Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-10 / 84. szám
1984 ÁPRILIS 10., KEDD Elektronika a Terminálban Magyar szabadalom alapján új termék gyártását kezdték meg a szigetszentmiklósi Terminál Szövetkezet elektronikai főágazatinál. A kondefensor nevű berendezés a kondenzátortelepek automatikus védelmi egysége, s elsősorban a trópusi országokban, sivatagokban felállított transzformátorállomásokon alkalmazzák Erdőst Agnes felvétele A Gagarin Hőerőműben Nagyjavítás után Visontán hétfőn befejezték a Gagarin Hőerőmű négyes számú, kétszáz megawattos blokkjának nagyjavítását. A munkálatokban az elmúlt ötven nap alatt mintegy nyolc- százán vettek részt: a helyi karbantartó brigádokkal együtt több más vállalat dolgozói is közreműködtek az erőmű berendezéseinek felújításában és korszerűsítésében. Felújították a négyes blokkrendszer tüzelőterét, kicserélték az úgynevezett szárítóhengerek falazatát, a szénszállító csatornákat, átvizsgáltak mintegy hatszáz kilométer csővezetéket. Korszerűsítették az erőmű műszeres irányítását is: a vezérlőberendezésekben számítógépeket helyeztek el. Egyébként magánál a karbantartásnál is számítógépes, hálótervezési módszert alkalmaztak. A Gagarin Hőerőmű négyes blokkja hétfőn ismét megkezdte a villamosenergia-termelést. Kiegészítő tevékenység uz Örkényi fsz-hen Elébe mennek a holnapnak _ A termelőszövetkezeti melléküzemágakhoz kapcsolódó viták elcsendesedtek. Ma már a közvélemény előtt is nyilvánvaló, hogy nem valami vadhajtásról, hanem az élet által megkövetelt jelenségről van szó. Kár lenne persze tagadni, hogy az élelmiszerfeldolgozás mellett a budapesti gyáraknak valóságos háttérbirodalma alakul ti ki az agglomerációs, körzethez tartozó szövetkezetekben. Ezek közé tartozik az Örkényi Béke Termelőszövetkezet is, ahol Szőllősy Sándor, az ipari és szolgáltató főágazat vezetője tájékoztatóit arról, hogy az alaptevékenység mellett mi mindent csinálnak. Futóhomokon .svukra s.f" in Az Örkényi futóhomokon mindig nehéz volt és ma is az gazdálkodni. Hogy az alaptevékenységet fejleszteni tudják, megragadták a kínálkozó lehetőséget. Még a 60-as évek vége felé kerültek kapcsolatba az Ikarus Autógyárral. Ez meghatározta további sorsukat. A földműveléshez szokott tagság az ipari nagyüzemmel kötött szerződés alapján hozzákezdett a komplett távkapcsolók, kipufogórendszerek, a ventillátorgyűrűk, az üzemanyagtartály-tartókeretek gyártásához. Az együttműködés mindkét fél számára gyümölcsöző. Gyorsan túljutottak a kezdeti nehézségen, a kapához szokott kezek hozzáidomultak az új szerszámokhoz. Nőtt á termelékenység, gazdaságossá vált a kiegészítő tevékenység, mely nélkül már elképzelhetetlen lenne a továbblépés. Közben azonban történt némi változás is. Az Ikarus gyár évekkel ezelőtt átadta a Csepel Autógyárnak a buszalvázak készítését. Mivel az Örkényben gyártott részegységeket az alvázba kell beépíteni, ezért a szövetkezet most Szigetszentmiklósra szállítja termékeit. A megrendelés, az igény tehát változatlan, aminek örülnek, hiszen más, Budapest vonzáskörzetében tevékenykedő szövetkezetek meg- réndeléshiánnyal küszködnek. Túl ezen, nem kevés fejtörést okoz számukra, hogy a már elkészült és leszállított darabokért sem kapják meg idejében a pénzt a megrendelőktől. Vállalkoznak Az ilyen gondok Örkényben Ismeretlenek. Sőt, fejlesztették a melléküzemágaikat. A piac felmérése után úgy gondolták, hogy a lakatosipari mellett kialakítják a vegyipari főágazatot. Számításaikban nem csalódtak. Ma már keresett cikk az általuk gyártott különféle ragasztó és festék. Ügy tartják, aki korán ébred, előnyre tesz szert. S erre Örkény az egyik példa. Bármire vállalkoznak, ami haszonnal kecsegtet. Az autóbusz részegységek mellett gyártanak gyermekállókákat, Tatárszentgyörgyön textilüzemet létesítettek, a MÉH-hel kötött szerződés alapján villany- és robbanómotorok szétszerelésével foglalkoznak. Egyedülálló az országban a mezőgazdasági kardántengely szolgáltatásuk. Az Agro- tek-en keresztül Walterseid NSZK és a BY-BY olasz cég konszignációs raktárát létesített Örkényben, de a Győrött készült kardánokat is tudják javítani. Pesten építő karbantartó szakcsoportjuk működik és még sorolhatnánk. Az ötletekből soha nem .(fogynak ki, ez- a gazdaság égéssé re érvényes, s ennek köszönhető, högy tavaly 45 millió volt a szövetkezet tiszta nyeresége, amiből 28 millió forintot a melléküzemágak',., hoztak. Ez több, mint az", jjßsznyereség 50 százaléka, de lenekül az alap- tevékenységben .$ém érték volna el a jelenlgghfSzínvonalat. Új gépekkel 4 “ A béreket csak szőrmentén tudják emelni, ami nehezíti a jól képzett szakemberek alkalmazását. Azokban az üzemrészekben. ahol szorít-a cipő, korszerűsítenek. Nemrégiben vásároltak két automata forgácsológépet, darabját 1,2 millió forintért. Haszna: nőtt a termelékenység és könnyebbé vált a dolgozók munkája is. Időnként gond az alapanyag-ellátás, s ez főként a saválló és a rozsdamentes acélból készült élelmiszeripari pillangószelep gyártását nehezíti. Pedig ezt a terméket a Láng Gépgyáron keresztül exportálják. Az ipari nagyüzem ugyanis paradicsomfeldolgozó gépsorokat szállít a Szovjetunióba és ehhez használják az Örkényiek által gyártott szelepet. De a szabadegyházi folyé- konycukor-gyár feldolgozó gépein is az Örkényi piílangó- szelepek találhatók. A jó hírnévnek köszönhető,. hogy már az- év elején lekötötték az ipari kapacitás. 80—90 százalékát. Azóta gyarapodott a megrendelés, amit csak túlórával tudnának maradéktalanul teljesíteni. Hogy a megrendeléseknek eleget tehessenek, gazdasági munkaközösségek létrehor zását tervezik a mezőgazdasági nagyüzemben. Ez mintegy 400 embert érint. Örkényben tehát jól érzékelik, hogy a holnapnak elébe kell menni. Siránkozás helyett cselekednek, mindig az adott körülményekhez alkalmazkodnak. S talán még több megbecsülést szerezhet magának az ágazat, ha a meglevő vállalkozási kedvet sikerül összehangolni a feladatokkal. Béna Zoltán Sarlós István előadása a budapesti ünnepségen Körösi Csorna Sándor emlékére Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából ünnepi díszülést rendeztek kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A tanácskozáson Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, a Körösi Csorna Sándor Országos Emlékbizottság elnöke, Nemzeti tudat, nemzeti egység címmel előadást tartott. Egyebek között elmondta: — Körösi Csorna, a XVIII. század végén, abban az évtizedben született, amikor két hatalmas átalakulás: az ipari forradalom és a feudalizmus alkonyát- jelentő francia forradalom alapjaiban rázta meg Európát. Értelmét vesztette egyebek közt a latin nyelv fensőbbsége: az anyanyelv művelésére politilcai és irodalmi társaságok és tudóskörök jöttek létre. Az egyéni vélemény, a kutatás, a világ megismerésének vágya lett a haladás záloga. Az egymást addig idegenül vagy közönyösen szemlélő közösségek felismerték együvétartozásukat, addig be nem vallott testvériségüket, szerte Európában elementáris erővel indult meg a nemzeti államok kialakításának folyamata. — Körösi Csorna a nagy- enyedi kollégium diákja, majd a sok nemzet fiataljait vendégül látó göttingeni egyetem hallgatója ekkor elkötelezi magát a kor új, nemzeti eszméje mellett. A fiatal Csorna azt tapasztalja, hogy a környező német és szláv népek felismerik egy. családba- való tartozásukat, ezért bizonyságot akar szerezni arról, hogy a magyar sem áll egyedül a világban. A rokonságot talált európai népek gyűrűjében tqrgtalanul maradt magyarság testvéreit kívánja felkeresni, és ez jóval több számára, mint pusztán tudományos tett. Halaszthatatlan hazafias kötelességnek tartja, hogy népének társat találjon, mert ez a magyarság öntudatos maga- biztosságát teremtené meg. Harmincöt esztendősen, 13 élő és holt nyelv ismeretében, tarisznyájában alig néhány hónapra elegendő pénzzel vágott neki az ismeretlen Ázsiának azért, • hogy megtalálja népének őshazáját. Mikor önként vállalt útjára elindult, népe függetlenné válásának útját kereste, s társait, lehetséges barátait a népek sokaságában — emelte ki a szónok. Körösi Csorna hitt abban, hogy a magyarság az idők véSzép summa kerekedhetne ki belébe A munkaerőpiac igénye dönt A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat kapuján ismerős tábla: felveszünk ... S utána a szakmák következnek, azok, amelyeket bízvást sorolhatnánk fejből, akár magunk is. Kőművest, vasbeton- szerelőt, lakatost, ácsot keresnek. S é mesterségekben nemcsak a szakmunkások hiányoznak, hanem azok a fiatalok is, akik hajlamot éreznek az elsajátításukra. A szakmatanulási kedv serkentésére született az a művelődési miniszteri rendelet, amely a társadalmi tanulmányi alapösztöndíjak korábban meghatározott 250—500 forintos összegét felemelte 300— 1000 forintra. Az ösztöndíjon túl 10—50 százalékos tanulmányi pótlék is adható. Hozott-e mindez valamiféle változást? — érdeklődtem elsőként a Pest megyei Állami Építőipari1 Vállalatnál. — örültünk a rendeletnek — kezdi beszélgetésünket Vil- mányi Gáborné, személyzeti és oktatási osztályvezető —, éltünk is a lehetőségekkel; százhatvan ipari tanulónkat érintik kedvező változások. Száz másod- és hatvan harmadéves tanulóval kötöttünk ugyanis társadalmi szerződést, ami csaknem duplája az előző évinek. Egyértelmű az ösztönző hatás és bízunk benne, hogy a fiatalok a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után is o korábbinál többen maradnak vállalatunknál. — Más-más összegű ösztöndíjat adunk a különféle szakmák tanulóinak, mondhatnám a kereslet-kínálat törvénye alapján. Eszerint 900 forintot kapnak az épületburkolók, hatszázat a szobafestő-mázo- lók és tapétázók, míg négyszáz forintot a villanyszerelők, csőszerelők, valamint az autószerelők. A maximális 1000 forintot a legnehezebben beiskolázható mesterségek tanulói kapják: a kőművesek, épület- asztalosok, vasbetonszerelők, ácsok, tetőfedők és vízszigetelők. — Társadalmi ösztöndíjszerződés az első év második felétől köthető — veszi át a szót Kovács Sándor szakoktatási vezető —, de mi csak a másodévesekkel szerződünk Kivételt tennénk a szigetelőkkel, az ácsokkal és a lakatosokkal, de sajnos ilyenek nincsenek. Vegyünk tehát egy másodéves kőművestanulót, aki közepes eredményű: kap egyszer 490 forint ösztöndíjat, a társadalmi tanulmányi alapösztöndíj 1000 forint és ehhez géig fennmarad, s gazdája lesz a hazájának. Rokonok keresésére indult, s helyettük barátokra talált egy idegen nép fiaiban. Nagy jelentőségű siker volt, ez: Európa üzenete volt. minden, a gyarmatosítás korában elnyomott népnek arról, hogy egyen- lőek vagyunk, ha akarjuk, megérthetjük egymást, ha akarjuk, felfedezhetjük minden nép szellemi értékeit, ha akarjuk, megtaláljuk a barátság népeket, nemzeteket ösz- szekötő szálait — mondotta végezetül Sarlós István. A díszülésen felidézte Körösi Csorna Sándor alakját P. K. Szungon indiai művelődési minisziei helyettes, a nagy magyar orientalista emléxezeté- re rendezett ünnepségek alkalmából hazánkba érkezett indiai delegáció vezetője. Méltatásában hangsúlyozta: Körösi Csorna nevet évszázadok után is tisztelet övezi. Kutatásai nem élvezték a kormány hivatalos támogatását, egyetlen fegyvere gazdag nyelvismerete volt. Áldozatos, fáradságot nem ismerő, kitartó munkával nyitotta meg a Nyugat előtt a tibeti lámakolostorok addig ismeretlen világát, mutatta be a tibeti nyelvet és kultúrát. A bölcs remetét — ahogy ott hívták —, megszerették a tibetiek és Körösi Csorna Sándor neve ma India és Magyarország baráti kapcsolatának szimbóluma. E nagy magyar tudós arra szánta életét, hogy az etnikai korlátokat ledöntve, közelebb hozza a népeket egymáshoz. Széntágothaí János, a Magyar Tudományos Akadémia, elnöke Körösi Csorna Sándor, az Akadémia emlékezetében\ címmel tartott előadást. Szólt arról: Csorna Sándor útjáról! az Akadémia két kortórs folyóirata, a Tudományos Gyűjtemény 1820-tól a Tudomány- tár pedig 1835-től igyekezett tájékoztatni a hazai közönsé- §st. Emlékeztetett arra, hogy « jeles orientalista valódi nemzetközi, egyetemes jelentőségét — azt, hogy a megismer rés új területét, Belső-Azsia egy addig a nyugati tudományosság számára gyakorlatilag ismeretlen nyelvét és műveltségét nyitotta meg —, a magyar tudományosság és közvélemény csak jóval később, és elég lassan vette tudomásul. Az ünnepi ülésen Ligeti Lajos akadémikus, a Körösi Csorna Társaság tiszteletbeli elnöke öshazakutatás és tibt- tisztika című tudományos referátumában méltatta Körösi Csorna Sándor munkásságát. A Körösi Csorna Sándor bicen- tenárium ünnepi hetének eseményeként ugyancsak hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia székházának aulájában A zarándok tudói címmel emlékkiállítás nyílt. ★ Hétfőn Pekingben a Kírnál Baráti Társaságok Szövetségének rendezésében emlékülés* tartottak Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából. Az emlékülésen Teng Zsuj-ling, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia nemzetiségi kutató intézetének munkatársa mondott beszédet. jön az eredménye után járó pótlék, esetünkben 30 százalék, azaz háromszáz forint. Együttesen egész szép havi summa kerekedik ki belőle. Lehetne még több is, hiszen a tanulmányi pótlék akár ötszáz forintra is felmehetne, de jeles tanulónk bizony nemigen akad ... Nem szorítják létszámgondok az Érdi Építőipari Szövetkezetei (a volt Budai járási Építőipari Szövetkezet) — ahogyan Fülöp Jánosné személyzeti vezetőtől megtudom —, szakmunkástanulóban sincs hiány, így ők nem változtattak korábbi gyakorlatukon, amely szerint a legjobbakkal kötnek társadalmi tanulmányi szerződést, és ennek értelmében kétszázötven-négyszáz forintos ösztöndíjat fizetnek. A fiatalok jó munkáját, tanulását eddig is elismerték — alkalmanként ötszáz-, ezerforintos jutalomban részesítették az arra érdemeseket. Az utolsó éves tanulók pedig már brigádban kamatoztatják szaktudásukat; 15—16 forintos órabérért. A környék legnagyobb szövetkezete számára tehát a rendelet egyelőre lehetőséget jelent, amellyel szükség esetén élnek. Szigethi Teréz Filléres ügyek? A legtöbb hivatalban postabontással' kezdődik a nap. / Egy-egy vezető íróasztalán halomba gyűlnek a fel- > vágott borítékok, melyek, miután rendeltetésüket betol-/ tötték, a szemétkosárba kerülnek. Véletlen szemtanúja- voltam egy ilyen reggeli szertartásnak, miközben ismerősöm némi iróniával jegyezte meg: öt írást kapott egyszerre ugyanattól a cégtől, öt borítékban — és ez a mindennapi gyakorlat. Ügy látszik, fel sem vetődik an- ' nak a lehetősége,- hogy netán egy postaköltséggel több dolgot is el lehetne intézni? Az akkor apróságnak tűnő eset jutott eszembe most, hogy a Pest megye^ tanács hatósági és igazgatáskorsze- rüsítésl kollégiuma foglalkozik a témával: milyen lehetőségek vannak az államigazgatási munka költségeinek csökkentésére, hogyan lehet megteremteni a gazdaságo- sabb tevékenység feltételeit a tanácsoknál. A javaslatok közül több is foglalkozik a mindennapok gyakorlatában nagy szerepet játszó levelezéssel, postázással. így például azzal, hogy a fejléces papír a simának sokszorosába kerül, mégis sokszor ezt használják három-négy olyan másolat készítésénél is, ami a fiókban marad. Filléres ügyek? Egy-egy tételnél valóban nem sokról van szó, de végeredményben nagy összegekről, melyeket hasznosabban lehetne felhasználni. Követendő módszerek is vannak, amiket érdemes elterjeszteni. Ilyen például, hogy úttörőcsapatok vállalják egy-egy központi rendezvény meghívóinak elvitelét, az értesítést tanácstagi beszámolókról, falugyűlésekről. És a társadalmi munkának másik, egyelőre még kevéssé ismert formája: Solymáron középiskolás diákok segítettek a tanácsi dolgozóknak rendbe tenni az ingatlanok nyilvántartását. Az ügyintézőiknek így több idejük jut arra, hogy gyorsan és érdemben megvizsgálják, elintézzék a bejelentéseket. Lehet és kell is takarékoskodni a munka tárgyi feltételeinek megteremtésénél, de ez még csak az érem egyik oldala. A másik az, hogy hány ezer és tízezer, forintban is mérhető óra megy el olyan ügyek intézésével, melyekkel a tanácsi dolgozók hivatalból kötelesek foglalkozni, mert az állampolgár bejelentette, megfellebbezte — oly-/ kor csak azért, hogy így törjön borsot haragosának az orra alá. Láttam Ráckevén, a hatósági osztályon egy aktát, amd már azárt került oda, mert a fél megfellebbezte a vonzáskörzetbe tartozó községi tanács elsőfokú határozatát. Történetesen arról volt szó, hogy nemrég törvényesen elvált házaspár osztozik a közösen szerzett javakon. Ezek közé tartozik a Duna-parti telek, melyre egykor, a közös jövő reményében horgásztanyát terveztek, de az építkezésre már nem került sor. A vita a földdarab körül folyik, amit a férfi úgy akar megfelezni és elkeríteni, hogy az asszony csak az ő birtokán keresztülhaladva tudjon kijutni az utcára. Mivel a helyi tanács ezt a megoldást nem engedélyezte, a határozat felülbírálását kéri. Könnyen teheti, hiszén csak egy illetékbélyeg árába kerül. Lehet, hogy ez az ügy is több kilós aktává dagad, mint sok más hasonló, amivel hónapokon és éveken keresztül újra meg újra foglalkoznak? Talán nem így történik. A hatósági és igazgatás-korszerűsítési kollégium annak a lehetőségét vizsgálja: a bejelentők indokolt esetben ne csupán illetéket fizessenek, hanem térítsék meg az eliárás költségeit. Ezek pedig nem filléres ügyek. J elentős megtakarítást hozhat a gazdaságosabb tanácsi tevékenység, de ez nemcsak anyagi kérdés. Szorosan összefügg a szemlélet változásával. Gál Judit
