Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

1984. ÁPRILIS T, SZOMBAT Szovjet módszerrel A technika sem mindenható Szakszervezeti üdülőben. Leányfalun Az átutalás korlátái Rizstelepek ötvenkét hektárral növelik, b ezzel 200 hektár fölé emelik a kubányi mintájú rizstelepek területét a Palotási Állami Gazdaságban. A szovjet szak­értők közreműködésével ta­valy kialakított első táblák hozama a 4 évtizedes nagy­kunsági rizstermelés minden eddigi rekordját megdöntötte: hektáronként több mint 53 mázsa rizst takarítottak be, míg ugyanakkor a hagyomá­nyos hazai módszerrel művelt táblák mindössze 32 mázsás átlagtermeléssel fizettek. A kitűnő szovjet telepítési-ter­mesztési technológia ugyan drágább a hagyományos mód­szernél, a többletköltségek azonban bőven kifizetődnek a magasabb hozamból, Előfordul, hogy időnként idegenkedünk az újdonságok­tól. Néhány évvel ezelőtt két­kedve fogadtuk az OTP új szolgáltatását, az átutalási be­tétszámla nyitásának lehető­ségét is. Azután lassan elfo­gadottá, köznapivá vált a -megyében nehezen bevezetett új szolgáltatás. Csak a szövetkezet Ráckevén is sokan öröm­mel fogadták a lehetőséget, hogy egyetlen csekk havi' be­fizetésével rendezni lehet az óvodai vagy napközi térítési díjtól az OTP-részletig, a sze­métszállítási költségtől az életbiztosításig, minden ki­adást. Ügy látszik azonban, hogy a kezdeti kételkedőiknek mégis volt valami igazuk, s a technika legújabb vívmányai, az elektronikus számítógépek mégsem állnak feladatuk ma­gaslatán. Ugyan mi mással magya­rázhatnánk, hogy a ráckevei OTP-fiók szolgáltatásai kö­zött nem szerepelhet a Fővá­rosi Díjbeszedő Vállalat szám­láinak törlesztése? A betét­számla-tulajdonosok az adótól a hírlapelőfizetésig, mindent rábízhatnak a fiókra, de a villanyszámlájuk átutalására csak a takarékszövetkezet vállalkozik. Bizonyára egyet­len apró dologhoz nem értenek a számítógépek. Nem tudnak egy nyilvántar­tási listáról másolatot készíte­ni. így a villanyszámla-fize­tésre kötelezettek névsora, s tartozásuk összege csak a ta­karékszövetkezet számára elérhető, az OTP számára nem. Máshol igen Laikus okoskodásunkat az is alátámasztja, hogy ha egy településen csak egy OTP-fiók van, s takarékszövetkezet nincs, akkor ők vállalhatják az átutalási betétszámla rend­szerben a közüzemi díjak ki­fizetését is a Fővárosi Díjbe­szedő Vállalatnak. Itt ugyanis ők kapják meg azt az egyet­len nyilvántartást, amelyet a számítógépek összeállítanak. Ráckeve lakossága lassan hozzászokik hát, hogy az OTP-fiók szolgáltatásai saj­nos, technikai okokból vége­sek. Csak az a furcsa, miért nincs ilyen objektív akadály a nagykőrösi, vagy ceglédi be­tétszámla-tulajdonosok előtt? ök könnyedén válogathatnak, hogy az OTP, vagy a takarék- szövetkezet fiókjánál vegyék igénybe a szolgáltatást, ugyan­is mindkét egység él tudja juttatni a megfelelő összeget a rendeltetési helyéré, a Dél- magyarországi Áramszolgálta­tó Vállalathoz. Lehet, hogy a DÉMÁSZ díj­beszedő részlege másfajta, modernebb számítógéppel dol­gozik? Netán két, vagy több helyről befolyó közüzemi dí­jak ellenőrzésiére is képes? Kis tapasztalatcsere Jó lenne, ha a tapasztalatcse­re eredményeképpen rájönné­nek: a ráckevei számítógépek is képesek ilyen teljesítmény­re. S akkor ismét megnőne az érdeklődés az OTP-fiók szol­gáltatása, az átutalási betét­számla nyitása iránt. Mr. A. Félórácska A mikor bevezették az általános szabad szombatot, az egyik külke­reskedelmi vállalatunknál dolgozó ismerősöm azon füstölgőit, hogy ez így ne­ki sehogyan sem jó. Igaz, hogy a szombat elvben szabad, de mivel a napi munkaidőt megfejelték a félórás ebédidővel, ezért ennyivel később ér haza, s minden házi munka a hét végére, szombatra torlódik. Most, miután az üzemek után a vállalatok is sorra áttérnek a negyvenórás munkahétre, gondoltam, náluk is változott a hely­zet. A minap, amikor ta­lálkoztunk, megkérdeztem: Átálltatok ti is a 40 órára? Az igenlő válasz után örömmel mondtam: No, akkor visszakaptad a fél órádat! Mi az a fél óra?! — fe­lelte, inkább kérdezte visz- sza kissé felcsattanó han­gon. Próbáltam emlékeztet­ni: annak idején arra hi­vatkozott, hogy éppen a miatt a-napi fél óra' miatt' telik rhúrtkával a szabad szombatja. Elcsendesedett, mint aki újdonságot hall: Neked tényleg igazad van! És hozzátette önkritikusan azt is, hogy ezzel eddig egyál­talán nem számolt, és vál­tozatlanul munkával zsú­foltak a szabad szombatjai. Talán nem is ő az egyet­len aki a házi munkája jobb megszervezésével könnyít­hetne a saját helyzetén. Mi az a fél óra? Nagyon sok, ha jól kihasználjuk, és főleg, ha a család együtt használja ki. Igaz, itt a tavasz, szép az idő, vágyunk a levegő után. Jólesik egy kicsit sé­tálni is alkonyat előtt: Ta­lán még ez is belefér, ha jól beosztjuk az időnket. A héten egy hétköznap este elég az alapos nagytakarí­tásra, ha a házaspár, vagy ahol már nagyobb gyere­kek vannak, a család együtt dolgozik, s közben még a mosógép is járhat. Sok családban hétfőn ke­rül erre sor, kedd este jut idő a vasalásra, a szerda, a csütörtök kissé lazább is lehet, bár a csütörtök este arra is jó, hogy amit nem szükséges a hét végére fris­sen megvenni, azt megvá­sárolhatjuk az általában hosszabban nyitva tartó élel­miszer-áruházakban, bol­tokban. Mind több család­ban a péntek a kissé zsú­foltabb délután. Egy kis utántakarítás, porszívózás, portörlés, miközben a konyhában készül a hét­végi menü. A legokosabb úgy főzni, hogy két napra legyen azo­nos vagy a leves (bable­ves, gulyásleves, húsleves) vagy a második étel, így variációval egyszerűbb, és mégis van egy kis válto­zatosság is. Ami frissen ké­szítendő, azt is elő lehet készíteni befejezéshez, és így nem telik a szombat és vasárnap délelőtt a kony­hában. L egyen ideje a család­nak együtt kirándulni menni, akár úgy, hogy hi­deg kosztot visznek ma­gukkal, akár úgy, hogy egy jó erős reggeli után, a tú­rából 3—4 óra körül haza­érve fogyasztják el az elő­készített, csak melegítésre váró ebédet. Fegyelemmel, jó munkaszervezéssel az a napi félórácska segíthet a szabad hét vége biztosítá­sában. S. M. Hói ez éger hegy megy fel? leg jön a mentő gondolat g Pataki Ferenc talán a | pisai ferde tornyot is meg- £ próbálná kiegyenesíteni, ha 5 éppen arra volna szükség, g Mestersége gyakorlásához | azonban nem kell a távoli g Itáliába utaznia, hiszen ^ itthon is bőven akad dolga. | Most például a Mátyás ; templom Huszártornyának ^ gyógyítására állít fel terá- í piát. Állványok világa — Bizony rászorul már az ápolásra, mert megdőlt vagy. harmincöt centit — mondja a dunaharaszti illetőségű ács­mester. — Éppen tegnap mász­tam fel, a belső kupola szer­kezetébe kapaszkodva, hogy körülnézzek Nem komoly a baj, a vezérfát kell a helyére visszahúzni, majd hozzáigazí­tani a feszítőléceket Mond­hatni, otthonosan mozgok a terepen, mert a Mátyás temp­lom korábbi restaurálásában is részt vettem. Akkor az egész belső teret felállványoz­tuk. Finom munka volt, kü­lönleges megoldásokat igé­nyelt, hiszen ügyelni kellett a pallókon forgolódó művészek biztonságára. Pataki Ferenc kiveszi ke­zemből a tollat, szálkás vona­lakkal vázolja fel jegyzetfüze­tembe a vezérfa formáját. Egyetlen szál vörösfenyőből van kifaragva a nyolcszögletű oszlop, hossza tizenhét méter, átmérője harmincöt centi. A hozzá csatlakozó deszkák tá­masztják meg, tartják egye­nesben. Kezdené rajzolni az állványzatot is, de inkább el­magyarázza: — Megfelelő állványszerke­zet nélkül az ács nem dolgoz­hat. Csak annak segítségével lehet odaférkőzni a hiba for­rásához, megtervezni a javí­tás menetét és az a munka színtere is. Amikor a Pataki téri templom hatvanhét centi­méterre megdőlt tornyát javí­tottuk, ezerötszáz négyzetmé­ternyi faanyagot építettünk be a kilencvenhét méter magas állványszerkezetbe. És persze biztonságosnak is kell lennie. A földtől ekkora távolságra már nem lehet játszadozni, mert az ember könnyen össze­törheti magát. Vonzó magasság — Ma már megfelelő védő- felszerelések vannak, de a fi­gyelmetlenséget ezek sem tud­ják kiküszöbölni. Esett már le előttem ember, pedig na­gyon vigyázott, de hiába óva­tos valaki, ha nem bírja a magasságot, tériszonya van. Nekem olyan papírt állított ki az orvos, hogy százötven mé­ter magasságig dolgozhatok. Mégis lezuhantam néhányszor, szerencsére épségben marad­tam. Egyszer huszonnégy mé­ter magasról estem le, de volt annyi lélekjelenlétem, hogy a kezemmel bezúztam egy abla­kot, abban kapaszkodtam meg. Ügy történt, hogy a kol­légám rosszul illesztette össze a deszkákat, én meg nem le­felé, hanem felfelé figyeltem, a szinteket jelöltem be, és egyszer csak felbillent a pal­ló a lábam alatt... — Már gyermekkoromban felmásztam mindenre, amire lehetett. Ha felrepült a labda a tetőre, én mentem érte. Már akkor vonzott a magasság, jólesett fenntről körülnézni, beleszippantani a levegőbe. Nem nagy ördöngösség, csak alkat kérdése. Miért, a macska Nemcsak hasznos, emberséges is SZOT Epftőmunkás Cdülő, 2016 Leányfalu. Azzal a kérdéssel fordulok a t. Ciliihez, hogy 1984. december 27-től január 2-ig szóló házaspárj beutaló jeggyel elviheinék-e üdülni 10 éven aluli gyermeket. Amennyiben ez lehetséges, kérem, szíveskedjenek értesíteni bennünket. A térítési dijat a helyszínen fizetjük. Kedves Elvtársak! Levelükre válaszolva közöl­jük, hogy a házaspart és a gyermeket szeretet­tel várjuk a megjelölt időpontban. Fogadásuk­nak nincs akadálya. A gyermek után naponta, személyenként 38 forintos térítést kell majd be­fizetni az üdülő pénztárába. A SZOT Epítőmunkás Üdülő vezetője Akár a szomszédét Az imént idézett levélváltás aligha festett volna hasonló­képpen néhány esztendeje. Két éve tette lehetővé a SZOT üdülési és szanatóriumi fő- igazgatósága, hogy — a pihe­nőhely jobb kihasználása ér­dekében — önköltségi áron azok is helyet kapjanak a fő­idényen kívül, az üdülőkben, akik nem jutottak kedvezmé­nyes beutalóhoz. A folyamat idén folytató­dott, újabb korlátok szűntek meg. Csak felsorolásszerűen: január 1-től (nyári szezont kivéve) beutalóval is üdülhet a nagyszülő és unokája. Nem­különben az élettárs, továbbá a kisiparos, a kiskereskedő, a szabadfoglalkozású művész, akinek házastársa a kedvez­ményre jogosult beutalt, ő maga pedig havi 3 forintos jogfenntartó díjat fizet. Igaz, a fentiek a szokásos összegen felül még 500 forintot téríte­nek a kétheti üdülés után. Oj rendelkezés az is, hogy az üdülővezető előzetes enge­délye alapján napi 38 forin­tért a beutaltak egyszerűen magukkal hozhatják ősz ele­jétől tavasz végéig gyermekü­ket, unokájukat, vagy ha épp úgy tetszik, a szomszéd, vagy a jóbarát gyermekét, a távo­labbi kis rokont. A főidényben családos be­utalóval jöhet — s ez is új­donság — a már dolgozó 20 évesnél fiatalabb szakszerve­zeti tag gyermek. Az egyik szülő helyett üdülhet a nagy­szülő, vagy más rokon, még akkor is, ha gyeses beutalót kaptak. Ha pedig a szülők több gyerekkel érkeznek, mint ahányra a beutalás szól, 75 forintos térítésért a nyári idő­sszakban is fogadják a létszá­mon felülit. Új rend szerint S ha már a leányfalui üdü­lő levelezésével példálóztunk, lássuk, hogyan van mindez a gyakorlatban! Az itteni öt épületben nyáron 138 vendé­get fogadhatnak. Ottjártunk- kor 118-an pihentek. — Okozott-e változást az üdülő életében az új rend? Aki válaszol: Gerstmayer Gyuláné, a SZOT Építőmun­kás Üdülő vezetője. — Igen. Többen hozzák magukkal gyermeküket, uno­kájukat, mint korábban bár­mikor. Két éve például már­ciusba összesen 8 gyermek üdült nálunk, most 32 gyer­hogy megy fel a fára, az egér a falra? Tizenéves koromban már ott szaladgáltam apám nyomában a pallókon, mert­hogy ő is ács volt. Harag nélkül Két esztendeje váltotta ki az ipart. Előtte huszonegy éven át egyetlen munkahelye volt: a 3. számú Állami Építő­ipari Vállalat. Brigádjával részt vett a budapesti belvá­ros megszépítésében, az öreg házak sortatarozásában, ott volt az Intercontinentál és a Budapest Szálló építésében. Ötszörös kiváló dolgozó és munkatársaival ugyanennyi­szer érdemelte ki az arany­koszorús kitüntetést. — Szépen, harag nélkül vál­tunk el. A régi barátok most is kijárnak hozzám, a fiam ott ipari tanuló, A pénzem is több volt, havi 12 000 forint, de a felelősséget már nem bírtam elviselni. Az ország minden tájáról érkezett embe­rek dolgoztak a kezem alatt. Olyanok is, akikről másutt mek a vendégünk. Jelenleg 3 nagyszülő is az unokákkal tölti itt az idejét amire azelőtt nem volt lehetőség. Az ön­költséges elhelyezés iránt is megnőtt az érdeklődés, ebben a turnusban hárman is ezt a formát választották, akad kö­zöttük, aki egy egész hónapra befizetett. Az orvos tanácsára Megváltozott a munkája Kautzné Varga Ildikónak is, aki az üdülő programszerve­zője. így beszél: — Sokkal több gyermekek­nek szóló műsorra, a kiseb­beket lekötő elfoglaltságra van igény újabban. Régeb­ben egy turnus alatt leg­feljebb egyszer vetítettünk diafilmeket a csemetéknek, most a két hét során öt-hat ízben kínálunk szórakozást. Közös bábkészítés, egész dél­előtt játszóház, zenehallgatás, mesedélután bővíti a kínála­tot. Mostanában sok játékot vásároltunk, habteniszt és gu­miuszonyt, gyermeknyomdát és Közlekedj okosan-t, gör­korcsolyát, szánkót, kvízjáté­kot. Természetesen a szülőket és nagyszülőket is próbálom bevonni a gyermekprogra­mokba, s kínálom a helyi és a szentendrei művelődési há­zi műsorokat is. — Sok idős ember üdül. Ök, s a szülők is szívesen tar­tanak a hasonló korúakkal. Ki vigyáz addig a gyerekekre? — Az egyik épületünkben a gyeses beutalóval érkezőket fogadjuk. Kimondottan ide vettünk fel idén gyermek­gondozónőt, de ő a többi ki­csire is ügyel, foglalkozik ve­lük, míg a felnőttek kirándul­nak Visegrádra, Vácra. S, hogy az érintettek elége­dettek-e? Fábián Pál és fele­sége házaspári beutalóval ér­kezett Balassagyarmatról egy hete. Nyugdíjasok mindketten. A feleség mondja: — Már az első napon láttuk, milyen sok itt a gyerek. Megemlí­tettük a vezetőnőnek, nem hozhatnánk-e el az egyik uno­kánkat, a 6 éves Katikát, ö azt felelte, minden további nélkül. Még fel is hívta tele­fonon a lányunkat, s három nap múltán Katika már itt volt. Jó így együtt. Látható­lag a kislánynak is. Azután kiderül: Fábián Pál és felesége először üdül be­utalóval. Négy lányuk, négy fiúk van, huszonhat unokájuk, hat dédunokájuk. Katika szü­lei dolgoznak, jórészt a már régen lemondtak, mert majd száz igazolatlan napjuk volt, és akik nem vetették meg az italt sem. Néhánynak magam osztottam be a fizeté­sét, vigyáztam rájuk, azóta nem egyből ember lett, család­apa vált. Sokaknak se szak­májuk, se tartásuk. Hogyan küldtem volna fel őket dol­gozni? Ami tőlem tellett meg­tettem, de hosszú távon ez már nem mehetett, mert én láttam a kárát. A dunaharaszti ácsmester­nek a tornyok gyógyítása az ünnep, amikor kipróbálhatja magát, a hétköznapok pedig a szokványosnak tűnő munká­val, a különféle formájú, funkciójú épületek tetőszerke­zetének építésével telik el. Azt mondják róla, hogy ebben is nyughatatlan, mindig egyre jobb megoldáson töri a fejét. Lehetetlen nincsen — Azt már régen leszögez­tem magamban, hogy lehetet­len feladat nincsen, csak rá kell jönni a forszára, hogyan lehet megcsinálni. Hajt a szakmai hiúság. Amikor es­ténként bezuhanok az ágyba, az agyam csak jár, félálomban is rágom magam. Ázu án mire felébredek, már megjött a megmentő gondolat. K. L. nagyszülők nevelték a kis­lányt, de így szeretik a többit is. Nevetve mondják: ha az egész család jönne, külön üdülőt lehetne nyitni ne­künk. .. Ugyancsak az unokával — Péter négy és fél éves — pi­hen itt Nagy Erzsébet. Épület- gépészként ment nyugdíjba Budapesten. Megtudjuk tőle, hogy a kisfiút nemrégen ope­rálták, megviselte a kórház, s az orvos tanácsára pihennek most Leányfalun. A fia és a menye dolgozik, ő pedig szíve­sen üdül Péterrel. — Jónak tartom ezt a lehetőséget — mondja — mert a szülők vál­láról is levehető így a teher. Amíg mi itt vagyunk, ők is elmehetnek esténként moziba, színházba, kikapcsolódhatnak egy kicsit. Nem kong üresen Valóban mindenkinek meg­éri? Ismét Gerstmayer Gyu­láné beszél: — Az üdülő így nem áll kihasználatlanul. Ha csak néhány vendégünk len­ne, róluk is ugyanúgy kelle­ne gondoskodnunk, s az üze­meltetés költsége alig lenne kevesebb. Korábban a 138 téli helyen átlagosan 70-80 em­ber üdült, s tavaly, az ön­költséges forma bevézetése után már 85 volt, most pe­dig 118 a vendégünk. Biz­tos vagyok abban, hogy ha többen ismernék a lehetősé­get, még többen lennének. Az anyagiakról pedig annyit: az új formák zöme az üdülő embereknek kedvez, de az önköltségi térítéssel kelet­kező többletbevétel nálunk marad. Azt park fenntartásá­ra, a közös programok szer­vezésére, a színvonal emelésé­re fordítjuk. Nem csekélység ez. Tavaly az önköltséges üdültetésből hatvanegyezer fo­rintos bevételre számítottunk, s százharmincnyolcezer lett. A mosatási és élelmezési költség levonása után még majdnem 100 ezer forint az üdülőé, amivel idén mi gazdálkod­hatunk, remélem, vendégeink megelégedésére. V. G. P Béisugyár Hogy fér sokezer ló egy ap­rócska műhelybe? Hát úgy, hogy sakkfigurákról van szó. Naponta 3 ezer bábu készül el a Zsámbéki Medence Vegyes­ipari Szövetkezet faesztergá­lyosainak ügyes keze, illetve ügyes gépei alatt. A képen látható Nick Fercncné dolga már csak a lakkozás. Trencsényl Zoltán {elvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom