Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-13 / 111. szám
Folytatódnak a KISZ-küEdöftéftekeiIctek A fiatalok a politika részesei A bét végén újabb KISZ-küldöttérlekezletet tartottak a megye több településén. Ezúttal Budaörs, Százhalombatta, Szentendre és Szlgetszentmiklós ifjúkommunistáinak képviselői vitatták meg a mozgalom Időszerű kérdéseit. A fiatalok a vitákban olyan kérdésekről szóltak, mini az egyéni feladatvállalások szerepe, a lakóterületi munka, a pályakezdés, a beilleszkedés nehézségei, vagy az úttörő—KISZ-átmenet problémái. Általános volt a vélemény, hogy szinte valamennyi területen erősödött az ifjúsági szervezet tevékenysége, ám az eddiginél több konkrét feladatot várnak a társszervezetektől. A küldöttgyűléseken mindenütt kifejezésre jutott a fiatalok tettrekészsége, s az hogy a megszokott beidegződéseket, sémákat új formákkal szeretnék felváltani. Testre szabott vállalásokat A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtárban Szentendre és környéke kétezer ifjúkommunistája nevében 111 fiatal gyűlt össze, hogy számot adjon a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkáról. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Arató András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Kiss Jenő, a KISZ KB tagja. Megjelent Rozgonyi Ernőné dr., az MSZMP Szentendre városi Bizottságának első titkára, Havas Imre. a városi tanács elnökhelyettese. Az önkritikus írásos beszámolót Nemesné dr. Killár Gyöngyi, a KISZ szentendrei városi bizottságának titkára egészítette ki többek között azzal, hogy az eddigieknél átgondoltabb tervezésre, a feladatok fegyelmezettebb végrehajtására van szükség a fiatalok körében is. Sokan úgy vélik, hogy az eliaposodás veszélye fenyegeti az ifjúsági mozgalmat, éppen ezért a küldött- gyűlésnek arra is választ kell adnia, hogy mit tud tenni ma a KISZ. Az élénk vitában nem kerteltek a résztvevők. Különösen szerepet kapott az úttörők KISZ-éietre való felkészítése, a KISZ párttagajánló tevékenysége, a pályakezdők beilleszkedésének segítése, a vízi sporttevékenység fellendítése. Kiss Jenő arra figyelmeztetett. hogy az alapszervezeteknek nem egymásról kell másolniuk a programokat, hanem választani a felkínáltakból, egyben meghatározni a saját KEREKEKEN L okálpatrióták kedvelt — és tagadhatatlanul bizonyítható, mert térképen megmutatható — érve, hogy városok, Cegléd, Szolnok, Nagykőrös közé „beszorult” településük aligha növekedhet úgy, mint arra képes lenne. Abonyról van szó. A múltját nemes hevülettel őrző — és van mit őriznie! — nagyközségben valóban volt idő, amikor gazdagabbnak látszott a tegnap, mint a holnap, ám ennek vége, amit viszont azért nehéz belátni. mert nem rajzolható úgy térképre, mint a földrajzi elhelyezkedés. Ezeknek a nehezen felrajzolható módosulásoknak egyik jele, hogy hosszú évek óta először tavaly fordult meg a széljárás a népesség mozgásában; több volt a letelepedők száma, mint az elköltözőké. Ami fontos mozzanat! hiszen azt mutatja, városok ide meg oda, érzékelhetővé válik a község vonzereje sokféle előnye, amint érzékelhető — hála a település tanácsa és termelőegységei közötti szoros kapocsnak, gyümölcsöző együttműködésnek — a fejlesztés, fejlődés nagyobb lendülete is. Látszatra a mérleg másik serpenyőjébe kívánkozik az a tény, amelyet a nagyközség tanácsa állapított meg, s amely szerint — meghökkentően hangzik a nem itt élőnek, az ingázást az agglomerációs övezettel azonosítónak — Abonyból, kerekítve, kétezer fő jár el dolgozni máshová, legtöbbjük naponta utazik, egy kisebb csoport hetente teszi meg az utat oda és vissza. A nagyközség felnőtt lakosságának tetemes része tehát — hangzik némelyek véleménye — szinte kerekeken él, bár az ipar helyben is fogadna jelentkezőket, az ezernégyszáz körüli foglalkoztatott körét bővítve. A kerekeken élők korábbi népes tábora ugyan kisebbedéit — éppen a helyi ipar- fejlesztés következtében —, de most már évek óta nincs lényeges változás, azaz mégiscsak nyögi a község, hogy városok közé szorultan él. így az okoskodás. Ha ezt érezné a település, akkor bizony a főváros is oda sorolható lenne az okok közé, mert szép számmal vannak, akik Budapestre ingáznak. Nem földrajzi tényezőkről van szó, sokkal inkább arról, hogy léte egy bizonyos időszakában a település nem tudott munkát adni minden lakójának; a lakosság szakmai képzettsége és a helyi munkaalkalmak közötti összhang nem teremthető meg; a másutt elért és a helyben elérhető jövedelmek különböznek, s így tovább. Okok serege van jelen tehát a kétezer ember kerékre kényszerülésében, s ezeknek az okoknak egyike kétségtelenül az ingázó életmód megszokása is, mert ennek nemcsak hátrányai, hanem előnyei is vannak, sokak számára — főként a fiatalok esetében — már maga a mozgás is esemény, élmény, érdekesség, bizonyos választási szabadság megtartása. Ami ennél érdekesebb, az az ingázás öröklése, hiszen vannak fiatalok, akik természetesnek tartják szüleik, de főként apjuk ilyen magatartás- mintájának átvételét, amint tekintélyes azoknak a fiúknak, leányoknak a száma is — a jelenlegi tanévben nem kevesebb, mint ezer fő! —, akik túljutva az általános iskolán, továbbtanulva ingázni kezdenek. A középfokú oktatás ezer fiatalt ültet kerékre — többségük reggel megy, este érkezik —, ami feltételezhetően hatással lesz arra is annak idején, hogy a pályát kezdők számára nem lesz akadály az esetleges ingázás, hiszen már megszokták ...! Vannak, akik azt állítják, az ingázó diák elveszett a lakóhely szemszögéből nézve, hiszen mi kösse azt, aki reggel megy, este jön?! Az ilyen logika szerint persze, vagy minden településnek saját középiskolájának, felsőfokú intézményének kellene lennie. avagy tiltani kellene a továbbtanulást... S orolhatnánk a hasonló abszurditásokig elvezető logikai bukfenceket, értve már nem szűk körben, hanem általában, mert általában nehezen talál elfogadásra az a tapasztalat, hogy napjainkra szilárd jellemzőjévé vált a gazdasági-társadalmi fejlődésnek a kerekeken élés. Az a jellemző tehát, hogy a népesség mobilitásának vannak ilyen, formálisnak, puszta közlekedési szakkérdésnek látszó vonásai is, hogy a népességmegtartó erő, amiről annyi sok szó esik most már, nem egyenlő a helyben lakni, dolgozni — tanulni — gyakorlatával, mert ez a gyakorlat társadalmi-gazdasági képtelenség Képtelenség, s ráadásul súlyos igazságtalanságok forrása lenne, hiszen „röghöz kötne” tíz- és százezreket. Nem a kerekeken élés az, ami a figyelem középpontjába kívánkozik. Sokkal Inkább az, miért, hová visznek, hoznak embereket ezek a kerekek. M. O. területükre jellemző feladatokat. Figyelmeztetett arra, hogy az ifjúsági szervezet. alakítója, legyen a. politikának, ne csak követője. Havas Imre a lakásépítésről adott számot, s egyben az új szentendrei gimnázium építésében társadalmi munkaakciókrá biztatta a fiatalokat. Dr. Arató András felszólalásában dicsérte a nyílt problémafelvetést, s hangsúlyozta, hogy a nehezebb körülmények között is sikerült helyünket megőrizni a világban. A munka becsületét hangoztatta, azt, hogy mindenkinek képességeihez megfelelően kell részt vállalnia a társadalmi értékek megteremtésében. A vita összegzését követően került sor a 13 tagú KISZ- bizottság, a 7 tagú PEB, valamint a 9 megyei küldött megválasztására. A KISZ szentendrei bizottságának a titkára ismét Nemesné dr. Killár Gyöngyi lett. M. Zs. Cselekvésre késztetni Budaörsön 148 küldött gyűlt össze a MEZŰGEP tröszt székházában több mint 4500 KISZ-tag képviseletében. A küldöttgyűlésen részt vett Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a megyei oktatási igazgatóság igazgatója, Persányi Miklós, a KISZ KB munkatársa, Solymosi Sándor, a KISZ megyei bizottságának titkára, Mészáros Geyza, a budaörsi városi jogú nagyközségi párt- bizottság titkára és Fehérvári János, Budaörs tanácselnöke is. Az írásbeli beszámolóhoz Szemeri Károly, a volt járási KISZ-titkár fűzött rövid szóbeli kiegészítést, melyben az egyéni feladatvállalások szerepéről, a lakóterületi mozgalmi munkáról és a szervezeti életről beszélt. A küldöttek hozzászólásaik- (Volytatás a 3. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAP I» A rossz Idő ellenére csaknem százan dolgoztak a Füzes patak partján. Kisebb csoportokat alakítva a hidak környékén kotorták a medret, irtották a gyomot Erdős! Agnes felvétele főz, én meg eljöttem ide segíteni — és már emeli is újra a szerszámot. Hernádi Károly, a tanács elnöke gyors számlálást végez. Kiderül, hogy csaknem százan serénykednek a patak mentén. — Ha az idő kegyesebb lett volna hozzánk, akkor bizonyosan kétszer ennyien is összesjönnek. így viszont látszik, hogy kik azok, akikig minden Sorai a kukadea, kel a napraforgó, a cukorrépa Minden csepp vízre szükség van Az utóbbi napokban ismétlődő záporok felüdítették a határt. Meggyorsult a szárba- szökkenő őszi gabonák fejlődése, és kelnek a korábban elvetett kukoricák. Mindezek ellenére, sajnos még ma is érezteti hatását a tavalyi aszály. Ezért a gazdaságok nagyon várják a további esőt, amelynek minden cseppje aranyat ér. A pályi Zsámbéki Medence Termelőszövetkezet, a budai körzet egyik legnagyobb növénytermesztő gazdasága. A csapadék számukra is létfontosságú, hiszen valamennyi tavaszi vetésű növény már a földben várja a kedvező időjárást. Több mint 1200 hektáron vetettek kukoricát, és a 600 hektáron termesztett takarmánykukorica is sorol már itt-ott. Kikelt 160 hektáron a cukorrépa és 457 hektáron a napraforgó is. Nehezíti a helyzetet, hogy áprilisban 23 rendkívüli szeles nap volt, amikor felgyorsult az egyébként is száraz talaj párolgása. Áprilisban 30 mm, májusban 16 mm eső esett, Zsámbék környékén. Mégis mintegy 170 mm csapadék hiányzik a földekről. Amíg a hűvös, nedves időjárás a búza fejlődésének kedvez, a kukorica és egyéb melegigényes növények kelését hátráltatja a hideg. A több mint 200 hektáros gyümölcsösben, a harmadik permetezés ad munkát a dolgozóknak. De minden igyekezetük ellenére kisebb termésre számíthatnak az idén, mert a koratavaszi fagyok tetemes károkat okoztak az őszibarackosban, a meggy- és cseresznyéskertekben. A takarmányhiányból eredő gondokat mérsékli, hogy a napokban 300 növendékmarhát hajtottak ki. a legelőre, 500 tehenet azonban még az istállókban tartanak. Számukra nehezen tudják biztosítani a zöldet, mert a takarmányok fejlődése két és fél hetet késik. A nagykőrösi Mészáros János Termelőszövetkezetben a tavaszi vetések befejezése után a paradicsompalántákat ültetik ki. 200 hektárra. Ezt a gazdaságot sem kényeztette el az időjárás, a csapadékhiány egyes táblákon eléri a 3Ö0 mm-t. Ennek ismeretében száz hektáron megkezdték a mesterséges csapadék-utánpótlást. Öntöznének a bernecebaráti Börzsöny Termelőszövetkezetben is, ha lenne mivel. Jelenleg csak 3—4 hektár szamócát tudnak locsolni, ami azért jelentős, mert a termés többségét a szomszédos Csehszlovákiába exportálják. A szövetkezet elnökétől, Urbán Vilmostól kapott tájékoztatás szerint az utóbbi napokban 33 mm csapadék hullott a térségben, ami nagyon jól jött a virágzás előtt lévő málnának, és egyebek mellett a 360 hektáron ve- .tett mustárnak. A ribizlinek azonban már jöhetne özönvíz is, a tavaszi fagyok miatt jó, ha fél termést adnak a bokrok. B. Z. A tagok részesmüvelésben termesztett szamócáját öntözik, a tahitótfalui Kék Duna Termelőszövetkezetben, (Erdős! Agnes felvétele) körülmények között számíthatunk az olyan feladatok megoldásában, amelyeket csak társadalmi összefogással lehet megvalósítani. Ilyen a Füzes patak medrének és környékének rendezése is. Néhány esztendeje készült egy terv. A pomázi vízműtársulat több mint négymillió forintért vállalta volna azt a munkát, amelyet néhány héttel ezelőtt társadalmi os^ szefogásban kezdtek el a biatorbágyiak — tudom meg Schnaider Miklóstól, aki a munkát irányítja. Ügy tervezik, hogy havonta egy szombat délelőttöt áldoznak a patak környékének rendezésére. Kotorják az iszapot, lekaszálják a füvet, gondozzák a fákat és elhordják a szemetet. A munka során feltárhatják az illegális szennyvízkivezetéseket, amelyekből sajnálatosan sok van. Később pedig, amikor az autópálya-építők a közeibe érnek, földdel töltilf fel a patak melletti szabad területeket. Ide sportpályákat, pihenőparkot álmodtak a lokálpatrióta biatorbágyiak. — Volna dolgom otthon, hiszen a fiam építkezik — mondja Patak Endre, miközben folytatja a kaszálást. — De ide el kellett jönnöm, és legközelebb szintén itt leszek, hiszen ezt is magunknak építjük. M. K. Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Ta-' nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Tóth Jánost, hazánknak a Mexikói Egyesült Államokban akkreditált rendkívüli és. meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Az MSZMP KB meghívására május 8—12. között látogatást tett hazánkban a Portugál Kommunista Párt küldöttsége. Ostavio Patónak, a politikai bizottság és az állandó politikai titkárság tagjának vezetésével Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottság titkára fogadta a delegációt. Az Országos Béketanács meghívására a béke- és barátsági hónap megnyitásán, május 7. és' 12. között hazánkban tartózkodott a Szovjet Béketanács küldöttsége. A delegációt fogadta Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Pozs- gay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Elutazott Budapestről az a dán küldöttség, amely Niels Bollmann lakásügyi miniszter vezetésével május 8. és 12. között tartózkodott hazánkban. Kommunista szombat Biaforbágyon Eső és sár nem veit akadály ^ Az egyenletesen szemerkélő eső ellenére gumicsiz- f más, tréningruhás emberektől tarkállott Biatorbá- $gyon a Füzes patak partja $tegnap délelőtt. A nagyközség népe ismét bizonyította, hogy a település mél- ftán nyerte el a közelmúlt- % ban a Hazafias Népfront % Országos Tanácsának nem- ízeti zászlaját. A meder több szakaszán tízhúsz tagú csoportok dolgoznak korra, foglalkozásra és világnézeti hovatartozásra való tekintet nélkül, a legnagyobb egységben. Az egyetemi tanár és a református lelkész tanácstag egymás mellett birkózik a mederből kilapátolt fekete iszappal. Távolabb a Boschcoop-tól kölcsön kapott markológépet menti ki a tengelyig érő sárból a Zsámbéki- medence Tsz óriástraktora. A hangulat mégis olyan, mintha verőfényes majálison lennének a biatorbágyiak. A felnőttek között aprócska gyerek tüsténkedik, a vízben kaparászó kapa nagyobb, mint ő maga. Kiderül, hogy az iskolában olvasta a társadalmi munkára hívó plakátot. A világ legtermészetesebb hangján mondja a harmadikos Kecskés Balázs: — Apu elment dolgozni, anyu beteg, a mama ebédet
