Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-13 / 111. szám

1984. MÄJUS 13., VASÁRNAP HÉT VILÁGPOLITIKÁI KÉRDÉSI! Előtérben a budapesti felhívás A szocialista országok békekezdentényezéseimk visszhangja Reagan fokozza az USA közép-amerikai beavatkozásait A hét egyik legfontosabb világpolitikai eseménye ma­gyar színtérhez kapcsolódik: megállapodás alapján hazánk fővárosában adták át a NATO-államok nagykövetei­nek a Varsói Szerződés felhí­vását. Ez az időzítés nem volt véletlenszerű: a NATO-álla- moik kormányaihoz szóló do­kumentum közzététele éppen az európai biztonság növelé­sét célzó bizalomerősítő intéz­kedések kidolgozására január­ban összeült és kedden két­hónapos szünet után második fordulóját megkezdő stockhol­mi tanácskozás nyitányának előestéjén történt. A svéd fő­városban újranyíló értekezle­ten a szovjet küldöttség ve­zetője e felhívásban foglalt két szerződéstervezetet csak­úgy, mint négy más, szintén bizalomerősítő intézkedést célzó javaslatot hivatalosan elő is terjesztette a plenáris ülésen. Ez a lépés érthető is, hiszen a stockholmi tanácsko­zóteremben helyet foglaló 35 delegáció nemcsak a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szervezet államainak képvise­lőiből tervődik össze, hanem ott vannak a két katonai töm­bön kívüli semleges országok is. HOGYAN FOGADTAK A NATO-FŐVAROSOKBAN A SZOCIALISTA ORSZÁGOK ÜJ KEZDEMÉNYEZÉSÉT? A felhívás elsősorban két szerződéstervezet megkötésére szólt. A Varsói Szerződés ál­lamai azt javasolták a JVATO- nak, hogy a két katonai-poli­tikai szervezet tagjai kölcsö­nösen mondjanak le az erő­szak alkalmazásáról, s vállal­ják, hogy békés kapcsolatokat tdYthnak fenn egymással. Lé­nyegében tehát arról lenne szó, hogy a két szervezet megnemtámadási szerződést köt egymással. Nem vitás, hogy egy ilyen okmány létre­jötte feszültségekkel annyira terhes világunkban mily rendkívül növelhetné a köl­csönös bizalmat, s mennyire emelhetné a két katonai-poli­tikai szervezet államaiban élő emberek biztonságérzetét, s mily lendületet adhatna to­vábbi olyan megállapodások­nak, amelyek a fegyverzet kölcsönös csökkentésének irá­nyába mutatnak. Egy másik szerződéstervezet, amelynek megkötésére a Varsói Szerző­dés államai szintén felhívták a NATO-országokat, azt rög­zítené, hogy elsőként egyikük sem folyamodik atomfegyver bevetéséhez. További indítvá­nyok a Varsói Szerződés Nyu­gat által úgynevezett „cso­magtervnek” is nevezett biza­lomerősítő kezdeményezései­ben: atommentes övezetek lé­tesítése, a vegyi fegyverek be­tiltása Európában, a katonai költségvetések befagyasztása. Kétségtelen, hogy ezek meg­vitatására kiváló lehetőség volna a stockholmi tanácsko­záson, ahol állandó az érintke­zés az értekezlet második for­dulójának megkezdése óta, s létrejöhetne ott az a több ol­dalú konzultáció, amely elve­zethetne a szerződések szöve­gének kidolgozásához is. Saj­nos a NATO-államok képvi­selői szinte leseperték a kon­ferencia tárgyalóasztaláról ezeket az indítványokat. Arra hivatkoztak, hogy a Varsói Szerződés által előterjesztett javaslatok a szerződések meg­kötésére „nem bizalomerősítő jellegűek” s ígv a tanácsko­zás résztvevőinek „nincs joga” ezek megvitatására. Már az értekezlet megnyitó ülésén ki­tűnt. hogv az Észak-atlanti Szervezethez tartozó államok küldöttségei a tanácskozás munkáját változatlanul a had­gyakorlatok bejelentésének témakörében teendő további technikai kérdésekre szeret­nék leszűkíteni. Nvilvánvaló ezzel szemben — m'nt a szo­cialista delegációk rámutattak — a bizalomerősítő intézkedé­sekben radikálisabb, szélesebb kört felölelő előrelépésre vol­na szükség, s ehhez politikai döntések is szükségesek, mint például a két szervezet közötti szerződések kimunkálása. TAPASZTALHATÓ-E IDE­GESSÉG, S HA IGEN, MIÉRT A NYUGATI ELUTASÍTÓ NYILATKOZATOKBAN? Nyugati sajtókommentárok nyíltan írnak arról, hogy NATO-kormánykörökben attól tartanak, hogy az új szerző­déstervezetek kedvező vissz­hangot keltenek nyugat-euró­pai békemozgalmi erők köré­ben. Különösen amiatt idege­sek, hogy újabb várható nagy­szabású békedemonstrációk zavarják a Pershing—2 raké­ták és manővereztethető ro­botrepülőgépek múlt év őszén megkezdett NATO-telepítési programját. S itt nemcsak a békemoz­galmakról van szó. Washing­tonban ingerült fogadtatást keltett Craxi olasz miniszter- elnöknek az a javaslata, hogy a NATO függessze fel már megkezdett telepítési prog­ramját. Reagan személyes le­velet írt az olasz kormányfő­nek. Ennek tartalmát hivata­losan nem hozták nyilvános­ságra, de mint kiszivárgott, az amerikai elnök mereven el­utasítja Craxi befagyasztást javaslatát. Washingtoni kor­mánykörökben rossz néven vették azt is, hogy Hollandia úgy döntött: későbbi időpont­ban ismét megvizsgálja, hogy engedélyezi-e egyáltalán te­rületén manővereztethető ro­botrepülőgépek elhelyezését úgy, ahogy az 1979-es NATO- tanácskozás erről eredetileg határozott. Legújabban pedig Dánia, amelynek területére nem helyeznek a tervek sze­rint rakétákat, de vállalta a nyugat-európai telepítésekhez való pénzügyi hozzájárulását, úgy döntött, nem folyósít erre a célra összegeket a NATO- nak. Görögország kormánya pedig, amely ismét a NATO katonai szervezetéből való ki­lépését fontolgatja, elítélte a nyugat-európai rakétatelepíté­si programot, s annak meg- szünteresébe szólított fel. Érthető ezek után, hogy a brüsszeli’1 NATO-főhadiszállás miért kéfdett most „ellengőz- hadjárafót” a Varsói Szerző­dés új kezdeményezései ellen, s miért próbál bizalmatlansá­got kelteni hatásosságuk iránt és érveket keresni a nyugati merev elutasító magatartás­ra... MI KÉSZTETTE REAGANT A KÖZÉP-AMERIKAI BE- AVATKOZÄSI KÍSÉRLETEK NÖVELÉSÉRE? A Hágai Nemzetközi Bíróság, amely az ENSZ irányítása alatt működik, élesen elítélte az Egyesült Államok kormá­nyának felforgató tevékenysé­gét Nicaragua ellen és felszó­lította Washingtont: haladék­talanul szüntesse meg a kis közép-amerikai ország kikö­tőibe vezető hajózási útvona­lok elaknásításában való rész­vételét. Bár az amerikai kor­mányzat már korábban beje­lentette, hogy nem veszi fi­gyelembe a hágai bíróság semmiféle döntését, Nicaragua mégis fényes erkölcsi győzel­met aratott az ügyben. Nem kevesebbről van ugyanis szó, minthogy a washingtoni kor­mányzatot az ENSZ egyik szerve ültette a vádlottak padjára... Ez annyit is je­lent, hogy az Egyesült Álla­mok elszigeteltsége közép­amerikai beavatkozásai ügyé­ben tovább növekedett saját NATO-szövetségesei körében is. Ezt jelzi, hogy a managuai kormánynak sikerült előreha­ladást elérnie abban a törek­vésében, hogy francia segít­séggel szedjék fel a kikötőibe irányuló forgalmat annyira veszélyeztető aknákat. Kedvezőtlen volt továbbá Washington számára a salva- dori elnökválasztás másik me­nete is. Az amerikai kormány­zat itt Duarte középjobb ke­reszténydemokrata politikust támogatta a szélsőjobboldali, a ..halálbrigádok” tevékenységé­vel összefonódott D’Aubuis- son-nal szemben. Amikor Duarte a részeredmények alapján elnöki mandátumát ünnepelte, Washingtonból gra­tuláció és hivatalos meghívás érkezett számára. Csakhogy ezt követően D’Aubuisson is azt állította, hogy ő nyert, s állítólag megszerezte a szava­zatok legnagyobb részét. S miközben a szabadságharco­sok ellen, washingtoni támo­gatással fegyveres harcót folytatók táborában hatalmi harc tört ki, a gerillák új ka­tonai győzelmeket arattak, s növelték az ellenőrzésük alatti országrészeket. Mindezek nyilván hozzájá­rultak ahhoz, hogy Reagan eddigi leghevesebb kirohaná­sait tegye egy televíziós be­szédben a Közép- és Latin- Amerikát fenyegető „kommu­nista veszély” ellen, amelyet szerinte Nicaragua és Kuba idéz elő „felforgató tevékeny­ségével” a térségben. Reagan arra hívta fel a kongresszust, hogy fokozza a segélynyújtást a „nyugati életforma védel­méért” küzdő „ostrom alatt álló” kormányzatoknak. A hisztérikus fellépésnek meg is lett az első eredménye: a képviselőház úgy döntött, megkétszerezi a Salvadornak nyújtott segély összegét. Erről még a szenátusnak is ha­sonlóan kell döntenie. S meg­kezdődhet ily módon az ame­rikai beavatkozás hatványo­zott szakasza e közép-ameri­kai államban. De Reagan programja szerint másutt is vissza akarja szorítani azokat az erőket, amelyek küzdenek a Washingtont kiszolgáló rendszerek ellen. Ezért vált nagyszabásúbbá, mint eredeti­leg tervezték, az a hadgyakor­lat, amely amerikai harci alakulatok részvételével zajlik a Nicaraguával szomszédos Hondurasban. Arkus István Tüntetések, viták Csztrék békekét Mától nagyszabású akcióhe­tet rendez az osztrák béke­mozgalom. Az országos prog­ram kidolgozásában, megvaló­sításában több mint 300 szer­vezet vesz részt: szocialisták, kommunisták, katolikusok, környezetvédők, különböző szakszervezeti, vallási szerve­zetek, művészek, szakszerve­zeti aktivisták. A békehét célja, hogy köve­teljék a közepes hatósugarú nukleáris fegyverek leszerelé­sét, a fegyverzetkorlátozási tárgyalásokat és kinyilvánít­sák szolidaritásukat a fejlődő világ országaival. Utcai tün­tetések, kerekasztal-beszélge- tések, nyilvános viták, művé­szeti rendezvények szerepel­nek a többi között a békehét programjában. Kimelkedő de­monstrációnak ígérkezik a bé­csieké, 18-án, amikor sok ez­ren állnak majd kézenfogva „békeláncban” a Ringen, az osztrák főváros nagykörútján. Tyitov altábornagy cikke A Varsói Szerződés évfordulóján Mindenki, aki előítélet nél­kül elemzi a Varsói Szerződés sokéves tevékenységét, meg­győződhet arról, hogy a szo­cialista országok védelmi cél­lal alakult, politikai-katonai szervezete kiemelkedő szere­pet játszik a világbéke és a szocialista vívmányok védel­mében — írja a Varsói Szer­ződés aláírásának évfor­dulója alkalmából a TASZSZ szovjet hírügynökség számára Mihail Tyitov altábornagy, az egyesített fegyveres erők tör­zse főnökének helyettese. Mihail Tyitov utalt a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO tagjaihoz intézett fel­hívására, hogy kössenek meg­állapodást az erőszakról való lemondásról és a békés kap­csolatok fenntartásáról. Az Egyesült Államok jogot formál magának, hogy a világ bármely térségében beavat­kozzon más államok belügyei­Únnepélyes búcsúztatás a Kremlben I. Jenes Károly Tegnap Moszkvából Tas- kentba utazott I. János Ká­roly spanyol király és felesé­ge. A magas rangú spanyol ven­dégek csütörtökön érkeztek hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba, a legfelsőbb tanács elnökségének meghívására. Az elutazás előtt a Kreml­ben ünnepélyesen elbúcsúztat­ta a vendégeket Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és felesége. A búcsúzásnál jelen volt: Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Andrej Gromiko, ez- SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének első he­Ch'lei tiltakozási nap A rendőrség brutális fellépése Chilében minden változatlan. Pénteki utcai (elvétel Santiagóitól A Chilei Szakszervezeti Központ kezdeményezésére pénteken az ország városaiban a diktatórikus rezsimmel szembeni tüntetések voltak. A rendfenntartó erők ezúttal is brutális fellépéssel oszlatták szét a tiltakozókat. Hírügynökségi jelentések sze­rint a chilei városokban — magában Santiagóban is — munkások és diákok vonultak ki az utcákra. A biztonsági erők több helyütt könnyfa­kasztó gránáttal támadtak rá­juk. Santiagóban a tüntetők barikádokat építettek égő autóabroncsokból a város munkásnegyedei köré. Több mint negyven személyt őrizet­be vettek. Sokan megsebesül­tek. A tavaly májusban elő­ször megszervezett országos tiltakozási megmozdulásokban a hatóságok eddig hetven em­bert öltek meg. A tiltakozási nap előesté­jén több nagyvárosban — Santiagóban, Concepcionban és Valparasióban — pokolgé­pes akciókat hajtottak végre. Concepcionban negyven per­cig házak százezrei maradtak áram nélkül az ott elkövetett robbantások miatt. A rendszerrel szembeni megmozdulásokkal párhuza­mosan újságírók tüntettek a sajtócenzúra ellen a santiagói katedrális előtti téren. 'Csak röviden... AZ ÜJ-DELHI elnöki palo­tában Zail Szingh államfő át­nyújtotta szombaton az or­szág legmagasabb kitüntetését a szovjet—indiai űrhajós le­génység tagjainak. Jurij Ma- lisev, Gennagyij Sztrelakov és Rakes Sarma az „Ások Csakra” indiai érdemérmet kapta meg. A szovjet űrhajósok személyé­ben először kapták meg kül­földi állampolgárok ezt a ki­tüntetést. II. JÄNOS PÄL pápa haza­érkezett szombaton távol-ke­leti körútjáról. Dél-Koreában, Pápua Oj-Guineán, a Sala- mon-szigeteken és Thaiföldön járt. A SZOVJETUNIÓBAN pén­teken föld körüli pályára bo­csátották a Kozmosz—1551 jelzésű műholdat. Berendezé­sei a világűr kutatását foly­tatják. A Kozmosz—1551 be­rendezései hibátlanul működ­nek. lyettese, valamint Pjotr Gye- micsev, az SZKP KB PB pót­tagja, kulturális miniszter. be. Ezzel a céllal a világ 32 országában több mint 1500 katonai támaszponttal és más objektummal rendelkezik. Ugyanakkor lázas erőfeszíté­seket tesz különösen a nuk­leáris fegyverkezés területén, azzal a céllal, hogy megbont­sa a Szovjetunió és az Egye­nlít Államok között kialakult katonai erőegyensúlyt — elem­zi a jelenlegi amerikai kor­mányzat politikáját a szovjet altábornagy. Ilyen körülmények között a Varsói Szerződés országai szá­mára nincs más út, mint hogy gondoskodjanak biztonságuk­ról. amelynek a legfőbb felté­tele a VSZ és a NATO között kialakult katonai-stratégiai egyensúly megőrzése — muta­tott rá Mihail Tyitov utalva a szocialista országok párt- és állami vezetőinek 1983 júniusi moszkvai találkozójára. A szervezet megalakulása óta eltelt éveket értékelve Mi­hail Tyitov megállapította: az egyesített fegyveres erők és a flotta fejlesztése és korszerű­sítése szavatolja, hogy a mai, elsősorban az amerikai kor­mányzat és a NATO kalandor­politikája által előidézett kö­rülmények között is megfelel­jen a szocialista országok vé­delmi szükségleteinek. Újabb bejrúti összecsapások Éles ellentétek a köményben A libanoni nemzeti egy­ségkormány kétnapos tanács­kozás után sem volt képes elejét venni a polgárháborús összecsapások kiújulásának. Szombatra virradóan ismét heves tüzérségi párbaj zajlott le a jobboldali vezetésű kor­mányhadsereg és az ellenzéki fegyveres alakulatok között a hegyvidéki Szűk et-Garbnál, valamint Bejrut déli külváro­sában és központjában. Két személy életét vesztette, tízen megsebesültek. Az estéről,,,.$stére kiújuló harcok hátterében az húzódik meg, hogy a, kormány ülésén éles ellentétek támadtak a hadsereg ét^&ezése körül. Az ellenzéki miniszterek olyan egységes nemzeti hadseregért szálltak síkra, amely mentes minden felekezeti köteléktől és előjogtól^ A keresztény jobboldal hangadói viszont ragaszkodnak a felekezeti struktúra fenntartásához. Az ellenzék követelte továbbá azoknak a törvényerejű ren- - deleteknek az érvényteleníté­sét, amelyek rendkívüli hata­lommal ruházták fel a hadse­reg parancsnokát és a hadügy­minisztert bízták meg a leg­felsőbb védelmi tanács veze­tésével. Az új megállapodás alapján a kormány tagjai együttesen alkotják a védelmi tanácsot. Hondurasi—nicarcguai incidens Salvador! választási eredmény A Kereszténydemokrata Párt jelöltje, Jósé Napoleon Duarte nyerte meg a salvadori elnökválasztásokat — jelentet­te be pénteken San Salvador­ban a központi választási bi­zottság. A hivatalos végeredmény szerint Jósé Napoleon Duarte szerezte meg a szavazatok 53,57 százalékát (794 914 sza­vazatot), míg ellenfele, Rober­to D’Aubuisson, a szélsőjobb- oldali Nacionalista Köztársa­sági Szövetség (ARENA) el­nevezésű párt jelöltje 650 005 szavazatot — valamivel több mint 46 százalékot — kapott. Szintén a közép-amerikai helyzettel kapcsolatos hír, hogy a hondurasi kormány pénteken nemkívánatos sze­mélynek minősítette és kiuta­sította az országból Nicaragua tegucigalpai nagykövetét. A döntést azzal indokolták, hogy a sandinista légvédelem ked­den lelőtt egy hondurasi heli­koptert, amely mélyen beha­tolt Nicaragua légterébe. A gép 36 kilométerre a hondura­si határtól zuhant le. A fe­délzetén levő nyolc ember — köztük a hondurasi hadsereg négy tisztje — megnaJt. Honduras tagadja, hogy a gép megsértette volna Nicara­gua légterét és a managuai kormányt próbálja az inci­dens miatt felelőssé tenni. A helikopter lelövése után egy nappal meghatározatlan időre hazarendelték Honduras nica- raguai nagykövetét. Edgardo Paz Barnica hondurasi kül­ügyminiszter ugyanakkor be­jelentette, hogy kormánya fontolóra veszi a diplomáciai kapcsolatok teljes megszakí­tását Nicaraguával. Elítélték a török ciprióiák lépését A Biztonsági Tanács határozata Az ENSZ Biztonsági Taná­csa pénteken este 13 szavazat­tal egy ellenében (Pakisztán) ás egy tartózkodással (Egye­sült Államok) elítélte az észak­ciprusi török szakadár állam létrehozását, valamint Török­országnak azt a lépését, hogy nagykövetek cseréje révén el­ismeri e törvénytelen államot. A testület e döntésével, sík- raszáll a szigetország függet­len, szuverén, területileg egy­séges, el nem kötelezett poli­tikát folytató államként való fenntartása mellett. A doku­mentum felszólít minden ál­lamot, hogy ne ismerje el a szakadár köztársaságot és az ENSZ főtitkárának további erőfeszítéseit sürgeti a ciprusi probléma rendezése érdekében. A Biztonsági Tanács hatá­rozata nem tartalmazza a cip­rusi kormánynak azt az ere­detileg szorgalmazott követe­lését, hogy szankciókat lép­tessenek életbe Ankara ellen. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom