Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-28 / 99. szám
ces^ep1 Kj/tina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 99. SZÄM 1984. ÁPRILIS 28., SZOMBAT Élüzem a pestis Érdemeket szerzett a hivatal Túlteljesítették es bevételi tervet A ceglédi 1. postahivatal mintegy 150 dolgozója nem először tapasztalhatta, hogy érdemes becsületesen, köz- megelégedésre dolgozni. Az utóbbi öt évben immár másodszor elnyerték az élüzem címet. Ahhoz, hogy az egyébként is jó munkát még biztosabb alapra és magasabb szintre emeljék, elengedhetetlen volt a jó kollektív szellem. A minőségi és mennyiségi követelményeknek egyaránt eleget kellett tenniük. Ez sikerült, sőt kicsit többre is futotta. A felettes szerv irányszámait figyelembe véve 62,7 millió forint bruttó bevételt irányoztak elő 1983-ra, ez a korábbi évhez viszonyítva 5,1 százalékos növekedést jelentett. A bevételi tervet nemcsak teljesítették, hanem félmillióval túlteljesítették. Fogy az újság A bevételek és a plusz forintok az általánoshoz hasonlóan a távbeszélő és hírlapszolgálatból származtak. Hadd tegyük hozzá, hogy viszonylag gyenge technikai feltételek mellett, ami a dolgozók döntő többségétől a százszázalékosnál nagyobb munkaintenzitást kjvánt. A távbeszélő központ itt is bővítésre szorul, a harmincegy és fél millió forintos bevétel növelésére már csak a műszaki feltételek javítása esetén számíthatnak. Erre a következő ötéves terv elején kerül sor, ekkor juthat majd a város 1900 körüli távbeszélő állomást igénylője telefonhoz. Jelentős volt — 17 millió forint — a hírlapterjesztésből származó bevétel. Az újságelőfizetők száma a múlt év végén meghaladta a 26 ezret, sikerrel járt a Népszabadság és a Pest megyei Hírlap rendszeres olvasótáborának gyarapítása. Változatlanul a Pest megyei Hírlap a legolvasottabb lap, az előfizetői példány megközelíti a 6400 darabot. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 1983- tól kétszáznál többen járatják az újságot mint egy évvel korábban. Az egyéb tevékenység mennyiségi érzékeltetésére érdemes ’ még két számadatot közreadni: a havi pénzforgalom megközelíti a 300 milliós, a takarékbetét-állomány ösz- szege pedig eléri a 123 millió forintot. Mivel a posta alaptevékenysége tucatnyinál is több szolgáltatásból áll, nem lényegtelen erről sem szót ejteni. A ceglédi postaépületen még senki sem találkozott az alábbi szövegű felirattal: „Elnézést, leltározunk”, vagy „áruátvétel, betegség, szabadság, termelési tanácskozás miatt zárva”. A postának mennie kell! Egyebek között sem a bel-, sem a külterületen évek óta nem szünetelt a kézbesítés, szombaton és vasárnap is eljut az olvasóhoz az újság. Ezt és a többi szolgáltatást mind 1983-ban, mind korábban úgy sikerült teljesíteniük, hogy általánosságban a lakosság és a város vezetői körében kedvező kép alakult ki a hivatal működéséről. Tavaly, az év utolsó negyedévében bevezették a küldemények ismételt házhoz kézbesítését, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben első alkalommal nem sikerül az aláíráshoz kötött áj án lőtt levelet, utalványt, értékküldeményt átadni. a postás értesítőt hagy vissza. Ha a következő nap is sikertelen marad a kézbesítés, a címzett egy telefonszámmal ellátott újabb értesítést kap. Az ügyfél ezen a számon bejelentheti, mely napon kívánja küldeménye új.abb házhoz kézbesítését, s akkor a postás ismét megjelenik a címzett lakásán. Az új szolgáltatás egyedül a tértivevényes, hivatalos irato&ra^nem. terjed Jövő hónaptól ugyancsak új szolgáltatás lesz, hogy azoknak a fiókbérlőknek, akikhez rendszeresen nagyobb mennyiségű küldemény érkezik, a működési helyükre szállítják azt. Ugyancsak tőlük az esti órákban begyűjtik a feladásra szánt anyagot. A ceglédi postának öt szocialista brigádja van. Jelentős szerep jutott nekik az élüzem feltételeinek teljesítése során. Többségük már elnyerte az arany, ezüst, vagy bronz fokozatot. Tavalyi eredményei alapján a Zrínyi Ilona komplex-, a Puskás Tivadar és KOssuth Lajos brigád a bronz fokozatot kapta meg. Megállják a helyüket A postaiak jelentős része harminc éven aluli, többségüket egy jól működő KISZ- alapszervezet tömöríti. Tevékenyek, lelkesek a fiatalok, szakmai téren és mozgalmi feladatokban megállják helyüket, ennek többször tanú- bizonyságát adták már. Legutóbb A szakma ifjú mestere mozgalomban többen is kimagasló eredményt értek el. Tervszerű és folyamatos a pályakezdőkkel való törődés, Taroltak a fiúk Kézilabda volt a soron Két bajnok jutóit tovább A városi úttörőversenyek kézilabdával folytatódtak. A CVSE sporttelepén gyűltek össze a város iskolái, hogy az őszi forduló után eldöntsék a bajnoki cím sorsát. A lányoknál a Földváry iskolának sikerült az őszi előnyt megtartani, bár a Táncsics lányai minden mérkőzésüket megnyerték, de az őszi fordulóból csak egy pontot hoztak magukkal. A fiúknál a Mészáros iskola kézisei taroltak. A magukkal hozott' őszi 100 százalék után most sem vesztettek pontot. Eredmények a leányoknál: Táncsics—Földváry 6-0, Mészáros—Várkonyi 4-5, Várkonyi— Táncsics 2-4, Földváry—Várkonyi 4-0, Táncsics—Mészáros 5- 4. 1. Földváry, 2. Táncsics, 3. Várkonyi iskola. A fiúknál: Táncsics—Mészáros 2-6, Várkonyi—Földváry 6- 3, Várkonyi—Táncsics 10-9, Mészáros—Földváry 10-5, Táncsics—Földváry 8-6, Mészáros —Várkonyi V 5. 1. Mészáros, 2. Várkonyi, 3. Táncsics iskola. A két bajnok a területi versenyen képviseli városunkat. P. I. valamennyi képzetlen mellé egy patronálót osztanak be. Említésre méltó a posta munkahelyért és városért végzett társadalmi munkája: az előbbi értéke meghaladta a 22 ezer forintot, az utóbbi pedig 535 óra volt. Élüzemavató ünnepségük vidám hangulatban, népes körben zajlott le, hiszen aki tehette, családostul érkezett. Kitüntetések Az-élüzem cím elnyerését dokumentáló oklevelet Szath- mári Géza, a Budapest vidéki Postaigazgatóság vezetője adta át Fehérvári János hivatal- vezetőnek, majd az igazgatóság vezetője kitüntetéseket és elismeréseket nyújtott át. Kiváló dolgozó kitüntetésben részesült Fehérvári János hivatalvezető, Kiszely Józsefné távbeszélőkezelő, Radosza Miklósné hírlapfelelős, Kökény Sándor csomagrakodó, Borsi János kézbesítő, Ladányi Jánosné pénztári tiszt és Nádházi Lajos gépkocsis külterületi kézbesítő. Igazgatói elismerést kilencen kaptak. Gyuráki Ferenc Tagadóéról« Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese május 2-án, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórát tart a városházán hivatali helyiségében. á szakszervezet fá?gy dia Lezajlott már az ÉVIG ceglédi gyárában az a szakszervezeti összbizalmi értekezlet, amelyen a három vezető: az igazgató, a főmérnök és a főkönyvelő munkáját értékelték. Megtárgyalták az idei éves tervvel kapcsolatos javaslatokat is. Az összbizalmi ülés után az üszb tartott értekezletet, melyen az idei módosított tervjavaslat és a bérfejlesztési elképzelés került napirendre. Leverték a cövekeket Beépülhet a Cseagefí-szél Telkeket parcelláznak Többeknek feltűnt a múltkoriban, hogy ismeretien emberek jelenten meg Cegléden a Csengeri-szélen. Méricskéltek, rajzoigattak, cövekeket vertek a földbe, majd dolguk végeztével eltávoztak. Az ottani parcellák szőlőt, gyümölcsöt, zöldségét termesztő tulajdonosai közül sokan nem tudták mire vélni a történteket. A városi tanács műszaki, termelés-ellátásfelügyeleti osztályának tájékoztatása szerint a Csengeriben hosszú időn át építési tilalom volt érvényben, mivel a villany-, víz- és úthálózat kiépítésének terhét a tanács nem tudta vállalni. Miután az idén befejeződik az Öregszőlő előkészítése és gyorsított ütemben megkezdődhet a lakásépítés, az idén már a Csengeri-szél is sorra kerül. Készen van a parcellázási terv. A földmérők kőpontokat helyeztek el. Sajnos, egyiket- másikat eltüntetik a gazdák, s ezzel lassabbá és költségesebbé teszik a telkek kialakítását, a vezetékek nyomvonalának kijelölését. Arról nem beszélve, hogy ez a cselekmény szabálysértés, amiért tetemes bírságot róhatnak ki. A parcellázás lehetővé teszi a telkek értékesítését, beépítését. A villamosítás tervét a DÉMÁSZ készíti, jövőre hozzálátnak a kivitelezéshez. Valószínű, hogy a családi hajlékot emelők gyorsan megjelennek a helyszínen, s a közeli években már új utcasor szegélyezi a város szélét. A muraköz! meg a telivér Jé családból való a ló A néni, rá sem hederítve a pitvarajtóra, egyenest a nagykapun jön ki. — Csak várja meg — Int türelemre. — Pár perce ment el azzal, hogy megsétáitatja a lovat. Pedig mondtam én, hogy jobb lenne kocsi elé fogni ... no. de ott .jön ni. S valóban, a sarok mögül épp most tűnik elő a lovas ember. A Hattyú utcán lépked, a négylábú mellett. Az udvar hátsó fertályában, tiszta, magas istállóban laknak. Mármint a jószágok. Nemes és jegytelen A rúd jobb oldalán Hullám 24 ácsorog: hatéves sárga telivér, kesely lábú, hóka (homlokán fehér csík szalad). Nemrég még versenyló volt, díjra esélyes, valahány futamban csak indult. Aztán egy fájó lábsérülés miatt más munkakörbe helyezték. Nemes vonalú paripa, közel 200 ezer forintot ér. Balján a moccanatlan Szen- tegát 3: vércsederes muraközi, jegytelen, hétéves. Mindkettőjük foglalkozása: hivatásos utódnemző. Itt a ceglédi Hattyú utcában időszaki intézmény ütött tanyát, a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat fedeztető állomása. — Március elejétől június végéig vannak szolgálatban a lovak — mondja Gergelyfi János, aki civilben gyepmester, de most ő az apró méntelep gondozója, gazdája. A tavaszi időpont azért fontos, mert a lovak a megtermékenyítéstől számított 11 hónap múlva hozzák világra ivadékaikat, azaz a következő tavasszal. Ez a leginkább megfelelő szakasz a hidegre igencsak érzékeny utódoknak. — Hullám 24-est jó állapotban hoztam el téli pihenőhelyéről, Szentegát 3 azonban nagyon rossz bőrben volt. Cudarul teleltették valahol a Balaton mellett, hatalmasra terebélyesedett a szőrzete, a lábán csimbókokban lógott a kiszikkadt agyag. A legyengült, abraktalan ló képtelen a munkára. Közben, persze, rendbejött. — Miért épp erre a kettőre esett a választás? — A szakemberek több szempontot is figyelembe vesznek, mikor egy lovat fedezőménnek jelölnek. Vizsgálják méreteit, alkatát, s hogy egyáltalán alkalmas-e megtermékenyítésre. No és a származás. A fedezőmének többnyire príma családból valók. Tenyésztők jönnek — Mennyit fogyasztanak a lovak? — .Abrakból 6—6 kilót. De örülnek a lucernának és a jó réti szénának is. — Valamennyi lótenyésztő ide hozza a kancáját? — Azt hiszem, valamennyi. Bár lehet, hogy itt-ott zug- csődön tartanak, de hát ezért előbb-utóbb büntetés jár. — Ellenőrzi-e valaki az egészségügyi feltételeket? — Hogyne, a városi főállatorvos rendszeresen figyelemmel kíséri az állomás munkáját. Varga Sándor ü századelőt Idézik fel Vert csipkék őrzik a hagyományt feszítettek függönyt, teiltet, ruhát A Cegléden készült csipkékből nyílt kiállítás a minap a Kossuth Múzeumban. Sárik Jánosné, a városi tanács elnökhelyettese mondott megnyitó beszédet, amelyet az alábbiakban adunk közre. TALÄN MEGLEPŐ az első hallásra, hogy a komoly, súlyosabb témákat illusztráló kiállításokhoz szokott múzeumlátogatók ma egy új, a múzeumban még nem látott, sajátos alkotómunka termékeit láthatják itt az időszaki kiállítóteremben. Napjaink igénye a kreativitás, az emberi alkotómunka mind nagyobb mértékű megbecsülése. Ennek része a hétköznapi alkotóművészet is, az asszonyok kézimunkája, melynek káprázatos termékeit tekinthetjük meg itt a készítők és megőrzők jóvoltából. A csipke eredete az őskorig nyúlik vissza, az első szövet elkészítéséig: a szövet szélét úgy védték meg a kifosztástól, hogy láncfonalait összekötötték. Az emberi ügyesség és szépérzék révén az egyszerű kötözésből mind szebb minták keletkeztek. így született a makramé. De ezek 'a"'szálak fonásra is alkalmasak voltak, s az ilyenfajta díszítés jobban bevált az előbbinél. Hogy a szálbedolgozásból mikor lett önálló, külön fonalakból font csipke, nem lehet megállapítani. Azt tudjuk, hogy Itáliában jött létre és emelkedett a műalkotás rangjára Velence mellett Flandria is ragaszkodott az elsőséghez A vert csipke legrégibb emlékei a XVI. századból valók, virágkora a XVII—XVIII. század volt. Magyarországon a fehér vert csipkék a XVII. század közepétől követhetők nyomon. A XIX. században népszerűsége olyan nagy volt hazánkban, hogy motívumait népművészetünk is befogadta, saját képére formálta, legszebb hagyományai közé sorolta. Sajnos, később a divat változása, az olcsóbb gyári A kereskedelem igénye szerint havonta 8—10 tonna ceglédi sajtos-ropogóst sütnek a Dél-Pest megyei Sütőipari Vállalat Mizsei úti gyárában Cegléden. Az üzletekbe a nagykereskedelmi vállalatok, Füszért-fiókok szállítják a csemegét. Képünkön a Petőfi szocialista brigád tagjai készítik a sajtos-ropogóst. Apáti-Tőül Sándor felvétele csipke elterjedése csökkentette népszerűségét. NiEJUAhi l it. v V EL a század- forduló után két új csipkefajta is magam voi.iu a elmet: a Halasi és a csemeki vert csipke. A halasi nádjainkban is világhírű. A ceglédi lányok, asszonyok a húszas evek végén tanultak meg a csipkeveres művészétét Karsai Gezánétól. Ettől kezdve a második világháborúig vezetett tanfolyamokat Cegléden. Az érdeklődők a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségé (MANSZ) szervezésében és helyiségében tanulták e becses munka fogásait. A MANSZ az egykori evangélikus bazárban működött, sok-sok tevékenységnek helyei adva; főzést, egészségügyi tudnivalókat tanított, színielőadásokat rendezett, jótékony célú akciókat, kirándul lásokat szervezett, tehát a szabad idő hasznos és tartalmas eltöltését tűzte célul. Közösségteremtő erejét jelzi, hogy foglalkozásain mindig voltak harmincan-negyvenen. Legkedveltebb ioglaiatosságuk a kézimunkázás volt. A MANSZ-nak saját szövödéje is volt, ahol a kiváló minőségű vászon készült, amelyen gyönyörű virágok nyíltak a nők ügyes keze nyomán. E térítők, díszpárnák, falvédők ötven-hatvan év múltán is igazi díszei a lakásnak. ■ Az itt látható anyag csupán töredéke az egykori mennyiségnek. Díszített térítőt, függönyt, ágyneműt, fehérneműt, alkalmi ruhát egyaránt. A legnépszerűbbek a vitrinterítők és a díszzsebkendők voltak. Mintáik szebbnél szebbek, gazdagok és változatosak, mindig a hagyományt követők. Motívumaik a magyar díszítő- művészet legszebb mintakincséből alakultak ki. KÖSZÖNETÉT ÉRDEMELNEK a kézimunkákat kölcsönző asszonyok, akik lehetővé tették a kiállítás megrendezését. Kérem, fogadják ezeket a műremekeket a tavaszt jelképező ajándékként. Ez a bemutató is egy láncszeme annak a kiállítássorozatnak, amellyel a múzeum a városunkban folyt, felfedezésre méltó alkotómunkát mutatja be, visszapillantva a múltba. Hiszen tudjuk, hogy a múlt megbecsülése gazdagítja a jelenünket is. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) Sajtost sütnek csemegének
