Pest Megyei Hírlap, 1984. május (28. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-12 / 110. szám
c^ßfcepl scStiria A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM 1984. MÁJUS 12., SZOMBAT Szerződéssel előnyösebb Átvesznek zöldséget, gyümölcsöt Pluszjövedelemhez jut, aki zöldséget vagy gyümölcsöt termel és átadja a felvásárlótelepnek. Cegléden, a piac mögött szinte egymást érik a megrakott teherautók. Kezdődik a szezon! Pusztai JLpnos, a Dél-Pest megyei ÁFÉSZ 4. zöldség-gyümölcs-felvásárló- telepének vezetője már az idei eredményekről és gondokról ■tájékoztatott. Biztos vevők — Ebben az évben már 8 ezer mázsa vegyes zöldséget vásároltunk fel. A korai szezon salátával, zöldhagymával kezdődik, s cseresznyével, meggyel, eperrel és újburgonyával folytatódik. Szerződéseinket megkötöttük, s ha az időjárás nem lesz rendkívül mostoha, mindenből lesz elegendő a boltokban. Vetőburgonyából a múlt évhez képest 20 százalékkal többet adtunk szerződő feleinknek, így mintegy 3 ezer mázsa került a földekbe. — Minden értékesíthető zöldséget és gyümölcsöt átveszünk. A gyengébb minőségűeket a konzervgyárban értékesítjük. Jó vevőink a helyi óvodák, iskolák, vendéglátóipari üzletek, gyárak és más, köz- étkeztetést ellátó létesítmények. Jut az árunkból Budapestre a Nagyvásártelepre, de ellátjuk helyi zöldség- és gyümölcsüzleteinket is. A Hunga- rofructon keresztül szocialista és tőkés országokba küldjük a környékünkön termelt zöldséget és gyümölcsöt. Szaktanácsadás őszibarackból és szilvából mintegy 8—9 ezer mázsát .juttatunk külföldre. A téli alma is kelendő a távoli piacokon, hiszen az általunk átvett 3—4 ezer tonnából közle 90 százalékát indítjuk a KGST- és a tőkés országokba. — A kistermelőktől a felvásárolt zöldség és gyümölcs 60 Értelmet nélkülöző taposás és tépés Gyepen át a fák közé A rombclás elérte-a-tűréshatárt. Talán nem sérti jegyzétem címe Hemingway emlékét, ami jeles könyvének címét illeti. Jelezni kívánja a cím azt a parttalan, minden értelmet nélkülöző taposást és tiprást a város területén, mit a ceglédiek egy része okoz a parkokban, zöld sávokban. A Széchenyi úton ötszázhatvan négyzetméter, a Kossuth Ferenc utca és Beloiannisz utca közti rekonstrukciós térülőién négyszáznyolcvan négyzetméter füvet vetettek el a tavasszal. S ahol nem taposták le, szépen zöldéit a pázsit. Sajnos, sok helyütt azonban nem díszük, mert valami belső ösztönre hallgatva az emberek egy jelentékeny része csak légvonalnak megfelelő irányban képes közlekedni... Né- hányan talán sietős útjukat vélik így megrövidíteni. Pedig egyszerű a megoldás: csak öt. perccel előbb kell elindulni, s akkor nem érkezik senki sem céljához késve. Léteznek közlekedési előírások is, vagyis nem lehet ötletek és tetszés alapján meghatározni az átjárók helyét, fgy ezen teljesen felesleges füstölögni, tudomásul kell venni, hogy húsz méterenként sehol a világon, nincs zebra! A rongálásokat, taposást nem szabad szj nélkül hagyni. Mert elfogadhatatlan, hogy a Dózsa kollégiumból a Lenin- park pázsitján is átgázolva, talán a szökőkutat átugorva hömpölyögnek reggel a fiatalok a szakközépiskolába. Majdnem hasonló rombolás figyelhető meg a többi iskola környékén is, pedig ha ilyen mértékű zöldkárok nem lennének, a társadalmi munkát végző szakemberek fele idejüket másra fordíthatnák. Csupán az ezer négyzetméternyi felület 250 ezer forintba került. Nem kár érte, hogy sok négyzetmáterszer 250 forint megy, mehet veszendőbe?! Szűkös anyagi keretek állnak rendelkezésre, de ha csak egy kicsit is megváltozna a fiatal és idős, diák és nevelő, munkahely 'és család szemlélete, bámulatos eredmények jelentkeznének. Kevés az egy lakosra jutó zöld felület és pázsit a városban, amit itt-ott a nagy fák árnyékoló hatása, másutt a szokásos nyári szárazság, és sajnos, nem utolsósorban a pusztítás okoz. A pázsit, a fű igen értékes növénytársulás. Lezárja a talajt, a talajrészecskéket nem tudja elsodorni a víz, vagy éppen a szél. Jelentékeny mennyiségű oxigént termel, bizonyos mikroorganizmusok megkötik a légköri szennyeződéseket, részben pedig kiegyenlíti a cserjeszint és a fák koronája előidézte anomáliákat. Ki gyepen át a fák közé igyekszik, annak jó tudni, hogy szabálytalan helyen ballag, és ráadásul zöldkárt okoz. Ezért, még ha kis kerülőt is kell tenni, járjunk egyenes utakon, veszély nélkül! Amíg lehet, emberi szóval kell a reagálókat jobb belátásra bírni. Ám igaz, hogy a rombolás elérte a tűréshatárt. S. D. százalékát kapjuk. Ezért is fontos, hogy megkülönböztetett előnyöket adjunk a számukra. A szerződéskötőket szaktanáccsal látjuk el, aminek keretében elmondjuk, hogy mit érdemes termelni, minek lesz jó piaca. Versenyben vannak Természetesen a vállalt mennyiséget akkor is átvesszük tőlük, ha abból az áruból többlettermés miatt nehéz lenne az értékesítés. Segítjük partnereinket vetőmaggal, fóliasátrakkal, szállító eszközökkel, palántákkal stb. Ag- ronómusunk vetés idején végigjárja a kistermelőket és ellenőrzi, hogy a magok a földbe kerültek-e. Amennyiben partnerünk meggondolja magát és a megbeszélt- növény helyett mást ültét, szerződést módosítunk. Természetesen az egész termelés alatt szívesen adunk szaktanácsot, hiszen nekünk sem mindegy, hogy mennyire szép és ízletes a kiskertek áru- választéka. — A piacon versenyben vagyunk! A vásárló ugyanis igényes, s előfordul, hogy rajtunk kívül 70—80 zöldség- és gyümölcsárus kínálja portékáját. Így van ez nagybani eladásainknál és exportunknál is. Csak akkor tudunk megfelelni az igényeknek, ha megfelelően előkészítjük és segítjük szerződő partnereink termelését. A piaci viszonyokhoz alkalmazkodni csak rugalmasan szabad! A múlt évben 6Ö0 vagon árut adtunk el, s reméljük. idén sem lesz rosszabb a forgalmunk. Udvari Gábor Fogadóórák Gáspár Ferenc, megyei tanácstag, május 16-án, szerdán délelőtt 9-től 12 óráig fogadóórákat tart a városi tanács titkárságán. Rubiict a klubbsa A ceglédi Dózsa György ifjúsági klubban május 19-én, szombaton 18 órakor kezdődik Nagy-Bandó András humorista önálló műsora. Ä Müfsu és az Sdaxed Vízcseppek a szomjas homokon A búcsúzó nap sugarai be- áramlanak a szőlőtőkék közé, megszúrják a vízcseppeket, s azok csillogva hullanak alá. Ázik a laza homok Lugosi Já- nosék hosszúcsemői portáján. Hentes vagy kertész Két hatalmas oklevél függ a falon, mindkettőt Kecskemétről hozta a gazda, amolyan első díjként. A Bács-Kiskun megyei tanács és a MÉSZÖV is kiválónak találta Lugosi János megtermett almáit, s a Hírős Napok alkalmából rendezett versenyen elismeréssel adózott a labdányi, sárga Mutsunak, a Starkrimsonnak és az Idared- nek. — A szülői házban voltak állatok is, de nem nagyon érdekeltek, a tehénőrzést is bérbeadtam már gyerekkoromban. Hanem a szőlőt meg a gyümölcsöst, azt nagyon szerettem. 10 éves gyerkőcként tudtam vesz- szöt oltani, meg aztán malacot szúrni, de úgy, hogy hangot se adjon szegény pára. Évente legalább száz disznót öltem. Hát csoda-e, ha arra gondoltam, hogy hentes vagy kertész leszek ? Gépek mindenütt. Motoros kapa és horoló, az orrukra szerelhető gumikerékkel, hogy könnyedén ki lehessen tolni a kamrából. A sarokban műszer, ami a permetlét hajtja ki a fák közé, amott a csepegtető öntözés kellékei, a garázsban meg egy Lada, a gyors mozgáshoz. — Jó pár évig voltam katona, de amint leszereltem, ön álló gazdálkodó lettem. A föld del fűzött össze a sorsom, úgy gondoltam, mindent megadok neki, ami jár, biztosan meghálálja. Ügy is lett.. Először az ugyori részen műveltem egy kisebb területet, amiről 25 mázsa hibridkukoricát, 140 mázsa répát, 10 mázsa krumplit gyűjtöttem be. Apámék igencsak elcsodálkoztak ezeken a menv- nyiségeken, nehezen hitték No, ők is paraszti munkával keresték a kenyerüket világéletünkben, csakhogy egy kicsit másként bántak a földdel. Szellős, tágas a gyümölcsös, sortól sorig ballagunk a süp- pedős homokban. A fák alatt fekete műanyag csövek futnak, a törzseknél kört írnak le, majd tovább a szomszéd fáig. A főcsőből egymástól egyenlő távolságra vékony, spirál alakú műanyag szálak lógnak ki, az áramló víz e szűk keresztmetszetű kifolyón hullik a talajra. Egy-egy spirálból óránként 7 liter víz is a sóvár homokra kerül. Komoly beruházás volt a dánszentmik- lósiak csepegtető öntözését itt, kicsiben megvalósítani, dé megérte, nem szomjaznak a növények. , Megoldás: a kálium — Egyik alkalommal álló hétig kellett öntözni a szárazság miatt — mondja Lugosi János. — A végén belepillantottam a kerti kútba, s láttam, hogy erőteljesen megemelkedett a •Hz szintje. — Az alma egyébként régóta zgat. Valamikor olvastam én egy könyvet, Talajerő-gazdál- todás volt a címe. Kiderült, íogy a környék földje káliumban szegény, szemben például a szabolcsival, s bizony az almák között is jókora a különbség. Tettem egy kísérletet, egyik fánál a talaj káliumhiányát műtrágyával pótoltam, és igen érdekes változást tapasztaltam. Az alma húsa rózsaszínű lett, zamata különlegesen finom, utolérte a szabolcsit. Azóta hatalmas mennyiségű kálisó hever a földben. Évente 150—200 mázsa almát szüretelünk a feleségemmel. Piacozásra nincs időnk, nagyban adjuk tovább az árut. Többféle alma is csüng a fákon, hogy egyenletesen, tempósan tudjuk értékesíteni. Beteg vesszők Szőlősorokon ballagunk visz- szafelé, a karók között itt is végigkúszik a csepegtető öntözőrendszer fekete csöve. Nedvben nincs hiány. De baj azért van. A vesszők derekán, felső harmadán lemorzsolható a fagyrágta, barnába, szürkébe forduló kezdemény. Vajon lesz-e majd annyi bor, mint tavaly? Varga Sándor Az ckof bellii keil keresni Ha jói ápolt, szép is lehet ECozmefika minden EcorosztáKyRak Mi a szépség? Egyensúly. Az élet harmóniája: az egészség. Egyre többen vallják, hogy a szépség nemcsak az arcbőr szépségét, egészségét, hanem a testét is jelenti, s napjainkban a jól ápoltság is hozzátartozik a stépség fogalmához. A test- és szépségápolás ma már nem kiváltság. Nemcsak az arc A test kondicionálása, a szépségápolás csak akkor eredményes, ha rendszeresen végzik. Nem kell más, mint helyesen látni, és önkritikusan bírálni önmagunkat. Az utunk közben a kozmetikushoz is elvihet, aki már nemcsak a bőr hibáit korrigálja, de az előidéző okokat is keresi. Ilyen szakember Cegléden Jakab Lajos- né. A Károlyi lakótelepen, a munkásnegyedben a szolgáltató házban dolgozik. Vallja ő is: az egész embert kelj. nézni, nemcsak az arcot. — Régebben a bőr kiütését, foltjait egyéb hibáit külső kozmetikai szerekkel kezelték. Bár az eredmények szerények Törtei mellett lege! a nyáj ■ . arn j 1 fül v-ÁA.: -•*» • , . ■*»•> ;.<s * V ti* . T ■ •s w jl íj.-'' í *mar. < >/ í Idilli kép, fiatal birkanyáj legelész a törte!! határban. A helybeli Dózsa Termelőszövetkezet jószágai. Gazdaságosnak találják a birkatartást, szakszerűen foglalkoznak hát vele. Apáti-Tóth Sándor felvétele voltak, sokáig ebből állt a bőr kozmetikája. Azután rájöttek, hogy a bőr hibái leginkább belső, rejtett hibák külső megnyilvánulásai. Ha valóban segíteni akarok, figyelembe kell vennem az örökletes okokat. Azt is, hogy milyen foglalkozást űz, aki hozzám fordul. Egészséges-e? Sőt, a családi környezet is fontos. Munkám során igénybe veszem a belgyógyász és a bőrgyógyász segítségét. A bőrgyógyászatról gyakran jönnek hozzám serdülők az orvos tanácsára, s ez nagy előrelépés. A munkánk elismerését jelenti. Tinik a székben — Ennek a korosztálynak nagy szüksége van a kozmetikus tanácsára, segítségére, mégis nehezen szánják rá magukat, hogy eljöjjenek? — Az első lépés a nehéz. A szülők szemlélete sokat változott, felvilágosultabbak, tudják, hogy egy életre maradandó nyomot kerülhetnek el, ha csemetéjüket időben elküldik a kozmetikushoz. Jönnek fiúk is. Olyan időpontot beszélünk meg, hogy ne zavarják egymást a nő vendégekkel. — A kozmetikus egy kicsit pszichológus is? — Nemcsak a bőrt ápolom, kezelem. Sokan megnyugtatást várnak. Nem találják magukat szépnek, rossz a hangulatuk. S van, akinek szüksége van arra, hogy kibeszélje magát. A bizalom jólesik. Szakmai téren pedig szigorú elveim vannak. Sokszor lehet olvasni különböző kozmetikai tanácsokat, de ahány páciens, annyi bőrfajta, annyi elbírálás alá esik. — Milyen előnyt jelent a vendégeknek, hogy az üzlet önelszámoló egység? — Szakmai szempontból előnyös. Végre magam dönthetem el, milyen anyagokat vásárolok. Járom a gyógynövényboltokat, s kihasználom a fodrász-kozmetikus egyesület által szervezett szakmai napokat. Legutóbb az Átrium szállóban jártam, ahol külföldi cégek készítményeiből lehetett vásárolni. Meglehetősen borsos áron, amit nem kalkulálhatok be a szolgáltatási árba. Ha ezen változtatnának, még többet tudnánk nyújtani a vendégeknek. — Melyek az újdonságok? — Óvatos duhaj vagyok. Mindig a saját tapasztalatomnak hiszek, s nem a publikációnak. Tulajdonképpen évtizedek óta a természetes anyagokat — gyógynövény-kivonatokat gyümölcsöket, állati olajokat használunk. Ami nálunk újdonság, a ginseng krém, amely igen jó bőrregeneráló. A pakolások közül megjelent az üzletekben a Thétis fürjto- jás pakolás. Magam1 a kezelés majd minden fázisában gyógynövényeket -használok. Nyugtató teafüveket, frissítő krémet alkalmazok, évszaknak megfelelően pedig friss gyümölcsöt. Végül is azt válaszolhatom, hogy új csak a kollagén anyag, ami a sejt rugalmasságát adja. Visszapótlása a víz, és a bőrrokon zsíranyagok mellett napjainkban vált fontossá. Nem az anyagok, hanem a módszerek változtak. Mozgás, napfény — Miért nincs elektrokoz- metikai szalon Cegléden? — Ügy tudom anyagi akadályai vannak. Szerintem van Cegléden annyi szépülni vágyó nő, hogy a befektetés megtérülne. Bár a technika betörése nem helyettesítheti a kozmetikus szaktudását, s főleg nem a kozmetikus—vendég kapcsolatot. — A szokottnál is több a vendég, s jelenleg egyedül látja el az egész lakótelepet. Hogyan győzi? — Több türelmet kérek a vendégektől, hiszen igyekszem figyelembe venni, mennyire elfoglaltak. Most az első derűs napok sokakat önvizsgálatra késztettek. Hiányzott a mozgás, a friss levegő, a táplálkozás sem volt ésszerű télen, bizony elfáradt a bőr. Sokan érzik, szükségük van kozmetikai kezelésre és a mozgás, a napfény gyógyító hatására. Fontos, hogy a1 napozás megkezdése előtt tisztíthassák ki az arcbőrt. — A kozmetikus is eszerint él? — Sikerült önmagamat megtalálnom az elmúlt két évtizedben, egyre jobban megszerettem a szakmám. Egyetlen hátránya, hogy zárt helyiséghez köt. Ezt mindig igyekeztem ellensúlyozni. Ebben is összetart a család. Sokat kirándulunk. Györffy Annamária ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)
