Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

jegyzet lovászi téma?: — Abba kellene hagyni, mert már unalmasan ismét­lődik az ítélet, hogy koszos ez a város — fakadt ki a közelmúltban valaki, s vi­tába is szállt ezzel a meg­állapítással. — Itthagyták'a tél szeny- nyesét — állapította meg két nappal később az egyik gyalogos utitársam, akivel a belváros felé haladtunk. Az apró kavicsszemekre mutatott, amikkel a csú­szós utat szórták fel annak idején, s most a járókelők ruhájára sodorja az elsuha­nó autók légáramlata. Hát sodorja — mondogatom ma­gamban, s jó lenne, ha nem sodorná — gondolom. Ám délben ismét úgy hozza a sor, hogy visszakö­szön a téma. Növényi hul­ladékok lepik a Fehér Ga­lamb étterem és az OTP- székház előtti betonjárdát, ide is ^vastag porréteg szó­ródott* az országúiról, s a Széchenyi utca egy szaka­sza is olyannak tűnik ezál­tal, meg a szétszórt papír­rongyok láttán, mintha nem is a belvárosban, hanem va­lamelyik falusi szérűskert- ben járna az ember. Nem érdemes tehát azon vitat­kozni, hogy koszosalc-e az Utcáink, mert azok; s ez té­nyek által bizonyított va­lóság. Más kérdés: mikor mennyit takarítanak azok, akikre a város takarítása tartozik, s kik azok, akik a munkájukat pár óra alatt hiábavalóvá teszik? Muto­gathatunk akár önmagunk­ra is. —Tisztelet annak, 'aki viszont ez alól kivételnek tekinti magát. A vendég nem sokat tö­rődik a közigazgatási ha­tárokkal, ott telepszik le, ahol kedve tartja, kényelme és a látvány kedvéért meg a veszélyeket is lebecsüli. Ennél is veszélyesebb, ha nem tud róluk. Most pusz­tán a veszély oldalarái néz­ve említem meg, hogy a pokolszigeti egykori sza­badstrand környéke lehan­golóan kritikus kepßt. Vßu-, tat. Fürdési tilalom ide vagy oda, melegebb napo­kon már most is fűrödnek a csónakház előtt, bár nem jelzi bója a mélységhatárt, nincs zuhanyozó, öltöző, se más jele annak, hogy itt volt, van, vagy lesz sza­badstrand. Csakhát a szo­kás nagy úr, a sok-sok év­tized nosztalgiája elevenen el. Gondolom, azután is tö­megesen jönnek majd ifié az emberek, ha már az új stranaot megnyitják, s vár­ható, hogy egyelőre akko­ra lesz iránta az érdeklő­dés, mint az új budapesti aruház iránt. Így hát lesz, aki sorbanállás helyett ide kompozik át. Ez a kérdés azonban feltehetőleg csak a maga idejében kerül majd a figyelem előterébe, nem foglalja le az embereket az olyan kimondottan ideinek nevezhető jelenség, mint a burgonya hiánya. Mond­hatnám, ez a külföldről ha­zunkba vándorolt növény is annyira nelkiiluzhetetlen mai táplálkozásunkból, mint a környezetünkből a tiszta levegő, csak az elöbbirje sok­kal több ember figyel. A múlt héten jómagam is gya­nútlan naivitással járultam a piaci standokhoz, hogy a déli pörkölthöz ■ valót meg­vásároljam, de négy helyen is értetlenül néztek rám. — Hát én nem tudom? Nem lehet krumplit kapni. Nem is lesz már tavalyi, csak új — mondták, az esztendőnek abban a hónapjában, ami­kor sok helyen épp hogy el­vetették a jövőre valót. Vet­hették volna persze koráb­ban is, talán fólia alatt is termelhettek volna, alkal­mazkodva a hideg időjárás­hoz. De ahhoz beruházás is kell, termelői kedv. Van-e, lesz-e — gondolok most konkrétan a burgonyáról hallott tavalyi termelési és termelői árvitákra. Alma, körte, paradicsom, s más termékek földművelői kifo­gásolták: az arányokat néz­ve kevesebbet kap az, aki permetez, szánt-vet, beru­ház, szállít, kockáztat, mint aki csak elad, noha elisme­rik: annak is van rezsikölt­sége. Vajon hogy leszünk ezzel az idei nyáron? Kovács T. István XXVIII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1984. MÁJUS 12., SZOMBAT A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN K IADÁSA Körülnéztünk a piacon A felszabadulás előtt Vácott a Burgundia utcában, a mai I. számú szociális otthon helyéh — működött egy ideiglenes gyógyító intézmény. Az új kór­ház felépítése késett, noha a régi képviselőjelöltek választás előtt mindig megígérték, hogy megoldják ezt a sürgető köz­egészségügyi problémát. A fel- szabadulás után a főtéri, volt irgalmas rendi kórház városi kezelésbe került és két évtize­dig ellátta V'ácnak és környé­kének a betegeit. impozáns épület A hatvanas évek végén meg­született a döntés: fel kell épí­teni Vá'c új kórházát. A 476 ágyas intézmény, mint 161 millió forintos beruházás, re­kordgyorsasággal — két és fél év alatt készült el. A MÉLY- ÉPTERV kapta feladatul, hogy a vasúton túli Deákvár ej-yik legszebb helyére tervezze a közművesítést. Az ÉVM Köz­épület-tervező Vállalata (Ul­rich Ferenc és munkatársai) az öt és fél hektárnyi terület jó felhasználásával hétemele­tes, impozáns épületet terve­zett a Vörös Hadsereg útja (akkori Kosdi út) szomszéd­ságába. A Post megyei Állami Épí­tőipari Vállalat létt a kivitele­ző, a munka közvetlen irányí­tója kiváló helyi szakember: B. Kovács András volt. Az egész város magáénak érez­hette a hatalmas munkát, a második és a harmadik ötéves terv legjelentősebb váci beru­házását. Az épület monolit pillérvázzal létesült, vasbeton hátgerendákkal. A külső bur­kolás fehér mozaik, ami na­gyon előnyös összképet nyújt. A kórház névadója dr. Sző- nyi Tibor orvos, aki a magyar és a nemzetközi munkásmoz­galom kiemelkedő harcosa volt. 1949-ben, a Rajk-perben halálra ítélték és kivégezték., A főbejárat közelében látható mellszobra Vígh Tamás Kos- suth-díjas művész alkotása. A főtéri épület sorsáról is dön­töttek. Az új kórház átadása után annak utókezelő részle­geként működik, hatékonyan kiegészítve annak a profilját. Mindent sz emberért A jól felszerelt, korszerű egészségügyi létesítmény mű­ködtetéséhez orvosgárdára, ápoló és kisegítő személyzetre volt szükség. Dr. Kollár Lajos igazgató főorvos szigorlóéveit a dorogi bányászkórházban töltötte. Később-az újpesti Ká­rolyi-kórházba került. A fő­városi János Kórház tüdősebé­szetén volt főorvoshelyettes, ezt követte a váci kinevezés. Helyettese, dr. Korona Árpád, az idegosztály vezetője, koráb­ban Korányi professzor ad­junktusa volt. Az új váci kórház főorvosi karát a város tanácsa alapos megfontolással válaszotta ki, nagyszámú pá­lyázó közül. Az intézmény híre hamar túljutott a város és az ország határán. Hazánkba érkezett orvosküldöttségek, magas tisztséget viselő államférfiak, neves politikusok látogatták meg a Dunakanyar, rangos egészségügyi intézményét. Sor került a bővítésre: véradóállo­más, elmepavilon, új belgyó­gyászati Szárny létesült s. ma már a kezdeti 476 ágy helyett ■1012 ágy található az egészség- ügyi épületkomplexumban. Más feladatokat is vállalt a kórház vezetősége. A Medicor Művek bemutató kórháza lett. A gépi adatfeldolgozás úttö­rő kezdeményezés volt indulá­sakor. Említésre méltó a kór­ház falain belüli tudományos kutatómunka. Az orvosok ha­zai és külföldi ‘ folyóiratokban teszik közzé tanulmányaikat, részt vesznek szakmai pályá­satokon. Évforduló Az integráció során, a szom­szédban felépült rendelőinté­zet segítségével sikerült • meg­teremteni az egészségügyi alapellátás, a szakorvosi háló­zat és a fekvőbeteg-ellátás leg­szorosabb szakmai és emberi kapcsolatait. A jubileumot a váci Szőnyi Tibor Kórház és Intézményei május 13-án, 14-én és 15-én órvos-gyógyszerész napok tu­dományos ülése keretében ün­nepeli. A Madách Imre Mű­velődési Központ nagytermé­ben Weisz György, Vác város Tanácsának elnöke mondja a megnyitó beszédet, majd fél­száz helyi, hazai és külföldi orvos, gyógyszerész tart elő­adást kutatómunkájának ered­ményéről. Magyar gyógyszer- gyárak _ és baseli, nyoni gyógyszerképviseletek kiállí­tással és ismeretterjesztő anyaggal színesítik a tanács­kozás munkáját. Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): május 10-től 13-ig dél­után fél 4 órakor A harmadik királyfi című szovjet mesefil­met vetítik. — Május 10-én és 11-én 3/4 6 és 8 órakor a Gal­lipoli című ausztrál film a műsor, május 12-én és 13-án 3/4 6 és 8 órakor felújítják a Szelíd motorosok című ameri­kai filmet, csak 16 éven felü­lieknek. Madách Filmszínház (Lenin út 63.): május 9-én délután 5 és estp 7 órakor a Szenzáció A hal testén emberi figurák ¥? tirtz Ádám ej jaíth aiketásai A SZOBI BÖRZSÖNY MÚ­ZEUM időszaki kiállítóterme rendszeresen otthont ad mai magyar képzőművészek bemu­tatkozásának. Május 13-ig láthatják az érdeklődők Würtz Ádám grafikáit. Az alkotó hosszú külföldi tartózkodás után ismét a hazai közönség előtt állítja ki mű­veit. A szobi kiállítás érdekes­sége és értéke, hogy Würtz Ádám legújabb munkáit mu­tatja be. A többségében 1984- ben készült alkotások a mű­vész eddigi stílusához képest bizonyos változást mutatnak. Würtz témaválasztására jel­lemző, hogy ezeket a műveit nem irodalmi élmény ihlette, nem illusztrációk. A jellemek és a helyzetek elemzését, lényegének kieme­lését szürrealista módszerrel valósítja meg. Egy-egy művön sokféle motívumot halmoz, s gyakran az elemek nem egy­máshoz tartozó részeit páro­sítja egymással. Ennek legtipikusabb megol­dása, amikor az emberi test részeit állati testrészekkel vagy gépi elemekkel kapcsolja ösz- szé utalva ezáltal jellemünk és magatartásunk összetettsé­gére, ellentmondásaira. A halmozott motívumokat gyakran rehdezi az alkotó víz­szintes vagy függőleges sávok­ba, de ha mondanivalója úgy kívánja, akkor meghagyja az elemek látszólagos rendezet­lenségét. Legalábbis nem tér­beli-síkbeli rendezettséggel jellemzi egymáshoz való viszo­nyuk törvényszerűségeit. A Szobon látható alkotások egy részén, különösen a réz­karcokon a korábbi művek­hez hasonlóan a vonal uralma érvényesül. Würtz Ádám azonban egy más jellegű lá­tás- és érteimezésmódnak ad hangot azokon a munkáin, amelyeken erőteljes kontúrok­kal körülhatárolt, nagy, szí­nes felületek uralkodnak. AZ ÉLÉNK SZÍNEK nagy foltokban való alkalmazása is újdonságot jelent a szobi alko­tásokon. Ézzel az ábrázolás- móddal a jelenségek leglénye­gesebb jellemzőinek és a ben­nük rejlő legáltalánosabb tör­vényszerűségeknek a kiemelé­se valósul meg a korábbi részletező, minden apró moz­zanatra figyelő, minden meg­nyilvánulást említésre méltó előadásmóddal szemben. Würtz Ádám grafikáinak szereplői általában derűsek. Ez a derű azonban nem min­dig belső harmóniájukból, gyakran önmaguk félreismeré­séből fakad. Nem véletlen, hogy az alkotások motívum­kincse nagyrészt a mese vilá­gához kötődik. Ez nem csupán a kiválasztott szereplőkben, motívumokban valósul meg, hanem a művek világ- és em­bermagyarázatában is. Würtz grafikáinak figurái elvont típusok és képzeletbeli hősök fantasztikus tulajdonsá­gokkal, melyek nem a valósá­got szervező törvényszerűsé­gek, szerint kapcsolódnak egy­máshoz a mű világán belül, s éppen ezáltal a valóság egyes jelenségeinek lényegére vilá­gítanak rá. Groteszk hatást keltenek az emberi figurának nem ember­szerű elemekkel való össze­kapcsolása, vaíamint az em- berszerűen megjelenített álla­tok, növények, technikai esz­közök. Ez az ábrázolásmód megenged egyfajta naivitást,- amely a gyermeki világra jel­lemző, de ugyanakkor kritikát is gyakorol a bemutatott, meg­jelenített szituációk, jellemek fölött, A Szobon látható mű­vek egyik legjellegzetesebb motívuma a hal. Ennek az ál­latnak a megjelenítése a leg­különbözőbb helyzetekben, más^más céllal látható az al­kotásokon. ■A RAGADOZÓK CÍMŰ mű­vön központi elemként szere­pel, míg a Pikk Dáma című rézkarcon em,beri figurával egybeötvözve, annak testrésze­ként. A Vidám utazás című al­kotáson a hal testén emberi figurák állnak árbocként. Ez az egyetlen motívum különbö­ző érzések, tartalmak kifeje­zésére vált alkalmassá: embe­ri tulajdonságok megjeleníté­sére szemben.az azokat elhall­gató emberrel, érzelmek kife­jezésére összhangban az em­beri figura által is képvisel- " rickel. Würtz Ádám alkotásainak m is elemeit is jellemzi, hogy tartalmuk, jelentésük nem ön­magában maghatározott, ha­nem mindig az adott mű ösz- szefüggésrendszerén belül, Bakonyvári M. Ágnes Gondos válogatás a vásárlás előtt Tavaszi beruházás. A palán­tavásár. Kép és szöveg: Cserny Gábor A természet újjáéledésének időszaka a tavasz. Ilyenkor je­lennek meg a zöldségboltok­ban és a piacokon, már elfo­gadható áron mindazok a friss zöldáruk, melyeknek ize, za- ma.ta tudatunkban már szinte összefonódott az évszak fogal­mával. Körülnéztünk piacain­kon, hogy milyen a kínálat. Elmondhatjuk,. hogy e téren az ellátás jó, a választék vi­című amerikai filmet játsszák, Il-es helyáron. DCM Ságvári Klub (Deák­vár): május 14-én délután 3 órakor a Severino című színes NDK—román kalandfilmet ve­títik. — Este 6 órakor az Ex­calibur című, kétrészes ír tör­ténelmi filmdráma a vasúton túli mozi műsora. ★ Rakonczai László mozi­üzemvezető tájékoztatása sze­rint idén május 31-én, csütör­tökön nyitja meg kapuját a váci kertmozi a Feketesza- káll szelleme című amerikai vígjátékkal. Az előadások es­te fél 9-kor kezdődnek a vá­rosi könyvtár udvarán. A né­zőtér új kertipadokat kapott, s egyszerre háromszázan nézhe­tik a . szabadtéri filmvetítése­ket., A közönség kérésére moz- gőbüíét biztosítanak a né­zőknek. szont nem egységes. Deákvá­ron általában hiányzanak az olcsóbb áruk. Így valóban igaz, hogy a nagy piacon olcsóbban lehet vásárolni. Ugyanakkor meg­állapítható volt az is, hogy az azonos minőségű áiruk ára kö­zött nincs egyértelmű eltérés. Vizsgálódásunk napján/ pl- Deákváron egy forinttal volt drágább a fejes saláta, de négy forinttal olcsóbb a fejes ká­poszta. A zöldségféléket és a gombát azonos-áron kínálták. A kiskerttulajdonosok azon­ban jobban teszik, ha a nagy piacra mennek palántákért. Paradicsom-, paprika- és vi­rágpalánták nagy választéka található itt, szinte a hét min­den napján. A névsidérti emlékeitek A váci Radnóti Miklós Ál­talános Iskolában a hét elején megemlékeztek a tanintézet névadója születésének 75., ha­lálának 40. évfordulójáról. A költő szobránál Bucsánszky János iskolaigazgató, a Rad­nóti Miklós emlékbizottság el­nöke idézte fel az Oly korban éltem én... című megrázó vers szerzőjének életútját, majd elhelyezték a kegyelet virágait a szobor talapzatán. Délután ülést tartott a Rad­nóti Miklós emlékbizottság, majd az iskola 25 tanulójának szavalóversenyével ért véget a program. iliváSó dolgozók Eredményes tevékenységük elismeréséül a Pest megyei Nyomda Vállalat három mun­katársa — Gombik László gép­termi csoportvezető, Jónás Elemér gépmester és Homon- nai László könyvkötő — Ki­váló dolgozó kitüntetésben ré­szesült. Hangverseny A váci Hámán Kató Általá­nos Iskola igazgatósága és szü­lői munkaközössége a, vietnami rokoniskolával fennálló kap­csolat 22. évfordulója alkalmá­ból hangversenyt rendezett a zeneiskola nagytermében. A bevételt^ a vietnami iskola megsegítésére fordítják. Meng versenyek A jövő hát műsoréból Május 14., hétfő: A Madách Imre Művelődési Központ 47- es és 48-as termében, Takács József vezetésével 19 órakor kezdődik a májusi rockfórum. Május 15., kedd: 17.30-kor a művelődési központ 47-es ter­mében Czadró József beszél a felszabadulás utáni magyar irodalomról. — 18 órakor nö­vendékhangverseny a Bartók Béla Zeneiskolában. — A HNF nőklubban 18 órakor Galam­bos Ferenc tanár a vendég. Május 18., szerda: A Radnó­ti Miklós ernlékkiállítás meg­tekinthető a művelődési köz­pont emeleti galériáján. — 17 órakor a 4-es teremben Ortel Nándor előádása: Expedíció a Dunán. Pozsonytól a Fekete­tengerig. Május 17., csütörtök: Az eszperantóklubban 17 órától lemezhallgatás. — A 34-es te­remben 17 órakor Tolnai Gá­bor ismerteti Radnóti Miklós költészetét, közreműködik: Pé­ter Pál. — 17.30-kor a 47-es teremben Kaszás Gyula tart előadást Az emberi jogok ná­lunk és Nyugaton címmel. Május 18., péntek: 17 óra­kor a városi könyvtárban megnyílik Nagy János festő­művész kiállítása. — 18 óra­kor a 8-as teremben Wéber Gyula vetítettképes előadást tart Aggtelektől Pécsig cím­mel. — Ránki Dezső Kossuth- díjas zongoraművész hangver­senye 19 órakor kezdődik a színházteremben. Május 19., szombat: A peda­gógusklub tagjai buszkirán­dulásra indulnak, s ismerked­nek Szentendre, Visegrád ne­vezetességeivel. — Az ifjúsági klub nagybörzsönyi kirándu­lásra viszi tagjait. — 15 óra­kor kezdődik a zeneiskolában az egykori növendékek hang­versenye. Május 20., vasárnap: Az emeleti galérián megtekinthető a 30 éves váci úttörőház tör­ténetét bemutató kiállítás. — 17 órakor kezdődik a Vác— Gyöngyös labdarúgómérkőzés az alsóvárosi stadionban. (Programváltozás lehetsé­ges!) P. R. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Nyit a kertíüozi A város és vidéke egészségügyi kés pontja A gyógyítás fehér palotája Másfél évtizede nyitották meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom