Az egyik kézi­gránátot dobott a kocsiba, a másik kettő pedig géppisztolv- tüzet nyitott. A támadás ered­ményeként a tiszt az ezüst ha­lálfejjel fekete sapkáján, halá­losan megsebesülve hanyat­lott hátra. Ez azonban nem segített Paul Thümmel. alias A—54, a cseh hírszerző szolgálat ügy­nökének sorsán. 1945. ápriiis 27-én Terezinben kivégezték. Következik: A Scapa Flow-i órás. EGYÜTT AZ UTAKON AZ UTINFORM JELENTI CSÚCSFORGALOM ÍGÉRKEZIK Akik a hét végén autós családi kirándulásokat terveznek, sűrű for­galomra számíthatnak, előreláthatólag vasárnapig felettébb jó útviszo­nyokra is. Derült, száraz időt ígér a meteorológia, esetleg szombat dél­utántól záport, zivatart. Az utakon tehát ekkortól ajánlatos az óvatos­ság, kiváltképp azokon a szakaszokon, ahol a vihart kísérő hirtelen széllökésekre is számítani kell. Tegnap délután már megindult a fővárosból a Balaton, a Dunaka­nyar, s a többi pihenőhely felé az autók áradata. Mindkét sztrádán feloldották a korlátozásokat, így is könnyítve a forgalmat. A Duna két partján sem várható forgalomkorlátozás a 2. és a 11, út Pest me­gyei szakaszán. A Balatonra igyekvők figyelmébe ajánljuk: a BAH- csomópontnál sárgán villognak a lámpák. A Nagytétényi úton közlekedők figyelmét felhívjuk, hogy a Főv- inform jelentése szerint vágányfelújitási munkálatok miatt útszűkületre kell számítaniuk a XXII. kerületben a Tóth József cs a Vágóhíd utca között. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Cegléden, a Bercsényi úton T. F. beszállt a kocsijába, be­csapta az ajtót, elindította a motort, majd kapcsolt, és a járda mellől elindult. A csattanás megijesztette, ugyanis nem figyelt az úton szabályosan közlekedőkre, s az éppen arra haladó se­gédmotorost elütötte. A kétkerekű vezetője súlyos sérülést szen­vedett. ■ Ez a baleset sincs tanulság nélkül. A legfőbb az, hogy a legegy­szerűbb manővert sem szabad megkezdeni elővigyázaUanul. Elindulni egy járművel, ez csak egyszerű? Természetes, hogy az, de egyszerűsé­gében is összetett, s ha nem is gondolnak a legtöbben arra, hogy a KRESZ előírásai szerint indulnak-e el, mégis kialakult valamiféle automatizmus a gyakorlottabb vezetőkben, s meggyőződnek arról, hogy nem jön-e hátulról valaki, akinek előnyt kell adniuk. Talán érdemes néha-néha tudatosítani magunkban még a legalap­vetőbb szabályokat is, s felülvizsgálni beidegződéseinket, nem csökken-e az évek folyamán éberségünk. HOVA NÉZZÜNK GYALOGOSKÉNT? Gyalog vagy járművel közlekedve oda nézzünk, ahonnan veszély leselkedhet ránk. Ma már gyalogosként is szükségünk van valamiféle köz­lekedési tudatra. Jó, ha tudjuk, hogy egyirányú vagy kétirányú forgalom zajlik abban az utcában, ahol lelépünk az úttestre, így tudhatjuk, merről várható egy jármű. Honnan jön a ve­szély. Egy kis segítséget jelenthet, ha átgondoljuk a követ­kezőket. Ha lakott területen — városban, községekben — egy ut­cában a parkoló kocsik eleje mindkét irányba mutat, akkor kétirányú utcában vagyunk. Ha lelépünk az úttestre, előbb balra, majd jobbra tanácsos nézni, hogy megállapítsuk, nem jön-e. járműi amely veszélyeztetné átkelésünket. * Ha a kocsik egy irányban állnak, mindkét oldalon, akkor az . egyirányú utca. Nézzünk a járműveik vége felé, mert onnan jöhet a veszély. A legjobb, ha az utcasarkoknál kelünk át, mert ilyen he­lyeken nagyobb területet láthatunk be, hiszen benézhetünk a keresteződésbe mind a négy irányba. . Próbáljunk meg a gépjárművek vezetőinek a fejével gon­dolkozni, hogyan vesz észre bennünket a leginkább, lesz-e ide­je fékezni, vagy kikerülni minket. S felnőttként közlekedve gondoljunk arra, hogy akarva- akaratlanul is példát mutatunk a gyerekeknekl HOVA NÉZZÜNK JÁRMŰVEZETŐKÉNT? A közlekedéssel tudományos szinten foglalkozók vélemé­nye szerint messzire. Sőt, minnél messzebre. Így foghat be a legnagyobb területet szemünk, így a leg­nagyobb a valószínűsége annak, hogy észrevesszük, ha olyan vál­tozás következik be környezetünkben, ami befolyásolja hala­dásunkat, amit figyelembe kell vennünk. Ráadásul kevésbé fárasztó a vezetés, ha távolra tekintünk. Aki ugyanis a közeli, vagy viszonylag közeli dolgokat nézi, az rohanó tárgyakat, vagy élőlényeket lát, s ezek képe életlen és gyorsabban mozgó, mint a távoliaké. JUGO—45 ÉS JUGO—55 A címben szereplő két autó déli szomszédunk autóipará­nak terméke, s a már a BNV-n is bemutatott kisautókat azo­nosítja. A 45 és 55 lóerős háromajtós, tetszetős jugoszláv kis- 'koesik hat liternél kevesebb üzemanyagot fogyasztanak száz kilométerenként. A Crvena Zasztava gyár termékeinek legfőbb külföldi pia­ca — mintegy ötvenezer egységet adnak el — Egyiptom, Hol­landia, Görögország, Nagy-Britannia és' Bulgária. Hazánkba évente egy-két ezer autót hoznak be, s egy új megállapodás ér­telmében négy-ötezerre nő ez a keretszám. A növekedés an­nak tudható be, hogy Magyarország részegységeket és alkatré­szeket szállít (a Magyar Gördülcsapágy Művek és a Bakony Művek termékeit) és ezért kész autókat kap cserébe. A bal oldali képen egy elektromos meghaitásü kísérlet! mikrobusr lát­ható utcai forgalomban, de tervezik, hogy kisteherautót is készítenek ezzel a csendes és a környezetet nem szennyező erőforrással. Mellette a máris népszerű Jugo-sorozat egyik példánya látható a kirakatban. Balesetmentes közlekedést és kellemes hét régét kíván gya­logosoknak és járművezetőknek egyaránt: Koóz Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom