Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-16 / 113. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1984. MÁJUS 16., SZERDA Laboratóriumi vizsgálsz! Okos munkával kisebb veszteség A tanácsháza csatemáia Befejezéséhez közelednek az épülő gödöllői tanécsháza csatornázási munkálatai. Képünkön: Nehéz György, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat gépkezelője az utolsó métereken ássa az árkot. Hancsovszki János felvétele Évtizedekig őrködtek Ülőke Kétség nem férhet hozzá: az ember arról vesz legtöbbször pontos tudomást, amit maga lát, maga él meg, körülötte zajlik. Ez az eset is megtörténhetett ezer mással. Ráadásul apróság, lényegtelen is, hogy kihez kötődik. A jelenség a fontos, no és a tanulsága. Állok a HEV-peronon. Többen várjuk, hogy beguruljon a szerelvény. Beáll. Az ajtó itt nem nyílik, mint a buszon, a villamoson. Nyitni kell. Kinyitom az egyik szárnyát, majd félrelépek, hogy magam előtt felengedjem a hölgyeket, akik éppen ott vannak. Nem ismerősök, ám egytől egyig csodálkoznak, hogy ilyen is létezik. Látom rajtuk, nem szoktak hozzá, pontosabban, elszoktak tőle. Van köztük fiatalabb, s nagymamakorú is. Mit gondoljak helyettük. Töprenghetnék tovább, erkölcsről, udvariasságról. Kéne is, mert látom, a nagymamát két lépéssel megelőzte a leülésben a másik ajtón felszálló, nála vagy negyven évvel fiatalabb gyerek. Legényke. Hiába, kezdhetünk mindent elölről?1 F. I. Kerepestarcsa Ipssri termék Évenként mintegy százhar- minc-száznegyeven millió forint értékű ipari terméket állít elő a kerespestarcsai Szi- lasmenti Termelőszövetkezet ipari ágazata. Mindenekelőtt a nagyobb megrendelések hosszú távú megtartását tartják fontosnak az ágazat irányítói. az idén azonban újabb termék, az üvegajtók pántjainak gyártását vállalták, ezekből 6—7 millió forint értékben készítenek terveik szerint. Présüzemükben fél évtizede gyártanak különféle nyílászárókhoz vasalartokat, most ezeket a termékeket is továbbfejlesztik. Lassan húsz éve, hogy pontot sem sikerült szerezni a gödöllői kézilabdásoknak a tököli oroszlánbarlangban. Pedig voltak korszakok, amikor az ifjúságiak és a felnőttek is jobbak voltak, mint a Tököli KSK, mégis rendre alulmaradtunk. A hagyományoknak megfelelően, most is csonka csapattal indultunk vendégségbe. Nem véletlen, hogy Tökölre inkább nem utaznak el a menők, mert így sok pofontól mentesülnek. Nem ilyen ok miatt, de mégsem tartott a felnőtt csapattal Hegyi — aki érettségire készült —, valamint Horváth —, aki építkeTököl—Gödöllői SC 20-13 (8-9) GSC: Fibecz — Szlifka (2), Berczeli (4), Urbán, Mezei (2), Malizs (5), Klement. Csere: Csepel — Rusai, Meggyes, Juhász. Ügy indult a mérkőzés, hogy legalább szorossá tudjuk tenni a végkimenetelt. A végig esős találkozón a vélt legjobbunkat, Urbánt, követő emberfogással zárták ki a hazaiak a támadásokból. Ez az elképzelésük sokáig nem vált be, hiszen Malizs, Berczeli és Szlifka góljai az első félidőben szinte mindig vezetéshez juttatta csapatunkat. A forduláskor is a GSC vezetett egy góllal. Bár sok ziccert kihagytak, a védekezés ekkor még jónak bizonyult. A találkozó fordulatát jelentette, hogy a 36. perctől az 56. percig egyetlen alkalommal sem sikerült betalálni a tököli kapuba. Kapusunk is teljesen visszaesett, s a csere Csepel sem segített a gondokon. Kilenc perccel a találkozó lefújása előtt teljesen kitámadtunk, emberfogást alkalmaztunk, de ez a taktika most nem vált be. Á vereség ellenére dicséretet érdemelnek a gödöllőiek, mert sokáig nyílttá tudták tenni a találkozót. Malizs és Berczeli eredményessége megfelelő, Mezei a védelem hasznos embere volt. A nagyüzemi mezőgazdasági gyakoríaiban is evek, sót, sok esetben évtizedek telnek el, amíg a gazdálkodás mikéntjében változás vezethető be. Vonatkozhat ez a szuKen vett termelési eljárásra, a termelési technológia alapvető elemeire csakúgy, mint mondjuk a munkait szervezésének, módozatainak bevezetésére. A regi, a hagyományos fogásoktól nehezen tér el a kis- és a nagyüzemi gazda, s ez sok esetben érthető. Az újtól — általában — tényleg csak a legmerészebbek nem tartanak. Finomabb módszer Itt van, a példa kedvéért is, a műtrágyázás, amelytől sokan, sokáig idegenkedtek. Csak amikor látták, hogy a termésátlagok fokozatosan emelkedtek, megkedvelték, hozzászoktak, a zsákos trágyához. Kezeléséhez előbb az emberi kéz volt, mint a kalászos gabonák ősrégi, kézi vetéséhez, de ahogy a kézi erő fogyott, s jött a nagyüzem meg a szórógép, mindenki elfeledte a régit, hiszen a műtrágyához annyira hozzászoktak, hogy a szerves istálló- és sertéstrágya becsülése megcsappant. Kihordása, kiszórása is költségesebb volt, mint a gyári trágyáké. A műtrágyából pedig sok helyütt a kelleténél többet is kiszórtak, de a kezelés, tárolás alatti veszteségek ennél is többre rúgtak. E téren még ma sem dicsekedhetünk azzal, Tököli ifi—GSC 11-10 (6-4) GSC ifi: Jenei — Szabó (1), Tóth, Bátori (1), Gippert (1), Baltsai (4), Hajdú. Csere: Molnár — Pocsai (2), Ferencz, Vajdai (1), Kovács. Tizenhat fiatal utazott a rossz idő és a korai indulás ellenére Tökölre. Igen elszánt győzni akarás jellemezte a fiúk hangulatát. Tervük majdnem teljesült. Az intenzívebbé vált edzések hatása így is érvényesült, elsősorban a védekezésben. Az első huszonöt percben akoióból csupán két gólt kaptunk. A második félidő elején rögtön sikerült ledolgozni a hátrányt, majd újra a tököliek ragadták magukhoz a vezetést. A mérkőzés vége előtt negyven másodperccel egy bal szélről kapott potyaízű gól döntötte el a találkozó sorsát, sajnos a hazaiak javára. Nincs miért szégyenkezniük fiataljainknak, az idény legjobb és legtudatosabb játékát nyújtották. Jó: Jenei — Bal- sai, Hajdú, Bátori. Hajdú Zoltán és Vajdai Tamás újonc volt, ők a gimnázium csapatából igazoltak át hozzánk. Hajdú úgy játszott, mint aki hosz- szabb ideje szerepelne már a GSC-ben. M. G. A nap programja Gödöllő, könyvtár: Kell a jó könyv, irodalmi műsor, az olvasóteremben, 17 órakor. Zsámbok, művelődési ház: A király és a favágó, mesejáték, 11 órakor. Mozi bob Az óriás. Déry Tibor novellájából készült színes magyar film. Csak 4 órakor! Csillagok háborúja. Kétrészes, színes, amerikai tudományos-fantasztikus film. Csak 6 órakor 1 hogy minden rendben van, hiszen nagyok a tárolás veszteségei. Az utóbbi időben inkább megtanultak a gazdaságok okosan bánni a műtrágyákkal. Ma már — mint például a Gödöllői Búza—Borsó Termelési Rendszerben is — a taggazdaságok földjeinek tápanyagkészletét rendszeresen mintavételekkel és laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik, s az eredmények birtokában adagolják a különféle műtrágyákat. Finomodott a módszer tehát. Mint ahogy újabb műtrá- gyázási eljárások is a gyakorlat társául szegődtek. Például a folyékony műtrágyázás, amelynek gépeit, eszközeit, módját hazánkban legelőször, vagy tíz-tizenöt éve, a MÉM Műszaki Intézet vizsgálta, ha jól emlékszem, a Borsod megyében levő Ongai Állami Gazdaságban telepített NDK- berendezésekkel. Ebben a baráti országban ugyanis előrébb tartottak már, célszerű volt tapasztalataikból okulni, tanulni. Vizes oldat Manapság már elmondhatjuk, hogy az oldatos, szusz - penziós műtrágyázás mégsem hódított úgy teret, mint remélhető volt, újabban viszont felfedezték azt az előnyét, hogy a folyékony műtrágya adagolásával jobban lehet igazodni a növény igényeihez. Gazdaságosabb lehet az ilyen tápanyagpótlás, minőségében jobb, hatékonyabb módszerek vezethetők be. Mindenekelőtt a gyári előállítású szuszpenziós műtrágyák előtérbe kerülésével lehet számolni. A régebbi módszerrel ellentétben ennél a műtrágya vizes oldatát használják, nem kell — mint az iménti módszernél — a nagynyomású berendezéseket használni. Azok ugyanjs aránylag drágák voltak. A MÉM Műszaki Intézet munkatársai a szuszpenziós műtrágyákkal, s kezelésének gépeivel ugyancsak mélyreható Talán nincs olyan napi- és hetilap az országban, amely ne adott volna hírt a gödöllői fotós helytörténeti gyűjtés eredményeiről, az összegyűjtött anyagból rendezett kiállítások sikeréről. Községi hozzájárulás Polónyi Péter, a városi helytörténeti gyűjtemény vezetője egyik beszélgetésünk alkalmával úgy jellemezte a csaknem harmincezer fényképet és más tárgyi emléket kitartó, nagy ügyszeretettel ösz- szegyűjtő munkát, hogy vidékünkön ez volt az utóbbi néhány esztendő legjelentősebb, legnagyobb tömegeket megmozgató közművelődési akciója. A figyelmet és gondoskodást igénylő akciót Kincses Károly, a gödöllői művelődési központ igazgatóhelyettese irányította. Járta a községek művelődési házait, felkereste a honismereti szakkörök, a klubok vezetőit, a falvakban élő magános gyűjtőket. Amikor összegyűlt az anyag, ismét ott volt a településeken, hogy segítsen az értékek válogatásánál, de ha úgy kívánták a körülmények, vállalta a tablók összeállításét, a kiállítás megrendezését is. Kincses Károly a siker után nagyüzemi kísérleteket végeztek. A Herceghalmi Kísérleti Gazdaságban kidolgozott géprendszer 4-5 ezer hektáros szántó vagy kisebb szőlő és gyümölcsös műtrágyázásához készült el. Ez a műtrágya szállítása, gazdaságban történő átmeneti tárolása és a szántóföldi vagy kertészeti területre való kiszórása gépeit egyaránt tartalmazza, sőt az egyes berendezéseknek a talajművelő és vetőgépekhez kapcsolását is magába foglalja. Ä jövőbsn A MÉMMI kísérleteihez a gazdasag szamára a Budapesti Vegyiművek es a Feremaiioni Vegyipari Vállalat volt képes jó minőségű szuszpenziós műtrágyát adni. Az eddig elvégzett kutatásokból kiderült, hogy e műtrágyazási módszer is csak akkor előnyös, ha a teljes gépesítés megvalósítható, vagyis na a gépsor is, a jó minőségű műtrágya is rendelkezésre áll. A jó minőségű szuszpenzió előállítását azonban a kísérletek idején a legnagyobbrészt külföldről behozott alapanyagok jellemzői befolyásolták. Előnyként jelentkezett az, hogy a veszteség az újabb módszernél a lehető legkisebbre volt csökkenthető, s a gépek okos, szakszerű kezelése révén a környezetszennyezés szempontjai is fokozottabban érvényre juthattak. Tény viszont az is, hogy az új eljárás gazdaságosságára kedvezőtlenül hatott, hogy a folyékony műtrágya hatóanyagára magasabb volt, mint a szilárd műtrágyáké. Mindenesetre a gépsor tagjainak nagy részét előállító Herceghalmi Kísérleti Gazdaság szakemberei, nemkülönben a MÉMMI kutatói, akik a kül- és a belföldi gépeket rendszerbe — technológiai láncba fogták — bizonyos választási lehetőséget, ötletet adhatnak azoknak, akik a jövőben másképpen, jobban akarják a tápanyag-utánpótlást megoldani. Fehér István fogadhatná a gratulációkat, de tiltakozik az elismerő szavak ellen. — Négy és fél hónapos előkészítés után nyomdába adhattuk a Képeskönyvet, amelyben hetvennégy fénykép szól a Gödöllő környéki községek embereinek hétköznapjairól, ünnepeiről és szokásairól. A községi kiállítások sikerét, munkánk elismerését bizonyítja, hogy a könyv megjelentetéséhez a községi tanácsok anyagi segítséget nyújtottak. Bag és Dány ezer-ezer, Csömör ezerötszáz, Kerepestarcsa, Szada két-két ezer, Nagytar- csa, Pécel kétezerötszáz, Isa- szeg, Kartal, Túra, Mogyoród három-három ezer, Veresegyház ötezer forintot utalt át a művelődési központ számlájára. Nagytarcsa az c!sö — Természetesen ez az ösz- szeg a könyv megjelentetésének költségeit nem fedezi, ezért a hiányzó összeget intézményünk megelőlegezi. A segítő községek a támogatás arányában kapnak tiszleletpéldá- nyokat a kiadványból. A Képeskönyv megjelenésével egyidejűleg az összegyűjtött képek legjobbjainak reprodukcióiból elkészül a vándorkiállíÉvente kétszer, november és május első keddjén. tartják összejövetelüket a MÁV kultúrtermében a vasutas szak- szervezet helyi nyugdíjas csoportjának tagjai. Ezúttal is így történt. Ilyenkor mindig nosztalgiával lépek az idős emberek közé. Legelőbb arra gondolok: mennyi és milyen felelősség- teljes munka van mögöttük, hogyan őrködtek egjdíBr a rohanó szerelvényeknél, és miként vigyázták a tolató vonatok rendjét. Sokan évtizedekig teljesítettek közülük egy helyen szolgálatot. Legtöbbjük ott volt a második világháború után a felrobbantott, tönkretett vasutak helyreállításában is. Ahogy mondani szoktuk: beindították az ország . vérkeringését, s ki előbb^ kÉ utóbb, átadta a stafétabotéi iá'z utódoknak. Sokan olyan időben mentek nyugdíjba, amikor járandóságukat a legalacsonyabban állapították meg. Ez még a mostani összejövetelre is rányomta a bélyegét. Felszólalásaikból is érződik ez. A minap megtás is, amely húsz tablón jut vissza a községekhez. — Az első kiállítás megnyitását május végére tervezzük a nagytarcsai falumúzeumban, de nagy a valószínűsége, hogy az anyag megismerése után valamennyi községünk igényt tart a tárlat megrendezésére. A fényképekben rejlő értéket szakemberek és amatőrök egyaránt felismerték, s talán sokaknak adtak segítséget ahhoz, hogy ők maguk is fényképezőgéppel járják községüket, és a holnap felnövő nemzedék számára megörökítsék a ma történelmét. Ki sejthette, hogy amikor a fényképezés mint technikai eljárás megszületett, milyen roppant tágasságú jövő áll előtte? — A fénykép — mondja Kincses Károly — mint a valóság minden területéről megszerezhető személytelen tanú- vallomás kivételesen nagy szolgálatokat tett és tehet ma is. Ezt a tanúságtevést segíti a Képeskönyv, amely eltér a fotókönyvek megszokott típusaitól. Párosított oldalak — Nem egy meghatározott tárgykörbe tartozó, egy tájról, foglalkozásról hírt adó képeket egyesít magában. Nincs műfaji tartott tanácskozáson Notter Gusztáv, a csoport elnöke üdvözölte a megjelenteket és javasolta, hogy egyperces néma felállással adózzanak a nemrég elhunyt Vermes Pál, Tömöri Lajos és Tamás István emlékének. Ezután sok mindenről szó esett, például arról, hogy van még néhány üdülőjegyük, ha valakinek kell beutaló, az Domonkos János gazdasági fele.-, lésnél érdeklődhet: P. Tóth István, a vasutas szakszervezet miskolci területi bizottsága nyugdíjasokkal foglalkozó munkatársa több időszerű kérj- désről adott tájékoztatót. Eb- mondta, hogy a Magyar Államvasutak a mai napig is önálló; saját kórháza, egészség- ügyi intézményei, üdülői és saját nyugdíjhivatala van. Többen kértek szót és elmondották véleményüket. Volt, aki a vonyarcvashegyi üdülőt dicsérte, mások a kereskedelemben tapasztalható visz- szásságokat, súlycsonkításokat és túlszámolásökat kifogásolták. egysége sem: arckép, riportkép egyaránt akad köztük. Mi fűzi őket mégis egybe? Valameny- nyi felvétel itt készült, a mi vidékünkön, a Galga mentén, az isaszegi dombok között, a szadai gyümölcsfák alatt, a veresegyházi otthonokban. De az összetartozást segíti a képek párosítása is. Oly módon vannak összeválogatva, hogy a felnyitott könyv szembekerülő lapjai kiegészítsék egymást. Ennyi elég? Átlapoztam a válogatást. A képek legtöbbje az emberekről szól, arcok, alakok, élethelyzetek, cselekedetek, gyönyörű és félelmes, vidám és tragikus, felemelő és nevetséges életmozzanatok füzérét látjuk a lapokon. — A munka folytatódik — mondta Kincses Károly. — Történelem a családi otthonokban címmel rendezünk kiállítást. Bízunk abban, hogy ismét sokan segítenek. Miközben a terveket hallgatom, egy kérdés fogalmazódik meg bennem: ennyi munka és fáradozás, ilyen sok embert megmozgató tevékenység, s ekkora érdeklődést keltő kezdeményezés sikeres befejezése után elég-e, szabad-e csak ezer példányban megjelentetni a Képeskönyvet? F. M. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap' Kézilabda Tökölön ismét vereség Csiba József Nyomdában a Képeskönyv Anyag a vándorkiállításhoz
