Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1984. MÁJUS 16., SZERDA Mértéktartó bizakodás Megszüntették a ráfizetést Ki keit hasznaim az adottságokat Aranyat érő májusi eső után jártunk a ceglédi Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben, ahol mértéktartó bizakodással fogadott bennünket Bódizs Antal, a szövetkezet elnöke. A gazdálkodás menetével, az idei kilátással kapcsolatos kérdéseinkre általában biztató válaszokat kaptunk. Többre képesek — Milyen célok vezérlik önöket? — A gazdaságunkban rejlő adottságok arra ösztönöznek bennünket, hogy alaptevékenységünk színvonalát és nyereségességét fokozatosan fejlesszük. Ez olyan feladat számunkra, amely saját érdekünket szolgálja. Már eddig is beigazolódott, hogy ilyen minőségű talajokon, mint a mienk, búzából és napraforgóból kiemelkedő eredményt lehet elérni, és az állatállomány ellátásához szükséges takarmánymennyiség is megtermelhető. — A mostani gazdasági évet milyennek ítéli? — Az őszi talajelőkészitést, műtrágyázást, vetést időben és kedvező körülmények között, jó minőségben elvégeztük. A száraz időjárás nem tett különösebben próbára bennünket. A kukorica és a napraforgó betakarítása rendben lezajlott. Az őszi teendőkhöz minden személyi és tárgyi feltétel rendelkezésünkre állt. Elegendő műtrágyát juttattunk a talajba, a szerves trágyát kiszórtuk kétszáz hektáron, amelyből elsősorban a cukorrépa termőterületének adtunk. A csapadékhiány miatt a gabonafélék nehezen keltek, a zöme csak tavasszal bújt ki a földből — A megváltó eső még jókor jött, egy hét alatt 41 milliméter csapadékot mértünk. Az esőzésig minden munkával végeztünk, a vetőmag minden táblán a talajba került. Eszerint 100 hektáron cukorrépát, 523 hektáron takarmány-, 222 hektáron silókukoricát, 284 hektáron napraforgót és 220 hektáron cirokmagot termesztünk. A kalászosok közül az őszi árpánál még az esők előtt megindult a kalászolás a szárazság miatt, s ez a várható termésmennyiséget kedvezőtlenül befolyásolja. A búza jövőjét ma még lehetetlenség pontosan megjósolni. — A géppark megfelel-e a követelményeknek? — A gépállomány bizonyos tekintetben több a szükségesnél, mint például talajművelő gépekkel jól el vagyunk látva, ugyanakkor a széna- és szalmabetakarításhoz nem ártana, ha több eszközünk lehetne. A gépeket időben rendbe hozták a javító részlegben, megfelelő szervezettséggel, időben sikerült elvégezni mindent. A hozzánk látogató kívülállóknak is az a véleménye, hogy kifogástalan minőségű, összehangolt a tevékenységünk. Jó együttműködés — Ezek szerint ehhez megvan a kellő emberi háttér. — Az irányító szakember- gárda teljesen kicserélődött. Megfelelő elméleti felkészültségű és gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakember dolgozik minden területen. Teljes a gárda. A tsz-tagság és az alkalmazottak a vezetéssel összhangban képesek megoldani a feladatokat és a további teendők elvégzésére is alkalmasak. — A szomszédos gazdaságokkal milyen együttműködést alakítottak ki? — Miután nincs szárítóberendezésünk és raktárunk, a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozó üzemében szárítottuk, tisztítottuk és tároltuk a szemes terményt és a napraforgót. Így lesz ez ezentúl is. Szövetkezetünk, a CÁT és a Szolnoki Cukorgyár cukorrépatermelő gazdasági társaságot alakított, amelyben a tangazdaság saját gépi kapacitásával, földterületével van jelen, mi százhektáros táblát bocsátottunk e növény termesztéséhez rendelkezésre. A gyártól megkapjuk az állattenyésztés számára szükséges, takarmányként hasznosítható melléktermékeket. A betakarítási munkák idején még Borsodba is eljutnak gépeink, s onnan is jönnek hozzánk. — Az állattenyésztés hogyan alakul az utóbbi években? — Tavaly felszámoltuk a veszteséges sertéstenyésztést. A juhászaiban is változtatásra volt szükség. Bérleti szerződést kötöttünk két juhásszal, akik anyajuhonként hatszáz forintot fizetnek a szövetkezetnek. Ezzel megszüntettük a ráfizetést. A szarvasmarhaállománynál — megfelelő tartási és tenyésztési munkával — sikerült elérni, hogy az 1082-es 4800 literről tavaly 5420 literre emeltük a tehenenként fejt tej évi mennyiségét. Bérrendezés — A melléktevékenység miből tevődik össze? — A kereskedelemben felszámoltunk mindent, ami nem hozott hasznot. Jelenleg 13 vendéglátó és élelmiszert árusító egységünk van. Önfenntartó főágazatunk az építő- és szolgáltatóipari tevékenység, továbbá az AGROPROP, amely hirdető, propaganda-, ki. állításszervező, piackutató munkát végez. A VÖRSAS Gazdasági Társulás gesztoraiként működünk, továbbá varrodát tartunk fenn. Dekorációs csoportunk bérmunkát is vállal. A melléktevékenységgel az a szándékunk, hogy a szövetkezet általános fejlődését anyagilag segítse, hiszen célunk, hogy az ország szövetkezeteinek rangsorában ne a hátul kullogók közé tartozzunk. Jóllehet, szerény erőfeszítésnek tűnik, a mi viszonyainkhoz mérten mégis derekas erőpróbának tekinthető, hogy az 1983-as év 1,5 millió forintos tiszta nyereségét az idén szeretnénk megduplázni, és 3 millió forintos haszonnal zárni az évet. Dolgozóink szorgalmas munkája garancia ehhez. Egy régi gondunk megoldásaként az idén szeretnénk a bér- színvonalat egységesíteni budapesti és ceglédi részlegeink között, mert a mostani bérfeszültség kedvezőtlenül hat. Ha ezt sikerül elrendezni, tagságunk és alkalmazottaink még nagyobb odaadással munkálkodhatnak eredményeink megszilárdításán és fokozásán — mondotta végezetül Bódizs Antal, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke. T. T. Psraitissnyurfák, több sorban Összefogással épülhet a járda Városszépítés, hosszabb időre Már hírül adtuk: Cegléden tovább folytatódik a Malom- tószél rendezése a városfejlesztési, -rendezési tervnek megfelelően. Segítő cégek Igen sok helybeli gyár, vállalat, gazdaság segít a megvalósításban, lehetőségeihez mérten, társadalmi munkában. A közművesítési tervben szereplő ivóvízhálózat tervét például ily módon készítette el a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat helybeli kirendeltségének műszaki csoportja. A szilárd burkolatú úthálózat tervét szintén társadalmi munkában szerkesztette meg a KPM ceglédi üzemmérnöksége, a csapadékvíz elvezetési terv a Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat műve volt. A megvalósításhoz, a szükséges anyagok beszerzésére a tanácsnak egymillió forintja van. A megvalósításhoz további társadalmi munkára van szükség. A részfeladatokhoz már hozzáláttak A tanácskozásra meghívott vállalatok közül többen már oda is adták a segítségül szánt nehézgépeket, szállító- és rakodógépeket a földmunkák kivitelezéséhez. A Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregysége rakodó- és szállítógépeket kölcsönzött, gépkezelőstül. A Kossuth Termelőszövetkezet T—100-as lánctalpassal és szállító járművel, a VOLÁN 1/11. Vállalat és a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet is hasonló módon segített. A KÖZGÉP a társadalmi munkára Volvót és rakodót adott, Eső mosta a hét végi ceglédi piac áruját, ám eladni kell, vásárolni kell: közepes volt a kínálat és a forgalom. Hiánycikknek bizonyult az alapvető élelmiszernek számító burgonya. Óburgonyát már szinte reggel nyolc órakor sem lehetett kapni. Amíg volt. a kistermelők kilóját 13—15 forintért mérték, csírájától tisztított, közepes méretű, elég jó minőségűt. Üjburgonyát, hazait, kilónként 50 forintért vehetett kóstolóba, aki nagyon megkívánta. Vöröshagymát 15 forintért lehetett kilónként kapni. A fejes saláta darabja 4—7 forint volt, 5 forintért árulta az igen szép, káposztafej méretű, nálunk még túlságosan nem ismert salátafajtát egy kiskertes. Karfiolt kilónként 50—60 forintért kínáltak, apróbb fejet darabszám is vehetett némely árusnál ki-ki, 15 forintért. A fejes káposztából, kelkáposztából, parajból, sóskából mutatóba jutott, nem merték olcsón. A budapesti, vásárcsarnoki áraknál egy-két forinttal drágább Cegléden a retek, az újhagyma, viszont ennél drágább a kiskertesek szamócája, emellett a gomba, az uborka, a paprika és a paradicsom. A szabadáras piac nem enged a huszonegyből, a termesztők tényekre hivatkoznak, miszerint nem olcsó az előállítás, a vetőmag, a vegyszer. Ám, nem mindegy, hogy saját igazukat milyen hangnemben adják vásárlóközönségük tudtára. Kozmetikai bemutató és tanácsadás lesz május 23—25-ig a ceglédi helyőrségi művelődési központban déltől 18 óráig. Az érdeklődő lányokat, asszonyokat szaktanáccsal László József né kozmetikus látja el. Eladó hurka, kolbász, dagadó Sok ízletes, házias ízesítésű készítmény, hurka, kolbász, füstöltáru készül a Ceglédi Állami Tangazdaság cifrakerti húsüzemében. Termékeik Cegléd és a környék üzleteiben a választékot bővítik. Képünkön: a Tömörkény szocialista brigád tagjai sertéshúst aprítanak további feldolgozáshoz. Apátt-Tóth Sándor felvétele a vízkutató cég a nehézgépek oda-visszaszállítását vállalta magára A Dél-Pest megyei Vízgazdálkodási Társulat, tervén felül, egy hétre a munkálatokhoz egy DT—75-ös lánctalpas tolólapot kölcsönzött. A kertészeti kutatóintézet és a gabonaforgalmi vállalat szállítógépeket adott a munkákhoz. A Malomtószél rendezése mondhatni, menetrend szerint folytatódik. Feladat van még, több hétre szóló. Iskolások ültették A tavaszi fásítási akció során az ifjúság is bekapcsolódott a társadalmi munkába. A mezőgazdasági technikumosok 200 darab piramisnyárfát ültettek el a Dohány utca—Juhász Gyula utca közti területen, A város másik pontján, a Vörösmarty téren, a KRESZpark egyik oldalán a Földvá- ry Károly Általános Iskola úttörői szorgoskodtak, ötven facsemetét ültettek el. Az iskolások a fák gondozását is vállalták, ám igen jó lenne, ha ebben azok. akik a telepít* vények közvetlen közelében élnek, szintén segítenének és locsolnák a kis fákat, hogy cseperedjenek, erősödjenek. Kiviszik a kőlapokat A ceglédi tanácstagi körzetekben megindult a járdaépítési akció, ott ahol ezt igényelték és az igénylést jóváhagyták. A járdák vonalát a városi tanács műszaki osztálya kitűzi, a parképítők kiszállítják a járdalapokat a helyszínre, miután a körzet tanácstagja a munkák időpontját egyezteti. Eddig 12 ezer járdalapot szállítottak már szét. Pcrfogó a padlón Például a takarítás Szőnyegtisztító gép kellene Ezt a gyűrött cetlit már hónapok óta hordozom. Az alagsori hirdetőtábláról emeltem el egy óvatlan pillanatban, hogy aztán nadrágzsebből kabátzsebbe kerüljön, egyik szatyorból a másikba vándoroljon, a fiókban, hasonló társai között lapuljon, az íróasztalon, a folyóiratok stószának támasztva álljon, szem előtt — mígnem érvényét vesztette egy szép napon. Muszáj-munka A névjegykártyán F. J. takarító kisiparos ajánlja magát, no meg a szolgáltatásait: udvart, lakást vállal, azonnalra. Kíváncsi voltam, hogyan lehet, s lehet-e egyáltalán iparrá szélesíteni a háztartások mindennapi rnuezáj-munkáját, szerettem volna tudni, milyennek látja a takarító a városi lakásokat, s hogy van-e jellegzetesen ceglédi piszok? — F. J. nemrégiben adta vissza az ipart — mondja Nagy Lajos, a KIOSZ ceglédi alapszervezetének titkára. — Anyagi gondok miatt? — Nem tudom, meíftftém indokolta. p-j jr — Akkor hát várd&únkban kihalt ez a mesterség? — Nem, dehogy. Tudok helyette ajánlani egy másak takarítót, Bogár Lászlót. Ezernyi tevékenységben vagyunk érdekeltek, némelyikük még hasznot is hoz, hát ezek kiemelt helyet kapnak a sorrendben. Rövidül, egyre csonkább lesz az önmagunkra szánt idő. Azt hihetnénk, az ember igyekszik néhány kínos kötelezettségétől megszabadulni, pláne, ha akadnak olyanok, akik mindezt szolgáltatás formájában magukra vállalják. Például a takarítást. Gépstop Bogár László (ráadásul bátyja, János is) igyekszik megcáfolni a mondást: söpörjön mindenki a saját háza előtt, ö foglalkozása szerint, szívesen vállalja a más portáját is. — Mint a fehér holló, olyan ritka a lakossági megrendelés. Hiába, többek között ezen is lehet spórolni. Persze, mindenki szenved, mondjuk, egy telepi lakásban, ha a tél alatt bemaszatolódott ablakaira tekint, esetleg sóhajtozik is, de aztán csak rászánja magát, nekifog. Egypdül a szőnyeg az, amivel kevésbé boldogulnak, mert rendkívül sok port képes magába szívni. Házi módszerekkel nem is lehet igazán jól megtisztítani. Mi talán ezen a ponton tudnánk segíteni a lakások megóvását. Ám hogy ez gazdaságos, gyors és precíz legyen, mindenképp szükség lenne egy szőnyegtisztító gépre. Egy ügyes, az NSZK-ban készülő masináról van szó, amiből a környező városok kölcsönzőiben több is található. A pénzünk meg is van hozzá, csakhogy akad egy kis baj-Mir< vei kisiparosok vagyunk, jelenleg egyenes úton nem tudunk hozzájutni a külföldi berendezéshez. Legutóbb épp a Magyar Nemzeti Bank egyik tisztségviselője magyarázta el a kizáró okokat levélben. Paprikával — Maradnak tehát a közüle- tek. Jómagam szerződéses viszonyban állok az OTP ceglédi fiókjával. Hajnalban én nyitom az épületet, s a reggel érkező dolgozókat tiszta munkahely várja. Idén megkaptuk azt a lehetőséget, hogy nagyobb üzemekben, gyárakban is vállaljunk munkát. Az ilyesfajta megrendelések mindig azonnalra szólnak. De, ugye, készen lesznek három nap alatt? ... hát jöjjenek be szombaton meg vasárnap is. No, így zajlik az üzletkötés. Mi persze megcsináljuk, reggel öttől este tízig dolgozunk ilyenkor, szinte szótlanul. — Nagyon kevés a munkánk, nem akarok ugyan siránkozni, de egyszerű tény, hogy a befolyt pénz a megélhetésünket sem fedezi. Mi mást tehetünk, jobb időkre várunk. De addig is szabad időnkben átadjuk magunkat a mezőgazdasági munka örömeinek: két hold földön gazdálkodunk, az egyiken paprika terem, a másikon pedig nyolcvan gyümölcsfa áll. V. S. Ä polgármester szobra A városi tanács a közelmúltban felújíttatta a település egykori neves polgármesterének, Gubody Ferencnek a szobrát. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a város szívében, arra méltó helyen állítják fel ismét a műalkotást. Vadász György Ybl-díjas építész kapott megbízatást a posztamens megtervezésére és az alkalmas környezet kiválasztására. Városunk lakói ma is tisztelettel emlékeznek a haladó szellemű polgármesterre, aki 1884-től 1907-ben bekövetkezett haláláig volt a város első embere, és munkásságához a település fejlődésének számos jelentős mozzanata fűződik. Javaslatára épült fel a mai városháza, sikerrel szervezte és hajtotta végre a gimnázium felépítését. A villanyvilágítás bevezetése, a városrendezés, a főutak kikövezése, a vasútállomás építése, a jelenlegi Lenin park kialakítása egyaránt nevéhez kapcsolódik. Türelemmel és jó diplomáciai érzékkel védte meg az akkor bontakozó agrárszocialista mozgalmat, annak vezetőit. llrbán Pál és társai sokra értékelték józanságát és reális ítélőképességét. ISSN 0133—2680 (Ceglédi Hfrlai Az árusok hangja Nem olcsók a primőrök
