Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

2 1984. ÁPRILIS 10.. KEDD Egyenlő biztonságra törekszünk (Folytatás az 1. oldalról.) sok hasznáról minket nem kell meggyőzni. Mihelyt az Egyesült Államok és a vele együtt cselekvő más NATO- országok hozzákezdenek az új amerikai rakéták nyugat-euró­pai telepítésének megkezdése előtti helyzet visszaállításá­hoz, a Szovjetunión nem fóg múlni a dolog. Ez a reális út a tárgyalásokhoz. Az Egyesült Államok más kérdésekben is akadályozza az előrehaladást. Hadd említsek csupán néhány kérdést, min- dénékelőtt a világűrről. A Szovjetunió már évek óta egy olyan megállapodás elérésére törekszik, amely megakadá­lyozná, hogy a fegyverkezési hajsza á világűrre is kiterjed­jen. Ezt a kérdést mi állan­dóan felvetjük az amerikai vezetésnek, és tesszük ezt azért, mért pontosan látjuk, hőgy milyen veszélyes követ­kezményekkel járna a világűr militarizálása. Washingtoni értelmezés Az amerikai elnök a napok­ban hivatalosan is a kongresz- szus tudomására hozta, hogy a kormányzat megkezdi a vi­lágűrbeli fegyverkezési hajsza széles körű programját, és ál­lítólag az ellenőrzés nehézsé­gei miatt nem szándékszik a Szovjetunióval az űrfegyver­kezést megakadályozó szerző­dést kötni. Nyersen és nyíltan fogal­mazva tehát —, nem akarnak mégállapodást. Az pedig már egyenesen a józan ész kigú­nyolása, hogy az amerikai kor­mányzat saját állítása szerint kész megállapodni velünk ab­ban, hogy erről a kérdésről le­hetetlen egyezményt kötni. Így értelmezik hát Washingtonban a politikai párbeszédet, a tár­gyalásokat. Vizsgáljunk meg egy másik fohtos kérdést,: « .vegyi fegy- vérek betiltásának problémá­it­A Szovjetunió és más szo- Ci'álista országok a genfi le­szerelési bizottságban még 1972-ben azt a javaslatot tet­ték, hogy kössenek konvenciót a vegyi fegyverek kidolgozá­sának, előállításának és fel­halmozáséinak betiltásáról, e fegyverek megsemmisítéséről. Ugyanakkor előterjesztették e konvenció tervezetét is. • A későbbiekben mi nem­egyszer visszatértünk erre a kérdésre, pontosítottuk és részleteztük javaslatainkat. Ezekben az években azonban azí Egyesült Államok mindig megakadályozta a vegyi fegy­verek teljes betiltásáról szóló konvenció megkötését. Egy­szerűén obstrukciós magatar­tást tanúsítottak. Washingtonban most úgy döntöttek, hogy megpróbálják magukat a vegyi fegyverek betiltásának híveiként feltün­tetni. Az amerikai vezetők már hónapok óta ígérgetik, hogy e kérdésről valamiféle javaslatot terjesztenek elő Géniben. Az ígéret azonban mindmáig csak ígéret — s még azt sem tudni, hogy pon­tosan -.lire vonatkozik —, s közben az Egyesült Államok, mint ez az amerikai elnök nyilatkozataiból is kitűnik, to­vábbra, is növeli és megújítja vegyi fegyvereit, amelyeket amerikai területen . és külföl­déin tárolnak. Még egy példa. Mindmáig nem lépett életbe két szovjet —tamerikai megállapodás a fold alatti nukleáris robbantá­sok korlátozásáról. Csaknem tíz évvel ezelőtt írták őket alá, és. mi nemegyszer java­soltuk az Egyesült Államok­nak ratifikálásukat, ök azon­ban mindmáig elutasítják ezt. Miféle kifogásokhoz képe­sek folyamodni! Kezdetben azt mondták, hogy a szerződések ratifikálása hátráltatja a nuk­leáris fegyverkísérletek általá­nos és teljes betiltásáról foly­tatott tárgyalásokat. Majd e tárgyalások megszakadása után az ellenőrzés nehézségei­re kezdtek hivatkozni. Realista magatartás Persze nem az ellenőrzésről van itt szó — e kérdés az aláírt szerződésekben a leg­részletesebben ki van dolgoz­va. Más a lényeg — Washing­ton semmiféle korlátozással nem kívánja megkötni a ke­zét, nem akarja, hogy bármi is akadályozza a nukleáris fegyverek gyarapításában és tökéletesítésében. Arra a kérdésre, amely sze­rint Nyugaton most azzal ér­velnek, hogy. a Szovjetunió jelenleg állítólag nem kíván megállapodást kötni az Egye­sült Államokkal, kivárja az ottani elnökválasztások ered­ményét — az SZKP KB fő­titkára a következőket mon­dotta: Akik ezt a gondolatot felve­tik, vagy nem ismerik, vagy pedig — s ez a valószínűbb — tudatosan félremagyarázzák politikánkat. Ez a politika elv­szerű és nem befolyásolják konjunkturális meggondolások. A szovjet—amerikai kapcso­latok története alatt mi min­dig különböző washingtoni kormányzatokkal tartottunk kapcsolatot. Azokban az ese­tekben, • amikor az amerikai vezetés realista magatartást tanúsított és felelősségteljesen közelített a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatokhoz, a dol­gok, hogy úgy mondjam, nor-l máliSán menték.'Kedvező ha­tással volt ez az általános nemzetközi helyzetre is. Ha nem vélt meg ez a realista magatartás, akkor kapcsola­taink is’ romlottak. Mi manis azt kívánjuk, hogy normálig stabil kapcsolataink legyenek S(ez Egyesült Álla­mokkal, olyan kapcsolataink, amelyek® áz egyenlőségen, az egyenlő biztonságon és az egy­más belügyeibe való be nem avatkozáson alapulnak. Az amerikai elnökválasz­tással kapcsolatos állítólagos számításainkra való utalások­kal azt kívánják leplezni, hogy nem akarnak megállapodást kötni a Szovjetunióval a meg­oldást követelő kérdésekről. Ahhoz, hogy világosan lás­sunk, elég összehasonlítani a két fél álláspontját csupán az általam korábban említett kér­désekben. Nemzetközi visszhang „A fegyverzetkorlátozás nincs az amerikai választások­hoz kötve” — ezzel a címmel számol be első oldalon tegnap a Washington Post Konsztan- tyin Csernyenko, a Pravdában megjelent interjújáról. Az interjúról valamennyi amerikai televíziós állomás hírt adott a vasárnap esti hír­adóműsorokban, s a kommen­tárok egyöntetűen a Szovjet­unió politikájának stabilitásá­ról mondottakat emelték ki. A Washington Post tegnap rá­mutatott: a Szovjetunió veze­tője nem köti céljait az ame­Csak röviden... ANDREJ GROMIKO, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnö­kének első Helyettese, külügy­miniszter tegnap Moszkvában megbeszélést folytatott Hun Sénnel, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB PB tag- jáyal, miniszterelnök-helyet­tessel, külügyminiszterrel, aki rövid munkalátogatáson tartóz- kodik a szovjet fővárosban. A FÖLDFELSZÍN megfigye­lésével és fényképezésével, or- vösi kísérletekkel folytatták programjukat tegnap a szov­jet—indiai közös űrrepülés résztvevői. A MEGHIBÁSODOTT „So­lar Max” mesterséges hold be­fogására és megjavítására tett vasárnapi sikertelen kísérlet után az Amerikai Űrhajózási Hivatal (NASA) utasítására a Challenger űrrepülőgép sze­mélyzete először hétfőre, majd később keddre halasztotta el a műveletet. A CHILEI HATÓSÁGOK ki­utasították az prszágból-Jaime Insunzát, a Chilei Demokrati­kus Népi Mozgalom főtitkárát, Leopoldo Ortegát, az Emberi Jogok Chilei Bizottságának tagját és az ellenzék további hét képviselőjét. rikai választási megfontolások­hoz, s Reagan elnökkel is bár­mikor kész tárgyalni, ha Rea­gan a maga részéről a béke­szólamok mellett gyakorlati lé­pésekre is késznek mutatko­zik. Az amerikai külügyminisz­tériumnak vasárnap nem volt mondanivalója a magas szintű szovjet véleménnyel kapcso­latban, de nem hivatalosan amerikai diplomáciai források a Georgetown Egyetemen el­hangzott Reagan-beszédre adott válaszként fogják fel Csernyenko szávait. A Fehér Ház tegnap nyilat­kozatában „csalódottságának" adott hangot Csernyenkónak, a Pravda számára adott inter­jújában foglaltak miatt. Bár a washingtoni nyilatkozat a szovjet állásfoglalás „hangne­mét” kifogásolja, soraiból ki­tűnik, hogy annak tartalmát fogadták nemtetszéssel. A Fe­hér Ház szóvivője — elutasít­va mindennemű konkrét lé­pést a fegyverzetkorlátozásnak okozott nagy károk helyreho­zására — arra hivatkozott, hogy „nem az amerikai fél állt fel a tárgyalóasztaltól, ha­nem a szovjetek. Nem szándé­kozunk előzetes engedménye­ket adni, hogy a szovjetek visszatérjenek a tárgyalások­ra.” Két vezető londoni poLgári napilap, a Tne Times és a Fi­nancial Times egyöntetűen azt emelte ki Konsztantyin Csernyenko nyilatkozatából, hogy szovjet részről a nukleá­ris fegyverzetkorlátozási tár­gyalások felújítását akkor lát­ják lehetségesnek, ha az Egye­sült Államok visszavonja a Nyugat-Európába telepített új eurohadászati rakétafegyvere­ket. Több olasz lap is foglalko­zott Csernyenkónak a Prav­dában megjelent nyilatkozatá­val. A polgári körökben elis­mert ’Corriere della Serra fel­hívta a figyelmet árrá. hogy Csernyenko nyilatkozata két nagy jelentőségű szovjet belpo­litikai esemény, az SÉK.P köz­ponti bizottsági ülése és a Legfelsőbb Tanács ülésszaka előtt hangzott el. A Kereszténydemokrata Párt­hoz közelálló 11 Tempo azt emelte ki, hogy az SZKP KB főtitkára az amerikai maga­tartás tényeinek ismeretében nem tartja lehetségesnek a genfi tárgyalások rövid időn belül történő folytatását. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy a Szovjet­unió március 4-én megválasz­tott Legfelsőbb Tanácsának első ülésszaka április 11-én nyílik meg a Kremlben. A két kamarából álló 1500 ta­gú szovjet törvényhozó szerv képviselői szerdán a szövetsé­gi és a nemzetiségi tanács kü­lönböző ülésein kezdik meg munkájukat. Andropov sugárút Moszkvában „Jurij Andropov sugárút" — ez áll azon a vörös gránitból készült táblán, amelyet tegnap helyeztek el a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szov­jet állam, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kiváló személyiségéről nemre, giben elnevezett út elején. Jurij Andropov nevét a ko­rábbi Proletarszkij proszpekt, Moszkva egyik legnagyobb su- gárútja viseli ezentúl. Panamai tanácskozás a közép-amerikai térségről A Pentagon készenléti tervei Az Egyesült Államok ké­szenléti terveket készített a közép-amerikai katonai be­avatkozásra — közölte a The New York Times vasárnapi száma. „Nincsenek ilyen tervek és nincs is szükség rájuk” — vá­laszolta az ABC televíziónak adott interjújában Caspar Weinberger amerikai hadügy­miniszter. Üjaob néhány óra elteltével — mindez vasárnap történt — az amerikai külügy­minisztérium egy diplomatája, aki nyilván nem tudott a had­ügyminisztérium cáfolatáról, elismerte a tervek létezését. Arnold Reich, minisztérium nagyköveti rangú beosztottja az NBC televízió tudósítójának ezt mondta: „amerikai harcoló csapatok bevetését nem terve­zik, a meglevő készenléti ter­vek olyan jellegűek, amelyek­kel minden ország rendelkezik előre nem látható és váratlan helyzetekre”. Sürgős tanácskozást tartot­tak vasárnap a panamai fő­Haddam-interjú egy bejrúti lapban Politikai megoldás szükséges A libanoni hadsereg vezér­kara felszólította a tartalékos tiszteket, hogy három napon beiül jelentkezzenek tűzszune- ti megfigyelői szolgálatra az illetékes körzeti parancsnok­ságoknál. A felhívást azután tették közzé, hogy a tau- sanne-i megbékélési találko­zón létrehozott legjelsöob bi­zottság katonai testületé va­sárnapra virradóra elfogadta a polgárháborús .frontokon szemoenálló erők szétválasz­tásának tervét. A 15 kilométer hosszú, váltakozó mélységű ütkuzo-övezetben 2000 renuor és 100 tűzszüneti megfigyelő helyezkedik cl. Szó van arról, hogy libanoni kezdeményezés­re felemelik a tűzszünet ellen­őrzésében részt vevő francia katonák (40 fő) létszámát. Abdel Halim Haddam Szí­riái alelnök az An Nahar cí­mű bejrúti lapnak adott in­terjújában rámutatott: Szíria álláspontja a polgárháború ki­törése óta mindig az volt, hogy a libanoni válság erőszakos úton nem oldható meg, ha­nem osak politikai eszközök­kel. A Szíriái törekvések félre­értését tükrözi az az állítás, hogy Szíria az egyik fél olda­lára állt a másikkal szemben — folytatta. Haddam figyel­meztetett: elkerülhetetlen ku­darc vár azokra, akik a Szí­rián belüli „hatalmi harcra” építik számításaikat. városban az úgynevezett Con- tadora-csoporthoz tartozó or­szágok külügyminiszterei. A találkozóról kiadott közle­mény megállapítja, hogy az el­múlt hetekben súlyosan rom­lott a helyzet Közép-Ameriká­ban. A közlemény nem említett« az Egyesült Államokat, de köz­vetve felelőssé tette a válság súlyosbodásáért. A feszültség okainak elemzésekor — Nica­raguára utalva — hangsúlyoz­ta, hogy a kikötők elaknásítása kárt okoz a gazdaságnak, meg­zavarja a kereskedelmet és sért ti a szabad hajózás elvét. A Contadora-csoport sürgette, hogy azok az országok, ame­lyek támogatásukról biztosítot­ták a csoport tevékenységét, konkrét lépésekkel is bizonyít­sák ezt a készségüket. Dos Santos Varsóba érkezett Tegnap hivatalos baráti lá­togatásra Bukarestből Varsó­ba érkezett Jósé Eduardo dos Santos, a MPLA-munkapárt vezetője, Angola elnöke, akit Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a miniszter- tanács elnöke hívott meg. A vendéget és a kíséretében le­vő személyiségeket a varsói repülőtéren Wojciech Jaru­zelski és Henryk Jablonski, az államtanács elnöke üdvözölte. Dos Santos tegnap délután megkoszorúzta a varsói isme­retlen katona sírját. Weinberger televíziós nyilatkozata Kozmikus fegyverkezési tervek A TASZSZ hírügynökség tegnap New York-i keltezéssel, tudósítói kommentárban fog­lalkozott azzal a nyilatkozat­tal, amelyet Caspar Weinber­ger, amerikai '•hadügyminisz­ter adott vasárnap az ABC-te- levíziónak. A TASZSZ-kommentár min­denekelőtt azt emeli ki, hogy — amint Weíífberger nyilatko­zatából kiderül — a Reagan- kormányzatnak nem áll szán­dékában lemondani a kozmi­kus telepítésű elemekkel ki­egészített rakétaelhárító-rend- szer létrehozásának veszedel­mes tervéről, sőt, célja eléré­se érdekében akár az érvény­ben levő szovjet—amerikai megállapodások felrúgására is el van szánva. Tökéletesen meg vagyok győződve arról — mondta Weinberger az ABC-nek —, hogy az Egyesült Államok létre tud hozni egy ilye» rendszert. Örülök, hogy bZ amerikai kormányzat erre ai útra lépett és úgy döntött, hogy az elkövetkező öt eszten­dőben mintegy 24 milliárd dől-' lárt biztosít a világűrbeli fegyverkezéssel kapcsolatos kutatásokra. M agas rangú külföldi ven­déget várunk ismét ha­zánkba: Bettino Craxi olasz miniszterelnök érkezik a kö­zeli napokban Budapestre. A látogatás, amely újabb jele a magyar diplomácia aktivitásá­nak, a szocialista Magyaror­szág stabilitását, eredményeit övező nemzetközi elismerés­nek, lendületet adhat a két or­szág közötti kapcsolatok fejlő­désének. E várakozás annál is in­kább indokolt, mivel az évti­zedek óta rendezett magyar— olasz viszonyra épülő kontak­tusaink az enyhülés éveiben erőteljesen kibővültek, ám e fejlődés üteme a legutóbbi esztendőkben csökkent. Ebben minden bizonnyal része van annak, hogy feszültebbé vált a nemzetközi légkör, s az olasz belpolitika problémái, továbbá a világgazdaságnak az álla­mok közötti együttműködést is nehezítő gondjai ugyancsak befolyásolták a kétoldalú kap­csolatok alakulását. A mostani megbeszélések tehát arra ad­nak alkalmat, hogy — a ma­gyar politika szándéka szerint — közös erőfeszítéssel, jó­akarattal a bonyolultabb fel­tételek közepette is sikerüljön megőrizni az eddig elért ered­ményeket, alapot teremteni a kapcsolatok további elmélyí­téséhez. Olyan eredményekre támaszkodhatnak maid a tár­gyalófelek. amelyeket a koráb­bi, legfelső szintű találkozók alapoztak, illetve erősítettek meg: Lázár György 1975-ben járt Rómában, s ekkor írta alá partnerével a kontaktusaink bővítését segítő közös nyilat­kozatot; Kádár János pedig 1977-ben tett hivatalos látoga­tást Olaszországban. Olasz kormányfőt ezúttal először üd­vözölhetünk hazánkban. Háttér MAGYAR-OLASZ KAPCSOLATOK Indokolt néhány olyan tényt felsorakoztatni, amelyek vár­hatóan összefüggnek majd a kormányfői tárgyalások napi­rendjével. Mindenekelőtt ami a gazdaságot illeti: az 1970-es években bekövetkezett fellen­dülés eredményeként Olaszor­szág a tőkés államok közül a második legnagyobb kereske­delmi partnerünkké vált. A Kö­zös Piac korlátozó intézkedé­sei és a világgazdasági visz- szaesés hatására azonban a forgalom az utóbbi három esz­tendőben csökkent; tavaly 483 millió dollár volt a kétoldalú közvetlen árucsereforgalom értéke. így ma már csak har­madik-negyedik helyen áll Olaszország tőkés partnereink sorában. Hazánk egyébként legnagyobbrészt mezőgazdasá­gi, élelmiszeripari termékeket szállít olasz partnervállalatai­nak, a dél-európai országból pedig főként nyersanyagok, félkész áruk és gépek, beren­dezések érkeznek. Oj lehetőségeket kellett és kell ezért találni a gazdasági egvüttműködés kölcsönösen előnyös formáinak megterem­tésére. S az előrelépéshez szük­séges volna oldani bizonyos adminisztratív kötöttségeket is: az itthoni vállalatokat hát­rányosan érintik azok a meny- nyiségi korlátozások, megkü­lönböztetések, amelyek akadá­lyozzák a Olaszországba Irá­nyuló exportot. Magyar részről egyébként megvan a készség, az aktivi­tás az új utak, lehetőségek fel­kutatására. Ezt bizonyította a tavaly novemberben Olaszor­szágban megrendezett magyar hét eseménysorozata is. Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese az olasz politi­kai és gazdasági élet számos vezetőjével — köztük Craxival és Pertini köztársasági elnök­kel — folytatott megbeszélé­seket ez alkalommal Rómában. Számos, a rendezvényeken részt vett ipari és külkereske­delmi vállalatunk tért haza együttműködési ajánlatokkal, konkrét üzleti tervekkel. S az eltelt hónapok azt mutatják, hogy nemcsak a magyar hét során volt élénk a partnerek érdeklődése: nemrégiben pél­dául egy olasz nagyvállalat a kohászati kooperációt elősegí­tendő, képviseleti Irodát nyi­tott Budapesten, s ugyancsak a fővárosban tartották néhány hete annak a vállalatközi ve­gyes bizottságnak az ülését, amely a Fiat-konszern és ma­gvar üzemek együttműködését hivatott fejleszteni. A jelek szerint tehát közös az igény a gazdasági kapcsolatok, s kü­lönösen a termelési együtt­működés fejlettebb formáinak bővítésére. Jelenleg egyébként mintegy ötven kétoldalú kooperációs szerződés van ér­vényben. s a szakemberek a többi között az energetika, az élelmiszeripari és mezőgazda­sági gépgyártás, a hulladék- feldolgozás. a hűtőipar és a vegyipar területén látnak mó­dot gyártási kooperációk meg­valósítására. Évszázadokra visszatekin' hagyománya, s biztatóan fe lődő jelene van a magyar­olasz kulturális, tudományi kapcsolatoknak. A két álla: 1965-ben kötött az e területi ken folyó közös munkát szí bályozó egyezményt, s ázó' háromévenként konkrét műi katerveket dolgoznak ki. K alakultak a tudományos inté: mények közötti közvetlen kai csolatok is, s számos ősztől díjasunk folytatja kutatása olasz intézményekben, egyeti meken. A magas szintű magyar­olasz megbeszéléseken várhi tóan szó esik a nomzetkö helyzet legfontosabb kérdése ről is. A magyar kormány á láspontja ismert: az amerik; közép-hatótávolságú rakétá Nyugat-Európában megkezde telepítése súlyosan veszélye; teti a világbékét, különöse kontinensünk biztonságát. lépésért, illetve er.nek nyi mán a feszültség további ni vekedéséért nemcsak a teli pítést kezdeményező Egyesü Államokat, hanem a fegyven két befogadó országokat — í| Olaszországot is — felelőssé terheli. Az USA és a NAT álláspontját magáénak vall olasz kormánytól eltérően m szövetségeseinkkel együtt mi utat tartunk célravezetőnek biztonság erősítésére: olya tárgyalásokat, amelyek nei megbontani, hanem a fegyvei zet alacsonyabb szintjén újjt teremteni képesek az ere egyensúlyt. E hhez azonban a nemzetke zi kapcsolatok fenntartá Sára, szüntelen párbeszédr van szükség: olyan eszmecse rékre is tehát, amelyekre mos Budapesten magyar és olas vezetők között kerül sor. Cs. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom